Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2012. július 31., kedd

Jeruzsálem, 2012 nyár

Vasárnap, mint minden évben, megemlékeztünk a két jeruzsálemi Templom pusztulásáról. Két, az ókor különböző időszakaiban állt Szentélyről, amelyet egy-egy, az országra törő nagyhatalom az állami léttel együtt megsemmisített. 

A két Templom elpusztítása a zsidó hagyomány szerint ugyanarra a napra, Áv hónap 9.-re esett: az elsőt Nebukadnécár babilóniai hadai rombolták le a keresztény időszámítás előtt 587-ben, a másodikat Titusz római légiói, a keresztény időszámítás 70. évében.

A modern Izrael zsidó lakossága különbözőképpen viselkedik ezen a napon. (És ezen a ponton idéznem kell a feledhetetlen Popper Pétert, aki elmesélte, hogy egy indiai ’asram’-ban megmagyarázták neki, mi az, hogy ’vallás’. Vallás az, ahogyan viselkedsz, amikor egyedül vagy.)

Az évszázadok alatt kijegecesedett hagyományt követők egész napos böjtöt tartva a zsinagógákban, földön, vagy felfordított székeken ülve mondták az „Éjchá” kezdetű sirámokat.

A kevésbé vallásosak, de a zsidóságot nemzeti azonosságként megélő többség böjtölve, bár kevésbé imádkozva emlékezik a minden későbbi „soá”-t megelőlegező vészkorszakokra.

Mások – köztük amúgy büszke izraeliek – teljesen negligálják az emléknapot. Úgy gondolják, hogy a zsidó állam feltámadt, Jeruzsálem megépült, az országban virágzó városok és községek százaiban él a nép – a gyász és a böjt ideje lejárt.

Ha segítségül hívjuk a logikát, kideríthetjük, hogy utóbbiak nem járnak el helyesen. Jeruzsálem még nem épült meg. Még nem ép.

A „Jiszráél” nép- és országnév, a „Jehuda” személynév (ebből származik a magyar „zsidó” népnév is), és, persze, Jerusálájim, azaz Jeruzsálem neve mind, mint a héber Szentírásból származik, amelyet minden kultúrnép ismer. Akkor is ismer, ha nem ismeri el (ami az ő baja, nagy baja).

Ennek az Írásnak az alapján voltunk itt, vagyunk itt, leszünk itt, és a bennünket ért katasztrófák is az Írás függvényében értelmezhetők, ha nem is mindig érthetők.

Ugyanez az Írás hagyományozta Izraelre a Templom megépítését, majd az Első Templom lerombolása után hetven évvel a Második megépítését.

És a Második lerombolása után közel 2000 évvel az Írás-tudók vitatkoznak a Harmadik megépítésén. Nem a szükségességén, arról nincs vita. A módján és a lehetőségén. Mint ismeretes, a Templomhegyen ma, több mint 1300 éve, két muzulmán mecset áll.

A Templomnak a zsidó léthez nélkülözhetetlen voltát a közismerten ateista Herzl Tivadar (1860 – 1904) is felismerte. Lapozzuk csak fel Herzl „Ősújországát”, fantasztikus regényét, amelyben a megvalósult zsidó államot álmodja meg:

Beteljesült az Idő, és a Templom újra állott. Úgy, mint egykor, a történelem kezdetén, ismét az ég felé törtek az ércoszlopok Izrael szentélye előtt. Balról Boáznak hívták, a jobboldalit pedig Jáchinnak. Az előcsarnokban óriási ércoltár emelkedett s a víztartó medencék, amiket vastengernek neveztek, úgy voltak lehelyezve, mint Salamon király dicsőséges napjaiban. A hatalmas csarnokban most ének és lant zendült fel.

A Templom lényegének és feladatának kutatása az elhivatott bölcsek feladata, de a zsidó történelem mindenkinek sejtet lehetséges, járható utat a jövő felé. Jeruzsálem a Templom megépülésével „ép”, teljes, héberül „slémá”, amely szót és fogalmat maga a városnév is feltételez.

Templom a Templomhegyen

A jeruzsálemi Óvárossal kapcsolatban kétféle falról szoktak beszélni.

A külső fal a ma Óvárosként ismert muszlim- zsidó- örmény- keresztény-negyedeket fogja körbe 4 kilométer hosszan. „Dicsőséges” Szulejmán török szultán építtette a 16. században. Ennek a falnak a héber neve: „chomá”.

A közel 1 négyzetkilométer területű Óváros déli hatodán helyezkedik el a Templomhegynek nevezett 18 hektáros térség. Nevével ellentétben nem hegy, hanem lapos tér. Ezen a térségen állt a keresztény időszámítás utáni 70. évig a Heródes által épített monumentális Szentély, a „Bét Hámikdás”. E térség közepén áll több, mint 1300 éve a Sziklamecset (feltételezik, hogy a Szentély helyén), a tér szélén pedig az Aksza-mecset áll (Salamon király palotájának a feltételezett helyén).

