2016. június 12., vasárnap

Fedezd fel a héber nyelvet ♦ Barátok között


Minden héber szó, amely a CHET-BÉT-RÉS (ח-ב-ר) gyökre épül. az összekötés, a kapcsolat, az egybetartozás, a barátság fogalmait idézi.

A legismertebb a chávér (חבר) szó, ami barátot jelent, és ami a magyar köznyelvbe is átment, „haver” formában. Nőnemben: chávérá (חברה).

A chávérut (חבירות) tagságot jelent valamilyen egyletben, társaságban vagy pártban. 

A kibuc-tag chávér kibuc, vagy, ha nő, chávérát kibuc (
חבר קיבוץ, חברת קיבוץ).

A Kneszet-képviselő héberül chávér Kneszet (חבר כנסת), ha hölgy az illető, akkor chávérát Kneszet (חברת כנסת).

A chever (ugyancsak a חבר betűkkel írva, de חֶבֶר-ként pontozva) társaságot, társulatot, míg a chevrá (חברה) baráti kört, egyletet vagy társadalmat jelent, de kereskedelmi társaságot is, például a Chevrát Chásmál (חברת חשמל), az izraeli Elektromos Művek. 

(A chevrá és a chávérá szavakat ugyanazokkal a betűkkel írjuk: pontozatlanul csak a mondatban elfoglalt jelentésből tűnik ki, hogy melyikről van szó.)

A zsidó közösségek egyik alap-intézménye a Chevrá Kádisá (חברה קדישא, a második szó végén ALEF áll, a kifejezés arám eredetű) a halottak végtisztességét végző szentegylet.

A jesivákban szokásos tanulási módszer a chávrutá (חברותא), ahol kettesével veszik át a tananyagot. (A szóvégi ALEF itt is arám eredetre utal.)

A chávurá (חבורה) is emberek csoportja, de inkább komolytalan társaság, sőt, banda értelemben.

A chibur (חיבור) számok összeadását, vagy betűk egybefűzését, vagyis a fogalmazást, írásművet jelenti.

A máchberet (מחברת) is ebből a gyökből lett: összefűzött lapok, vagyis füzet.


A möchábér (מחבר) ige jelentése: összeköt, egybefűz.


Ezzel a fogalommal áll kapcsolatban Izrael bibliai őskora óta napjainkig híres Hebron (Chevron, חברון) városa. Ábrahám ősatyánk itt vásárolta meg Máchpélá barlangját temetkezési helyül feleségének, Sára ősanyánknak. Dávid itt lett egész Izrael királya, és hét és fél évig, Jeruzsálem elfoglalásáig ez a város volt Izrael fővárosa. 

A mai napig az ország és a nép második szent városa (az első Jeruzsálem, a másik kettő Cfát és Tibériás). 

Hebron a hagyomány szerint már Ádám korában létezett, így összeköti a legrégebbi múltat az ismeretlen jövővel.

OLVASÓM MEGJEGYZÉSE:
A Beresit Raba szerint Hebron nevének eredete "Haver Nae" (Isten) kedvelt barátja azaz Ábrahám, az ő városa. Ez az arab változatban is fennmaradt: "Halil al Rahman" 

HÉBER NYELVTANÍTÁS
(SKYPE-ON IS):
Halmos László
052-3260834
izraelihirlevel@gmail.com

2 megjegyzés:

  1. A Beresit Raba szerint Hebron nevének eredete "Haver Nae" (Isten) kedvelt barátja azaz Ábrahám, az ő városa. Ez az arab változatban is fennmaradt: "Halil al Rahman"

    VálaszTörlés
  2. Laci, az eddig megjelent tanításaid kitűnőek. Mikor csinálsz belőlük könyvet? Úgy mint I. kötet... Sikeres lenne, hidd el.
    Vera

    VálaszTörlés