Kritikus szakaszában a koalíciós alkudozás ♦ A kormány bemutatkozása talán a jövő héten

MOSE KAHLON ÉS BINJAMIN NETANJÁHU. Fotó: Emil Salman

Hírek szerint előrelépés történt a Likud és a Kulánu pártok, illetve Netanjáhu és Kahlon között vasárnap lezajlott koalíciós megbeszéléseken, ám kedd estig a tárgyaló felek csak “jelentős előrehaladásról” tettek említést.

Binjamin Netanjáhu kedd estig nem adott végleges választ a kormányalakítással kapcsolatos kérdésekre, egyebek között a Bájit hájehudi párt vezetőjének, Naftali Bennettnek a közoktatási minisztérium vezetésére vonatkozó igényére, mint a csatlakozás feltételére.

Netanjáhu nem egyszerű döntés előtt áll, miután ugyanezt a tárcát a Likud párt egyik vezető embere, Gilád Erdan is magának kéri.

Erdán elégedetlenségét fejezte ki, amiért a választások nyertesének, a 30 mandátumot elért Likudnak végül csak morzsák maradnak a hatalomból.

A Likud pártban emiatt általános a felzúdulás, miután a legfontosabb minisztériumokat Netanjáhu, úgymond, “kiárusította” a leendő koalíciós partnereknek, csatlakozásuk fejében.

A kormánypárt hírek szerint már bánja a Mose Kahlonnal szemben tanúsított “nagyvonalúságot”, azaz a pénzügyminisztérium odaígérését a Kulánu pártnak.

A Bájit hájehudi vezetője, Naftali Bennett csak abban az esetben hajlandó tovább folytatni a koalíciós tárgyalásokat, ha pozitív választ kapnak a Likudtól a nemzeti-vallásos párt három csatlakozási feltételére, amelyek a kormányzási reform, a jeruzsálemi építkezések folytatása, és a vallási szolgáltatások, amelyeket a Bájit hájehudi magának akar. Bennett a közoktatási minisztérium várományosa.

Keddi jelentések szerint nehézségek merültek fel a Jáhádut háTorá párttal folytatott tárgyalások során is, miután annak vezetője, Jákov Litzmann követeli a gyermekek utáni segély összegének a visszaállítását a Jáir Lapid pénzügyminisztersége előtti, 2013-as szintre, ráadásul 2015. januárig terjedő visszamenőleges hatállyal. A Likud ezzel szemben csak az új kormány hivatalba lépésétől számítva hajlandó bármilyen változtatást eszközölni. Szó van ugyanakkor a 18 év alatti gyermekek és serdülők ingyenes fogkezeléséről. 

Árje Deri a keleti ortodox SASZ part csatlakozása fejében az alapvető élelmiszerek értéktöbblet-adójának (máám) az eltörlését követelte, hogy, úgymond, kétmillió szegénysorsú izraeli állampolgár mindennapi gondján segítsen.

A Likud tárgyaló csapata ezt a követelést a különböző kereskedelmi szabályok és szerződések miatt kivihetetlennek nevezte, viszont ígéretet tettek alternatív megoldások bevezetésére az alacsony jövedelműek számára.

Jáir Lapid üzenetet intézett Mose Kahlonhoz, hogy ha komolyan veszi saját, a választóinak tett ígéretét, nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a miniszterek száma meghaladja a 18-at, és a miniszterhelyettesek számát is a föltétlenül szükséges minimumra korlátozzák.

Lapid emlékeztetett rá, hogy a koalíciós követelések miatt felduzzasztott miniszteri és miniszterhelyettesi állások és irodák a költségvetésből százmilliókat vesznek el, amit a Kahlon által választóinak ígért megemelt népjóléti, oktatási és egészségügyi kiadásokra lehetne fordítani. 

A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió politikai hírmagyarázója szerint a Likud az utolsó pillanatban egy olyan törvénycikkelyt kíván beemelni a koalíciós megállapodásba, amely a közismerten Likud-közeli "Jiszráél hájom" ingyenújság érdekeit védi. Mint emlékezetes, ez a lap olyannyira konzekvensen képviselte a Likud álláspontját a választások idején, hogy az utca embere "Bibiton"-nak nevezi (Netanjáhu "Bibi" becenevéből és a héber "iton", azaz újság szóból).

