2018. november 6., kedd

Végre...



A Földközi-tenger felől fúvó párás, hűvös légáramlat péntekig felhős, esős napokat hozott.

2018. november 2., péntek

Netanjáhu a szultán színe előtt ✵ Abu Dhabi: Hatikva kétszer ✵ Mostantól olajozottan fog menni a békeközvetítés?


Egy hete, pénteken miniszterelnökünk különrepülőgépen Ománba utazott és még ugyanazon a napon hazaérkezett. A sajtó csak ekkor közölte a titkos találka hírét.

Kormányfőnk szinte belopódzott az Arab félsziget délkeleti sarkán elterülő sivatagi szultánságba. Izraelnek nincs és soha nem is volt diplomáciai vagy egyéb kapcsolata velük, bár korábban Rabin is, Peresz is tett látogatást a középkor társadalmát a legújabb kor technikájával ötvöző, kőolaj-dollárokban fürdő szultánátusban.

Netanjáhu egyenesen Őfelsége (His Majesty, a helyi angolnyelvű lapok szerint) Kabús (angolos átírással Qaboosh) szultán személyes meghívására érkezett Omán fővárosába, Maszkat-ba (angolos átírással Muscat). A meghívás célja: békeközvetítés a Palesztin Autonómia és Izrael között.

A látogatás tényét közlő hírek arról is beszámoltak, hogy napokkal korábban Abu Mázen is tárgyalt a szultánnal és kormányával. 

A nemzetközi hír-bombának szánt izraeli látogatást egy szuper-konzervatív muzulmán államban a mindenható szultán nyilatkozata harangozta be, mely szerint "Izrael olyan állam, mint a többi", meg, hogy "Izraelt integrálni kell a Közel-Kelet államai közé".

A kőolaj-adta vagyonban úszó, igen forró éghajlatú sivatagi monarchia élén 1970 óta áll Kabús szultán, aki apját követte a trónon, vagyis közel fél évszázada uralkodik és közel 80 éves. Az Ománt ismerő nyugatiak szerint "a szultán az állam, és az állam egyenlő a szultánnal". A kormány, a sajtó, de az Iszlám szigorú hagyományai szerint élő lakosság is mind-mind a mindenható Kabús szólamait visszhangozzák. Öröklésről nem esik szó.

Mi lelte Őfelségét, hogy térségünktől háromezer (!) kilométeres távolságból békeközvetítésre vállalkozik?



Ha tovább vizsgáljuk a térképet, a Perzsa-öböl (arabok szerint Arab-öböl, és ez máris sokat elárul) közelében fekvő olajhercegségek – Kuwait, Katar, Egyesült Arab Emirátusok/Abu Dhabi, Omán) partjai az iráni partokkal néznek farkasszemet. Az olajhercegségek mögöttes területe az óriási, és mindüknél gazdagabb Szaud-Arábia, a szunnita Iszlám vezető állama. Az oly közeli Irán pedig a siita Iszlámé. A konfliktus potenciálja Iránnal adott, már csak az olajeladási verseny miatt is.

Ez pedig máris Amerikához közelíti a szunnita olajhercegségeket.

Kabús szultán egyébként megkísérelte a békeközvetítést az Egyesült Államok és Irán között is. Hogy is ne: egy, a térségben kirobbanó rakétaháború következményei hosszú évekre távol tartanák az olajszállító óriástankereket – és a földi javakban dúskáló hercegek, szultánok és egyéb potentátok népeikkel együtt szállhatnának vissza a tevékre...

Semleges hírmagyarázók szerint az Izrael és a palesztinok között elkezdett békeközvetítési kísérlet mögött egyértelműen az Egyesült Államok áll.

A fentihez kapcsolódó hír: az Ománnal szomszédos Abu Dhabiban rendezett dzsúdó-versenyen két ízben is izraeli versenyző állhatott a dobogó legfelső fokára, és tiszteletükre elhangozhatott Izrael nemzeti himnusza, a Hatikva. Ami normális körülmények között nem volna több, mint egyszerű sporthír, ám az arab-iszlám világban annál több.


Hogy a normális viselkedést a nemzetközi dzsúdó-szervezet kényszerítette ki – különben megvonták volna a rendezést Abu Dhabitól – avagy itt is valamiféle közeledés kezdődik Izraelhez, még nem tudható, csak sejthető és remélhető.


Egy további öbölbeli "olajos" szomszéd, Katar (Qatar) petrodollár-milliókkal és üzemanyaggal támogatja a Gázai-övezetet, hogy segítsen elkerülni a humanitárius katasztrófát, amelyet a Hamasz-kormányzat hozott a lakosságára.


A nyersolaj adta mesebeli gazdagság bevetése talán nyerő lesz, és sok-sok, nagyon sok pénzzel majd "olajozottan" fog haladni a közel-keleti békeközvetítés... ◙