Úszik a marha

Nemrégen járta be a hír az országot, hogy egy macskát mentettek ki a Nyugati Fal óriási köveinek a hasadékából, ahová bizonyára galambvadászatra indult. A cica végül úgy tudott leugrani a magasból, hogy egy imakönyv-tartó állványt toltak alá.

Most viszont egy jóval nagyobb jószágot kellett kimenteni, éspedig egyenesen a tengerből.

A dráma színhelye az asdodi kikötő volt. Az egyik dokkról egy külföldről érkezett tenyészbika esett a tengerbe. A rakodók kétségbeesetten nézték a magas hullámokkal küszködő állatot, de időbe telt, amíg cselekvésre szánták el magukat.

A bika közben magához tért az első ijedségből: úszni kezdett a hideg, tízfokos tengervízben. El a parttól, a nyílt tenger felé.

A kikötői hatóságok gyorsan csónakot kerítettek. A mázsás állatot a part felé terelték, ahol végül daruval emelték ki a vízből.

A tengeri kalandban kipróbált tenyészbika immár indulhat harci feladata betöltése felé, a tehenekhez... ◙

Kétállami megoldás az annyi, mint három – vagy egy sem

Évek óta folyik Izrael meggyőzése minden oldalról, hogy egyezzen bele egy független arab Palesztina alapításába. Pontosabban: két független arab állam létesítésébe Izrael hátában. Ezt hívják kétállami megoldásnak (Two state solution).

Palesztina brit mandátum (1921 – 1948) területe 26,625 km² volt. Ezen a területen ma, 2017-ben egy Izrael Állam, egy Nyugati Partnak (West Bank) nevezett autonóm terület, azaz Júdea és Somron, és egy, az előbbivel területileg nem összefüggő Gázai övezet (Gaza Strip) létezik. Két utóbbi önmagát Palesztinának (Falasztín) definiálja, de népességük teljesen eltérő volta miatt két külön entitásnak tekinthető.

Ebből Izrael valamivel több, mint 21 ezer km²-nyi területet foglal el, lakossága 8.6 millió. A Nyugati Part (a magyar sajtó előszerettel nevezi Ciszjordániának) 5655 km², 2.8 millónyi lakossal, míg a Gázai övezet 365 km² területű, 1.9 millióra becsült lakossággal.

Etnikai átfedés: Izrael lakosságának közel ötöde, 1.8 millió arab nemzetiségű, míg az 1967-ben a Jordán Légiótól a Hatnapos Háborúban elfoglalt területen közel 400 ezer zsidó él, zömmel Jeruzsálem keleti és északi negyedeiben és a város közelében (Gus Ecion).

A Gázai-övezetben 2005 óta egyetlen zsidó sem él, miután Ariel Saron akkori miniszterelnök egyetlen utasítással, hatósági erővel kiköltöztette a zsidó lakosságot.

A Szentföld geopolitikájához tartozik Jordánia is, amelynek területét Nagy-Britannia 1921-ben egyszerűen leszakította a Népszövetség (az ENSZ elődje) által a zsidó állam számára fenntartott területről és azt egy szaudiai beduin hercegnek ajándékozta. 

(Állítólag Sir Winston Churchill ötlötte ki egy taxiban, hogy mi módon jutalmazza meg a törököktől a britekhez átpártolt beduin méltóságot, aki I. Abdallah néven "Transzjordánia" királya lett, és aki nem volt más, mint a ma uralkodó II. Abdallah dédapja. Életét Jeruzsálemben "palesztin" arab merénylő golyója oltotta ki.)

Jordánia területe közel 90 ezer km². Lakosságát az utóbbi évek szíriai menekült-áradatával együtt 10 millióra (!) becsülik. Sem víztartalékkal, sem elegendő élelmiszerrel nem rendelkezik. 

A sivatagi királyság területének csak töredéke művelhető. A Holt-tenger keleti feléből kinyert vegyi anyagokon és a turizmuson kívül lényeges jövedelme nincs. 

A hagyományosan nyugatbarát királyság nyugati támogatásból és a szaudi rokonság adományaiból tartja fenn magát.

Mindezek tudatában milyen esélyei vannak a "kétállami megoldásnak"?

