ABU MÁZEN ÉS NETANJÁHU: EGYELŐRE MOSOLYSZÜNET
“Folytatni kívánjuk a tárgyalásokat a
palesztinokkal, de nem minden áron” – mondta Binjamin Netanjáhu miniszterelnök,
miután számos szankció bevezetéséről döntött a Palesztin Autonómia ellen.
A terrorizmusért hosszú börtönbüntetésre
ítélt 104 palesztin utolsó, 26 fős negyedik csoportjának a szabadon engedését,
amely március 29-én lett volna aktuális, Netanjáhu leállíttatta. Ezt az Egyesült
Államok külügyminisztériuma által moderált, végleges elrendezést célzó
egyeztetések stagnálásával indokolta, miután a Palesztin Autonómia egy olyan alapvető
feltételt, mint Izrael zsidó államként történő elismerése sem hajlandó
teljesíteni, de még az április 29-én lejáró határidő meghosszabbításába sem
egyeztek bele.
Erre a lépésre a palesztin fél felmondta a
tavaly júliusban, a megbeszélések kezdetén vállalt kötelezettségeit, és korábbi
ígéretét megszegve az ENSZ 15 alszervezetétől kérte tagsági felvételét. Ezzel a palesztin diplomácia az Izraellel folytatott
egyezményektől és megállapodásoktól függetlenül kívánja elérni állami
függetlenségének nemzetközi elismertetését.
Netanjáhu ezt követően bejelentette: az
egyoldalú palesztin intézkedésre Izrael egyoldalú választ ad. Elsőként utasította
az izraeli minisztériumokat, hogy függesszék fel kapcsolataikat a Palesztin Autonómia
kormányzati szerveivel, kivéve a honvédelmi minisztériumot, valamint a
palesztin-izraeli megbeszéléseken részt vevő izraeli delegációt.
Izrael visszatartja a Palesztin Autonómia
költségvetésének a kétharmadát kitevő külföldi támogatások egy részét, és a Palesztin
Autonómia járandóságainak az átutalásaiból elkezdték a hosszú évek alatt felgyülemlett több százmillió dollárra rúgó adósság
levonását. (A Területeket jórészt az Izraeli Elektromos Művek látja el villamos
árammal, de az ivó- és öntözővíz zöme is Izraelből érkezik.) Az Autonómia "kalózkodással" vádolja Izraelt, míg az Egyesült Államok külügyminisztériuma az izraeli lépést sajnálatosnak minősítette.
A szankciók, amennyiben folytatódnak, a Palesztin
Autonómia költségvetési bevételeinek kétharmadát érintik.
A Nyugati Part (Ciszjordánia, Júdea és
Somron) lakosságának mintegy 80 százalékát nemzetközi támogatásból tartják el: 10
százalék Izraelben dolgozik, a többi aktív keresőt a szerény volumenű helyi
vállalkozások foglalkoztatják. A munkanélküliség 25 százalék körüli.
A Nyugati Parttal területileg nem
összefüggő Gázai-övezetben ennél is rosszabb a helyzet. A Hamasz-kormányozta övezetnek
csak Izraellel és Egyiptommal van közös határa. Az övezetet Izrael évekkel
ezelőtt biztonsági kerítéssel vette körül, az onnan kiinduló, ismétlődő terrorakciók
leállítására.
Egyiptom szintén megszigorította az átkelést a közös határon, főként
a Sínai-félszigeten elharapódzott terrortevékenység miatt. Egyiptom a
területére vezető csempészalagutak megsemmisítésével is nehezítette a
Gázai-övezet lakosainak megélhetését, miután a helyi feketegazdaság “ütőerei”
éppen ezek az alagutak voltak. ◙