Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2011. december 13., kedd

Összetűzések telepesek és a hadsereg között

Keddre virradó éjjel a Somronban fekvő Ramat Gilead előörs mintegy 300 fiatal nemzeti-vallásos zsidó lakosa megtámadta a ciszjordániai Efrájim katonai körzet hadosztály-parancsnokának a gépkocsiját. A támadók feltépték a dzsip ajtaját és kövekkel árasztották el a bennülőket. A parancsnok és helyettese könnyebben megsérült.

Ugyanezek a fiatalok eltorlaszolták a településük közelében vezető 55. számú, az izraeli Kfár Szábától a palesztin Nabluszig (Söchem) vezető országutat és megdobálták az arra haladó palesztinok autóit.

Tettüket azzal indokolták, hogy „előre tiltakoznak” a telepesek által illegálisan épített előörs várható lebontása ellen. A bontást a hadsereg katonái biztosítják.

A telepesek egy másik, 50 fős csoportja ugyanezen indokból betört a hadsereg közeli bázisába, ahol gépkocsi-abroncsokat gyújtottak fel és megrongálták a bázis járműveit.

A hadsereg szóvivője közölte: a zömmel vallásos zsidó telepesek szellemi vezetői, vagyis a ciszjordániai települések rabbijai kötelesek a leghatározottabban szembeszállni a fiatal telepesek körében újabban elharapódzott huliganizmussal.

Ennek aggasztó megnyilvánulásai az úgynevezett „árcédula” akciók, amelyek során palesztin gazdálkodók olajfáit tépik ki, mecsetek ajtait és padlóját firkálják össze és palesztin gépkocsikat dobálnak meg. (Kezdetben ilyen „árcédulákat” csak palesztinok által elkövetett gyilkosságokra adott válaszként hajtottak végre.)

Több telepes vezető időközben elítélte a támadásokat, a nemzeti-vallásos internetes fórumokon viszont „a Sin Bét (Izrael belső titkosszolgálata) provokációjáról” írnak.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök kedden rendkívüli kormányülést hívott össze és arra utasította a vezető biztonsági tiszteket, hogy készítsenek vészhelyzet-terveket a keddre virradó éjjel történtekhez hasonló esetek jövőbeni elhárítására.

Az eddig szinte példa nélkül álló, zsidók által az izraeli hadsereg ellen elkövetett támadásokat egy „kislétszámú kemény magnak” tulajdonította, amely azonban nagy veszélyt jelent az állam biztonságára.

A Gázai övezet zsidó telepeinek a hadsereg által 2005 nyarán történt kiürítése során volt némi ellenállás, de az inkább passzív jellegű volt, amennyiben a lakosok a katonák elé álltak, de nem támadták meg őket. ◙

2011. december 12., hétfő

További intézkedésig lezárták a Templomhegyre vezető Mugrabi feljárót • A Hamasz már "hadüzenetről" beszél

A jeruzsálemi rendőrség további intézkedésig lezárta a Nyugati Fal előtti térségről a Templomhegyre felvezető úgynevezett Mugrabi feljárót (angol szóhasználattal "Mugrabi ramp"). A rendelkezés közvetlen előzménye Shlomo Eshkol, a jeruzsálemi önkormányzat főmérnökének a december 8-án kelt véleményezése , mely szerint a feljáró szerkezete annyira megromlott, hogy bármikor összeomolhat a látogatók alatt, és tűzveszélyes is.

Az évekkel ezelőtt, fából készült alkotmány már jó ideje lebontásra és átépítésre érett, ám Netanjáhu miniszterelnök leállította a feljárónak a Városháza által tervezett renoválását, a helyi arabság és a világ muzulmánjainak a reakciójától tartva.

Fauzi Barhum, a Hamasz szóvivője a feljáró lezárását "Izrael által küldött hadüzenetnek" nevezte. A Muzulmán Testvériség jordániai szervezete is tiltakozását fejezte ki.

A feljáró főképpen a nem-muzulmán turistákat szolgálta, akiket a muzulmánok – enyhén szólva – amúgy sem látnak szívesen az általuk "Mecsetek terének" nevezett Templomhegyen. Ám bármilyen változás ezen a neuralgikus helyszínen felkorbácsolhatja a kedélyeket, amit a Wakf, a muzulmán vallási hatóság a tőle telhető legerőteljesebben fokozna. Ugyanakkor a jelen intézkedést is felhasználhatják tüntetések kiprovokálására, bár a muzulmánok akadálytalanul, számos bejáraton közelíthetik meg a Templomhegyen lévő mecseteket. ◙

2011. december 11., vasárnap

Netanjáhu megoldja? Kormányhatározat és tüntetés az afrikai beözönlés ellen

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök vasárnap (december 11) bejelentette: kíméletlen harcot kezd az illegális bevándorlás és az afrikai munkakeresők törvénytelen alkalmazói ellen.

