2018. május 19., szombat

Elérkezett Sávuot ünnepe ✲ Chág Sávuot, chág hábikurim, chág háászif... ✲ Mi az értelme?



Sávuot – שבועות – az előző ünnep, Peszách kiteljesedése. Jelentése: Hetek, pontosabban „hét hét”. Egyike a három zarándok-ünnepnek (a másik kettő Peszách és Szukot). 

Izraelben ez egynapos: Sziván hó 6. napjára esik. Az idén május 19, szombat estétől május 20, vasárnap estéig ünnepeljük. Az ország határain kívül, „chuc láárecben” kétnapos.

"Számláljátok a napokat az ünnepre (Peszáchra) következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elhozzátok a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. A hetedik hét utáni napig ötven napot számláljatok és ekkor mutassatok be új lisztáldozatot az Örökkévalónak". (Mózes harmadik könyve, 23, fejezet, 15. és 16. vers)

Peszách másnapján egy mérő (héberül: ómer) árpakévét mutattak be a Szentélyben. Hét hét múlva az ennyivel későbben érő búzát mutatták be ugyanott. Innen a hét hétig, azaz 49 napig, Peszách második napjától Sávuotig tartó Ómer-számlálás kötelezettsége, héberül szfirát háómer – ספירת העומר.

Istennek kettős célja volt az általa választott nép kiszabadításával az egyiptomi szolgaságból. Az egyik a Tóra, vagy Törvény, vagy inkább mutatás (ezt jelenti a Tóra – תורה – szó) átadása. A másik Izrael földjének az örökbeadása, amelyet a Teremtő már korábban odaígért Ábrahám, Izsák és Jákob ivadékainak.

A Tóraadás hét héttel követte az egyiptomi kivonulást. Erec-Jiszráélbe azonban csak negyven év múltán érkeztek meg őseink, miután az Egyiptomból kiszabadított, de még rabszolga-lelkületű nemzedék már kipusztult.

A Tóra átadása tehát megtörtént, de átvétele máig sem teljes. Szelleme, erkölcsisége nem terjedt el igazán. Mint ahogyan Izrael földjének a birtokbavétele is csak időről időre és csak részben valósult meg azóta. A megígért határokat Egyiptom patakja (a mai Vádi El Aris a Szináj félsziget északkeleti részén) és a „nagy folyam, az Eufrátesz” között csak egy rövid időszakra, Salamon király uralkodása alatt uralta Izrael.

A kettő – Izrael földjének biztonságos birtoklása és a magasrendű erkölcsök követése – a zsidó sors időtlen öntörvénye szerint egymást feltételezik. Egyik nélkül a másik sem lehet.
Sávuot ünnepének több nevet adott a hagyomány.

Mózes harmadik könyve, a 23. fejezet 21. versében Áceret-nek, a Gyülekezés ünnepének is nevezi: „És hirdessétek ugyanezen a napon: szent gyülekezés legyen nektek, ne végezzetek semmilyen nehéz munkát. Örök rendelkezés legyen ez minden lakhelyeteken, minden nemzedéketekre.”

Mózes második könyve 34. fejezetének a 22. verse Sávuotot a mezőgazdaság jeles fordulóival kapcsolja egybe: „És a Hetek ünnepét tartsd meg a búza zsengéjének az aratásakor (héberül: bikuréj kcir chitim) és a betakarítás ünnepét (chág háászif)…”
Ezért a Bikurim, a Kácir és az Ászif nevekkel is illetik ezt az ünnepet.

Az ország újranépesülése óta a kibucok, mosávok szívderítő eseménye ilyenkor az új terméssel felvonuló gyerekek.
Hagyomány ezen az ünnepnapon tejes ételeket fogyasztani. Hogy miért? Az egyik magyarázat szerint a Tóraadás előtt Izrael nem ismerte a kóser („alkalmas”, „megfelelő”) vágás, valamint a tejes és húsos ételek elválasztásának a törvényét, így csak tejes ételeket fogyaszthatott.

Egy másik magyarázat szerint tejes ünnepi menü a tejjel-mézzel folyó Erec-Jiszráél jelképe. Ismét más vélekedés szerint a Sávuotkor adott Tóra olyan a népként akkor megszületett Izraelnek, mint anyja teje az újszülöttnek.

A zsinagógákat a zsengék Szentélybeli bemutatása emlékére szokás zöld leveles ágakkal díszíteni.

