Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2012. április 30., hétfő

Csökkent a benzin ára

Május 1-re, keddre virradó éjféltől 14 agorával mérsékelték a 95 oktános benzin árát, az önkiszolgáló benzinkutaknál 7.65 sékelre. Kiszolgáló személyzettel üzemelő üzemanyag-állomásokon a felár továbbra is 21 agora literenként.

Az árcsökkentést a nemzetközi energiahordozó-piac változásaival indokolják. ◙

Bencion Netanjáhu 1910 – 2012

Elhunyt Bencion Netanjáhu történész-professzor, Binjámin Netanjáhu miniszterelnök édesapja. 102 évet élt. Varsóban született, ahonnan gyermekkorában került az akkori Palesztinába.

Wladimir (Zeév) Jabotinsky jobboldali, "revizionista" cionista vezér híve – és egy időben személyi titkára – volt, aki revízió alá vette a korabeli cionista vezetés kompromisszumait és a leendő zsidó államot a Biblia által leírt határok között kívánta megalapítani.

Bencion Netanjáhu a New York állambeli Cornell Egyetem emeritus professzora volt. Fő kutatási témaként a középkori spanyolországi zsidó aranykort választotta.

Családjával évtizedeken át élt az Egyesült Államokban, de mindhárom fia hazajárt katonai szolgálatot teljesíteni. Elsőszülöttje, Jonátán "Joni" 1976-ban az entebbei kommandó-akció parancsnokaként elesett. Binjámin "Bibi" Netanjáhu miniszterelnök a második fiú, míg Ido, a legfiatalabb, orvos. ◙

2012. április 29., vasárnap

Előrehozott választások nyáron

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök a fokozódó belpolitikai nyugtalanságra való tekintettel felkérte tanácsadóit, hogy vizsgálják meg egy, a nyári hónapokra előrehozott parlamenti választás lehetőségét. A kormányfő egy vasárnap reggeli rádióriport során elmondta: nem tart az előrehozott választásoktól, és már a következő héten meghozza az azzal kapcsolatos döntést. “A jelenlegi kormányzat jelentős eredményeket ért el, éppen az összetartása révén. Ha a kormány feloszlik és új tényezők követeléseikkel változtatást próbálnának kierőszakolni a költségvetésben, annak semmiképpen sem fogunk engedni” – jelentette ki.

A Likud párt vezető emberei a szeptember eleji opciót tartják a legvalószínűbbnek: ezt a koalíciós partnerekkel lefolytatott megbeszélésekre alapozzák. Ez azt jelentené, hogy a Likud párt belső választása, amelyet Izraelben angolosan primaries-nek [prájmeríz] neveznek, már június hónapban esedékes lenne.

Juvál Steinitz pénzügyminiszter a Jediot Ahronot napilapnak úgy nyilatkozott, hogy a Likudnak bármilyen időpont megfelel, és ő, személy szerint, bizonyos a Likud újabb győzelmében.

Seli Jechimovics, a Munkapárt elnökasszonya Binjámin Netanjáhu kijelentéseit értékelve azt mondta: “Saját tapasztalataiból tudhatná, hogy az arrogancia a bukás biztos garanciája”, majd a mielőbbi Kneszet-választásokat sürgette.

A Kadima-párt is az előrehozott választások híve. Saul Mofáz pártelnök a soron következő megmérettetést a Likud és a Kadima közötti versenynek nevezte, ahol ő, Saul Mofáz lesz Binjámin Netanjáhu kihívója.

A másik vezető napilap, a Jiszráél Hájom felmérése szerint ha ezekben a napokban lennének a választások, a jobbközép Likud 31, a szociáldemokrata Ávodá (“Munkapárt”) 17, a jobbszéli Jiszráél Béténu (“Izrael az otthonunk”) 14, a közép-polgári Kádimá (“Előre”) 13, Jáir Lapid vadonatúj liberális Jés Atid (“Van jövő”) 12, a SASZ, a keleti törzsek ortodox zsidó pártja 9, a Jáhádut háTorá, az askenázi (európai eredetű) ortodox zsidó párt 5 mandátumot szerezne – vagyis a jobboldali koalíció győzelme garantált. (Nem említjük a 2...4 mandátumos kis pártokat.)

Ami a leendő kormányfő személyét illeti, a felmérés 29.1 százalékot jósol Binjámin Netanjáhunak, és mindössze 4,6 százalékot Saul Mofáznak. A többiek – a felmérés eredményei szerint – ennyire sem számíthatnak. ◙

2012. április 27., péntek

Beléptünk a 65.-be

Még mindig minden zászlódíszben áll. Az utcákat, a házakat, a vasúti szerelvényeket és az autóbuszokat, az autókat, sőt, újabban a visszapillantó tükrök hátoldalát is zászlók díszítik. Pedig csütörtökön este, az Izrael Díjak (a Kossuth díj itteni megfelelője) átadásával hivatalosan is véget ért a Függetlenségnap, és vele a Purimmal, Pészách-hal kezdődött tavaszi ünnep-szezon.

A péntek-szombati hétvége ezt még két nappal megtoldja, hogy a jövő héten, májusban megkezdődjenek a munkás hétköznapok. Igaz, maradt még előttünk egy rövid ünnep, a Hetek (Sávuot) ünnepe – május 27-én, vasárnap, ami egy újabb hosszú hétvégét ajándékoz nekünk –, de az már egy hónapos távolságban van az eddigiektől. Utána kezdődik az izraeli nyár. De addig még tavasz lesz, a párás, forró harmincasok csak az után következnek, és egészen az őszi ünnepek végéig velünk maradnak.

Az izraeli optimista, némileg fatalista fajta, legalábbis ez a külső szemmel alkotott vélemény róla. Sem a vészmadárkodó újságcikkek, sem a biztonsági szakértők borongós kommentárjai nem lendítik ki mindennapjaiból, a terveiből: nyaralás, a gyerek(ek) tanulmányai, bevonulása, aztán jó órában leszerelése, utazás külföldre – mint eddig, ál tid’ág, hákol jihje böszéder, ne aggódj, rendben lesz minden.

Mégis: ki nem szeretne egy kicsit előrelátni, bele a bontakozó jövőbe, legalább az előttünk álló év történéseibe?

A 65. év kicsit varázslatos, kicsit baljós. Sok országban a férfiak ebben az életkorban vonulnak nyugdíjba (Izraelben megemelték 2 évvel, 67-re, kevesek örömére. A zúgolódókat vígasztalják: megy az fel még 70-re is). Izrael, mint állam viszont kortalan: három nagy és öt “kisebb” háború ellenére (a Szuezi csatorna partjain vívott “kifullasztó” háborút, két palesztin intifádát és két libanoni háborút számítva) az ország fejlődése dinamikus. A növekvő szocio-ekonómiai egyenlőtlenségek a társadalom szövetét még nem kezdték ki.

65 – mennyi az annyi?

65 = 5 × 13.

Az 5-ös számot a zsidó hagyomány áldottnak tekinti: egy kézen és egy lábon ennyi ujjat adott a Teremtő, de a Tóra is öt könyvre tagolódik, ezért is hívják Chumásnak, Ötkönyvnek a Mózes által hagyományozott legfontosabb szent iratot.

