Az 5777. év elé

Vasárnap napnyugtával kezdetét vette a zsidó időszámítás szerinti 5777. év.

Izraelben a mindennapok beosztása a polgári naptárnak nevezett Gergely-naptár szerint bonyolódik. Csak a vallási ünnepeket és a jeles évfordulókat – Függetlenségi Nap, Jeruzsálem Napja – tartják a zsidó naptár szerint. Ezek mozgó ünnepek: a Gergely naptárban minden évben más és más napra esnek.

■

Honnan számítják a zsidó naptárt?

A zsidó év ősztől őszig, a zsidó hónap újholdtól újholdig tart.

Amikor héberül említik a zsidó időszámítás évszámát, hozzáteszik: l’jecirá (ליצירה). A most következő évet így írják: תשע"ז ליצירה – TÁV-SIN-ÁJIN-ZÁJIN l'jecirá. Az 5777. év az Alkotástól. 

Ez fontos részlet: az Alkotástól, nem a Teremtéstől. (A TÁV-SIN-ÁJIN-ZÁJIN csak 777-et jelent; rövidítése az 5777-es számnak. Teljes egészében HÉ-TÁV-SIN-ÁJIN-ZÁJINה'תשע"ז – .)

A jecirá (יצירה) – kifejezést a héber hagyomány nem a világ teremtésére, ami héberül bri’á ,(בריאה) hanem Ádám, az Ember alkotására tartotta fenn. A teremtés utolsó aktusára, amikor Isten, a Tér és az Idő teremtője Önmaga mására alkotta meg minden teremténye közül az egyedüli értelmes lényt.

Hogy mikor volt és meddig tartott az a „hatodik nap”, és merre volt az Édenkert? Hiszünk benne, hogy mindez létezett, de azt is tudjuk, hogy a Biblia gyakran él allegóriával, képes beszéddel.

A holdhónap 29 és fél napos: ennyi idő alatt kerüli meg a Hold a Földet. Ám, miután fél nap nincs a kalendáriumban, a csillagászati „pontatlanságot” a zsidó naptár szerkesztői úgy hidalták át, hogy a páros számú hónapok 29, a páratlan számúak 30 naposak, kivéve Chesván és Kiszlév hónapokat: ezek lehetnek 29 vagy 30 naposak.

A  zsidó naptár éve így 354, 355 vagy 356 napos, ami átlagosan tíz  nappal elmarad a Gergely-naptár 365 – szökőévben 366 – napos évétől. (A Gergely-naptár a Földnek a Nap körüli keringésén alapszik.) Ez az évente 10-11 napos elmaradás három év alatt már egy egész hónapot tesz ki.

Avégből, hogy a jeles napok ugyanarra az évszakra essenek – például a Pészách tavaszra, a Szukot őszre – a tíz napos különbözetet szökőhónappal, egy tizenharmadik hónappal korrigálják, amit 19 évben hétszer iktatnak be. Ilyenkor két Ádár hónap van: Ádár Alef és Ádár Bét (vagy Ádár seni). 

A most elmúlt 5776. év szökőév volt, tavasszal két Ádár hónappal. Így tolódott el az idén Ros hásáná, az „Év feje”, és vele minden őszi ünnep októberre. A nyolcnapos Chanuka pedig, ami általában december elejére esik, most december 24-én este kezdődik, és januárra is áthúzódik, ami igen ritkán esik meg. 

■

Az Izrael Állama és benne a zsidó lét ellen küzdő „palesztin”-arab felkelés nem csitul: hetente, néha naponta hajt végre támadást. Késsel, lőfegyverrel, várakozó utasok közé hajtó autóval. Izrael sikerrel veszi fel a harcot a belföldi terrorizmussal. A sok vitát és kritikát kiváltó biztonsági fallal, ellenőrző pontokkal, párját ritkító hatékonyságú hírszerzéssel – és nem ritkán a fegyveres ellenséggel vívott tűzharccal Jeruzsálemben, Hebronban, Dzseninben.