Kormánykörökből származó értesülések szerint a nehézségek ellenére a jövő héten felállhat egy 16 minisztériumból álló kormány, amelyet később több miniszterrel és miniszterhelyettessel bővítenek. ◙

Forrósodik az északi határ ♦ A Légierő rakétakilövő állásokat bombázott Szíriában

Az Al Dzsezíra hírtelevízió és más arab hírforrások szerint a Légierő hétfőre virradó éjjel támadásokat hajtott végre Szíriában, a libanoni határ közelében. A támadás célpontjai a Hezbollah és az Aszad-kormány hadseregeinek a rakétakilövő állásai voltak, amelyek SCUD rakétákkal vannak felszerelve.

A Hezbollah-hoz közeli libanoni Al-Meidin televízió szerint a bombázásnak áldozatai voltak.

Néhány napon belül harmadszor közölnek Izraelnek tulajdonított támadásról szóló hírt szíriai területen, amelyhez Izrael hivatalosan nem fűz kommentárt. Izraeli értékelések szerint ugyanakkor lehetséges, hogy egy vagy több támadást az Aszad-rendszerrel szemben álló felkelők hajtottak végre. ◙

Incidens a Golánon ♦ A Légierő drónja felszámolt négy terroristát ♦ Pokolgépet robbantottak volna a szíriai határkerítésnél

Vasárnap este a Golán fennsík északi részén a határőrség megfigyelő őrállásában négy személyre lettek figyelmesek, amint a határkerítés mellett pokolgépet igyekeztek elrejteni. A Légierő drónja – pilóta nélküli automata mini-repülője – perceken belül a helyszín fölé érkezett, és a fedélzetén lévő automata fegyverekkel mind a négy terroristát megölte.

E hely közelében tavaly is elhelyeztek pokolgépet, amelyet a határőrség járőröző gépkocsija közeledtével távirányítással felrobbantottak.

Akkor négy katona súlyosan megsebesült. 

Izrael három évvel ezelőtt 110 kilométer hosszú biztonsági kerítést létesített a szíriai határvonal mentén, hogy megakadályozza a beszivárgást izraeli területre. ◙

Koalíciós alkudozás: Bennett lemondott a külügyről, megkapja a közoktatási és a földművelési tárcát ♦ Vasárnap Netanjáhu Kahlonnal tárgyal ♦ A SASZ lemondott a pénzügyről, Deri megkapná a belügyet – börtönviselt ember lesz a belügyminiszter?

Naftali Bennett, a Bájit hájehudi (Zsidó otthon) párt vezetője lemondott a korábban a csatlakozás fejében követelt külügyi tárcáról, helyette elfogadta a közoktatási tárcát, amely mellé pártja megkapja a földművelési minisztériumot – a miniszter Uri Áriél lesz – és a kulturális minisztériumot, amelyet Ájelet Sákéd fog vezetni.

A Bájit hájehudi embere kerül a Kneszet törvényhozási bizottsága (váádát háhuká) élére, és a vallásügyi miniszterhelyettesi pozícióba is.

Vasárnap Netanjáhura újabb kemény tárgyalás vár. A Kulánu (Mi mind) párt vezetője, Mose Káhlon a pénzügyminisztérium mellé a Kneszet pénzügyi bizottsága (váádát hákszáfim) vezetését is követeli, hogy a választóinak ígért jelentős pénzügyi és társadalmi reformokat véghez vihesse.

A pénzügyi bizottság vezetését a Jáhádut háTorá (Tórahű Zsidóság) részérél Jákov Litzmann is magának akarja, az ultraortodox közönség képviseletében.

Mind a Jáhádut háTorá, mind a keleti ultraortodox SASZ szeretné eltörölni mindazokat a számukra kedvezőtlen intézkedéseket, amelyeket az előző Netanjáhu-kormány pénzügyminisztere, Jáir Lapid hozott. 

Vasárnapi hírek szerint a SASZ keleti ortodox párt ugyancsak enyhített korábbi álláspontján: hajlandó lemondani a korábban követelt pénzügyminisztériumról. Árje Deri pártvezető úgy nyilatkozott, hogy Netanjáhu már a választások után neki ígérte a belügyminisztériumot. Több politikus visszatetszését fejezte ki a lehetőség fölött, hogy egy köztörvényes bűntett miatt elítélt, börtönviselt személy tölthesse be a belügyminiszteri tárcát. 

