Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2016. augusztus 6., szombat

Jó hetet, biztonságot, csak jó híreket – Rióból is, ahol az érmek nem érdekelnek, csak az, hogy minden sportoló biztonságban hazaérjen


Ha Izrael sportolói Izrael Államát és népét képviselik – gondolom, ez a szándék – akkor a tartás és a gerincesség jegyében bölcsebben és méltóságteljesebben jártak volna el, hogyha a Szombatra való tekintettel nem mennek el a megnyitóra.

Az első versennyel is nyugodtan megvárhatták volna a Szombat kimenetelét. Akkor is, ha nem vallásosak – Izrael zsidó lakosságának túlnyomó többsége hagyománytisztelő, de nem ortodox értelemben vallásos.

Az első arab szemenköpést már megkaptuk: a libanoni és az izraeli evezős delegációt ugyanazon az autóbuszon szállították volna a megnyitó ünnepségre. (Ki volt az a barom, aki ezt így szervezte?!)

Amikor a már az autóbuszon ülő libanoniak észrevették, hogy az izraeliek fel akarnak szállni, követelték a sofőrtől, hogy zárja be az ajtókat. A vendéglátók ekkor az izraelieket több másik buszba akarták átcsoportosítani, amit a mieink nem fogadtak el.

A helyi szervezők kinyittatták a sofőrrel a busz ajtaját, ám most a libanoni küldöttség vezetője az ajtóba állva akadályozta az izraeliek felszállását.

A szervezők különjárat beállításával vetettek véget a riói olimpia első (és reméljük, utolsó) politikai jellegű összetűzésének.

Végezetül álljon itt a Münchenben 1972. szeptemberében palesztin-arab terroristák által megkínzott és meggyilkolt 11 izraeli sportoló névsora:

David Mark Berger, Zeév Friedman, Joseph Gottfreund, Eliezer Halfin, Joseph Romano, André Spitzer, Amicur Schapira, Kahat Schor, Mark Slavin, Jaakov Springer, Moshe Weinberg.

Emlékezz ◙ 銘記する ◙ זכור

Az Egyesült Államok légiereje ma 71 éve dobta le az első atombombát a japáni Hirosima városára, három nap múlva a másodikat Nagaszaki városára.
Az áldozatokra éppen úgy emlékezünk, mint Auschwitz, Treblinka, Babij-Jar zsidó áldozataira, Lidice cseh, Oradour francia áldozataira, a tönkrebombázott Coventry vagy Exeter angol, vagy Drezda német áldozataira.
Ha van nép, amelynek meg kell őriznie valamennyi ártatlanul megölt ember emlékezetét – azok mi vagyunk, Izrael népe. ◙

2016. augusztus 1., hétfő

Fedezd fel a héber nyelvet ♦ Meleg van, nagyon meleg

Meleg van bizony. Nagyon meleg. Chám möod (חם מאוד). A forróságra inkább a chom (חום) kifejezést használják.

A Földön minden életnek energiát – meleget, fényt – adó forrás, a Nap héber neve: semes (שמש). Ezt sokan tudják. A másik nevét kevesebben, és ez a chámá (חמה). A napraforgó héberül chámánijá (חמניה).

A nyár a héber nyelvben kájic (קיץ). Ez kapcsolatban lehet a kéc (קץ) szóval, ami véget jelent, hiszen a nyár a gyümölcsök „végének”, beérésének és szüretelésének az ideje.

És a forró napoké: „Vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nappal és éjszaka meg nem szűnik soha”, amint azt maga a Jóisten ígérte Noénak az Özönvíz elmúltával, Mózes I. könyve (8:22) szerint: Zérá vökácir, vökor váchom, vökájic váchóref vöjom válájlá lo jisbotu” (זֶרַע וְקָצִיר וְקֹר וָחֹם וְקַיִץ וָחֹרֶף וְיוֹם וָלַיְלָה לֹא יִשְׁבֹּתוּ). 
A zérá (זרע) magot, magvetést, a kácir (קציר) aratást jelent. 
A kor (קור) hideg, a chom (חום) a meleg, a kájic (קיץ) nyár, a chóref (חורף) tél.

A jövőidejű, többesszámú „jisbotu” a SIN-BÉT-TÁV (ש-ב-ת) gyökből származik, jelentése megszünni, abbahagyni. Innen származik a szombat, a sábát (שבת) is, a mindennapi munka szünete, de a modern idők svitá (שביתה) szava is, ami sztrájkot, munkabeszüntetést jelent.

Ha szomszédunktól halljuk az ávir lách (אויר לח) kifejezést, akkor a nedves, párás levegőre panaszkodik, ami a nagy melegben fokozza a kellemetlen közérzetet, főleg a tengerparti régióban. A párásság héberül láchut (לחות).   

A napjainkban szinte mindenütt duruzsoló légkondicionáló berendezéseket a megújult héber nyelv a mázgán (מזגן) névvel illeti. A mezeg (מזג) vérmérsékletet, temperamentumot jelent, a mezeg háávir (מזג האויר) időjárást.

Az időjárási előrejelzés az újságokban, rádióban, televízióban: tácházit mezeg háávir (תחזית מזג האויר) a tácházit a látnokot, jóst jelentő chozé (חוזה) szóból alakult. Az előrejelzésben ilyenkor gyakran említett "ómesz chom" (עומס חום) – hőterhelés.

A forró keleti szeleket hozó sáráv (שרב) már a bibliai időkben is próbára tette a testet és a lelket. Ézsajás, azaz Jesájá szerint (49:10) az utolsó időkben ettől is megszabadulunk: „Nem éheznek és nem szomjaznak, és nem sújtja őket sáráv és a Nap heve”: Lo jir’ávu völo jicmá’u völo jákém sáráv vásámes (לֹא יִרְעָבוּ וְלֹא יִצְמָאוּוְלֹא־יַכֵּם שָׁרָב וָשָׁמֶשׁ).

Ezt még megvárjuk. Remélhetőleg. ◙

HÉBER NYELVOKTATÁS BETŰOLVASÁSTÓL ÚJSÁGOLVASÁSIG, EGYEDI MÓDSZERREL: 
HALMOS LÁSZLÓ
052-3260834
izraelihirlevel@gmail.com