Az elmúlt zsidó év talán legszerencsétlenebb eseménye annak a kiskatonának a hadbíróság előtti nyilvános tárgyalása – a mai napig tart! – aki március 24-én Hebronban agyonlőtt egy korábban megsebesített, harcképtelenné tett arab terroristát, aki egy bajtársát megkéselte. 

A szakaszvezető, Elor Azarja nevét nyilvánosságra hozták, tette körül össznépi vita alakult ki. A katona és családja (!) ellen a Hamasz már vérbosszút esküdött. Védelmük évtizedekig a biztonsági szervekre hárul…

Az egykori dicsőséges arab-perzsa iszlám kultúrával, amely az algebrát, az orvostudomány, az építészet tekintélyes hányadát adta, ma a világ boldogabbik része a hol turbános, hol álarcos fenyegetődzést, a dzsihádot, az önkényt, a robbanóöves terroristákat, asszonyaikkal való gyalázatos bánásmódot, foglyaikat-túszaikat lefejező – keresztre feszítő rémeket, az európai nagyvárosok bevándorló „no-go” gettóit asszociálja.

A libanoni Hezbollah naponta szenved súlyos veszteségeket a szíriai polgárháborúban, ahol fegyveresei a vesztésre álló Asszad elnök oldalán harcolnak. Ám a masszív iráni támogatás, és a kezükben lévő messzehordó rakéták ezrei komoly fenyegetést jelentenek Izrael számára. A légierő valószínűleg továbbra is aktív lesz a terrorszervezetnek címzett rakétaszállítmányok ellen.

Nem bíztató, ahogy Oroszország légiereje egyre aktívabban beleavatkozik a határainkhoz közeli szíriai polgárháborúba.

■

Ha innen, Izraelből, a nyugati civilizáció stabil szigetéről körülnézünk az arab világban, legnagyobb részt szétzilált, polgárháború sújtotta országokat látunk: Tunézia, Líbia, Szudán, Szíria, Libanon, Irak.

Tovább tart Szíria, Irak, Afganisztán, Szudán, Eritrea szó szoros értelmében földönfutó millióinak erőszakos honfoglalása Európában.

Csak Németországba milliós tömegek zúdultak be, ami az Európa gazdasági motorjának tekintett országot gazdasági csődbe és társadalmi káoszba döntheti. És mivel oda is, és más nyugat- és észak-európai országba is nagyrészt fiatal, egyedülálló férfiak érkeznek, feltételezhető, hogy később a család is megérkezik, tehát végső soron nem százezres, hanem milliós nagyságrendű afroázsiai tömegek lepik el Európát, amelynek nem egy országában már most is az újszülött fiúknak leggyakrabban adott név – a Mohamed.

Mit szóljunk ehhez mi, Izrael népe, hetvenegy évvel a Németország által kezdeményezett és nagyrészben sikerrel végrehajtott népirtás után, amelynek első számú célpontja és áldozata mi voltunk?

Mit szóljuk ahhoz, hogy a mai németek nagy- vagy dédszülei a kiküszöbölendő, ellenembernek (Gegenmensch) tartott semita „szír fajtól” óvták az „árja fajt”? Wilhelm Schlegel amatőr nyelvész az első europoid civilizációt nevezte el így, kétszáz évvel ezelőtt. Maga az „árja”elnevezés szabad iránit, perzsa nemest jelent.

A várható tömeges szír „fajgyalázás” (Rassenschande) alapjaiban változtathatja meg Európa arculatát, sőt, arcát – a szó szoros értelmében.

Mi mit várhatunk a jövő Európájától, amikor bojkottálják áruinkat, akadémikusainkat, és bírósággal fenyegetik politikusainkat?

Hatmillió zsidó helyébe hatvan millió muzulmán?

Igaz lenne, hogy Isten nem ver bottal?