A Templomhegyet egy sokkal régebbi fal vette körül, amelyet Heródes korában emeltek. Ennek a falnak a héber neve: „kotel”. Mára csak a nyugati és déli részéből maradtak meg szakaszok.

A kétféle fal az Óváros déli falainál egy néhány száz méteres szakaszon megegyezik; Szulejmán építészei a Heródes-féle „kotel”-falat felhasználták az egész Óvárost körbevevő „chomá” fal építéséhez.

A Templomban nem imádkoztak. A szertartás látványosság volt, mely megrendült áhitatot keltett a félmillió emberben, akik Pészách (az egyiptomi kivonulás), Sávuot (Hetek ünnepe) és Szukot (Sátoros ünnep) alkalmával Jeruzsálembe zarándokoltak. (A ma gyakorolt zsidó vallás ennek az Isten-szolgálatnak a pótléka.)

A zarándok-tömegek befogadására hely kellett.

Heródes újjáépítette az ő ideje előtt fél évezreddel épült Második Templomot, amely a még korábbi, Salamon király által épített Első Templom helyén épült.  Az egész Moriá-hegyet, amely az Even Ha-stijját, a világ alapját jelző sziklát hordta a hátán, laposra gyalultatta és a környéket feltöltette. (A sziklát ma az aranykupolás Sziklamecsetben mutogatják. Innen a mecset neve. Eredeti a szikla? Ki tudja…)

A feltöltés után a sok százezer tonnányi földet meg is kellett tartani. E célból négy grandiózus támfallal, más néven gyámfallal (ez héberül a „kotel”) vétette körül a területet: észak, kelet, nyugat és dél felől. A támaszfalak ciklopsz-kövekből épültek és a legalsó sort az alapsziklába vájt vályúkba mélyesztették. Ezeknek a támfalaknak a legnagyobb megmaradt része a Nyugati fal: Hákotél hámáárávi.

Az egyes kövek méretei lenyűgözőek: 12 méter×1,2 méter×4 méteresek; súlyuk meghaladja a hetven tonnát!

A Nyugati fal kétharmadára a muzulmán negyed házai könyökölnek. A szabadon maradt 180 méteres szakasz része az ismert Siratófal: 57 méter széles, 18 méter magas, amelynek látható hét alsó kősora Heródes korából való. A hétből a két legalsót 1967, a Templomhegy bevétele utáni ásatások tárták fel. További tizenkilenc sor a föld alatt van. A föld alatti kősorok egy szelvénye a Fal szélén nyíló boltíves bejárat mögött, a fedett folyosóban, a Fal folytatásában, egy kivilágított aknába lenézve megtekinthető.

A támfalak nemrégen felfedezett legalsó sorai a Templomhegy alapjával érintkeznek. A legfelső sorok a templomhegy szintjének a magasságáig emelkedtek: ez volt az a bizonyos „legyalult”, planírozott sík terület. Ebből a  szintből emelkedett ki a Templom, és az azt körülvevő oszlopcsarnokok – ma pedig a helyén álló Szikla- és Aksza-mecset.

A Templomhegy térsége trapéz alakú volt. Északon szélesebb, 313 méter; délen keskenyebb, 280 méter; hossza nyugaton 485 méter, keleten 470 méter.

Az utolsó fejezet

Mota Gur tábornok „fiai”, az 55.-ös ejtőernyős dandár katonái 1967. június 7-én, kedden reggel 10 óra után foglalták el az Óvárost, benne a Templomhegyet a jordániai légiótól. Röviddel ezután kitűzték az izraeli zászlót a Sziklamecset félholdja mellé, majd a Fal egyik kiemelkedő pontjára.

A mecsetről Mose Dajan honvédelmi miniszter rövid idő múlva levetette a zászlót. A békülékeny és jóhiszemű izraeli vezetés a Templomhegy fölötti védnökséget a zsidóság iránt egyértelműen gonosz szándékú Wakf-nak, a muzulmán hitbizományi testületnek adta át.

Azóta a hegy gyomrában palesztinok által folytatott úgynevezett „területrendezési munkák” örve alatt a szándékosan megsemmisített, darabokra zúzott két-háromezer éves zsidó eredetű régészeti leleteket a kelet-jeruzsálemi szeméttelepre szállítják. Izraeli régészek vezetésével önkéntes fiatalok ezrei túrják át a szemétdombot, mentve próbálva a nehezen menthetőt.

Palesztin és más muzulmán hangadók naponta ismétlik: a jahud-nak, a zsidónak nincs köze „Palesztinához”, még kevésbé Jeruzsálemhez, ahol – szerintük – soha nem állt zsidó szentély.

Gyakran hangoztatott közhely: a Templomhegy a Közel-Kelet gyújtópontja. Pontosítani kell: a Templomhegy Föld bolygó gyújtópontja.

A Templomhegy és körülötte Jeruzsálem regéje befejező fejezete előtt áll. A történelem – illetve eseményei által a Tér és az Idő Teremtője – elmondja még a magáét.

