Szukoti menetrend – ünnepnapok és félünnep-napok

Csütörtök este, napnyugta után véget ért Szukot főünnepe, amely teljes munkaszüneti nap volt.

Csütörtök estétől péntek estig – félünnep. Ilyenkor a szokásos köszöntés: moádim leszimchá – מוֹעֲדִים לְשִׂמְחָה.

Pénteken a szokásos pénteki nyitvatartás és forgalom, vagyis nagyjából a koradélutáni órákig.

Péntek estétől szombat estig – szombat, "Sábát Chol hámoéd".

Szombat estétől szerda estéig ismét félünnep. Egyes hivatalok rövidített munkanapot tartanak. A közlekedés általában hétköznapi, de figyelembe kell venni, hogy az Egged, a Dan és más busz-társaságok sofőrei előszeretettel vesznek ki ilyenkor szabadságot, tehát a járatok ritkábbak lehetnek.

Szerda estétől csütörtök estéig S'mini áceret - Szimchát Torá – teljes ünnepnap, munkaszünet.

Csütörtök este véget érnek az idei őszi ünnepek – Izraelben. Izraelen kívül egy nappal tovább tartanak az ünnepek, mert külön napon tartják a S'mini áceret-et és a Szimchát Torá-t. ◙

Sátrakban lakjatok

Szerdán, napnyugtakor kezdődik Szukot ünnepe, ami héberül Chág hászukot (חג הסוכות). Egyike a három zarándokünnepnek (a másik kettő a Peszách és a Sávuot), amikor Izrael népe felzarándokolt Jeruzsálembe, a Templomhoz.

Az ünnep hét napos. Utána, a nyolcadik napon záróünnep: a S’mini áceret (שמיני עצרת), amelynek a jelentése nyolcadik (napi) gyülekezés. Izraelben ezt egyszerre tartjuk Szimchát Torá (שמחת תורה) ünnepével, amelyek jelentése a Tóra öröme.  

A Szukot közismert magyar megfelelője a Sátoros ünnep. Mózes ötödik könyvében (16:13) van írva: „Hét napon át tartsd a Sátrak ünnepét, amikor már betakarítottad a termésedet a szérűdből és présházadból”. 

Ez tehát a termés betakarításának az örömünnepe is: „Chág háászif” (חג האסיף) neve is van. Az ászif begyűjtést jelent, de napjainkban inkább „beugrik” az ászéfá (אסיפה) szó, ami gyűlést, például lakógyülést – ászéfát dájárim (אסיפת דיירים) – jelent.

Az ünnep névadó szava a magyarul murisan hangzó szuká (סוכה), ami lombokkal vagy faágakkal befedett bódéféleséget jelent: ilyenekkel vándoroltak őseink a sivatagban, Egyiptomból jövet. 

Az „igazi” sátor neve héberül ohel (אוהל). A szuká, ellentétben az ohellel, stabil építmény, amelyet szél nem fújhat el és három fala van. A Tóra utasítása szerint hét napon át benne is kell lakni, vagyis enni-inni-aludni, hacsak nincs kibírhatatlanul nagy meleg vagy heves esőzés.

A hagyomány előírja a „vendégek” fogadását, ami már a Talmud korszakából származik, ezért az arameus „uspizin” (אושפיזין) szót használják rá. Sátrainkban hét vendég van jelen, ha nem is testi valójukban: Ábrahám, Izsák, Jákob ősatyáink, továbbá József, Mózes, Áron és Dávid. Mindannyiuknak bőven kijutott a vándorlásból és a sátorban lakásból.

A Szukot ünnephez tartozik a „Négyféle”, az árbáát háminim (ארבעת המינים), amint az Mózes harmadik könyvében (23:40) áll: „És vegyetek magatokhoz az első napon díszfának gyümölcsét, pálmaágakat és sűrű lombú fának és fűzfának a gallyát, és vígadjatok az Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt hét napon át". 