A kormány vasárnap délben egyhangú határozatot hozott, mely szerint az eddiginél sokkal nagyobb összegű büntetéssel sújtják a beszivárgókat alkalmazó izraelieket, az Egyiptomon át Izraelbe érkezett afrikai munkakeresők számára pedig kiutasításukig átmeneti táborokat létesít.

A csempészeket, illegális bevándorlókat és terroristákat egyként megállító kerítés-rendszernek a 2012. év végéig kell elkészülnie az izraeli-egyiptomi nemzetközi határvonalon.

Ez Izrael egyetlen határa, ahol – egyelőre – sem kerítés, sem természetes akadály nem választ el a szomszédos országtól. A határőrség is csak korlátozott létszámban őrjáratozott a több, mint 200 kilométer hosszú határ mentén, csempész beduinokat keresve.

A kerítésrendszer megépítésére és a már izraeli területre jutott beszivárgók őrzésére és ellátására a kormány 630 millió sékelt szavazott meg, amelyet a költségvetés emelése nélkül, valamennyi minisztériumra kirótt 2 százalékos elvonással teremtenek elő.

Netanjáhu a közeljövőben afrikai országokat készül meglátogatni, amelyek vezetőit felkéri, hogy – előreláthatólag tekintélyes összegek fejében – fogadják vissza Izraelben lévő polgáraikat.

A történet

A Sínai félsziget beduinjai eleinte kábítószereket továbbítottak az izraeli Negev-régióban élő rokonaikhoz, majd a Szovjetunió felbomlása után Ukrajnából, Moldáviából „importálták” a vállalkozó lányokat, akik Kairón keresztül, ugyancsak az izraeli beduinok segítségével találták meg útjukat a tel-avivi masszázsszalonokba.

A kelet-afrikai konfliktusok elmérgesedésével afrikaiak tömegei keltek útra, hogy szárazföldön és tengeren eljussanak a remélt jólétbe, a fehér civilizáció országaiba. Sokan Tunézia partjain szálltak be életveszélyes lélekvesztőkbe, hogy olasz földre jussanak. Ám az egyetlenegy ország, ahová gyalog is el lehet jutni Afrikából, és amely földrajzilag ugyan nem Európában van, de színvonala ahhoz hasonló – Izrael.

A probléma

Szudán és Eritrea a fő forrásai a szerencsétlen, munkát és megélhetést kereső tömegeknek. Eleinte néhány tucat afrikai érkezett havonta úttalan utakon a Nílus-völgyön, Kairón, majd a Szuezi csatornán és a Sínai félszigeten átkelve az egyiptomi-izraeli határra, onnan Tel Avivba, ahol a legolcsóbb munkaerőt jelentik alkalmi vállalkozóknak.

Az utóbbi években a szivárgás özönléssé fajult. A több tízezer afrikai – már elérik a százezres nagyságrendet – Tel Aviv déli negyedeit lassanként teljesen belakják. Jelenlétük egyaránt jelent közegészségügyi, biztonsági és szociális kockázatot. Az ottani régi, két-három szobás kis lakásokat nyomorúságos tömegszállásokká alakítják: bőven akadnak helyiek, akik ebből hasznot húznak.

A biztonsági tényező abból fakad, hogy többségük muzulmán, így egy idő után a nincsteleneket helyi terrorista elemek is megkörnyékezhetik.

Kiutasításuk kényes kérdés: akik hivatalosan menedékjogot kértek, a nemzetközi jog értelmében ellátandók, és így az amúgy is megterhelt izraeli szociális hálót feszítik tovább. A kiutasítható részt lehet táborokba zárni – de ettől a megoldástól Izrael eddig ódzkodott, saját népe történelmi emlékezete folytán. Ugyanakkor, mint Netanjáhu is hangsúlyozta, Izraelt nem lehet kötelezni több százezer afrikai nincstelen befogadására.

Vasárnap délután jobboldali aktivisták helyi izraeli lakosokkal tüntetést tartottak Tel Aviv régi autóbusz-állomása közelében. Baloldali emberjogi aktivisták ellentüntetéssel tiltakoztak. A két csoportot rendőrök választották el egymástól. ◙