A tanulmányhoz felhasználtam 
dr. Jesurun Élijáhu z”l „Jeruzsálem” 
című könyvét

A Netanjáhu kormány 20:9 arányban elfogadta a gazdasági megszorításokat


Hétfőn, július 30-án a kormányülésen húszan mellette, kilencen ellene szavazattal elfogadták az idei és a jövő évi költségvetési hiány „betömését” célzó szigorú gazdasági megszorításokat. Az adóemelési és költségvetés-visszafogási csomagot a pénzügyminisztériumban dolgozták ki. A változtatásokat Juvál Steinitz pénzügyminiszter úgy indokolta, hogy bár Izrael gazdasága jól teljesít, a negatív globális tendenciák Izraelre is hatást gyakorolhatnak akár a közeljövőben is, amire az országnak fel kell készülnie.

Ehud Barak honvédelmi miniszter és 'Ácmáut' frakciójának három minisztere ellene szavazott. Amint ez Steinitz pénzügyminiszter tudomására jutott, haragra gerjedt, az ülés végén Binjámin Netanjáhu miniszterelnökhöz fordult, aki a kormány beleegyezésével levont a honvédelmi minisztérium költségvetéséből 100 millió sékelt, bár ez nem szerepelt a tervben. Az összeg felét az askeloni 'Bárziláj' kórház épületeinek megerősítésére fordítják rakétatámadások ellen (Askelon közel fekszik a Gázai-övezethez), másik felét a közoktatási büdzséhez csapják.

Barak az ipar- kereskedelem- és foglalkoztatásügyi minisztérium költségvetésének a csökkentése miatt tiltakozott, amelynek minisztere, a szintén „ellene” szavazatot leadó Salom Szimchon ugyancsak az ő 'Ácmáut' frakciójához tartozik. „A kis és közepes vállalkozók keményen dolgoznak, ők hordozzák a hátukon az államot, miközben alacsony vagy közepes jövedelmeket visznek haza” – hangzott az indoklás.

Az ellenszavazók között voltak a SASZ keleti ortodox párt miniszterei – az afrikai és ázsiai származású izraeliek közül sok a szegény sorsú –, valamint Mose Káchálon, a szociális ügyek minisztere is, aki azt mondta: „Nem vitt rá a lélek, hogy mellette szavazzak, amikor olyan sok idős és rokkant állampolgár él itt havi 2100 sékelből!”

Saul Mofáz, az ellenzék vezére így nyilatkozott: „A miniszterelnöknek meg kell kérdeznie önmagát, miképpen juttatta az ország költségvetését ekkora hiányba, és miért a nagyközönségnek kell ezért fizetnie?”

Netanjáhu felelősségteljes lépésnek nevezte a pénzügyminisztérium által kidolgozott megszorító csomagot, amely, szavai szerint, stabilan tartja Izrael gazdaságát, munkahelyeket teremt és, mint mondta, „a legalacsonyabb jövedelműeknek és a középrétegeknek több pénz marad a zsebében”.

A megszorítások két eleme (a cigaretta és a sör árának az emelése) a múlt héten már végrehajtásra került, más része augusztus elsején lép életbe, ismét más elemei csak 2013. január elsején.

A lényeges változásokat – a ynet hírportál tájékoztatása alapján – az alábbi táblázatban közöljük.

A változás
Hatályossága
Becsült bevétel az államnak (sékel)
Következménye a polgárnak
5%-os visszavágás a minisztériumi költségvetésekben
azonnali
1.3 milliárd
Állami szolgáltatások csökkenése, nagy-beruházások (Tel Aviv-i villamosvasút, egyetemek fejlesztése stb.) elhalasztása
3%-os visszavágás a minisztériumi költségvetésekben
2013. január 1
Értéktöbblet-adó (máám) 1%-os növelése 17%-ra
2012. szeptember 1
4,4 milliárd
Alapvető élelmiszerektől (zöldség-gyümölcs kivételével) az üzemanyagon, közlekedésen át a  lakásokig minden drágul
Jövedelmi adó 1%-os emelése
azonnali
4,4 milliárd
A 8881 sékel feletti jövedelmek után több adót fizetnek
Cigaretta-adó növelése
július 26 óta hatályos
500 millió
2,50 … 3 sékeles drágulás dobozonként
Sör-adó növelése
július 26 óta hatályos
500 millió
kb. 4 sékeles drágulás fél literenként
0.6%-os foglalkoztatási adó
2013. január 1
950 millió
érvágás a munkáltatóknak, elbocsátási hullámmal járhat
Adóbeszedés erősítése további ellenőrök baállításával
vonatkozó törvény meghozatala után
2 milliárd
Ingatlanszerzési adó (mász rechisá)  érvényességének a meghosszabbítása második lakástól
már hatályos
300 millió
kevésbé érdemes ingatlanba befektetni
„Gazdagok adója”
2013. január 1
500 millió
67 ezer sékelesnél magasabb havi jövedelmek 2%-os megadóztatása



2012. július 30., hétfő

Magas rangú Moszád tiszet pénzügyi szabálytalanságokkal gyanúsítanak


A súlyos bűncselekményeket feltáró egység nyomozói javasolták az ügyészségnek a Moszád egyik osztályvezetőjének bíróság elé állítását pénzügyi visszaélések gyanújával.