Árje Deri, a keleti ortodoxok SASZ pártjának az alapítója, aki 1988 és 1992 között, és 1993-ban már volt belügyminiszter, 155 ezer dollár összegű megvesztegetés elfogadásáért 2000-ben három év letöltendőt kapott, de „jó viselkedésért” csak 22 hónapot kellett leülnie. ◙

Palesztin terrorhullám: huszonnégy órán belül három támadás ♦ Újabb “belegázolás”, késelés Hebronban, tizenéves próbált ölni Jeruzsálemben

A TERRORAKCIÓ SZÍNHELYE

Szombat este Kelet-Jeruzsálemben palesztin-arab gépkocsivezető hajtott határrendőrök közé. Sira Klein húszéves határrendőrnő súlyos töréseket szenvedett a medencecsontján és végtagjain, két másik könnyebben megsebesült. A tettes elmenekült.

Ugyancsak szombaton Hebronban, a Máchpelá-templom előtt arab terrorista kést szúrt egy szolgálatos határrendőrbe. A rendőr könnyebben megsebesült, de hárította a támadást. Társai agyonlőtték a támadót, Assad al-Salayma 20 éves palesztint.

Pénteken este a kelet-jeruzsálemi A-Zaim ellenőrzőponton egy 16 éves arab próbált leszúrni egy határrendőrnőt. Az ellenőrzőpont rendőrei agyonlőtték a támadót. A rendőrnő nem sérült meg. ◙

A Légierő Szíriában támadta a Hezbollahnak szánt nagy hatótávolságú rakéták raktárait ♦ Az Al Dzsezira jelentését Izrael nem kommentálja

Az Al Dzsezira arab hírtelevízió értesülése szerint az Izraeli Légierő vadászgépei szombatra virradó éjjel Szíriában, a libanoni határ és Damaszkusz között, a Kalamun hegységben egy légibázison raktárakat támadtak, ahol nagy hatótávolságú rakétákat tárolnak.

Az Al Arabija hírtelevízió szerint Izrael szerdán is végrehajtott egy légitámadást szíriai területen, amelynek egy halott áldozata volt.

A híreket Izrael nem erősítette meg és nem cáfolta.

Az Irán által a libanoni siita Hezbollah szervezetnek szállított rakéták szíriai területen át jutnak el Libanonba, és, miután azokat egyértelműen és kizárólag Izrael ellen szándékoznak használni, a támadás oka és célja is egyértelmű.

Izrael a múltban már több ízben semmisített meg a Hezbollahnak szánt harci eszközöket szíriai területen. ◙ 

Rakéta Gázából

Csütörtök este 9 órakor, alig egy órával a Függetlenségnap befejeződése után rakétát lőttek a Gázai-övezetből izraeli területre.

A lövedék nyílt terepen robbant fel, károkat nem okozott, maradványait a tűzszerészek keresik. A légvédelem radar-észlelései szerint két további rakétát is kilőhettek, amelyek azonban a Gázai-övezet területén értek földet. 

Szdérot városban és a környező kisebb településeken megszólaltak a légvédelmi szirénák. A körzet lakosai nagy robbanás hangját hallották. 

Ez volt az első rakétatámadás a Gázai-övezetből izraeli terület ellen a 2015.-ös évben.

Éjfél előtt a Légierő katonai célpontokat támadott a Gázai-övezetben. 

Pénteken zárva marad az Erez átjáró: a hatóságok nem engednek be gázai polgárokat izraeli területre. ◙  

Izrael népessége az állam hatvannyolcadik éve kezdetén több, mint nyolcmillió fő ♦ Háromnegyede zsidó, ötöde arab, több százezer "egyéb" ♦ 162 ezer fővel gyarapodtunk ♦ 32 ezer olé érkezett

A Jom háácmáut, a Függetlenségi nap alkalmas időpont az összegzésre, a vissza- és előretekintésre.

A Statisztikai Hivatal ilyenkor közli a népességi adatokat, és előszeretettel hasonlítja össze az előző évi, és az 1948-as, az állam kikiáltásakor felmért számokkal.