■

Izraelnek nem csak technikáját, hadseregét, hanem társadalmát is a legfejlettebbé kell tennie. Az élő test egészsége az azt alkotó sejtek egészségétől függ. Egy társadalom hosszútávú életképessége is az azt alkotó emberek életlehetőségének, jólétének, elégedettségének a függvénye.

Jó lenne, ha az izraeli gazdaság egyre nagyobb hányadát markukban tartó oligarcha-családok önzést bátorító globálkapitalizmusa helyébe a jisuvnak, az ország lakosságának összetartó, egymást kölcsönösen segítő közössége lépne. Ha egyetlen nagy kibuccá kovácsolódna, hogy a jövő konfliktusait minél kisebb veszteségekkel tudjuk átvészelni.

Adjon a Jó Isten békét, biztonságot, egészséget, jólétet, időben lehulló esőket, a vezetőknek józan belátást.

Jó évre jegyeztessetek és pecsételtessetek be!

לשנה טובה תכתבו ותחתמו

Fedezd fel a héber nyelvet ♦ Az évek mint a másodpercek

AKIK MÉG NEM ÉRZÉKELIK AZ IDŐ MÚLÁSÁT: A JÖVŐ NEMZEDÉKE

Vasárnap, október 2-án este ránk köszönt a zsidó naptár szerinti 5777. év.

A naptár legnagyobb és legkisebb léptéke, az év, héberül sáná (שָׁנָה) és a másodperc, snijá (שְׁנִיָּה) ugyanabból a tőből nőtt: a soné (שׁוֹנֶה), azaz változik, különbözik fogalomból.  Mert az idő – zmán (זְמַן) – az, ami változik és változtat világunkban mindent.

Ugyanebből az alapfogalomból származhat a „második” jelentésű  séni (שֵׁנִי), szó, illetve a snájim (שְׁנַיִם), azaz „kettő” szó. Ami különbözik az egy-től, az echád (אֶחָד)-tól.

Az óra, a sá'á (שָׁעָה) az ókori kaldeus nyelvből származik, ott „pillantás” értelme volt. (A' felsővessző pillanatnyi megállást jelent a kiejtésben.)

A perc héberül dáká (דַּקָּה – hangsúly a második á-n). A szót a dák (דַּק), azaz vékony jelzőből képezte a héber nyelv. A „dák” (rövid á hanggal ejtve) a finomságról, a pontosságról is szól. Az ember egyik legfontosabb feladata, gyakran harca a perc, a „dáká” megfogása, kézben tartása, az idő fölötti uralom. A dijuk (דִּיּוּק) pontosságot jelent, a bödijuk (בְּדִיּוּק) pedig azt, hogy pontosan.

A dikduk (דִּקְדּוּק), a nyelvtan is a beszélt nyelv pontos szabályairól szól.

A „reg'á” (רֶגַע) szó pillanatot, szempillantást jelent. Nem pontos része sem az évnek, sem az órának.  Különös, hogy a nyugodtat jelentő „rágu'a” (רָגוּעַ) kifejezés rokona. Ha valakit megnyugtatni szándékozunk, így szólunk: Térág'á! (תֵּרָגַע), illetve, ha lányhoz-asszonyhoz intézzük, akkor Térág'i! (תֵּרָגְעִי) – bár a férfiember ilyenkor általában az ellenkező hatást éri el.

Pillanat és nyugalom... Az ellentmondás talán Ézsajás könyvében, az 54. fejezet 7. sorában oldódik fel: „Egy rövid pillanatra elhagytalak, de nagy irgalommal összegyűjtelek.” 
(Böreg'á káton ázávtich, uv'ráchámim gdolim ákábcéch – בְּרֶגַע קָטֹן עֲזַבְתִּיךְ; וּבְרַחֲמִים גְּדֹלִים אֲקַבְּצֵךְ.)