A díszfa gyümölcse az etrog (אתרוג), a pálmaág a luláv (לולב), amit Magyarországon lülefnek ejtettek, a hádász (הדס), ez a sűrűlombú fa ága, ami mirtuszág – a Hádász női név is –, végül a fűzfavessző, az árává (ערבה).

Hét napon át a „négyfélét” egybefogva jelennek meg a férfiak a zsinagógában. A nyolcadik napon tartják Szimchát Tórá örömtánccal egybekötött körmenetét, amelynek a neve hákáfot (הקפות) – ekkor már a „négyféle” nélkül.

Legyen hát ez az ünnep különös áldással, amint írva van a Tóra három helyén is, Szukottal kapcsolatban: vöszámáchtá böchágéchá, vöhájitá ách száméách (ושמחת בחגך והיית אך שמח) – vagyis örvendezzél az ünnepeden és boldog legyél.

Ezt persze könnyű mondani, de azért valamennyit tehetünk is érte, főleg, ha Fentről is kérünk és kapunk hozzá egy kis segítséget... ◙

A héber nyelv ösvényein

Svil –שְׁבִיל  – ez a szó felel meg héberül az ösvénynek. Szűk, egyenes út vagy csapás.

A svil házáháv – שְׁבִיל הַזָּהָב – szó szerint aranyösvény – nem egyéb, mint az arany középút.

A svil háháláv – שְׁבִיל הַחָלָב – viszont a tejút. Szolgai átvétele a latin via lactea kifejezésnek, amit nem csak a héber és a magyar, de az angol (milky way), az orosz (Млечный Путь), és egy sereg európai nyelv is átvett (a legröhejesebb a német Milchstrasse…).

Ugyanez a svil – hajválasztékot is jelent. „Svil báemca, svil bácád” – שְׁבִיל בָּאֶמְצַע שְׁבִיל בַּצַּד – azaz választék középen, választék oldalt: népszerű táncdal szövege volt néhány évtizede.

A héber nyelv egyik legfontosabb határozószava a bisvil –  בִּשְׁבִיל–, amelynek szintén a svil szó az alapja és azt jelenti, hogy részére, számára, -ért. Mint a névmások és a legtöbb határozószó, ez is ragozható személy- (én-te-ő stb.) szám- (egyes-többes), továbbá nemek (hímnem-nőnem) szerint.

Példa, egyes szám:

Bisvili – בִּשְׁבִילִי – azaz részemre, számomra. A héber így gondolkodik: háhávilá higiá „bi-svili” – החבילה הגיעה בשבילי – a csomag az „én ösvényemen” jött; azaz részemre. (svili = svil seli, összevont birtokos)

Ha azt halljuk, hogy „ze lo bisvili” – זה לא בשבילי – abból kelletlenség, elutasítás hallatszik ki: „ez nem nekem való”; „én ezt nem akarom”…

Részedre, számodra hímnemben: bisvilhá – בִּשְׁבִילְךָ – , nőnemben: bisviléh – בִּשְׁבִילֵךְ.

(Ha nem pontozunk, a kettőt ugyanúgy, ugyanazokkal a betűkkel írjuk le: בשבילך.)

Részére, számára hímnemben: bisvilo – בִּשְׁבִילוֹ –, nőnemben: bisvilá – בִּשְׁבִילָהּ.

Többesszámban:

Részünkre, mindkét nemben: bisvilénu –  בִּשְׁבִילֵנוּ

Részetekre, hímnemben:  bisvilhem – בִּשְׁבִילְכֶם, nőnemben: bisvilhen – בִּשְׁבִילְכֶן

(Vagyis a különbség csak a végső hang, illetve betű: itt m, ott n.)

Részükre, hímnemben:  bisvilám – בִּשְׁבִילָם, nőnemben: bisvilán – בִּשְׁבִילָן

(A különbség hím- és nőnem között itt is az utolsó hang és betű: itt m, ott n. ) ◙

Héber nyelvoktatás:

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com