A javaslatot mintegy két hónappal ezelőtt terjesztették be, de csak most, a hírzárlat feloldása után engedték közzé tenni a sajtóban.


Az ügyészség még nem döntött eljárás indításáról, A gyanúsított tisztet azóta felfüggesztették állásából. ◙

Nyitott égbolt egyezmény Izrael és az EU között


"Nyitott égbolt" egyezményt parafáltak Izrael és az EU képviselői.

Az egyezmény életbe lépésével csökkenni fognak a jegyárak az Európa felé tartó célállomásokra és lehetővé teszi további új repülőjáratok megnyitását is.

A megállapodás aláírása eddig az izraeli légitársaságok ellenkezése miatt késett. ◙

Különleges események nélkül ért véget vasárnap este a két jeruzsálemi Templom pusztulásának a gyász- és böjtnapja

A két Templom elpusztítása a zsidó hagyomány szerint ugyanarra a napra, Áv hónap 9.-re esett: az elsőt Nebukadnécár hadai rombolták le a keresztény időszámítás előtt 587-ben, a másodikat Titusz légiói, a keresztény időszámítás 70. évében.

A jeruzsálemi Óváros 1967. júniusában történt visszafoglalása óta tízezres tömegek sietnek már a reggeli órákban a Nyugati Fal elé, amely a Szentély alapjául szolgáló Templomhegy egyik támfalának a maradványa, hogy ott az ‘Éjchá’ kezdetű sirámokat imádkozzák. Mások – jobboldali nemzeti-vallásosok – ezen a napon igyekeznek feljutni a Fal előtti térségről a Templomhegyre, ahol az egykori Szentélyek helyén több, mint 1300 éve két mecset áll.

A Templomhegyen való látogatás ellenkezik az ortodox rabbinátus tilalmával – a legszentebb helyre csak azt követően volt szabad zsidóknak felmenni, hogy a ‘kohanim’ – papok – a népet rituálisan megtisztították, és ez immár közel 2000 éve nem történik meg. Másrészt a zsidók jelenléte rendszerint kivívja a muzulmánok hisztérikus tiltakozását, ami gyakran kődobálásba torkollott, és ennek csak a rendőri erők képesek véget vetni.

Az idén Áv hó 9. napja szombatra esett, ezért a böjtnapot a szombat kimenetelétől vasárnap estig tartották. Miután a nap a muzulmán Ramadan böjthónappal esett egybe, a biztonsági erők teljes készültségben igyekeztek elejét venni mindenféle konfliktusnak. Erre való tekintettel nem engedtek fel zsidó imádkozókat a Templomhegyre. 

A nemzeti gyásznap este nyolc órakor különleges események nélkül ért véget. Az Óváros utcáiban még a hétfőre virradó éjjel, órákkal a böjt kimenetele után is ezrek sétáltak. ◙ 

2012. július 29., vasárnap

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem adott helyt Izrael kérésének – nem emlékeztek egy perces néma felállással a 40 éve Münchenben meggyilkolt 11 izraeli sportolóra • A palesztin terroristavezér köszönetet mondott


Dzsibril Radzsub, a palesztin olimpiai bizottság vezetője, aki ifjabb korában aktív terrorista volt – köszönetet mondott Jacques Rogge-nak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének, amiért az nem adott helyt Izrael kérésének, hogy a játékok megnyitóján egyperces néma felállással adózzanak a 40 évvel ezelőtt, a müncheni olimpián palesztin terroristák által legyilkolt 11 izraeli sportoló emlékének.

A ma 59 éves Radzsub tizenéves kora óta sorozatban követett el terrorcselekményeket Izraelben, és ezért több, mint 20 évet töltött börtönben. Később Arafat közeli munkatársa lett.

A sportolók felvonulásán a nemlétező palesztin állam zászlaját egy izraeli személyi igazolvánnyal bíró kelet-jeruzsálemi arab lakos vitte. ◙

Mitt Romney Izraelben

Szombaton késő este felesége társaságában Izraelbe érkezett Mitt Romney, Barack Obama elnök republikánus ellenjelöltje.

Romney vasárnap megbeszélést folytatott Binjamin Netanjáhu miniszterelnökkel. Az amerikai politikus egyetértéséről biztosította vendéglátóját az iráni nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos izraeli fenntartásokkal.

Később Simon Peresz államelnökkel is találkozott, aki a republikánus elnökjelölt előtt sem mulasztotta el dícsérettel illetni a vendég ellenlábasát, Barack Obama elnököt.

Romney a Palesztin Autonómiába folytatja útját, ahol Izrael-barát nyilatkozatai után jóval kisebb rokonszenvre számíthat Ramallában, Abu Mázen részéről. ◙  

Csúcsfeszültség a Templomhegyen • A rendőrség nem enged fel zsidó imádkozókat

Vasárnap estig tart a két jeruzsálemi Templom (egyik a Salamon, másik a Heródes által épített Szentély) elpusztításának a gyász- és böjtnapja.