Nos, jelenleg a "Területekkel" együtt alig 26 ezer négyzetkilométeres országot (ebből az 1967 előtti határok területe mindössze 21 ezer négyzetkilométer) több, mint 8 millióan lakják, pontosan 8,345,000 fő. 

Nemzetiségi felbontásban 6,251,000 a zsidók létszáma – 74.9 százalék – , 1,730,000 az araboké – 20.7 százalék, többségük szunnita muzulmán, a kisebbség keresztény, ők általában a görög-keleti hagyományt követik – és 364 ezer azoknak az állampolgároknak a száma, akik nem sorolhatók egyik fenti etnikumhoz sem: ők az össznépesség 4.4 százalékát teszik ki.

A legutóbbi Függetlenségi nap óta az állam lakossága 162 ezer fővel gyarapodott, ebből 32 ezret adott az alija. A "belső alija", ahogy a születéseket nevezik, 176 ezer volt, az elhunytak száma 44 ezer.

Az állam kikiáltásakor az ország lakossága mindössze 806 ezer volt. Ma a zsidó lakosság 75 százaléka "szabre", vagyis az ország szülötte; ezek felének már a szülei is itt születtek.

A legtöbben a Dán-körzetnek nevezett Nagy-Tel Avivban laknak: ideszámítva a Tel Avivval már egybeépült városokat Herzliától Holonig, a tengerparttól Petach Tikváig körülbelül 3 millióan. Jeruzsálemnek több, mint háromnegyed-millió lakosa van, Haifának elővárosaival ("Krájot") mintegy félmillió, Rison Lecion, Asdod, Petach Tikva lakossága meghaladja, Beér Séva megközelíti a 200 ezer főt. ◙

Izrael Állam ma 67 éves. Zsidó szokás, hogy születésnapon az évek számának megfelelő zsoltárt mondják. Álljon itt a 67. zsoltár – תהילים ס"ז

1.   Az éneklőmesternek; hangszerekkel, zsoltárének. 2.   Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket; ragyogtassa ránk orcáját. Szela. 3.   Hogy megismerjék e földön a te utadat, minden nép között szabadításodat. 4.   Dícsérnek téged a népek, ó, Isten, dícsérnek téged a népek mindannyian. 5.   Örvendnek és vígadnak a nemzetek, mert igazsággal ítéled a népeket, és a nemzeteket e földön te igazgatod. Szela. 6.   Dícsérnek téged a népek, oh Isten, dícsérnek téged a népek mindannyian. 7.   A föld megadta az ő gyümölcsét: megáld minket az Isten, a mi Istenünk. 8.   Megáld minket az Isten, és féli őt a Földnek minden határa.

סז לַמְנַצֵּח בִּנְגִינֹת, מִזְמוֹר שִׁיר׃ 2 אֱלֹהִים, יְחָנֵּנוּ וִיבָרְכֵנוּ; יָאֵר פָּנָיו אִתָּנוּ סֶלָה׃ 3 לָדַעַת בָּאָרֶץ דַּרְכֶּךָ; בְּכָל־גּוֹיִם, יְשׁוּעָתֶךָ׃ 4 יוֹדוּךָ עַמִּים אֱלֹהִים; יוֹדוּךָ, עַמִּים כֻּלָּם׃ 5 יִשְׂמְחוּ וִירַנְּנוּ, לְאֻמִּים כִּי־תִשְׁפֹּט עַמִּים מִישׁוֹר; וּלְאֻמִּים בָּאָרֶץ תַּנְחֵם סֶלָה׃ 6 יוֹדוּךָ עַמִּים אֱלֹהִים; יוֹדוּךָ, עַמִּים כֻּלָּם׃ 7 אֶרֶץ נָתְנָה יְבוּלָהּ; יְבָרְכֵנוּ, אֱלֹהִים אֱלֹהֵינוּ׃ 8 יְבָרְכֵנוּ אֱלֹהִים; וְיִירְאוּ אֹתוֹ, כָּל־אַפְסֵי־אָרֶץ׃

Barátaimhoz, a nemzet önállóságának ünnepére

Márkus Árje-Károly:

Amiért ti meghaltatok

Az ember a halottjainak él.