A 13 számot annál kevésbé tekintik áldottnak: primszám, csak 1-gyel és önmagával osztható, mintegy megbontja az előtte álló 12 harmóniáját, ami egyébként Izrael törzseinek a száma. És ez a nem túlságosan jó ómennel rendelkező szám a 65-ben még az “erős” 5-tel is szorozva...

No, de van mentség. Reméljük, a legbabonásabbak is megnyugszanak tőle.

Izrael újkori éveit néhányan a Zsoltárok számához rendelik. Az adott esztendő volt, vagy várható eseményeit a megfelelő zsoltárból kiolvasott jelzésekből próbálják levezetni.

A most következő évhez a 65.-iket, a szám héber megfelelőjével a ס"ה (számech-hé) zsoltárt nyitjuk ki. (A pontos magyar fordítás szinte lehetetlen.)
 …
L’chá dumijá t’hilá, Elohim b’Cion… Tiéd az elnémulásos dicséret (vagy dicsőség), Isten Cionban… A fogadalmakat neked teljesítik, az imákat meghallgatod, minden hús (-vér lény, tehát minden élő) feléd tart … hatalmat öltöttél, lecsillapítottad a tenger zúgását, hullámaik robaját, nemzetek háborgását… jeleidtől félnek a messzeség határain lakók (josvéj kcavot) …

A 65. zsoltár szót ejt a jeruzsálemi Templomról (amely a Zsoltáros, vagyis Dávid király idejében még nem létezett, vagyis látomásról lehet szó, vagy későbbi szerzőről, bár ki tudja: talán az előttünk álló Harmadik Szentélyt vizionálja), és bő esőről, dús termésről.

Az európai jobb- és baloldal által folytonosan ócsárolt Cion az első szavak egyike. Vajon milyen háborgást lehet kiérteni a szavakból: háborút, cunamit?

A több ezer éves költemény talán irányjelző a mai olvasónak, történelmi GPS, csak érteni kell tudni belőle...  

2012. április 25., szerda

Izrael 64

A legújabb kori Izrael hatvannegyedik születésnapja van ma, 2012. április 25, szerda estétől csütörtök estéig. A zsidó naptár szerint, mint minden jeles napé Izraelben. Amúgy május 14-én lenne, a Gergely-naptár szerint.

Az állam kikiáltására ugyanis 1948. május 14-én, egy pénteki napon került sor Tel Avivban, ahol  David Ben Gurion, szocialista-cionista munkásvezér olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot.

A környező arab államok hadseregei, és az országban élő arabok irreguláris erői azonnal háborút indítottak ellene. Az európai kultúrájú, modern technikát, tudományt és szemléletet idehozó zsidók idegen test voltak a körzet évezredes sivatagi “kultúrájában” tespedő lakóinak. Ma is idegen test, amelytől szabadulnának, ha tudnának. Népirtással, ahogy az náluk szokás. Elég, ha követjük a Szíriából érkező híreket: a kormány-hadsereg naponta százakat irt ki saját népéből, de Mubarak vagy Kadafi kormánya sem látott kivetni valót benne, hogy a kormányzat ellen tiltakozó tömegbe lövessen. Ez nem szúr szemet az Izraelt bíráló közvéleménynek. Hírportálom néhány kommentelője is a “zsidóktól” (!) kér számon megölt arabokat, a “palesztin” emberszabásúak által legyilkolt izraeli csecsemőkre egy szavuk nincs.

A 64. születésnap rossz ómennel kezdődik. A Herzl-hegyi díszfelvonulás főpróbáján bekövetkezett halálos baleset véres árnyékot vet az ünnepre.

Izrael fennállása óta küzd létéért. Katonai eszközökkel. A diplomácia csak békés időkben hatékony. A feszültség egy bizonyos pontján az úgynevezett kultúrnemzetek is felrúgnak minden egyezményt.

Az “arab tavasz” nem hozott virágzást a sivatagba, csak a nyomorgó népek újabb radikalizálódását eredményezte. Déli szomszédunk, Egyiptom alighanem a fundamentalista “Muzulmán Testvériség” uralma alá kerül, amint a kormányzó katonai junta kiengedi markából a hatalmat. Az Allah-adta nép legfontosabb követelése az Izraellel 1979-ben megkötött béke-egyezmény felmondása.

A tőlünk jóval távolabbi Irán fegyverkezése sem kerül le a lapok címoldaláról. A fő probléma – annak, aki csak egy kicsit is belegondol a szituáció lényegébe – nem az urán-finomítás százalékaránya, hanem a rakétatechnika, illetve az Iszlám Köztársaság kezében lévő ballisztikus rakéták. Ezekkel lehet célba juttatni bármilyen lövedéket. A köztudottan Irán által pénzelt észak-koreai rakéta-kilövés minapi fiaskója jó hír: talán a Gondviselés közbeavatkozása...

A legnagyobb baj azonban – e sorok írója szerint – házon belül keresendő.

Izrael gazdaságának egyre nagyobb hányada egyre kevesebb ember kezében összpontosul. Sok közgazdasági szakcikk foglalkozik a kevesek gazdagodásával és tömegek elszegényedésével. A cikkek egybehangzóan 19 családot emlegetnek – a legismertebbek itt a Dankner, az Ofer, az Arison családok – akik bankokat, óriásvállalatokat tartanak kézben és vásárolnak meg újabbakat. A "hon vösilton", a héber kifejezés a tőke és a politikai hatalom összefonódására, már régen polgárjogot nyert a mindennapi izraeli közbeszédben.

A szegénység – ahogyan arról a sajtó nap, mint nap beszámol – immáron nem a munkanélküliek „privilégiuma”. Az alkalmazottak egyre nagyobb tömegei is elmerülnek az adósságok hínárjában. Ezen a gondon pedig nem segít a hi-tech haditechnika. Programra lenne szükség, de azt kivételesen nem számítástechnikusoknak kellene megírni, hanem előre látó, felelős politikusoknak.

Az órákon belül kezdődő díszszemlén a fáklyagyújtók (minden évben tizenkettőt választanak, Izrael tizenkét törzsére emlékezve) ezekkel a szavakkal végzi mondatait: „… ul’tif’eret Medinát Jiszráél”, körülbelüli fordítással "Izrael Állama dicsőségére”. Nagyon nagy baj, hogy egyre több fiatal ezt úgy emlegeti, hogy „ul’tif’eret medinát hátájkonim” (Izraelben átvették az amerikai-japán Tycoon kifejezést a milliárdosokra) – vagyis a Milliárdosok Állama dicsőségére.

Kevesebb politika, kevesebb párt, több vezetői lelkiismeret jobb lenne az Állam 65. évétől kezdve. ◙

2012. április 24., kedd

22,993

Ennyi a száma a helyi és a környező országok arab lakossága, reguláris és irreguláris hadseregei által 1890 (!) óta megölt zsidó katonáknak, rendőröknek, fegyveres őröknek Izraelben, illetve 1948. május 14 előtt Palesztinában. 

Közel 23 ezer fő.

Az egyéni és szervezett terrorakciók során meggyilkolt zsidó polgári személyek száma 2,477.

