Dráma a SASZ pártban: a nagy rabbi áldása és a kis politikusok futása

AMIKOR MÉG MEGFÉRTEK EGY PÁRTBAN: ÉLI JISÁJ ÉS ÁRJE DERI OVADJA JOSZÉF RABBI OLDALÁN 

Árje Deri és Éli Jisáj a SASZ keleti ortodox párt szellemi vezetője, a néhai Ovadja Joszéf rabbi legkedvesebb, tehetséges és rátermett káderei voltak a párt megalakulása, 1984 óta.

Deri volt az első, ebben senki sem kételkedett: már huszonévesen miniszterségig vitte. Ám 2000-ben egy 155 ezer dolláros megvesztegetés vádjával három évi börtönbüntetésre ítélték,  amiből közel két esztendőt le is töltött a Máászijáhu fegyházban. Az ítélet ellen hívei tömegtüntetéseket tartottak. A „hu zákáj” (ő ártatlan) éveken át harsogó jelszó maradt a hagyományhű, legfőképpen észak-afrikai származású szefárd tömegek ajkán.

Ekkor jött el a második számú ember, Éli Jisáj órája: átvette a SASZ vezetését. Ám Deri, aki politikusi alkat, nem jól viselte a magányt: bő évtizedes szünet után, 2011-ben bejelentette visszatérési szándékát a politikai életbe.

És a „Maran”, vagyis Ovadja Joszéf rabbi áldásával visszatért: előbb, mint Jisájjal közös pártvezér, majd 2013-ban ismét egyeduralkodóvá lett a párt élén. („Ez csak egy letét volt, amit most vissza kell adni” – indokolta a „Maran” a vezetés visszavételét Jisájtól és visszaadását Derinek.)

A konfliktus magva a két vezető között régebben is fennállt, a „Maran” 2013. októberében bekövetkezett halála előtt is, és azóta is.

A dráma 2014. decemberében érkezett el csúcspontjához, amikor Éli Jisáj 30 évi tagság után kilépett a SASZ pártból, és közölte, hogy új pártot alapít „Háám itánu” (A nép velünk van) néven.

Ám ekkor valaki – mindmáig rejtély fedi, hogy ki – nyilvánosságra hozott egy 2008-ban felvett videószalagot, amelyen a megboldogult „Maran”, azaz Ovadja Joszéf rabbi „gonosz” és „tolvaj” jelzőkkel illeti Árje Derit. A videót december 28-án a TV2 közvetítette.

Deri bejelentette kilépését a SASZ pártból és a Kneszetből: képviselőségéről való lemondási nyilatkozatát december 29-én adta át Juli Edelsteinnek, a Kneszet elnökének.

Követői napokon át kérlelték, hogy vonja vissza kilépési nyilatkozatát, Deri azonban – egyelőre – hajthatatlannak tűnik, bár felröppentek olyan értesülések, hogy talán mégis visszalép a visszalépéstől…

Éli Jisáj váltig tagadja, hogy köze lenne a titkos video-felvételhez, ám az ellene kialakult lincshangulat miatt éjjel-nappali személyi őrzőket kellett kirendelni mellé. Deri azóta kijelentette, hogy évek óta tud a videófelvételről, de nem érezte szükségét, hogy reagáljon rá, és nem feltételezte, hogy valaki képes lesz azt a hírközlő médiának kiadni. ◙

Az "Iszlám Állam" nevében gyilkoltak volna ♦ A Sin-Bét sikeres rajtaütése Hebronban

Vasárnap engedélyezték a közlést: a Sin-Bét, Izrael belbiztonsági szolgálata és a hadsereg terror-ellenes alakulatának a katonái tavaly novemberben Hebronban letartóztattak egy háromtagú terrorsejtet, amelynek tagjai a Szíriában és Irakban harcoló Iszlám Állam nevében terveztek elkövetni gyilkosságokat.

A három palesztin arab: a 22 éves Ahmed Seháde, a 21 éves Muhammad Zaru és a 23 éves Kuszáj Maszaude katonákat tervezett meggyilkolni, és azok egyenruháiban és elrabolt fegyvereikkel izraeliek között hajtottak volna végre tömegmészárlást.

Tavaly már elkövettek egy terrorakciót: robbanótöltetet dobtak katonák felé.

A jelentés nem részletezi, hogy a gyanúsítottak személyesen részt vettek-e Szíriában vagy Irakban a fegyveres harcban, mindössze annyit közöltek, hogy ideológiailag az Iszlám Állammal azonosulnak. ◙

Izrael fontolóra veszi Mahmud Abbász nemzetközi bíróság elé állítását háborús bűnök miatt ♦ Felfüggesztik a Palesztin Autonómiának járó vám- és adóbevételek folyósítását

Külföldi hírügynökségek jelentik: az izraeli kormány fontolóra veszi Mahmud Abbász (Abu Mázen) és más palesztin vezetők nemzetközi bíróság elé állítását háborús bűnök és terrortevékenység pártolása miatt.

A lépésre azt követően kerülne sor, hogy a Palesztin Autonómia vezetője a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságon kíván pert indítani Izrael, illetve vezető izraeli katonai és polgári személyek ellen, a nyáron lefolytatott "Cuk ejtán" (Szilárd sziklaszirt) hadműveletben állítólag elkövetett háborús bűnök, valamint a Nyugati Parton folyó zsidó településépítések és -bővítések vádjával.

Az eljárásokat az Egyesült Államokban és más nyugati államokban folytatnák le nemzetközi fórumokon.

Az eljárás jogi alapját az képezné, hogy Mahmud Abbász kormányzata közösséget vállalt a Gázai-övezetet uraló Hamasz-kormánnyal, amelyet az Egyesült Államok és több nyugati állam terrorszervezetként tart nyilván, miután az rakétatámadások ezreit hajtotta végre polgári célpontok ellen, szervezeti alapelvében pedig Izrael Állam megsemmisítése szerepel.

További bizonyíték a Palesztin Autonómia által kiadott, illetve engedélyezett tankönyvekben található Izrael- és zsidógyűlöletre szító szövegek, ami ugyancsak sérti az emberi jogokat. 

Benjámin Netanjáhu miniszterelnök szombaton a kormány válaszlépéseként úgy döntött, hogy Izrael felfüggeszti a Palesztin Autonómiának járó vám- és adóbevételek folyósítását, amelyeket Izrael szed be, és továbbít havonta az Autonómiának. 

Ezeknek összege átlagosan havi 500 millió sékelt tesz ki, ami a Palesztin Autonómia költségvetésének körülbelül a kétharmada.

A decemberi vám- és adóbevételek átutalása pénteken lett volna esedékes, ennek átutalása azonban már nem történt meg.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma a hét végén aggodalmát fejezte ki a tervezett palesztin lépés miatt, és amerikai reakciókat helyezett kilátásba, ami alatt az évi 400 milliós segély befagyasztása értendő, amelyet az Egyesült Államok a Palesztin Autonómiának folyósít. 

A két bevételi forrás "elapadása" lényegében működésképtelenné tenné az Autonómiát. ◙