Élő halott vagyok magam is,

Hiszen értetek, kikért érdemes volt élni,

Ti már rég meghaltatok.

Együtt harcoltunk, egy vonalban

Egy célért, egy gondolatért,

Melyért halni is készek voltunk:

A zsidók szabadságáért.

A sorokból sokan elhullottatok,

Sokan lemaradtatok,

De a zászlót, lássátok, a zászlót:

Ő él, Ő lobog.

A hősiesség a tiétek,

S nem a mienk, kik élve maradtunk.

A halál egy szép dolog, ha szabadságot szül,

S ti nem hiába haltatok.

Mert egy szabad hazában

Szabad emberek szabad munkával

Élnek értetek.

De Ti éltek! érzem, éltek,

S mind itt vagytok most velem,

Hogy örüljetek, s táncoljatok

A szabadság ünnepén.

Hallom a hangotokat,

A lépteitek zaját.

Oh, milyen szép is élni

S szeretni a hazát.

Aztán eltüntök.

Csak érzem, egyedül vagyok.

Itt hagytatok, hogy vigyem tovább

Amit Ti kiharcoltatok!

Kedd estétől szerda estéig emléknap Izrael Állama és népe védelmében elesettek tiszteletére

KATONAI TISZTELETADÁS AZ ELESETT BAJTÁRSAK SÍRJAINÁL

Április 21. kedd estétől április 22. szerda estéig "Jom házikáron" – Emléknap az ország és a nép védelmében elesett katonák, valamint az ellenséges cselekmények következtében életüket vesztettek tiszteletére.

Kedd este 8 órakor egyperces, szerda délelőtt 11 órakor kétperces, egyhangú szirénabúgás lesz a nemzeti emlékezet jegyében.

Amennyiben légitámadás érné az országot, a szirénák váltakozó hangon szólnak.

A katonai temetőkben és a városok, falvak, kibucok kijelölt emlékparkjain a nagyközönség róhatja le tiszteletét.

Szerda estétől csütörtök estéig Jom háácmáut, Izrael Állam 67. Függetlenségi napja. ◙ 

Vészkorszak-emléknap a második világháború befejeződésének 70. évfordulóján ♦ Csütörtök délelőtt 10 órakor kétperces szirénázás

EMLÉKNAP... Ez a szó a második világháborút túlélt és azóta született zsidóknak szerte a világon a Vészkorszakot juttatja eszébe.

Ez a kozmikus csapás, amely a negyvenes évek első felében Európa zsidóságát érte, és amiről mindenki beszél, de senki meg nem érthet, átalakított minden fogalmat Istenről, emberről, sorsról, logikailag belátható jövőről.

Izraelben 1953 óta tartják emléknapként Niszán 27-ét vagy 28-át, a varsói gettólázadás és Izrael Állam függetlenségnapja közé eső napot, az idén szerdán napnyugtától csütörtök napnyugtáig.

Csütörtökön délelőtt 10 órakor kétperces szirénázás szólítja Izrael népét – askenázokat, szefárdokat, jemenieket, vallásosokat, szabadgondolkodókat, túlélőket és mindenki mást – kétperces megállásra, emlékezésre, elgondolkodásra. 

Ilyenkor, a Pusztulás és Hősiesség emléknapján (héberül Jom hásoá vöhágvurá) hangzanak el "A Holokauszt tanulságai" és hasonló bugyuta beszédek.

A Holokausztnak nincs semmiféle tanulsága. A római légiók, a keresztesek, a spanyol inkvizitorok, az ukrajnai pogromlovagok, a nemzetiszocialisták és segítőik nem azért tették, amit tettek, hogy Izrael népét megtanítsák valamire.

Tanulság nincs, történelmi szükségszerűség van. 

Izrael Állama aligha jött volna létre az orbitális pusztulás nélkül. 

Tanulság nincs, kötelesség van. Elemi kötelesség, hogy a felfoghatatlan intelligencia által 3000 évvel ezelőtt kiválasztott kis pásztornép kései utódai a Történet végefelé olyan társadalmat alakítsanak, amely nem csak katonailag képes megvédeni magát, de erkölcsi értékeiben is igazolja érdemességét a Felső Akarat bármennyire is érthetetlen döntésére. ◙ 

Orosz S300 tipusú légvédelmi rakétarendszerek Iránnak ♦ Aggodalom: a Hezbollah kezébe juthat ♦ A Nyugat elleni bosszú Ukrajnáért a Közel-Keleten csapódik le?

