Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2018. január 24., szerda

Fedezd fel a héber nyelvet ✡ Héber eső

Izrael a legrégebbi idők óta száraz, sivatagok-ölelte ország. A Közel-Kelet nagy folyói – délen a Nílus, keletre az Eufrátesz, távolabbra a Tigris – messzire elkerülik.

A Föld minden népe által ismert folyó, a Jordán nagyobbfajta patak, időnként az is kiszárad. Akad még néhány folyócska: a Gááton, az Alexander, a Járkon, de a földnek és lakóinak az igazi áldást a téli esők jelentik. Amelyekből az utóbbi napokban bőven van részünk.

Az esőre a héber nyelv két szót is ismer. A „gesem” – גשם – a gyakrabban használt, a „mátár” – מטר  – ritkábban használt irodalmi kifejezés: az újhéber nyelvújítók mégis ebből alkották az esernyő héber megfelelőjét: „mitrijá” – מטריה.

Amikor pedig bőven és szinte megállás nélkül esik, az úttestek valóságos folyókká válnak: a csatornázás az izraeli városépítésnek nem erőssége. Ilyenkor az emberek azt mondják: „mabul” – מבול – ami nem más, mint a bibliai Özönvíz héber megnevezése.

Errefelé novembertől áprilisig tart az esős évszak. Hó, héberül: seleg – שלג – csak a 800 méteresnél magasabb helyeken esik. Talán az idén is látni fogjuk Jeruzsálemben, Názáretben, Cfáton.

A víz még ilyen mennyiségben is áldás. A vízmedence héberül bréchá – בְּרֵכָה – ami szinte ugyanaz, mint az áldást jelentő bráchá – בְּרָכָה. Az egy magánhangzónyi különbség írásban a pontozásban jelenik meg, a RÉS – ר – betű alatt. A bráchá – áldás – szó eredete viszont a berech – בֶּרֶךְ – vagyis térd: a jeruzsálemi Szentélyben Jom Kippur napján a főima alatt térdre és arcra borulva imádták az Örökkévalót.

A téli hónapokban esőt kérünk a Felettünkvalótól: „Ten mátár ál pnéj háádámá” – תן מטר על פני האדמה. Az esős évszak elmúltával csak harmatot: a fent említett „mátár” szót a „tál” – טל – szó váltja fel. Mert imáinkban is gyakorlatiasak vagyunk: májustól októberig az eső rendkívüli természeti jelenség számba megy.

Reméljük, hogy addig még sok eső esik a szomjas földre, és telik a Kineret is, Izrael egyetlen édesvízű tava. 

EGYÉNI ÉS CSOPORTOS HÉBER NYELVTANÍTÁST VÁLLALOK.
Halmos László
052-3260834
izraelihirlevel@gmail.com

2018. január 9., kedd

Márciusban indul a villamos gyorsvasút a Tel Aviv-Jeruzsálem vonalon • Az Állam eddigi legnagyobb projektje: 57 km félóra alatt hidakon, alagutakban a két nagyváros között • A gyorsvasút 160 km / óra sebességgel robog – három hónapig ingyen

NÉHÁNY HÉT MÚLVA VONATOK ROBOGNAK RAJTA: ALAGÚTBAN VÉGZŐDŐ VIADUKT A JÚDEAI HEGYEKBEN

Jiszráél Katz közlekedésügyi miniszter kedden bejelentette: a Tel Aviv – Jeruzsálem gyorsvasút március végén elindul.

A villamos meghajtású szerelvények harminc perc alatt,  160 kilométeres óránkénti sebességgel szállítják az utasokat a két város között. Az egyetlen közbenső megálló a loddi Ben Gurion repülőtér alatt lesz.

A hosszú évek óta épülő gyorsvasút március 30-án, Peszách előestéjén nyílik meg az utazó közönség előtt, ráadásul az első három hónapban a RávKáv kártyával  ingyen vehetjük igénybe. A bejáratási időszakban csak egy sínpáron közlekedik egy-egy szerelvény minden órában. Később óránként négy szerelvény indul mindkét irányban.

A gyorsvasút nagyteljesítményű motorvonatai könnyedén küzdik le a tengerparti Tel Aviv és a júdeai hegyek ölén, 800 méterrel a tengerszint fölött fekvő Jeruzsálem közötti szintkülönbséget. Az 57 kilométer hosszú pálya tervezői alagutakkal és hidakkal oldották meg a hegyes-völgyes terep nehézségeit.

A völgyeken összesen 7 kilométernyi híd ível át, a leghosszabb közülük 1250 méter hosszú és 95 méter magas. A hegyek gyomrába több alagutat fúrtak, hosszuk összesen 38 kilométer, vagyis a gyorsvasút pályájának több, mint a felén alagútban halad.

A jeruzsálemi végállomást a központi autóbuszállomással szemben, a Binjánéj Háumá alatt, 80 méteres mélységben alakították ki.

A következő évek terveiben szerepel a földalatti vasútvonal meghosszabbítása a jeruzsálemi városközpontig, később pedig az Óváros zsidó negyedéig.

Az első hetekben olyan tömegekre számítanak, mint amilyenre csak 1967 nyarán volt példa, amikor százezrek jöttek látni a június 7-én felszabadított Óvárost és a Nyugati Falat. ◙

FORRÁS: A KAN Kol Jiszráél (az Izraeli Rádió) és a Rákevet Jiszráél, (Izraeli Vasutak) honlapjai