A Függetlenségnap (Jom Háácmáut) előtti napot már a függetlenség első évei óta az elesettekre és a megöltekre való emlékezésnek szentelik.

Az idén április 24-én, kedden este nyolc órakor, egyperces szirénázással veszi kezdetét a megemlékezés, majd szerdán délelőtt 11 órakor kétperces szirénahang jelzi a hivatalos szertartások kezdetét.

Az emléknap szerdán este nyolc órakor vált át a Függetlenségnap örömünnepére. 

Egyiptom: az ár az oka...

A földgáz-szállítás egyoldalú felmondása egyiptomi részről kellemetlen tény, de Izraelt aligha lepte meg. Mint azt hírportálunkon említettük, a Sínai félszigeten áthaladó gázvezeték mentén az utóbbi év során 14 alkalommal történt robbantás, amelyet a félszigeten élő fegyveres beduinoknak tulajdonítanak.

Az elmúlt napokban mind izraeli, mind egyiptomi részről hangsúlyozták, hogy az eseményt gazdasági, és nem politikai jellegű döntésként értékelik.

Egyiptom nemzeti együttműködési minisztere hétfőn (április 23) annak a véleményének adott hangot, hogy Egyiptom a földgázért Izrael által fizetett vételárat keveselli, és egy új, az egyiptomi fél számára megfelelő árban történő megállapodás esetén új szerződést lehetne kötni, amely után a földgáz-szállítás újra indulhatna.

A miniszter szerint a földgázt szállító egyiptomi cég öt ízben figyelmeztette az azt importáló izraeli EMG vállalatot az utóbbi által fizetett árszint tarthatatlan voltára. ◙ 

2012. április 22., vasárnap

Egyiptom egyoldalúan felmondta a földgázszállítási szerződést Izraellel

Egyiptom az Izraellel 1979-ben kötött békeegyezmény óta a Csatorna-övezetben kitermelt földgázból tekintélyes mennyiséget adott el Izraelnek. A Sínai félszigeten át húzódó vezetéken szállított földgáz Izrael földgáz-szükségletének mintegy 40 százalékát fedezte.

A szállítások Huszni Mubarrak volt elnök tavalyi megbuktatásáig zavartalanul folytak. 2011 tavasza óta azonban 14 alkalommal robbant a vezeték, és a földgáz-szállítás minden alkalommal hetekre leállt. A szabotázs-cselekményeket hírek szerint a Sínai félszigeten egyre nagyobb hatalomhoz jutott beduin fegyveres bandák követték el.

Vasárnap az Egyptian General Petroleum Corporation és az Egyptian Natural Gas Holding Company vállalatok  bejelentették a földgázt importáló és a vezetékeket üzemben tartó izraeli EMG (East Mediterranean Gas Company) vállalatnak, hogy a maguk részéről egyoldalúan felmondják az izraeli féllel kötött földgáz-szállítási szerződést.

Az izraeli fél a szerződés egyoldalú felmondását törvénytelennek és rosszhiszeműnek nevezte és követelte annak haladéktalan visszavonását.

Fontos körülmény, hogy a gázszállítási szerződés részét képezi az Egyiptom és Izrael által 1979-ben aláírt békeszerződésnek.

Uzi Landau energia- és vízfeltárási miniszter elmondta, hogy az ország felkészült egy ilyen eshetőségre, és, hogy Izrael mindent elkövet, hogy minél előbb pótolhassa a hiányzó energiahordozókat saját, nemrégiben felfedezett tenger alatti földgáz-mezeinek a kiaknázásából.

Binjamin Ben-Eliézer Kneszet-képviselő, aki a szerződés aláírásakor infrastruktúra-miniszter volt, aggodalmát fejezte ki, hogy a lépés akár egy Kairó és Jeruzsálem közötti konfliktus előjele is lehet. „Ez egy politikai döntés volt. Magánvállalatok nem mondhatnak fel két állam közötti megállapodást. Ezt a lépést nem tehették meg az egyiptomi kormány tudta és beleegyezése nélkül” – véli Ben-Eliézer. ◙

2012. április 21., szombat

Herzl-hegyi szerencsétlenség: négy gyanúsított őrizetben • Mégis a szokott helyen tartják a Függetlenség-napi fáklyagyújtásos szertartást

A jeruzsálemi Törvényszék pénteken helyt adott az állam fellebbezésének és további három napra rendőrségi őrizetben hagyta a szerdán, a jeruzsálemi Herzl-hegyen történt halálos végű baleset felelőseinek tartott négy személyt.

Az április 25-én, szerda este tartandó Függetlenség-napi ceremónia helyszínét előkészítő „Icuv bamot” cég vezérigazgató-helyettese, Elad Lavi, Oren Warsawsky mérnök és Jicchák Zucker biztonsági tanácsadó gondatlansággal okozott emberölés gyanújával állnak bíróság elé.
Három nappal meghosszabbították a ceremónia rendezője, Meir Széla előzetes letartóztatását is.

Magát a rendezvényt pénteki közlések szerint a tragikus baleset ellenére a szokott helyszínen, a jeruzsálemi Herzl-hegyen tartják, bár felmerült, hogy azt a Kneszet előtti térségre helyezik át.

A tragikus baleset halott áldozata, a 20 éves Hila Becáléli édesanyja is annak a véleményének adott hangot, hogy ne változtassanak, legfeljebb iktassanak be egy, a lányáról való megemlékezést a szokásos fáklyagyújtási ceremóniába. ◙

2012. április 19., csütörtök

Két perces szirénázással emlékezett Izrael a Vészkorszak áldozataira

Csütörtökön, április 19-én emlékezett meg Izrael a Vészkorszak hatmillió áldozatáról. (A megemlékezést évtizedek óta Niszán hó 27-én, a varsói gettó-felkelés évfordulóján tartják.)

Reggel 10 órakor országszerte 2 perces szirénázás volt hallható. 

A számos hivatalos megemlékezés között a héberül értő magyarországi eredetűeknek különösen érdekes volt a Reset BÉT adón a délután két órai hírek után kezdődő, közel három órás dokumentumműsor – a magyarországi zsidóság a háború során példa nélkül álló gyors gettósításáról és zömének, több, mint félmillió embernek a meggyilkolásáról. A számos történészt és szakértőt megszólaltató Jicchák Noj mintha túlságosan "elhúzta" volna a műsor tematikáját a Kasztner-per, illetve annak tragikus sorsú vádlottja és története irányába.

A műsor címe: אחרונים בתור המוות – "Utolsók a halál sorában". A műsor rövid ismertetése itt található. ◙

2012. április 18., szerda

Tragédia a jeruzsálemi Herzl-hegyen: egy reflektor-tartó oszlop a Függetlenségnapi díszfelvonulás főpróbáját tartó katonákra dőlt – egy tiszt-lány meghalt

Szerdán, április 18-án délután tragikus esemény szakította félbe az egy hét múlva, április 25-én esedékes Függetlenségnapi (Jom háácmáut) díszfelvonulás főpróbáját. Talán a rendkívül erős szél, talán a gondatlanul végzett munka volt az oka, hogy az egyik nagyteljesítményű reflektort tartó fémoszlop megdőlt és a gyakorlatozó katonák közé zuhant.