Vlagyimir Putyin orosz államfő feloldotta a 2010-ben aláírt légvédelmi rakétarendszerek szállítására vonatkozó tilalmat Iránnal szemben. Oroszorszország és Irán 2007-ben kötöttek 800 millió dolláros fegyverszállítási szerződést, amelynek keretében az orosz fél S300-as típusú légvédelmi rakétarendszert szállított volna Iránba.

Később ezt az ENSZ Iránnal szembeni büntetőintézkedései miatt felfüggesztették, a rakétavédelmi rendszereket szétszedték, az előleget visszafizették Teheránnak. Emiatt valószínűleg új szerződést kell kötni az irániakkal, akik 4 milliárd dolláros kártérítést követelnek az oroszoktól.

Januárban Teheránban járt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, hogy a két ország katonai együttműködésének erősítéséről tárgyaljanak. 

Néhány hónapon belül megkezdődhet az S300-asok szállítása, amelyeket a korszerűbb, S300BM típusúak követhetik.

Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője nem hajlandó közölni, hogy mikor kezdik el szállítani légvédelmi rakétarendszereket Teheránnak, de hangsúlyozta, hogy a szállításnak az erre vonatkozó elnöki rendelet következtében már nincsen jogi akadálya. Iráni illetékes kedden úgy nyilatkozott, hogy az S300-asokat Oroszország még ebben az évben leszállítja.

Az orosz vezetés a hivatalos bejelentés előtt értesítette az izraeli kormányt Putyin döntéséről. Binjámin Netanjáhu miniszterelnök kedden telefonon felhívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki megindokolta, hogy miért döntött az S300-as rakétarendszerek iráni szállítása tilalmának feloldása mellett. Netanjáhu kifejezte Izrael súlyos aggodalmait a szállítási embargó feloldása miatt.

Az orosz anyanyelvű, és az izraeli-orosz kapcsolatokat kiemelten kezelő Avigdor Liberman külügyminiszter mindeddig nem szólalt meg az ügyben. Lehetséges ugyanis, hogy taktikai lépésről van szó, ezért az izraeli külpolitika egyelőre visszafogottan reagál.

Juvál Steinitz stratégiai miniszter szerint az orosz lépés azt bizonyítja, hogy Irán gazdaságnak a szankciók eltörlése után várható növekedését fegyverkezésre, és nem az iráni nép jólétére fogja felhasználni. Izrael legfőbb aggodalma, hogy a fejlett rakétaelhárító rendszer Izrael közvetlen közelébe, a libanoni Hezbollah kezébe is juthat, amely számos alkalommal helyezte kilátásba, hogy "rakétaesővel" semmisíti meg Izraelt. Egy ilyen támadás pedig igen nehezen lenne hárítható, ha az S300-as védőernyő állana a Hezbollah rendelkezésére.

Putyin kifejtette, hogy az S300-as rakétarendszer kifejezetten védelmi jellegű, és nem jelent veszélyt sem Izrael, sem a közel-keleti térség más államai számára.

Az Egyesült Államok nyilatkozata szerint nem elfogadható az orosz légvédelmi rakétakomplexumok szállítása Iránnak.

Izraeli értékelések szerint Putyin célja a Közel-Keleten visszaszerezni Oroszország korábbi, a szovjet időkből származó befolyását, és kiszorítani onnan az atlanti hatalmakat, mind katonai, mind kereskedelmi téren. Az S300 légvédelmi rakétarendszerek iráni exportjának különösen veszélyes következménye lehet, ha ezekből Szíriába és Libanonba is jut.

A Jediot Ahronot internetes hírportálján, a ynet-en megjelent elemzés szerint lehetséges, hogy az Egyesült Államoknak szánt válaszról van szó: az oroszok mindenkit megelőzve próbálják kihasználni az Irán ellen elrendelt szankciók feloldásakor keletkező új helyzetet.

