Két
évvel a hónapokon át tartó tel-avivi demonstrációk után új tiltakozó hullám
bontakozik ki az országban.
Tel
Avivban szombaton ezrek tiltakoztak a várható költségvetési
megszorítások ellen, amelyek elsősorban a szociális kiadásokat érintik.
A tizenkét ezer fősre becsült tömeg a Hábimá előtti térségen gyülekezett – ugyanott, ahonnan az emlékezetes, 2011. évi tömegtüntetés-sorozat is indult.
Mint emlékezetes, a Rotschild (!) fasorban hónapokig sátraztak a demonstráló fiatalok az országban kialakult “oligarcha-kapitalizmus”, a néhány tucat család kezébe átcsúszó nemzeti vagyon, a lakásárak és -bérek tűrhetetlen szárnyalása, a haszonlesés és a kormány szerintük szociálisan érzéketlen társadalmi politikája ellen.
A tizenkét ezer fősre becsült tömeg a Hábimá előtti térségen gyülekezett – ugyanott, ahonnan az emlékezetes, 2011. évi tömegtüntetés-sorozat is indult.
Mint emlékezetes, a Rotschild (!) fasorban hónapokig sátraztak a demonstráló fiatalok az országban kialakult “oligarcha-kapitalizmus”, a néhány tucat család kezébe átcsúszó nemzeti vagyon, a lakásárak és -bérek tűrhetetlen szárnyalása, a haszonlesés és a kormány szerintük szociálisan érzéketlen társadalmi politikája ellen.
A
tömeg a Habima térről a Rotschild fasoron át az Allenby útra vonult, majd a
belvárost megkerülve visszatért a kiindulási pontra.
A
tüntetés jelszava a “Hol van a pénz?” volt, ugyanaz a kérdőmondat, amely Jáir
Lapid jelenlegi pénzügyminiszter sikeres választási korteshadjáratának a vezérlő
eleme volt.
A
tüntetés szónokai – zömmel hétköznapi polgárok – követelték a
Netanjáhu-kormánytól és pénzügyminiszterétől, hogy ne a tisztességes, adófizető
és honvédelmi kötelességüket teljesítő emberektől vegyenek el, hanem a
hatványosan gazdagodó, és az adók alól kibúvó multimilliárdosoktól.
A
2011-es tömegdemonstrációk egyik vezéralakja, Dafni Leef (27), az egyetemet
végzett, jómódú családból származó fiatalasszony, aki alaposan ismeri az ország
gazdasági-társadalmi helyzetét és a kormányzás visszásságait, most is részt
vett a tüntetésben.
“Mélységesen
felháborít a tömegek kihasználása. A polgároké, akik tanultak, akik dolgoznak,
akik fizetik az adókat, akik tisztességesen akarnak élni, és akik még mindig
hisznek az élet és az alkotás értékében!” – mondta Dafni felszólásában.
A
felvonulók kis csoportja megkísérelte elzárni az Ájálon főútvonalat. A
csoportot a rendőrség könnygázzal zavarta el, néhány személyt letartóztattak.
Más
városokban, így Haifán, Jeruzsálemben, Asdodban, Modiinban is tartottak
tiltakozó felvonulásokat: ezeken néhány száz fő jelent meg.
Ramat
Ganban mintegy háromszáz ember vonult Szilvan Salom energia- és vízügyi
miniszter háza elé. A tüntetők kifogásolták, hogy a tengerfenék alatt talált
tekintélyes földgázmezők nemrégiben megindult kitermelése ellenére az
elektromos áram ára nem csökken, hanem emelkedik, mivel a kitermelő
tőkéstársaság – állítólag – nagyobb haszonért külföldre tervezi exportálni a
földgázt.
A
tüntetés szervezői ígérik: ez csak a kezdet volt.
Jáir
Lapid a tervezett intézkedések védelmét azzal a fenyegetéssel fejelte meg, hogy
a takarékossági intézkedések bevezetése nélkül összeomolhat Izrael
államgazdasága, amely eddig jobbára sikeresen elkerülte a világgazdaság évek
óta tartó válságait. Lapid ismét hangoztatta visszatérő ígéretét: a
meghozott intézkedések „hamarabb meghozzák az eredményeket, mint sokan hinnék”.
Négymilliárd
a nemzetvédelmi költségvetésből
Binjamin
Netanjáhu miniszterelnök, Jáir Lapid pénzügyminiszter, Mose „Bugi” Jáálon
honvédelmi miniszter, Beni Ganz vezérkari főnök, pénzügyi és katonai szakértők
részvételével Sávuot ünnep beállta előttre időzítették a honvédelmi
költségvetés megvitatását.
A
katonai szakértők a sajtónak úgy nyilatkoztak, hogy a honvédelem képes
csökkenteni kiadásait, de semmiképpen nem a Jáir Lapid által javasolt egyszeri
négymilliárdos vágás, hanem évekre osztott takarékossági program által.
A
2013. évi védelmi költségvetés nagy részét már elköltötték, míg a 2014. évi
költségvetés jelzett értékű vágása a védelmi felelősök véleménye szerint
veszélyesen gyengítené a hadsereget, tekintettel a közelmúltban beállott
kedvezőtlen változásokra a régióban. ◙
Pont a megszoritasok fogjak gyengiteni a gazdasagot - ha kisebb a vasarloeroe, nincs kereslet, akkor az Afa sem joen, munkahelyek szuennek meg, munkanelkueli- es szocialis segelyeket kell fizetni munkaber helyett, igy a berek utani jarulekok, adok sem keruelnek az allamhaztartasba... (l. Magyarorszagi fejlemenyek a Bokros csomag ota). A vedelmi koeltsegek lefaragasa meg egyenesen oengyilkossagi kiserlet.
VálaszTörlésA szükség a legnagyobb úr ! Ha Obama nem ad pénzt, bizony elkerülhetetlenek a megszorítások -amik azért nem is olyan vészesek !!
VálaszTörlésEgy gazdag jobban el tudja viselni vagyona további adóztatását,mint a kis keresetű,akinek napi filléres gondjai vannak.
VálaszTörlésHiszen a gazdag sem tud naponta megenni 1 rúd téliszalámit,csak 5 dekát!