A tragikus baleset következtében a gyakorlaton részt vevő Hila Becáléli 20 éves alhadnagy-lány a helyszínen életét vesztette, hat katona közepes, illetve könnyebb sérülést szenvedett.

A fém tartóoszlop, illetve azt tartó híd-szerű szerkezet statikai szilárdságát a konstrukciót megrendelő szervek szerint többszörös mérnöki ellenőrzésnek vetették alá. A Függetlenségnap előestéjén tartott díszfelvonulást évtizedek óta a Herzl-hegyen tartják, ott, ahol a zsidó állam (budapesti születésű) megálmodója, dr. Herzl Tivadar nyugszik, Izrael más jelentős modern-kori alakjával egyetemben – Szenes Anikó, a Budapesten 1944 novemberében kivégzett ejtőernyős lány maradványait is itt helyezték végső nyugalomra.

A tragédia bekövetkeztekor az áldozatul esett tiszt-lány édesanyja is a helyszínen volt.

A baleset körülményeinek a kivizsgálására vizsgálat indult. ◙ 

2012. április 17., kedd

Egy frász és más semmi

A keddi izraeli lapok még mindig első oldalas cikkekben foglalkoznak a Jerikó közelében szombaton történt incidenssel, amelynek során egy palesztin-barát tüntető csoport kerékpárok tucatjaival próbálta eltorlaszolni a Jordán-völgyön átvezető, stratégiai fontosságú, kétsávos műutat.

Mint arról beszámoltunk, a körzet biztonságáért felelős alezredes, bizonyos Salom Eisner, két órás vita után a nála lévő M16-os gépkarabélya tusával szájon kapott egy 20 év körüli dán fiatalembert. Az incidenst egy, a palesztin-barát csoporttal lévő, őket valószínűleg instruáló palesztin férfi videóra rögzítette, és abból egy kétperces klipet feltett a Youtube-ra.

A tisztet a vezérkari főnök haladéktalanul felmentette az incidens kivizsgálásának a végéig.

A mai lapokban napvilágot látott újságírói vélemények a cikkírók világnézetének megfelelően sokfélék. Vannak, akik attól tartanak, hogy baj van a “fegyverek tisztasága” elvével (héberül “tohár hánesek”, amely fogalomnál nagyobb marhaságot nehéz elképzelni, a fegyver tisztasága legfeljebb az eszköz fizikai állapotával kapcsolatban jöhet szóba). A legtöbb lap balszélen gondolkodó munkatársa attól tart, hogy ilyesmi gyakran megtörténik, de most kéznél volt egy video-kamera, amely kényelmetlen tanúságot tárt a világ elé.

Mérsékeltebb indulatú kollégák Eisner csöndes elbocsátását javasolják a seregből, per és botrány nélkül.

A probléma hátterébe mélyebben beletekintő szerzők Eisner mentségéül felhozzák, hogy miután egy kis anarchista csoportocska mitugrásza két órán át kekeckedett a Cáhál katonáival, a húsz körüli legényke, aki soha puskaport nem szagolt, akinek soha saját közösségét nem kellett megvédenie a haláltól, az eszeveszett megsemmisítő terrortól – választ kapott a kihívásra.

E sorok írója idézi egy izraeli hozzászóló szavait. “Ha én, egyszerű turista, izraeli útlevéllel belépek Dánia területére, és ott egy országúton megállít a rendőrség, vagy az állam bármilyen fegyveres testületének a tagja, és felkér, hogy ne járjak, ne vezessek, ne kerékpározzak arra, ráadásul általam érthető nyelven meg is indokolja, hogy miért kéri ezt tőlem: hát nem állok azonnal tovább?!”

Az Andreas néven bemutatkozó dán fiatalember egyébként hétfőn reggel interjút adott a Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió “Bét” adójának, amely zömmel híreket és kommentárokat közvetít. Andreas hibátlan, pergő angollal beszélt, ami azt sejteti, hogy jól felkészült feladatára. Amúgy már két hónapja tartózkodik Izraelben, illetve az általa katonailag ellenőrzött területen, és még egy további hónapig szándékozik itt lenni. A jelek szerint tehát “függetlenített”, főállású provokátorról van szó, akinek más dolga nincs, ebből él.

Andreasunk beszéde meglepően vígkedélyűnek hallatszott, vélhetően nem érhette komoly sérülés. Márpedig, olvasóim engedelmével pestiesre váltva a stílust: akit puskatussal amúgy igazándiból pofán csapnak, az nem csak öt-hat fogát köpi kifelé, hanem az állkapcsa is ripityára törik. És ilyen állapotban aligha ad folyékony, jó kedélyű interjút az “ellenség” rádiójának... ◙

2012. április 16., hétfő

Incidens a Jordán-völgyben: az alezredes gépkarabélyával vágta szájon a dán tüntetőt • A palesztin videós hajlandó átadni az eredeti felvételt Izraelnek

A vasárnapra tervezett Izrael-ellenes repülőtéri zavarkeltő tüntetés “lecsengett”: az 1500-2000 fősre ígért “Welcome to Palestine” cégérrel ellátott szándékos zavarkeltés a loddi Ben Gurion repülőtéren összesen vagy hatvan személy letartóztatásával és kiutasításával végződött.

Annál súlyosabb incidens történt szombaton a Jordán-völgyben. Egy ugyancsak provokatív szándékú 150 tagú csoport kerékpáros felvonulást tartott Jerikó térségében, a 90. országúton. A Palesztin Autonómia területével határos Jordán-völgy biztonságáért felelős katonai egység felhívta a kerékpárosok figyelmét, hogy az út forgalmas és stratégiailag fontos: egyrészt akadályozzák rajta a katonai és polgári motoros közlekedést, másrészt veszélyeztetik saját testi épségüket.

Az egység és parancsnoka, Salom Eisner alezredes nem kevesebb, mint két órán át próbálta győzködni a demonstrálókat, ám azok hajthatatlanok maradtak. Ekkor – az alezredes elmondása szerint – a tüntetők botokkal támadtak a katonákra. Egy dán fiatalember a parancsnok ujját törte el, mire a sebesült tiszt M16-os gépkarabélya agyával támadója arcába ütött. Az Andreas nevű dán fiatalember száját több öltéssel kellett összevarrni. A fiatalember azt állítja, hogy sem szóval, sem kézmozdulattal nem fordult a tiszt felé.


  


A kerékpáros csoportot meghívó palesztin szervezők egyike a jelenetről video-felvételt készített és azt feltette a Youtube-ra. Természetesen, a kétórás vitának csak utolsó két percéről, amelyben a tiszt odacsap a tüntetőre.

A videó-klipen látható esemény Izraelben is felháborodást keltett, miután azt tanúsította, hogy az alezredes képtelennek bizonyult az események kézben tartására, másrészt pedig elvesztette a kontrollt az idegei fölött.

Nican Alon vezérőrnagy, a Központ Parancsnokság tábornoka vizsgálatot rendelt el. Benny Ganz vezérkari főnök a vizsgálat eredményeinek közzétételéig felmentette Salom Eisner alezredest feladata alól. Binjámin Netanjáhu miniszterelnök súlyos szavakkal ítélte el a tiszt eljárását. 