A döntés mögött akár az ukrajnai válság miatt a Nyugattal szemben táplált ellenérzés is állhat. Nehéz felmérni, milyen hatással járhat ez a lépés egy iráni atomlétesítmények elleni katonai hadműveletre. A Légierő mindenesetre tavaly a görög légierővel tartott közös hadgyakorlatot, amelynek keretében egy S300-as légvédelmi rakétarendszert telepítettek Kréta szigetére, hogy annak kijátszását-semlegesítését gyakorolják. ◙

Egyiptom: életfogytiglani az alagútásókra ♦ A „gázai metró” vége: egekbe szöknek a csempész-áruk árai ♦ A Szináj-félsziget lakosai: „ebből élünk!”

CSEMPÉSZALAGÚT A HATÁR ALATT: VASÚTI SÍNEK, VILÁGÍTÁSI- ÉS TELEFONHÁLÓZAT

A kairói kormányzat további kemény lépéseket foganatosított a Gázai-övezetet 2006 óta kormányzó Hamasz ellen, amelyet Egyiptom terrorszervezetként tart nyilván és úgy is kezel, mint halálos ellenségét.

A Hamasz a Muzulmán Testvériség palesztin ágaként jött létre a 1987-ben.

A MENA egyiptomi hírügynökség vasárnap közölte: az ország büntető törvénykönyve módosítása alapján ezentúl életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtják nem csak azt, aki alagutat ás az egyiptomi Szináj-félsziget és a Gázai-övezet határa alatt, de azt is, aki ilyen tevékenységről tudomást szerzett, és nem jelentette a hatóságoknak.

Az egyiptomi hadsereg szükségállapotot hirdetett ki a Szináj-félszigetnek a Gázai-övezettel határos régiójában, miután az utóbbi hónapokban egymást érik a robbantásos és lövöldözéses merényletek az egyiptomi biztonsági erők emberei ellen.

Tavaly összesen 33 egyiptomi katona és rendőr vesztette életét terrortámadások következtében a Szináj-félszigeten.

A legfőbb veszteségek El Aris városban és környékén érik az egyiptomi rendfenntartó erőket.

A félszigeten évek óta garázdálkodó Anszar Beit al-Makdisz terrorcsoport tavaly – területi összefüggés híján – elvben csatlakozott az Iszlám Államhoz, és a napokban lefejezéses videót tettek közzé.

Az utóbbi félévben az egyiptomi hadsereg és határőrség a legtöbb, a Gázai-övezetből ásott, egyiptomi kijárattal rendelkező alagulat berobbantotta.

Rafiach (Rafah) város nyugati, egyiptomi negyedeinek a határ felőli házait az egyiptomi hadsereg műszaki alakulatai október óta sorra robbantják fel, hogy egy másfél-két kilométer széles „tiszta” ütközőzónát teremtsenek a határ egyiptomi oldalán, megnehezítve, vagy éppen lehetetlenné téve az alagutak működtetését. Az érintett területsáv lakosságát távolabbra költöztetik.

(A város keleti része a Gázai-övezethez tartozik.)

Néhány felfedezett alagút több kilométer hosszan húzódott a határkerítés alatt, és volt olyan, amelyben vasúti sínek vezettek, világítással és telefonhálózattal.

Az alagutak részben a terrortevékenységet, részben pedig az árucsempészetet szolgálták. Amióta szinte valamennyi csempész-alagutat megsemmisítették, a Gázai-övezetben sokszorosára emelkedett az Egyiptomból becsempészett üzemanyag, cigaretta és egyéb fogyasztási cikkek ára.

Egyik-másik alagúton még autókat is szállítottak eladásra.

A rafiachi átkelő a Gázai-övezet egyetlen kapuja Egyiptom és a nagyvilág felé, ezt a kaput azonban Egyiptom október óta zárva tartja. Az idén mindössze két napon át tartották nyitva, így több ezer gázai lakos képtelen külföldre jutni, beleértve a muzulmán zarándokokat  és a külföldi egyetemeken tanuló diákokat.

Az egyiptomi hatóságok intézkedése igen súlyosan érinti a Gázai-övezet amúgy is nyomorúságos gazdasági helyzetét, és tovább súlyosbítja a munkanélküliséget.

