Az emberi kultúra alapfogalmát jelöli a KÁF-TÁV-BÉT (כ-ת-ב) gyök.
Az írást, eredetileg rovást, vésést jelentő ige a kátáv (כתב).
Jelen időben ír – kotév (כותב),
nőnemben kotevet (כותבת); főnévi igeneve – írni –
lichtov (לכתוב).
A kátuv (כתוב), nőnemben ktuvá (כתובה), azt jelenti, hogy írva (van).
A ktáv (כתב), ami leírva csak a pontozásban
különbözik az alap-igétől, írást, írásmódot jelent. A ktáv-jád (כתב-יד) kézírás, a ktáv ét (כתב עת) folyóirat. A Szentírás: kitvéj hákódes (כתבי הקודש).
Életrajzot gyakran kérnek kézírásban, azaz bichtáv (בכתב). A michtáv (מכתב) –
levél, amihez cím, héberül któvet (כתובת) is dukál.
A Bibliában ez utóbbi szó fordul elő Dániel könyve 5. fejezetében, amikor a
rejtélyes "Mene mene tekel ufárszin" írás megjelenik a falon: któvet
ál hákir (כתובת על הקיר) – Belsácár (magyarul Baltazár) babilóniai király lakomáján, amikor az a jeruzsálemi Szentély elrabolt aranyedényeit rakatja fel pogány
lakomája asztalára.
A ktiv (כתיב) írásmód, de helyesírás
értelme is van.
A hitkátvut (התכתבות) – levelezés.
A kátáv (כתב) a modern héber nyelvben hírlapi
tudósító, míg a kátává (כתבה) cikk, tudósítás. A ktubá (כתובה), ami askenázi kiejtéssel „kszibe” néven volt ismert, a
házassági levél.
A kátvánit (כתבנית) a gépírónő, akinek a klasszikus
munkaeszköze, az írógép – möchonát ktivá (מכונת כתיבה) – a komputeres szövegszerkesztők korában lassan feledésbe merül. ◙
HÉBER
NYELVOKTATÁS
Skype-on,
Facebookon is
Halmos László
052-3260834
izraelihirlevel@gmail.com
izraelihirlevel@gmail.com