A legfontosabb felmerülő kérdés mégis az: hogyan lehetséges, hogy a fellépő egység, amely tudottan egy szabotázsra készülő csoport leszerelésére vállalkozott, nem vette video-filmre a történteket az elejétől a végéig? Hogyan volt lehetséges, hogy a két perces palesztin video-klip az előzmények nélkül bejárhatta a világot? 
Hétfőn, április 16-án közölte a palesztin videós: hajlandó az eredeti, körülbelül félórás felvételt átadni Izraelnek, hogy bizonyítsa, a felvétel nem szerkesztett, és nem lett kivágva belőle semmilyen részlet. ◙  

2012. április 15., vasárnap

Miatyánk a zsinagógában, avagy a fecsegő pólóing

Barak Tamir a Cáhál, az Izraeli Hadsereg tisztje. A nemzeti-vallásos táborba tartozik, mint a hadsereg tisztikarának egyre nagyobb hányada. Ellentétben a “chárédi” (ultraortodox) zsidó férfiakkal, akik fekete kipát, kalapot vagy prémes “strájmlit” viselnek és nem szolgálnak a hadseregben, ő horgolt kipát hord a fején. A nemzeti vallásosok is ortodoxok, de világi szakmát is tanulnak, katonáskodnak és öltözetükben is európai külleműek.

Így fordult elő, hogy Barak Tamir a napokban véget ért Pészách ünnepen egy pólóingben tette tiszteletét a zsinagógában.

A pólóingekre általában ilyen vagy olyan rajzolatot nyomtat a gyártó. A póló új tulajdonosa nem törődött a hátára nyomtatott szöveggel. Csak az istentisztelet után kérdezte meg őt a mögötte ülő idős úriember – aki régimódi lévén, öltönyt viselt – hogy tud-e róla, milyen írást visel pólója hátoldalán. A nemleges válasz után az öregúr felvilágosította: a Miatyánk angol szövegét hordozza magán.

Tamir amúgy jól beszél angolul, de nyelvi tudása jórészt mérnöki végzettségével kapcsolatos. Hazaérkezvén a fiatal tiszt furcsállva betűzgette a pólójára nyomtatott szöveget: “Our Father, Thou art in the Heaven...” Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben... Azt már a vásárláskor megértette, hogy valami “istenes” szöveg szerepel a pólón, de annak eredetével nem foglalkozott.

Amikor pedig az ünnep elmúltával érdeklődött a pólót előállító izraeli “Castro” divatmárka-cégnél, azt a választ kapta, hogy a cég különböző kultúrák spirituális üzeneteit nyomtatja termékeire, a világ minden tájáról. Az eladó kívánságra visszacseréli a terméket, de a designer, a divattervező döntéséért nem vállal felelősséget.

A Jediot Ahronot héber napilap internetes hírportálján szombaton este megjelent cikkhez szokatlanul sok hozzászólás érkezett. Néhányan elmarasztalják a “Castro” céget, és érzéketlenséggel, a zsidó hagyományok és történelem semmibe vevését róják fel neki. Ám a többség emlékeztet: a “Miatyánk” héber eredetije, az “Ávinu sebásámájim”אבינו שבשמים – több héber imában is előfordul, és sokkal régebbi, mint a kereszténység... ◙ 

Az esti órákig 60 Izrael-ellenes tüntető érkezett – legtöbbjüket visszafordítják

Több száz, jórészt civil ruhás rendőr várta a vasárnapra beharangozott palesztin-barát tüntető tömeget a loddi Ben Gurion repülőtéren. A "tömegből" az esti órákig mintegy hatvan személy érkezett a loddi Ben Gurion repülőtérre Kanadából, Portugáliából, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból és Svájcból és Nagy-Britanniából. Izrael hatóságai megtagadták tőlük a belépést. A hatvanból 33 francia. Párizsban tüntettek néhányan azok közül, akiknek a légitársaságok letiltották a jegyeiket, miután beismert céljuk a rendbontás volt egy nemzetközi repülőtéren. Izrael megtagadta a belépést az ország területére. Negyven tüntetőt a visszafelé tartó gép érkezéséig Ramle város börtönében helyeztek el. Három tüntetőnek sikerült Betlehembe jutni. Az izraeli rendőrség néhány izraeli, szélső-baloldali zsidó szimpatizánst is letartóztatott a repülőtéren.

Az izraeli reptéri hatóság minden érkező tiltakozónak előre nyomtatott levelet szándékozott átadni. Az angol nyelvű levélben javasolják a tüntetőknek, hogy a Közel-Kelet egyetlen stabil demokráciája helyett, ahol az asszonyok méltósággal élhetnek és a sajtó büntetlenül kritizálhatja akár a miniszterelnököt is, inkább Szíria, vagy Irán, esetleg a Hamasz ellen tüntessenek, amelyek kíméletlen diktatúrát tartanak fenn és alkalmanként halomra gyilkolják önnön népüket is.

A rendőrség szigorú utasítást kapott az esetleges rendbontás lehető legkíméletesebb elhárítására. ◙

2012. április 14., szombat

Több légitársaság érvénytelenítette az Izraelbe készülő provokátorok jegyeit

A Lufthansa, az Air France és a brit Jet2 légitársaság érvénytelenítette számos, a loddi Ben Gurion repülőtérre készülő palesztin-barát tüntető repülőjegyét a vasárnapi járatokra. Jelentések szerint kisebb csoportok már a vasárnapra virradó éjjel is érkezhetnek. Mások, értesülve az erős rendőrségi készültségről, lemondták a tervezett utazást.

A “Welcome to Palestine” nevet viselő tüntetés összehangolt tervei szerint ezer-ezerötszáz tüntető érkezne néhány órán belül a loddi Ben Gurion repülőtérre, és ott, a vasárnap reggeli-déli csúcsforgalom közepette hangos rendzavarással bénítanák meg a reptér működését.


A brit és a francia társaságok a szombaton megjelent The Guardian értesülése szerint 4 asszony jegyét érvénytelenítették, izraeli kérésre.


“Meg se fordult a fejemben, hogy Izrael képes megakadályozni egy brit útlevéllel rendelkező egyént abban, hogy elhagyjon egy brit légikikötőt” – nyilatkozott Ms Norma Turner, az egyik érintett.


A Lufthansa több tucat helyfoglalást törölt. Itt főként francia palesztin-barátokról volt szó, akik német repülőterekről igyekeztek volna Izraelbe. Az utasok a nemzetközi jog megsértésével vádolják a német légitársaságot.


A provokációs szándékot bizonyítja, hogy a tüntetők, akik útjuk végcélját Betlehemben jelölték meg, nem a jordániai Amman-i repülőteret és az onnan a Jordán-hidakon át vezető útvonalat készültek használni, hanem a Tel Aviv közelében fekvő, Betlehemtől meglehetősen távoli loddi repülőteret.