“Minket Kairó elhanyagol, és jobb jövedelemforrás híján a csempészetből élünk!” – panaszolják a Szináj-félsziget lakosai, akik a rendelkezés fő kárvallottajainak tartják magukat. ◙

FORRÁS: ASSOCIATED PRESS, REUTERS, JEDIOT AHRONOT

Teherán visszalép, vagy zsarolni próbál? ♦ Rohani: Csak akkor írunk alá végső egyezményt, ha minden szankciót azonnal feloldanak ♦ Eltérések a Lausanne-i keretmegállapodás nyugati és iráni értelmezésében ♦ A Kongresszus beleszólást akar a végleges megegyezésbe

JOHN KERRY ÉS DZSAVAD ZARIF. 
FÉLREÉRTÉS A PERZSA FORDÍTÁSBAN?

Alig egy héttel a keretmegállapodás kihirdetése után ellentmondó beszámolók jelennek meg az amerikai, illetve az iráni sajtóban a felek által két nyelven – angolul és perzsául – aláírt dokumentum különböző értelmezéséről.

A problémát jelek szerint a dokumentum félreérthető perzsa nyelvű fordítása okozza.

Mint emlékezetes, az Izrael által igen rossznak tartott keretegyezményt Barack Obama elnök jó egyezségnek ("good deal") nevezte, és még Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy „elég sok mindent sikerült elérnünk" .

A legfőbb félreértés az ENSZ Biztonsági Tanácsa és más nyugati tényezők által Irán ellen foganatosított szankciók feloldásával, illetve annak időpontjával kapcsolatos.

A nyugati értelmezés szerint a szankciókat fokozatosan, az irániakkal szemben támasztott követelések teljesítésétől függően szüntetik meg; iráni értelmezés szerint viszont a június 30-án esedékes végleges egyezmény aláírása után azonnal.

Hasszán Rohani, az Iráni Iszlám Köztársaság elnöke kijelentette: országa nem fogja aláírni a végleges egyezményt, amennyiben a másik fél nem garantálja a szankciók azonnali feloldását.

"A tárgyalások célja, hogy megőrizze a nemzet nukleáris jogait. Szeretnénk, hogy az mindenki javára szolgáljon. Az iráni nemzet mindig győztes volt a tárgyalásokon, és győztes is marad"  – szónokolt Rohani az iráni "Nukleáris napon".

Barack Obama elnök a múlt héten hangsúlyozta: az Irán ellen hozott szankciókat csakis abban az esetben függesztik fel, ha a nemzetközi felügyelők úgy találják, hogy Irán valóban eleget tett a megállapodásban lefektetett követelményeknek, és az ellenőrzés úgy találta, hogy Irán a megfelelő számúra korlátozta az urándúsító centrifugák számát, azokat nem újította fel, és leállította a nukleáris fejlesztést.

Wendy Sherman, az Egyesült Államok külügyminisztériumának a politikai ügyekért felelős államtitkára egy interjúban beismerte: az ellentmondó értelmezések "sötét felhőt borítanak" a végleges egyezmény kilátásaira.

"Nyilvánvaló volt, hogy a különböző nyelvű verziók némileg eltérőek lesznek egymástól, de vigyáztunk rá, hogy ne legyenek ellentmondóak" – magyarázta az államtitkár.

Egy bizonyos: nagyon sok munka van még hátra a június 30-i határidő elérkezéséig.

A fő nyomás most a Fehér Házra nehezedik, hogy ezt és a jövőben felmerülő problémákat és nézeteltéréseket elsimítsa, és hogy egy valóban "jó egyezség" jöhessen létre, amely hatékonyan meggátolja Iránt a nukleáris fegyver birtoklásában.

Mark Kirk republikánus szenátor pénteken bejelentette, hogy az Irán elleni szankciókat meghosszabbító Kirk-Menendez-féle  törvénytervezet benyújtását elhalasztják, de nem tovább, mint a végleges megegyezés aláírására kijelölt június 30-i határidőig.

Az Egyesült Államok törvényhozásában tárgyalás alatt áll egy kétpárti törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy a Kongresszus jóváhagyja, vagy akár elutasíthassa az Obama elnök által elfogadott végleges megállapodást Iránnal.

Bob Corker, a Szenátus külügyi bizottságának az elnöke csütörtökön kijelentette, hogy a Bizottság a törvénytervezetet április 14-én terjeszti be, és arról későbben szavaznak. ◙