A zarándokünnepek imáin kívül Rut könyvét (Mögilát Rut) is felolvassák a zsinagógákban. Ennek az a hagyomány az alapja, hogy ezen a napon, Sávuotkor született Dávid király, aki Rut dédunokája volt.

Hagyományőrző közösségekben a felnőtt férfiak Sávuot éjjelét ébren, Tóra-tanulással töltik. Mondják, hogy ezen az éjjelen megnyílnak az Ég kapui és az ilyenkor mondott kívánságok teljesülnek. ◙

2018. május 18., péntek

Pénteki előrejelzés: forró nap az időjárásban és az iszlám fronton ✲ „Harag napja” a Gázai határon és Jeruzsálemben ✲ Törökország: tömegtüntetések Izrael ellen


Május 18, péntek újabb kritikus napnak ígérkezik Izraelben. 

Az iszlám naptár, hasonlóan a zsidó naptárhoz, holdhónapokkal számol, ami újholdtól újholdig tart. Előbbi azonban nem hozza összhangba a Hold-évet (354 nap) a Nap-évvel (365 nap), mint azt a zsidó naptár teszi azzal, hogy minden 19 évben 7 „szökőhónapot” iktat be, hogy az ünnepek nagyjából ugyanarra az évszakára essenek. Ezért az iszlámban a jeles napok minden évben „hátrálnak”, korábbra esnek. Így a Ramadan hónap is egyszer nyárra, aztán tavaszra, majd télre esik. A legnehezebbek a közel-keleti nyári hónapokban vállalt nappali böjtök. (Napnyugtától napkeltéig szabad enni-inni.)

Izraelben és Júdea-Somronban Ramadan első péntekje mindig különös feszültséggel terhes. A mostani péntekre a Palesztin Autonómia iszlám szervezetei újfent bejelentették a „harag napját”. Az indok, amelyet erre az alkalomra sikerült kitalálni: Trump elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának deklaráló beszédének a 100. napja.

Ezúttal nem csak a Gázai-övezet, hanem a palesztin Területek” lakossága is részt kíván venni az általános felkelésből Izrael hadserege és a zsidó lakosság ellen. Különösen kritikus helyszínnek ígérkezik a jeruzsálemi Óváros.

Az izraeli arabok a gyász jeléül az idén nem díszítik fel a mecseteket, az otthonokat és az utcákat, amint az ilyenkor szokásos – legalábbis a muszlim vallási vezetők ezt tanácsolják.

Az eesetleg kiújuló palesztin gyújtogatás most különös veszélyeket rejt, tekintettel a forró és száraz időjárásra.

A fegyveres és a rendfenntartó erők készültségben állnak.


Eközben az egyre nyíltabban iszlamista Törökország péntekre Izrael-ellenes tömegtüntetéseket tervez Isztambulba, Ankarába és a nagyobb városokba. Erdoğan rendszere már a katonai természetű ellenségeskedést is megkockáztatja. A napokban derült rá fény, hogy a korábban Izraeltől vásárolt elektronikai berendezéseket továbbadták Iránnak. A lépés annál is inkább megdöbbentő, mert Törökország az atlanti katonai szövetség, a NATO tagja, benne az amerikai után legnagyobb létszámú hadsereggel (ha hadi felszereltsége el is marad az amerikai és nyugat-európai hadseregekétől).

Libanonban a Hezbollah vezethet tömegtüntetéseket. Az elmúlt években volt rá példa, hogy tömegeket vezényeltek az izraeli határhoz, és megpróbálták áttörni a határkerítést.

Jordániában is várhatók Izrael- és USA-ellenes demonstrációk. ◙

2018. május 15., kedd

Nem lesz Hamasz országodban...



Miközben Gázában temetik a saját maguk kezdeményezte agresszió halottait és megint és újra vérbosszút ordítanak, nekem csak Ézsajás jóslata jut eszembe (60:18)

לֹא יִשָּׁמַע עוֹד חָמָס בְּאַרְצֵךְ שֹׁד וָשֶׁבֶר בִּגְבוּלָיִךְ

lo jisámá od chámász beárcechá, sod vásever bigvulájich – vagyis:

Nem hallatik többé erőszak országodban, rablás és rombolás határaidban!

A héber chámász szó erőszakot jelent, és nyelvtanilag nincs köze az arab chámász szóhoz, ami rövidítés, mint pl. a fátách, de a héber próféta 2600 évvel ezelőtt előre látta népe jövendő erőszakos, pusztító ellenségét. ◙