A témával foglalkozó hírportálok hozzászólói felteszik a kérdést: vajon miért nem a damaszkuszi repülőtéren kívánnak “arénázni” – hiszen Szíria fegyveres erői ezrével irtják saját népüket, és már eddig menekültek tízezrei sínylődnek a szomszédos Törökország menekülttáboraiban? ◙

2012. április 13., péntek

Izraelben vége a Pészáchnak – Sabat salom

Pénteken este véget ért az Izraelben hét napig tartó Pészách ünnep. Az Izraelen kívül élő zsidóság számára az ünnep egy nappal tovább, azaz nyolc napig tart.

Félmillió izraeli tölti a péntek-szombati kétnapos munkaszünetet a nemzeti parkok valamelyikében. A most végéhez közeledő félünnepi hét gyönyörű idővel örvendeztette meg azokat, akik olyan munkahelyen dolgoznak, hogy szabadságot vehettek ki. Szombattól azonban a meteorológiai intézet forró keleti szelet jósol. A “sáráv”, más nevén “hamszin” legalább két napig itt marad. Ezeket a napokat a legjobb vízparton, vagy klímával hűtött lakásban tölteni.

Tízezrekre tehető az ünnepet külföldön töltő izraeliek száma is.

Az esős évszaknak Pészách ünnepével búcsút mondunk: mostantól ritka vendég az eső, bár még Sávuotig – ez Pünkösd, a Hetek Ünnepe – sem lehetetlen; az idén május 26, szombat estétől. Utána már tényleg nagyon ritka, júniustól pedig már természeti tünemény-számba megy, egészen novemberig.

Legközelebb Jom Háácmáutkor, a Függetlenség-napon ünnepelünk, április 25, szerda estétől a következő estéig.  Reméljük, felhőtlenül, a szó szoros és átvitt értelmében. ◙

2012. április 11., szerda

Ben Gurion repülőtér: provokátorok százai készülnek rendzavarásra vasárnap

Izrael egyetlen nemzetközi polgári légikikötőjében rendkívüli biztonsági előkészületeket foganatosítottak. Vasárnap, április 15-én, a tavaszi csúcsforgalom kellős közepén európai palesztin-barát (azaz: Izrael-ellenes) szervezetek közös megmozdulást terveznek. A terv abból áll, hogy különböző európai repülőterekről felszállva, több tucat járattal a békés utasok közé vegyülve leszálljanak a Ben Gurion repülőtéren, és ott egyezményes jelre tüntetésnek álcázott több órás zavart idézzenek elő a reptér működésében.

Terveik szerint a reptérről Betlehembe utaznának, hogy palesztin arab vezetők meghívására a hírközlő szervek által dokumentált további tüntetést szervezzenek az Izrael által épített, az izraeli és a palesztin lakosságot elválasztó biztonsági fal mentén.

Tavaly júliusban már sor került hasonló provokációra, ám akkor a biztonsági szerveknek sikerült elhárítani a szabotázst.

Az akció szervezői 2000 – 2500 személyre számítanak. Szándékosan európai kinézetű személyeket terveznek bevetni, akikre a repülőtér, illetve a repülőgépek személyzete nem gyanakodhat, hogy arabok vagy közel-keleti muzulmánok lennének. A legtöbb európai légitársaság egyébként bejelentette, hogy nem hajlandó együttműködni Izrael biztonsági szerveivel a provokátorok előzetes kiszűrésével az utasok közül.

Izrael terror-elhárító szervei 500 – 1000 személy érkezésére számítanak. A provokátorokat még az “arénázás” megkezdése előtt igyekeznek elkülöníteni a normális utasoktól. Erre úgy kerülhet sor, hogy a tüntetésben részt vevők zöme a múltban több Izrael-ellenes tüntetésen vett részt. A velük készített televíziós interjúk felvételeiből, továbbá az internetes honlapjaikon, Facebook- Twitter- és más szociális hálón közzétett oldalaikon többnyire közzé teszik adataikat, gyakran arcképüket is – és innen már csak gyakorlat kérdése a gyors azonosítás.

Az izraeli biztonsági szervek részletek közlése nélkül gyors és hatékony fellépést helyeztek kilátásba minden provokáció megakadályozására és megelőzésére. ◙

2012. április 9., hétfő

Előre iszunk a bálna zsírjára? ♦ Negyedszázados tervek a tengeralatti földgáz-lelőhelyekre – egyelőre csak gondok vannak

Két nagy földgáz-mezőt fedeztek fel az elmúlt években a Földközi-tenger medre alatt, Izrael partvonalai előtt. Mind a kettő a tengerfenék alatti felfedezések legnagyobbjainak számít az elmúlt évtizedekben. Az egyiknek a Tamar (pálmafa) nevet adták, a második, az előbbinál jóval gazdagabbnak vélt mező a Leviatan nevet viseli (a héber legendákban szereplő óriás vízi lény, a modern héber a bálnát hívja így).

Az izraeli erőműveket eddig a Szuezi-csatorna térségéből csöveken Izraelbe szállított energiahordozó látta el. A Mubarrak-rendszer bukása óta a Sínai-félszigeten garázdálkodó beduinok szinte naponta robbantgatják a csöveket. Izraelnek emiatt komoly energia-gondjai vannak. Nagy távolságból kell üzemanyagot importálni, részben erősen környezetszennyező szenet, ami miatt a villamos áram ára folyamatosan emelkedik.

A reménybeli tengeralatti fúrások eddig még nem termeltek üzemanyagot, rózsaszínű álmokat annál inkább. A “Tamar” becslések szerint 250 milliárd köbméter földgázt rejt méhében, a valamivel távolabb elhelyezkedő “Leviatan” 450 milliárdot.

A “Tamar” – állítólag – már 2013-ban megkezdi rendszeres üzemelését, míg társára még legalább 2017-ig kell várni.

Ha minden számítás igaznak bizonyul, a tengerfenék alól kinyert energiahordozó bőven meghaladja Izrael előrelátható szükségleteit, így a földgáz cseppfolyósítva Izrael egyik vezető exportcikkévé is előléphet. Az ország szükségleteit 2040-ig 420 milliárd és 540 milliárd köbméter közé teszik.

Mi sem természetesebb körzetünkben annál, hogy Libanon hivatalosan is igényt jelentett be a meder alatti lelőhelyekre, mondván, hogy az az ő területe előtt helyezkedik el. A Hezbollah terrorszervezet viszont – lényegéből eredően – már támadással is fenyegetődzik.

Csak remélhetjük, hogy energetikai stratégáink nem túlságosan korán isznak a medve bőrére – akarom mondani, Leviatan-bálna zsírjára... ◙

Pészách 5772 – 2012

Az az igazság, hogy túlságosan öregek vagyunk.

Ez az ünnep, az “Átlépés”, vagy “Kihagyás” ünnepe (a héber pászách ige ezt jelenti) is már 3300 éves. Van egy nép, amelyik ennyi idő óta emlékezik egy természeten túli eseményre, esemény-sorozatra minden évben, akár derű, akár ború van fölötte, éljen észak, kelet, nyugat vagy dél ege alatt.