A két Templom elpusztítása – az egyik a babilóniaiak, a másik a rómaiak által – a zsidó hagyomány szerint ugyanarra a napra, Áv hónap 9.-re esett: az elsőt Nebukadnécár hadai rombolták le a keresztény időszámítás előtt 587-ben, a másodikat Titusz légiói, a keresztény időszámítás 70. évében.

A jeruzsálemi Óváros 1967. júniusában történt visszafoglalása óta tömegek sietnek már a reggeli órákban a Nyugati Fal elé, amely a Szentély alapjául szolgáló Templomhegy egyik támfalának a maradványa, hogy ott az ‘Éjchá’ kezdetű sirámokat imádkozzák. Mások – jóval kevesebben – ezen a napon felmennek a Templomhegyre, ahol az egykori Templomok helyén két mecset áll.

A Templomhegyen való látogatás egyrészt ellenkezik az ortodox rabbinátus tilalmával – a legszentebb helyre csak azt követően volt szabad zsidóknak felmenni, hogy a ‘kohanim’ – papok – a népet rituálisan megtisztították, és ez immár közel 2000 éve nem történik meg. Másrészt a zsidók jelenléte rendszerint kivívja a muzulmánok hisztérikus tiltakozását, őrjöngő ordítozását, gyakran kődobálását, amit csak a rendőri erők képesek lecsitítani.

Most, 2012-ben a gyásznap a muzulmán Ramadan bőjthónappal esik egybe, és a feszültség várhatóan csúcspontra fog hágni – hacsak a nyári hőség nem lohasztja le a templomhegyi muzulmán ájtatoskodók harci kedvét.

A jeruzsálemi rendőrség nem engedett fel zsidó imádkozókat a Templomhegyre. A nemzeti gyásznap este nyolc órakor különleges események nélkül ért véget. ◙ 

2012. július 28., szombat

„Hogy ne jussunk Görögország helyzetébe” – adó- és áremelések, költségvetési visszavágások

Pénteken, július 27-én a Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta a sajtó által „gzérot”-nak (kb. „balítélet) nevezett intézkedési csomag részleteit, amelyet vita és megszavazás végett hétfőn terjesztenek a kormány elé.

A Pénzügyminisztérium azzal indokolja az igen népszerűtlen intézkedéseket, hogy általuk elkerülhető a következő év költségvetésének a deficitje, amely nem haladhatja meg a 3 százalékot. Emellett a kormány szándéka a gazdasági növekedés legalább az eddigi szinten tartása és az alacsony munkanélküliség.

A tervezett intézkedések leglényegesebb elemei:
• Az értéktöbblet-adó (mász erech-muszáf, MÁÁM) 1 százalékkal történő emelése, a jelenlegi 16 százalékról 17 százalékra
• A jövedelmi adó (mász háchnászá) emelése 1 százalékkal azoknak, akik a jelenlegi havi átlagjövedelemnél, 8800 sékelnél többet keresnek
• Megnövelt adó a 67,000 sékelt meghaladó havi jövedelmekre („gazdagok adója”)
• Bizonyos árucikkek árának emelése (a sör és a cigaretta árát csütörtökre virradó éjjel már emelték)
• Valamennyi minisztérium idei költségvetésének 5 százalékos visszavágása
• Valamennyi minisztérium jövő évi költségvetésének 3 százalékos visszavágása 
(a hadügyi és a szociális kiadásokhoz valószínűleg nem nyúlnak)

A kormány gazdasági szakértői azt várják, hogy fenti intézkedések a jövő évig összesen 14,5 milliárd sékelt hoznak az államkincstárnak. Ebből lehet majd fedezni egyebek között az egyiptomi határkerítés megépítését az afrikai beözönlés leállítására, a tűzoltóság teljes átszervezését, és a hátország védelmének hatékonyabb megszervezését egy esetleges jövendő rakétaháborúra.

Juvál Steinitz pénzügyminiszter pénteken délben úgy nyilatkozott, hogy a tervezett lépések „védelmi vonalat” jelentenek Izrael gazdaságának, amely meggátolja, hogy Izrael egy, a görögországihoz vagy a spanyolországihoz hasonló válsággal találja magát szemben.

Netanjáhu miniszterelnök is védelmébe vette a gazdasági tervcsomagot, mondván, „többet veszünk el attól, akinek van, mint attól, akinek nincs”.

A végső szót a hétfői (július 30) kormányülés mondja ki.

2012. július 27., péntek

Szíriai nyugtalanság: izraeli határ-erődítés a Golánon


A szíriai polgárháborús helyzet az arab ország déli, Izraellel határos  területein is érezhető. A Golán-fennsík egyes pontjairól láthatók és tompán hallhatók a kormányerők és a felkelők közötti fegyveres összetűzések lövöldözései.

Az Izraeli Hadsereg műszaki alakulatai az utóbbi hetekben a határzár megerősítésével és a határkerítéssel párhuzamos akadály-építéssel foglalkoznak.

Izrael biztonsági döntéshozói két forgatókönyvet képzelnek el.