A kifejezést e sorok írója kénytelen a hitleri "Endlösung"-hoz (végső megoldás) hasonlítani.

A Palesztin Autonómia vezérelvei nagyjából a következők: 1. A leendő palesztin államban nem lakhat zsidó; 2. A leendő palesztin állam teljes szuverenitást követel gazdasági és katonai téren; 3. A leendő palesztin állam határai azonosak az 1949-es tűzszüneti határokkal (esetleg kölcsönös határkiigazításokkal). Ezt hívják konyhanyelven zöld határnak (Green Line), vagy 1967-es határoknak.

Ez azt jelenti, hogy a megalakítandó palesztin államnak közvetlen határa lenne Jordániával. Ez pedig lehetővé tenné rakéták, aknagránátok, lőfegyverek és fegyveresek korlátlan, ellenőrizhetetlen beáramlását.

A független palesztin államnak a határai szinte méteres távolságban húzódnának Izrael központi városaitól, valamint a loddi Ben Gurion repülőtértől.

Gyors aránypár-számítás: ha Gázai-övezetből 2001-2014-ig, a legutóbbi katonai akcióig 20 ezer rakétát és aknagránátot lőttek ki Izraelre, akkor a 15-ször nagyobb Nyugati Partról a palesztin függetlenség már első éveiben mennyit fognak? 

Betonfal, szögesdrótkerítés választ el embertől embert. A sémi törzs két ősi népét, milliókat innen, milliókat onnan. 

Tragédia. 

Az egyik nép kétezer éves száműzetése során felvette szétszóratása civilizációinak minden vívmányát. Saját kultúráját az övékével gazdagította, miközben nekik is bőven adott a magáéból (a fizikai, kémiai, orvosi, irodalmi Nobel-díjasok negyede-harmada zsidó, vagy zsidó származású; a kiemelkedő matematikusoknak még nagyobb aránya).

Az arab népek – beleértve a hetvenes évek óta "palesztinnak" nevezett szentföldi arabságot – e teljesítmény töredékére sem voltak képesek.

Ennek tudata, a tehetetlen irígység szülte gyűlölet még nemzedékekig elválaszthatja Izraelt a Közel-Kelet népeitől. Terror, halottak, életfogytiglan megcsonkított sérültek serege. Izraelnek nem volt és nincs más lehetősége, mint a két világ, a kétféle lakosság hatékony különválasztása. Fallal, kerítéssel, átkelőpontokkal.

(Az Iszlám hatásáról itt nem kívánok értekezni. A magukat kereszténynek nevező népek történelme sem az emberiességről szól. Keresztes háborúk, máglyán elevenen elégetett "eretnekek" és "boszorkányok", az európai zsidóüldözések kínzásai, világháborúk, Auschwitz, Gulág... Kájinnak sok arca van.)

Izrael Törpeállam, hátában két ellenséges arab törpeállammal hosszútávon nem életképes. 

Belső konfliktusokkal teli társadalma is súlyos kérdéseket vet fel.

Izrael polgári és katonai vezetésének nehéz döntéseket kell hoznia. Minden eddiginél nehezebbeket. 

Isten óvja Izraelt. ◙

Szerda reggel megkezdődött Amona település hatósági kiürítése • Első jelentések: a lakosok ellenállnak • "Minden lerombolt ház helyére százat építünk"

A hírközlő szervek kedden jelentették, hogy a határrendőrség és a hadsereg egységei körülvették a somroni Amona települést, és azt zárt katonai körzetté nyilvánították. Ez a kitelepítés első jele volt.

Szerda reggel megkezdődött a lakosok erővel történő kitelepítése. 

Avigdor Lieberman honvédelmi miniszter felelősségteljes viselkedésre szólította fel Amona lakosait, de hírek szerint a több száz főnyi lakosság ellenáll, és erővel tartja vissza a faluba behatolni igyekvő katonákat.

Az Ofra település közelében, egy hegytetőn épült ún. előörsöt egy ízben már kiürítették, minthogy a Legfelsőbb Bíróság elfogadta egy palesztin arab tulajdonjogát a területre. 

Amona lakói kijelentették: minden lerombolt ház helyére százat fognak építeni.

A rádió és a televízió folyamatosan követi a fejleményeket. ◙