Az összegyűjtésnek személyes tanúi vagyunk itt, Izraelben. A „pillanat” itt megnyugtatást jelent, éspedig a legmagasabb helyről, bár a mi léptékünkkel az a pillanat – a szétszóratás, a gálut – mintha kissé hosszú ideig tartott volna.

Mi minden esetre türelemmel és reményekkel várjuk a ránk következő 5777. évet is. ◙

HÉBER NYELVTANÍTÁS (SKYPE-ON IS):

HALMOS LÁSZLÓ

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

Egy nappal Peresz után, egy nappal új év előtt

Elhangzottak a búcsúbeszédek, egyik-másik még politikai felhangoktól mentes is volt. A legőszintébbnek Peresz fülöp-szigeteki metápél-ja (gondozója) tűnik, aki egy internetes szociális hálón így búcsúzott munkaadójától: "Köszönöm, főnök, hogy melletted lehettem. Jó érzés volt, amikor esténként azt montad: Lájlá tov, Freddy. (Jó éjszakát.)"

A pénteki temetésen a legnagyobb tekintélyű résztvevő kétségkívül Barack H. Obama volt, az Egyesült Államok elnöke, aki héberül búcsúzott a halottól: Todá rábbá, chávér jákár – Köszönöm szépen, drága barát. 

Ehhez képest másnap a washingtoni kormány-protokollban, amelyben hivatalosan rögzítették az elnök néhány órás izraeli látogatását, az "in Jerusalem, Israel" szavakból kitörölték az "Israel" szót, mert Washington nem ismeri el a Várost Izraelhez tartozónak: hovatartozását csak egy izraeli-palesztin kiegyezés eredményének megfelelően dönti majd el.

Barátibbnak tűnt Bill Clinton volt elnök beszéde, aki érezhetően meghatottan emlékezett meg a hosszú éveken átívelő együttműködésről. Az ő elnöksége és bábáskodása alatt hozták tető alá és jelenlétében írták alá az Oslo-i egyezményt. Clinton már csütörtökön tiszteletét tette Jeruzsálemben, Peresz ravatala előtt.

Hazautazáskor Obama az elnöki Air Force One gép ajtajából türelmetlen "Bill, let's go!" (gyerünk már, Bill) kiáltással és beterelő kézmozdulattal invitálta a gépre, maga mellé a lent, a lépcső mellett várakozó Clintont.

A távolból és közelről Jeruzsálembe érkezett hetven vezető politikus közül a legközelebbről jött volt a legérdekesebb. Ő pedig nem egészen tíz kilométerről, Ramallából érkezett. Neve Mahmud Abbász, más nevén Abu Mázen, a Palesztin Autonómia elnöke.

Érkezése az utolsó pillanatig nem volt biztos. Ám megérkezett, kezet is fogott Netanjáhuval, és váltottak néhány szót. Legutóbb ezt hat éve tették. Reuven Rivlin államelnökkel is köszöntötték egymást.

A helyszínt biztosító, ezrekre tehető biztonsági gárdának az ő érkezése és távozása okozta a legnagyobb gondot. És, persze, az Egyesült Államok jelenlegi és volt elnökéé. Mindet megoldották, hála légyen.

Mahmud Abbásznak a protokoll Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett jelölt ki helyet. Mi, magyarok-magyarajkúak köszönjük részvétét és részvételét. Nem ismeretes, hogy szóba elegyedett-e jobb kéz felőli szomszédjával.

Abbászt már órákkal a látogatás után "izraeli gyártmányú cionistának" titulálta a Hamasz szóvivője. Amúgy hazai pályán sem találkozott megértéssel: a PFSZ több vezetője kritizálta Abu Mázen részvételét. Palesztin kommentárok a néhai Simon Pereszt a telepesek atyjának, a palesztin és más arab fiatalok mészárosának nevezték.

A történelmi léptékű izraeli államférfi távozta után az időtlen zsidó nép készül saját időszámítása 5777. évének a fogadására. Immár Simon Peresz nélkül.

Emléke legyen áldott. ◙