Az egyik egy, a Basar Asszad elnök uralmát felváltó iszlamista rezsim, amely a nehezen ellenőrizhető hegyi terepen terroristákat szivárogtatna át izraeli területre. A másik egy elhúzódó, az eddiginél is véresebb polgárháború, amelynek révén menekültek ezrei, tízezrei törnének át izraeli területre.

A sürgetett tempóban folyó határ-erődítési munkálatok mindkét eshetőség biztonsági kockázatát csökkentik minimumra. 
Arab hírügynökségi jelentések szerint II. Abdallah jordániai király rendkívüli helyzetet hirdetett ki országában a szíriai helyzet miatt, miután az északi szomszédból érkező menekültek száma elérte a negyed milliót.

70 millió Obamától Vaskupolára

Barack Obama elnök pénteken (július 27) közölte: az eddigi katonai támogatáson felül további 70 millió dollárt szabadít fel Izrael számára.

A pénzt Izrael további „Vaskupola” tipusú rövidtávú rakétaelhárító rendszerek legyártására és telepítésére használja fel.

A váratlan döntést összefüggésbe hozzák Obama republikánus ellenjelöltje, Mitt Romney közeli izraeli látogatásával.

2012. július 26., csütörtök

Nyáréji meglepetés a népnek: csütörtökre virradó éjszaka megdrágult a sör és a cigaretta

Miután a hírközlő szervek szerdán nyilvánosságra hozták, hogy a kormány jövő hétfői ülésén megvitatja az értéktöbblet-adó (mász erech muszáf, MÁÁM) egy százalékkal történő növelését, valamint számos fogyasztási cikk, így az alkohol és a dohányáru megdrágítását, sokan megrohanták az üzleteket és “utolsó pillanatban”-vásárlásokat eszközöltek. A kereskedők ennek megfelelően nagy tételekben adtak fel rendeléseket a kérdéses árukból.

A további vásárlási rohamok megelőzésére a pénzügyminisztérium csütörtökre virradó éjjel átlagosan 2.50 sékellel felemelte a cigaretta és a sör árát. A drágulás a nevezett árukra kivetett adó megnöveléséből származik.

A többi alkoholnemű ára – legalábbis egyelőre – változatlan. ◙

2012. július 25., szerda

Világbank: a Palesztin Autonómia nem áll készen az önálló állami létre

A Világbank (World Bank Group), a Földkerekség egyik legfontosabb pénzügyi testülete szerdán (július 25) közzétett jelentésében rögzíti, hogy a Palesztin Autonómia gazdaságilag nem stabil, mert alapvetően külső segítségre számít. 
A jelentés szerint az Autonómia mindaddig fenntarthatatlan pénzügyi szempontból, amíg nem jut politikai megegyezésre Izraellel.

A jelentés központi problémának tartja egy végső státusz-egyezmény hiányát, amely lehetővé tenné a „két-állam” formula bevezetését.

Az önálló palesztin állami lét kulcsát a szakértők egy békeszerződést követő gyors gazdasági fellendülésben látják. A külföldi donorok által támogatott polgári közigazgatás helyett a magánszektornak, a versenyszférának kellene erősödnie, aminek az ellenkezője történik. Nagy hibának nevezi a jelentés, hogy a Palesztin Autonómia gazdasága az állami szektor felé tolódik, ahelyett, hogy a versenyszféra erősödne, amely képes lenne eltartani a gyorsan növekvő népességet. Az ipar, a mezőgazdaság, a turizmus és a szolgáltatások volumene csökkenőben van, míg a külső adományok által támogatott szektorok, mint a polgári közigazgatás, oktatás, egészségügy és az elektromosság-szolgáltatás egyre több munkaerőt alkalmaz.

Az utóbb tapasztalható gazdasági növekedést a Világbank jelentése a külső donoroknak tulajdonítja, ami azért is veszélyes, mert az adományok csökkenő tendenciát mutatnak.

A jelenlegi szituációt nehezíti az Izrael által bevezetett szállítási szigorítás is, amely korlátozza a palesztin magánszektort önfenntartó, nyereséges üzleti tevékenység kifejlesztésében. A szakértők a palesztin vezetést is elmarasztalják, amiért az elmulasztja a szakmailag versenyképes munkaerő kinevelését, nem képes rendezni az ingatlan-viszonyokat, és nem hoz megfelelő törvényeket a kereskedelem védelmére. ◙

DebkaFile: nagy orosz hadihajó-raj közeledik a szíriai partok felé • Amerikai és brit beavatkozás? • Törökország lezárja a határait • Irán kész a katonai beavatkozásra

A megbízható katonai hírszerzési forrásként elismert izraeli „DebkaFile” internetes honlap szerdai (július 25) híre szerint a Földközi tengeren nagy orosz hadihajó-raj közeledik Szíria partjai felé. Mint ismeretes, a szíriai Tartusz hadikikötő fölött az oroszok sajátjukként rendelkeznek.

A honlap értesülése szerint a hajórajt a „Csabanyenkó Admirális” (Адмирал Чабаненко) nevű romboló vezeti, amely repülőgépek és tengeralattjárók elleni védelemmel is fel van szerelve. Az orosz haditengerészet felgyorsította a hajóraj közeledését a szíriai partokhoz. A hajókon az amerikai „Marines”-hoz hasonló elit tengerészgyalogos legénység szolgál.

