Jediot Ahronot: Szaud Arábia lelőné az Izraeli Légierő gépeit…

A Jediot Ahronot vezető izraeli napilap csütörtöki (augusztus 9) számában megjelent értesülés szerint Szaud Arábia az Egyesült Államokon keresztül megüzente Izraelnek: amennyiben az Izraeli Légierő gépei Szaud Arábia területe fölött repülve közelítenék meg az Iránban lerombolandó nukleáris létesítményeket, a szaudi légierő lelőné az izraeli  gépeket.

Mint ismeretes, a fél-európányi Szaud Arábia uralkodóháza igen szoros kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal. A királyi ház és rokonsága által irányított arab állam (az Iszlám szülőföldje, területén Mekka és Medina szent városokkal) a kőolaj-szállítások miatt kritikusan fontos stratégiai szövetségese Amerikának.

A politikai sakktábla állását bonyolítja az Iszlám szunnita és síita ágainak az ellentéte, hívőik és országaik egymás iránt táplált hosszú évszázados gyűlölete. Szaud Arábia szunnita, Irán síita hagyományú ország. Vezetőik néha egymás kezét szorongatják, legalábbis a fotoriporterek előtt, de legszívesebben egymás nyakát szorongatnák.

Magasrangú izraeli tisztviselők (ez az újságírói kód talán magát Binjamin Netanjáhut takarja) szerint az Egyesült Államok a szaud-arábiai fenyegetéssel saját üzenetüket fejezik ki Izraelnek: ne támadjatok! Más források korábban olyan találgatásoknak adtak hangot, hogy Szaud Arábia igenis átengedné az izraeli Légierő Iránba tartó gépeit – oda és vissza, amennyiben Izrael a hadműveletet előzetesen koordinálná a Fehér Házzal.

A New York Times-ban megjelent találgatások szerint a hosszú szaudi kerülő helyett Izrael inkább az egyenes utat választaná, amely Jordánia és Irak fölött vezet. E kombináció azt feltételezi, hogy Jordánia, amelynek Irán ugyancsak nem a szíve csücske,  "félrenézne", ha az izraeli harci gépek feltűnnének a légterében. Jordánia 1994-ben békemegállapodást (Peace Treaty) írt alá Izraellel, amelynek egyik, Jordánia számára életfontosságú záradéka kiköti, hogy Izrael évi 50 millió köbméter vizet pumpál át a katasztrofális vízhiánnyal küszködő sivatagi királyságnak. Kérdés, hogy ezt kockáztatná-e II. Abdallah király, akinek néhai édesapja, Husszein király írta alá fenti megállapodást.

A Jordánia és Irán között elterülő, ugyancsak jórészt sivatagos Irak viselkedése teljesen kiszámíthatatlan.

A napokban a Jediot Ahronot olyan tudósítást repített világgá, mely szerint az Egyesült Államok csak másfél év múlva lenne hajlandó lépni, amikor az iráni atomfegyver-fejlesztés már átlépett egy stratégiailag kritikus küszöböt (amerikai megfogalmazás szerint "critical threshold"). Addig azonban az Egyesült Államok kormánya és stratégiai döntéshozói hallani sem akarnak Irán elleni izraeli támadásról.

Egykori és jelenlegi izraeli titkosszolgálati főnökök egymást követő sajtónyilatkozatai viszont arra engednek következtetni, hogy Izrael még az Egyesült Államok novemberi elnökválasztása előtt  "tiszta vizet önt a pohárba" – ami akár az egész térséget tűzbe boríthatja.

Hacsak az Izraeli Légierő nem hozza régi formáját, és egy parádésan gyors és hatásos akcióval nem ébreszti fel az iráni népvezéreket nukleáris álmaikból. ◙