Az eseményt a Hágádá eleveníti fel. A Tíz Csapás és az utána következők ősi magyarázataival a Széder-estén, keletlen kenyérrel, amelynek a héber neve mácá, többes számban mácot, és amit az európai, zömmel askenázi zsidók macesznak ejtenek, és a zsoltárok, dícséretek közben négy pohár bort is felhajt minden résztvevő, végül a bájosan bumfordi, arameus nyelvű „Gödölye-dal” (chád gádjá) eléneklése után így búcsúznak a Pészách ünnepet beköszöntő Széder-esttől: „Jövő évben a megépült Jeruzsálemben” (Bösáná hábáá biJ’rusálájim hábnujá) – ami alatt az újjáépült Templom körüli fővárost kell érteni. Aminek az újjáépülése nem lesz egyszerű dolog, nem mindenki fogja szeretni.

Két nemzedéke már, hogy történelme legnagyobb pusztítása óta és e pusztulás következményeként e nép egyre nagyobb hányada önálló államában él. Az itt születetteknek és a régi izraelieknek nincs szüksége magyar, német, román, angol, francia, vagy orosz fordításra: természetes módon megérti a Széder héber imáinak, “pijut”-jainak (vallásos költeményeinek) a szövegét (az arameus szövegű verseket is kívülről fújják a gyerekek).

A Hágádá szövege évszázadok óta változatlan. Egyik megállapítása hátborzongató. Észre sem vesszük, hogy ez az egész narráció központi eleme, az emberi történelem talán legnagyobb drámája. “B’kol dor v’dor kámim álénu l’cháloténu” – minden nemzedékben felkelnek megsemmisítésünkre.

Sok cikkemben leírtam: minden, ami Izrael államával, népével, sorsával kapcsolatos, nem politika, hanem teológia. Kérdések, problémák abszolut megoldhatatlan komplexuma, lecke, amelyet évezredekkel ezelőtt adott fel a Legfelsőbb Hatalom, és amely emberi léptékkel megoldhatatlan. Ez pedig a “választott nép” – vagy, mint azt unalomig ismétlem – olvasatomban a “kísérleti csoport” mozgása a népek között térben és időben.

A népek (héberül: “gojim” – a gyakran idézett és mindenütt zsigeri gyanút keltő szó ezt jelenti) a földi terek és idők legnagyobb részében nem tudnak megbirkózni a közéjük-melléjük került héberek avagy zsidók különös erényeivel és hibáival, és nem kevés alkalommal egyszerű fizikai kiküszöbölésükben vélték és vélik megtalálni a megoldást.

Izraelben eltelt a Pészách első ünnepnapja, immár az első félünnepnap (chol hámoéd) is. A harmadik napja tartó száraz forróság elől menekülve több, mint 200 ezer kiránduló kereste fel a nemzeti parkokat. A loddi Ben-Gurion repülőtér, mint ilyenkor mindig, csúcsforgalmat bonyolít. Kifelé az izraeli kirándulók, befelé a zsidó és keresztény zarándokok igyekeznek.

Ilyenkor, az esős évszak végefelé “virágzik a sivatag”: a Negev csodás arcát mutatja. Adja a Mindenható, hogy a jövőben elkerülje Izraelt és általa minden országot és népet a háború, és a fegyverekre, rakétákra, rakéta-elhárító rakétákra, kémholdakra, csapásokra, ellencsapásokra és ellen-ellencsapásokra a Gondviselés által kijelölt varázslatos órától kezdve ne legyen többé szükség. ◙

2012. április 6., péntek

Kellemes Pészách ünnepet

Minden olvasómnak az egész Földkerekségen – vallástól, nemzetiségtől, meggyőződéstől függetlenül –, kívánok áldást-békességet az április 6-án, pénteken este beköszöntő Pészách ("Elkerülés") ünnepe alkalmából, Izrael népe Szabadság-ünnepén.

Ünnepi beszámolók később. ◙

2012. április 5., csütörtök

Rakéta Eilatra

Nem sokkal csütörtökre virradó éjfél után Grad rakétát lőttek Eilatra az egyiptomi fennhatóság alatt álló Szináj (Sínai) félszigetről.

A rakéta nem beépített területen robbant, sem sebesülést, se kárt nem okoztak.

A hanghatásból kiindulva eleinte két rakétára gyanakodtak, ám a csütörtök délelőtti órákig csak egy rakéta maradványait találták meg.

A városban a szokott mederben folyik az élet. Lakosai és sok, az ünnepre érkező turista a pénteken este kezdődő Pészáchra készül Izrael legdélibb városában, a Vörös tenger partján. ◙

2012. április 4., szerda

Erőszakkal kiürítették a "Máchpélá-házat"

Váratlan fordulat: a Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió kora délutáni jelentése szerint szerdán délben rendőri erők kiürítették a hebroni "Máchpélá barlang" szenthely közelében zsidó lakosok által megvásárolt házat.

A benne tartózkodó mintegy húsz személy szerint a rendőrök erőszakot alkalmaztak. A rendőrség ezt tagadja.

A kiürítés Netanjáhu kedd esti döntésével ellentétben történt, mellyel a ház kiürítését április 26-ra halasztotta, amennyiben a betelepültek addig nem bizonyítják a ház megvásárlásának a jogi tisztaságát. Ehud Barak honvédelmi miniszter a törvényesség és a jogállamiság fenntartásával indokolta a lépést, a biztonsági szakértők szerint Hebronban szükséges a fennálló status-quo fenntartása.

Az épületet zárt katonai területté nyilvánították.

A Likud jobboldali szemléletű szektora, az "Izrael az otthonunk" és több nemzeti és vallásos párt csalódásának és felháborodásának adott hangot. Sokak szerint Netanjáhu váratlan lépése saját pártja és a jelenlegi koalíció kormányzásának a végét sejteti. ◙

Hebron, Máchpélá-ház: döntés a hónap végéig

A túlnyomóan palesztin-arab lakosságú Hebron városában álló épületet izraeli zsidók egy csoportja vásárolta meg a palesztin tulajdonostól, majd beköltöztek. Tekintettel arra, hogy a beköltözők nem kapták meg erre az engedélyt a „Minhál háezráchi”-tól, az ellenőrzött területeken a polgári ügyeket felügyelő hatóságtól, tartózkodásuk a helyszínen akkor sem törvényes, ha a vásárlás az volt.

Mint korábbi posztunkban közöltük, Ehud Barak honvédelmi miniszter kedden felszólította a házban tartózkodókat, hogy délután három óráig hagyják el az épületet. Ezt követően Binjamin Netanjáhu miniszterelnök arra kérte a honvédelmi minisztert, hogy az utasítás végrehajtatását halassza el az épület birtoklásának jogi tisztázása utánra.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök kedden a késő esti órákig tárgyalt Ehud Barak, Beni Begin és Mose Jáálon miniszterekkel a Hebronban, a Máchpélá barlang szenthelye közelében álló házról. Végül olyan döntés született, hogy a betelepült izraeli zsidó lakosoknak legkésőbben április 26-án el kell hagyniuk az épületet, amennyiben addig nem bizonyítják hitelt érdemlően a vásárlás jogi tisztaságát.

A határozathoz a politikusok vezető jogi szakemberek tanácsát is kikérték. ◙

2012. április 3., kedd

Hebroni ház- és honfoglalás • A vitás tulajdonú épület jövőjéről a kormány határoz

Hebron – Chevron – El-Khalil... Ez a Bibliából ismert város három neve. Nem ritka jelenség, hogy egy és ugyanannak a városnak három neve legyen, különböző kultúrákhoz, nemzetekhez tartozó emberek vallják magukénak, különböző történelmi korszakokra hivatkozva. Elég Kolozsvár – Cluj – Klausenburg-ra, vagy Pozsony – Bratislava – Pressburg-ra gondolni.