Az orosz haditengerészet mozdulatai egyre valószínűbbé teszik, hogy Szíriában súlyosbodni fog az eddig csak belső polgárháborúként dúló fegyveres küzdelem. Megerősítik e feltételezést a Szíria határain végbemenő katonai csapatösszevonások is.

A kialakuló helyzetben valóra válhat Basar Asszad megnyugtató nyilatkozatba rejtett hétfői fenyegetése, melyben kizárta, hogy a felkelők ellen vegyi- és biológiai fegyvereket vetne be, viszont, úgymond, „külső agresszorok” ellen igenis bevetne ilyen fegyvereket.

A Cáhál, az izraeli hadsereg magas rangú tisztjei Basar Asszad e kijelentését egyértelmű Izrael elleni fenyegetésként értelmezik.

Hillary Clinton asszony, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere ismét kilátásba helyezte, hogy országa Szíriát, vagy területe egy részét „védett övezetté” nyilvánítja. Közben annak az eshetősége is növekszik, hogy Nagy-Britannia is katonai erőkkel avatkozik be a konfliktusba.

Törökország hírek szerint lezárta szíriai határait.

Az Iráni „Forradalmi Őrság” parancsnok-helyettese első ízben fenyegetődzött szíriai katonai beavatkozással.

Izraeli értesülések szerint az eddig Szíriában, az Asszad rendszer védnöksége alatt működött palesztin terrorszervezetek nagy ütemben hagyják el Szíriát, részben Irán, részben Egyiptom felé, ahonnan a Gázai-övezetbe térnek vissza. ◙

2012. július 24., kedd

Izrael súlyos kihívások előtt • Választások már októberben?


Binjamin Netanjáhu miniszterelnök a tőle megszokott mély, meggyőző hangon kijelentette: 2013. februárjáig parlamenti választások nem jönnek számításba. Azt is elmondta, hogy a Kadima múlt heti kiválása után mindent elkövet a megcsappant erejű kormányzó koalíció kiszélesítése érdekében. A kormányfő önbizalmat sugárzó szavai azt követően hangzottak el, hogy kudarcot vallott a próbálkozás, hogy hét Kadima-képviselőt pártja elhagyására késztessen és őket külön frakcióként a kormányába hívja.

Közeli munkatársainak tartott eligazításon elmagyarázta a megkísérelt Kadima-“szalámi-szeletelés” célját, aminek a lényege: sokkal könnyebb súlyos kormány-döntéseket keresztül vinni a Kneszetben, ha csak egy héttagú frakció áll a Likud mellett, mint ha egy egész párt (a Kadima) állna mellette, amely esetleg meg is buktathatja a kormányt.

Hozzátette: az ország igen jelentős kihívások előtt áll, amelyhez stabil kormányzat szükséges.

Politikai források ugyanakkor olyan találgatásokat eresztenek meg, hogy Netanjáhu már három hónap múlva, a nagy őszi ünnepek után választások kiírását fogja kezdeményezni. (Az őszi ünnepek Szukot utolsó napján, Semini áceretkor érnek véget, október 8-án.)

Ehhez tudni kell, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint a charédi katonaköteles korúak bevonulásának a megoldását célzó, és a Legfelsőbb Bíróság alkotmány-ellenesnek ítélt Tál törvény hatálya nem hosszabbítható meg eredeti határideje, 2012. augusztus 1 után. Márpedig, ha erről nem születik megegyezés a chárédi pártokkal – amire minden eshetőség fennáll – akkor ez parttalan tárgyalásokat ígér az évi költségvetés elfogadtatásáról. És ez a költségvetés – jól értesült körök szerint – rendkívül súlyos megszorításokat, karcsúsításokat kényszerít majd a minisztériumokra. (Vajon meddig lesz egy nem egészen 8 milliós állam kormányában 30 miniszter?)

Ezt megelőzendő kezdeményezné a kormányfő az előre hozott választásokat.

Másik ok: a november 6-án esedékes elnökválasztás az Egyesült Államokban. Netanjáhu egy, az eddiginél stabilabb, határozatképesebb kormánnyal kíván az új amerikai – és talán világpolitikai – szituáció elé állni, bárki is legyen a győztes Washingtonban. ◙ 


Benny Gantz óvatosságot javasol Szíriával szemben

Benny Gantz vezérkari főnök óvatosságra intett a Kneszet keddi Külügyi és Hadügyi Bizottságának az ülésén.

Gantz annak a véleményének adott hangot, hogy egy megelőző támadás során a vegyi fegyver-arzenálok pontos eltalálása nehéz és bonyolult feladat, és egy ilyen támadás általános körzeti háború kezdetét jelentheti.

