Visszaállás a normális kormányzásra – mikor?

KÉZFOGÁS – AZ VAN. KOALÍCIÓS EGYEZSÉG – AZ MÉG ODÉBB VAN

Vasárnap jó órában visszaálltunk a télinek nevezett rendes időszámításra. Egy csavarintás falióráink hátlapján, és a kismutató egy számmal hátrébb került.

Politikusainktól hasonló átállítást várna el az ország népe: vissza a cselekvőképes kormányzásra. Az ehhez szükséges határozatképesség, kompromisszum-készség azonban hiányzik.

Beni Gantz a napokban megkapta az államelnöktől a négyhetes próbaidejét koalíció-alakításra: az első pártközi megbeszélések ugyanolyan eredménytelenek voltak, mint azok, amelyeket korábban Netanjáhu kezdeményezett a maga négy hetében.

Az álláspontok, az egymástól elvárt követelések mit sem változtak. A 61 fős, vagy annál erősebb koalícióra még mindig nincs kilátás. Egy újabb, harmadik választás kiírása az állam megalakulása óta nem látott örvénylésbe taszítaná az országot politikai, gazdasági, és talán biztonsági értelemben is.

Az idő múlik, a pártvezérek totojázása pedig tovább görgeti maguk előtt – és előttünk! – a problémákat.

Az első – a biztonsági. Kochávi vezérkari főnök riaszt: egy nagyarányú iráni rakétatámadás minden eddiginél valószínűbb. Akár szíriai, akár iraki területről. Netanjáhu is riogat: a Jemenben (tőlünk 2500 km) Irán által telepített irányított, pontos rakéták Izraelt is elérhetik.

Egyetlen szövetségesünk, az USA hadereje kivonulóban a körzetből. Az oroszok, ha nem is a spájzban, de a szomszédos Szíriában vannak jelentős haditengerészettel és légierővel. Stratégiájuk egyértelmű: dominancia a Földközi tenger keleti medencéjében. Taktikájuk egy esetleges rakétaháborúban kiszámíthatatlan.

A második – a gazdasági. Az állami költségvetés deficitje óriási. Egy stabil izraeli kormány első feladata ennek kezelése lesz. Életbevágóan fontos számunkra is egy humán katasztrófa megakadályozása a kétmilliós lakosságát ellátni képtelen Gázai-övezetben, és valamiféle egyezség elérése a nyugati-parti palesztin vezetéssel, előretekintve a 84 éves Mahmud Abbász utáni időkre. ◙

Vissza télire!

Izraelben vasárnapra, október 27-re virradó éjjel, hivatalosan 3 órakor 2 órára kell az órákat visszaállítani a téli időszámításra. (Amit megtehetünk szombat este, lefekvés előtt is.) Ez azt jelenti, hogy egy órával tovább tart az éjszaka, többet alhatunk.

Az okostelefonok, az internethez kapcsolt számítógépek, a digitális televíziók óráit a szolgáltatók állítják vissza. 

A téli időszámítás 2020. március 27, péntekre virradó éjjelig tart: ekkor állítjuk majd az órákat előre, a nyári időszámítás szerint. ◙

Fedezd fel a héber nyelvet ✧ Fő a fej

A Ros (ראש), mondhatni, a legfőbb szó a héber nyelvben, hiszen főt, fejet jelent.

Nemrégen volt Ros Hásáná (ראש השנה), az újév, amit a héber úgy fejez ki, hogy az év feje. Néhány nap múlva, október 29-én megjelenik az újhold vékony sarlója az égen: Ros Chódes (ראש חודש), új hónap,  Chesván havának „feje”, elseje köszönt be. 

A hónapot jelentő chódes – חודש – egyébként a chádás (חדש), új szóból származik, de a hónap fogalomra használják a holdat jelentő járéách (ירח) szót is. A mézeshetek héberül jerách dvás (ירח דבש), vagyis mézes hónap.

Még előtte, 26-án, szombaton a Tóra legelső fejezetét, a Berésit (בראשית) hetiszakaszt olvassák fel: ezzel újra kezdődik az örök körforgás, akár az életben. Az ötödik könyv utolsó hetiszakasza, a Háázinu (האזינו) után, amely azt jelenti: „hallgassatok”, vagy inkább „figyeljetek” és amelyben Mózes elbúcsúzik a néptől, következik az első, a Berésit, a „Kezdetben”. Ez a BeRÉSit is a ROS – ראש – azaz fej szóból ered.

Az elsőt jelentő rison – ראשון – nemkülönben. A hét első napja – jom rison (יום ראשון), „fő nap”, ami a naptárban a vasárnapnak felel meg, és elég zavart okoz az új oléknak, hiszen héberül ez a hét-fő...

A Tel Avivtól délre fekvő nagy város neve Rison Lecion (ראשון לציון), amit nem „Cion fejének”, inkább a „Cionban első” szavakkal fordíthatunk legjobban magyarra. Rison Lecion az országos szefárd főrabbi méltósága, címe is.

És ha már a főrabbiról esett szó, az héberül ráv rási (רב ראשי), ami megfelel a magyar nyelv logikájának is: a fő ott is fejet és főt, főnököt, „fejest” jelent.

Ros háájin (ראש העין), vagyis Forrásfő  a neve a Petach Tikvától keletre fekvő városnak. (Az ájin – עין – szó szemet is, forrást is jelent.)

A Ros piná (ראש פינה) szegletkövet, sarokkövet jelent, és egy község neve a Gálilban. A nevet a 118. zsoltár ihlette: „A kő, amelyet az építők megvetettek, szegletkővé vált”.

A politikából se maradhat ki a fej: a ros hámemsálá (ראש הממשלה) – kormányfő, miniszterelnök, a ros háir (ראש העיר) pedig a „város feje”, vagyis polgármester. Mindkettőnél régebbi méltóság a ros jesivá (ראש ישיבה), a Tóraiskola vagy Tanház feje, dékánja.

Gyakori szó a „méros” (מראש), ami szó szerint azt jelentené, hogy „a fejtől”, de valódi értelme „jó előre”, például tudott vagy előkészített valaki valamit.

A „résit kol” (ראשית כל) jelentése: mindenekelőtt. Ugyanez a jelentése a „böros ubörisoná” (בראש ובראשונה) kifejezésnek is, csak éppen hangsúlyozottabban, minthogy a ראש, a fej kétszer szerepel benne.

A „ros pátúách” (ראש פתוח) nem verekedésben szétnyílt fejet jelent, amire szó szerinti jelentéséből következtethetnénk, hanem nyílt észt. ◙

HÉBER NYELVOKTATÁS:

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com