A héber „Chevron” név kapcsolatban áll a „chávér”, azaz „barát” szóval, ami a magyar nyelvben sem ismeretlen.

Izrael az Atyák Városának is nevezi, "Ir-háávot", Ábrahám (Ávráhám) emlékére, ám ugyanez a legendás férfiú az araboknak is ősatyja volt: ők Ibrahimnak hívják. Éppen őrá való emlékezéssel hívják Hebront El-Khalil-nak, aminek a magyar jelentése ugyancsak „A Barát” (mármint Isten előtt).

A város zsidó lakossága a római kiűzetés után csak a 16. században kezdett visszatérni az Atyák városába.

Az ide települt, jórészt beduin eredetű arabok ellenségesen viseltettek irányukban. Az évszázados zsidó jelenlét 1929. augusztus 24-én szakadt meg, amikor arab bandák lemészároltak 67 zsidó lakost. Az akkori brit mandátum hatóságai 1936-ban, az arab felkelés napjaiban kitelepítették a maradék zsidókat, életük védelmében.

A város az 1948-as Függetlenségi Háború után Jordánia fennhatósága alá került, csak 1967 júniusa, a Hatnapos Háború után került izraeli fennhatóság – az ENSZ hivatalos meghatározása szerint megszállás – alá.

Az azóta eltelt közel 45 év során több hullámban települtek vissza zsidók, a legtöbben a város mellett létesített Kirját Árbá negyedbe, de számos alkalommal vásároltak vissza egykori zsidó házakat a régi zsidó negyedben is, az időközben, a jordániai uralom által birtokossá tett araboktól.

Egyik ilyen tranzakciót ütöttek nyélbe a múlt héten a Nyugati Parton élő zsidók, és be is költöztek a Máchpelá közvetlen közelében álló épületbe, amelyet el is neveztek „Máchpélá-háznak”.

Ehud Barak honvédelmi miniszter azonban úgy rendelkezett, hogy a beköltözött személyeknek kedden (április 3) délután 3 óráig el kell hagyniuk az épületet, miután nem kapták meg a hadsereg által ellenőrzött, Izrael által nem annektált területeken illetékes "Minhál ezráchi" – polgári közigazgatási hatóság vonatkozó engedélyét. (Ilyen engedélyre csak a Nyugati Parton van szükség.)

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök felkérte a honvédelmi minisztert, hogy a kiköltözést elrendelő rendelkezését halassza el a vásárlást, s így a jogos tartózkodást bizonyító igazságügyi elrendezés végéig. Ehud Barak a déli órákban a miniszterelnöki felkérés ellenére megerősítette követelését a ház elhagyására a korábban megadott délutáni 3 óráig. A miniszterelnök újabb beavatkozása nyomán erre az esti órákig nem került sor, a kormány szerdán folytatja tanácskozását a lakhatás jogosságáról. Lehetséges, hogy végül stratégiai megfontolások döntenek majd. Az épület igen közel van a "Máchpélá barlangra" emelt épülettől, amelynek nagy része ma mecset, de egy zsidó imatermet is kialakítottak benne. A szent hely közelében a múltban több palesztin terrorakciót követtek el. 
Palesztin források szerint a zsidó tulajdonosok egy palesztin "stróman" közvetítésével vásárolták meg a házat, és a Palesztin Hatóság már a vásárlás megtörténte előtt letartóztatta az illetőt. Később palesztinok azt állították, hogy az adásvételi szerződés, amelyre hivatkozva a zsidó lakosok tulajdonba vették a házat, hamisított. A házban tartózkodók úgy nyilatkoztak, hogy ott tervezik megülni a Pészách-ünnepet. A nap folyamán több Likud-képviselő és más szimpatizáns látogatta meg a házat és üdvözölte az új lakókat. ◙ 

2012. április 2., hétfő

Pészach közeledik • Izrael zsidó lakosságának 95 százaléka vesz részt a Széderesten

Április 6-án, pénteken este újra ránk köszönt Pészách, az Egyiptomi Kivonulás ünnepe. Izrael zsidó népességének óriási többsége, felmérések szerint 95 százaléka vesz részt Széderen: otthon, rokonoknál, barátoknál, vagy egy tengerparti hotelben, családostól a Kineret vagy a Földközi tenger partján. A rámenősebbek a Holttengerig, sőt, Eilatig is elutaznak, a Vörös tenger partjára.

(Pészach előestéjén egy évszázadok óta meghatározott rend – a „Széder” magyarul rendet jelent) – szerint megrendezett vacsorát tartanak, melyben a Hágádá – ez a szó mondát, elbeszélést jelent – végigmondásával emlékeznek az Egyiptomból, "a szolgaság házából" való szabadulásra. Izrael népe ezen az estén újra átéli az isteni szabadítást.)

Az Izraeli Szállodatulajdonos Egyesület az utóbbi években átlagosan százezer polgárról számol be, akik a hotelekben rendezett ünnepségeken ülik meg a Széderestet.

Az árak a szerény, csak az ételre-italra szorítkozó helyek adagonkénti 150-200 sékelétől a luxus rendezvények terítékenkénti akár 1000 sékeles árfekvéséig mozognak. Utóbbiak áraiba a luxus adagok, márkás borok mellett a kántorok szolgálatát is beleszámítják, akik a hagyományos dallamokon olvassák fel a Hágádá dallamait.

Az ország pászkaüzemei gőzerővel termeltek, hogy elláthassák az ország mácá- (macesz-) igényét. Izrael hazatért népe mintegy 200 millió darab maceszt fogyaszt a hétnapos ünnep folyamán. ◙

2012. április 1., vasárnap

Ismét drágult a benzin és az áram • Tüntetés a Rabin-téren

Vasárnapra, április 1-re virradó éjjeltől 8 sékelre emelkedett a 95 oktános benzin literenkénti ára a kiszolgáló személyzettel működő benzinkutaknál, és 7.79 sékelre az önkiszolgáló kutaknál.

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök és Juvál Steinitz pénzügyminiszter egy hónapon belül másod ízben mérsékelte – ezúttal 15 agorával – a benzin jövedéki adóját (mász há-blo), de az üzemanyag ára mégis elérte a pszichológiai határt. Az adó kiesését 200 állami alkalmazott elbocsátásával fedezik.

Éjféltől – egy két héttel ezelőtt hozott határozat alapján – a lakossági elektromos áram ára is emelkedett kilowatt-óránként 59 agorával, azaz 8,3 százalékkal.

Tel Avivban, a tüntetések színhelyeként szolgáló Rabin-téren szombaton este több száz fiatal rendezett tiltakozó gyűlést a Netanjáhu-kormány gazdasági politikája ellen. Valószínűnek tartják, hogy az időjárás melegebbé válása után kiújulnak az országos tömegtüntetések a romló gazdasági helyzet és a társadalom fokozódó egyenlőtlenségei ellen. ◙