A vezérkari főnök elmondta a bizottság előtt, hogy Izrael legjobb tudomása szerint Basar Asszad elnök megerősítette a vegyi fegyver-arzenálok őrzését és jelenleg nincs szó róla, hogy ilyen fegyverek negatív elemek birtokába kerüljenek. Ezzel együtt a helyzet könnyen változhat, és, mint kifejezte magát, „bármikor súlyos dilemma elé kerülhetünk”.

A jelenleg folyó szíriai polgárháború legutóbbi fejleményeiről így szólt: „Irán és a Hezbollah jelentős segítséget nyújtanak Basar Asszadnak a hatalma megtartásáért vívott küzdelmében, fegyverszállításokat is beleértve, de két főparancsnok dezertálása igen nagy baj a szíriai kormánycsapatoknak, és erősítik a dezertálási motivációt.” ◙

Megcáfolva a józan ész • Irán hétfőn: kiállunk Izrael ellen, Irán kedden: sátáni híresztelések

Hétfőn a józan ész győzelmét remélhette a világ sportszerető és ép elmével rendelkező része, amikor értesült Bahram Afsharzade, az Iráni Olimpiai Küldöttség (Iranian Olympic Mission) vezetője nyilatkozatáról. Az Associated Press ugyanis közölte Afsharzade meglepő nyilatkozatát: az iráni sportolók ki fognak állni a londoni olimpián az izraeli versenyzők ellen. “Irán őszinte lesz a sporttal” – mondta.

Hozzátette még, hogy amennyiben az ünnepélyes megnyitón egyperces néma felállással tisztelegnek az 1972-es müncheni olimpián legyilkolt izraeli sportolók emléke előtt, az iráni sportolók azt is tiszteletben fogják tartani – bár az iráni küldöttség az erre vonatkozó izraeli kérés ellen kifogást emelt.

Az Athénben, 2004-es megtartott olimpián Udo Wax izraeli judoka Arash Mirashmaeili iráni bajnokot kapta ellenfeléül, ám az nem jelent meg a mérkőzés reggelén.  A 2008-as pekingi olimpián sportolóik hasonlóan viselkedtek.

Kedden a “Fars” hivatalos iráni hírügynökség a hétfői hírt már “a cionista média sátáni híresztelésének” nevezte, mondván, “Afsharzade szavait kiforgatták eredeti szövegkörnyezetéből, ő egy szót sem ejtett Izraelről” ◙

2012. július 22., vasárnap

Határincidens délen: egyiptomi területről tüzet nyitottak egy katonákat szállító autóbuszra


Vasárnap délután egyiptomi területről, a Sínai félszigetről tüzet nyitottak egy katonákat szállító autóbuszra, amely a határ közelében húzódó 10. számú országúton haladt.

Az incidensre az Eilattól északra fekvő Szági-hegy körzetében került sor, a Negev egyik legritkábban lakott régiójában.

Sérülés nem történt, az autóbuszban kár keletkezett. A helyszínre érkező határőr-egységek átkutatják a környéket. 

E helyhez közel hajtottak végre támadást az Iszlám Dzsihád terroristái 2011. nyarán, ugyancsak a 10. számú műúton, és ugyancsak egy katonákat szállító autóbusz ellen. A támadásnak akkor kilenc izraeli halottja volt.

Néhány héttel ezelőtt az egyiptomi határkerítést építő munkásokat szállító autóbuszra támadtak: egy munkás életét vesztette. ◙

Tizenötödször: felrobbantották az Izraelbe földgázt szállító csővezetéket a Sínai félszigeten


Vasárnap, július 22-én, a kora reggeli órákban felrobbantották a Szuezi-csatorna térségéből Izraelbe és Jordániába földgázt szállító csővezetéket.

A szabotázst a terrorszervezetek szolgálatába állt helyi beduinoknak tulajdonítják.

A csővezetéket a tavaly év eleje, Huszni Mubarrak elnök uralmának a megdöntése óta a tizenötödik alkalommal robbantották fel. A Reuters hírügynökség jelentése szerint ezúttal a csővezeték Izraelbe és Jordániába vezető elágazása előtti szakaszon robbantottak, ami azt jelenti, hogy a szabotázs következményeinek kijavításáig Jordániába sem érkezik az üzemanyag Egyiptomból. ◙

2012. július 17., kedd

Vége a Likud-Kadima koalíciónak


Kedden, július 17-én délután Saul Mofáz, a Kadima párt elnöke felmondta a Likuddal kötött koalíciós egyezséget és képviselőivel együtt kilépett a Netanjáhu-kormányból.

A Kadima 24 képviselője a koalícióból való kilépés mellett, 3 ellene szavazott. A döntést követően Saul Mofáz elküldte lemondó levelét Binjamin Netanjáhu miniszterelnöknek.

"Nem volt könnyű belépni (a kormány-koalícióba), személyes politikai árat fizettem érte, de az a sarkalatos kérdés, mint amiről ezekben a napokban tárgyaltunk, nem hagyott más választást. Minden engedmény ártana a Kadima imázsának" – indokolta meg a lépést Saul Mofáz.

A kérdés, amelynek tárgyalásán a koalíció elbukott, az "egyenlő teherviselés", közelebbről a jesiva-tanulók katonai vagy legalább polgári szolgálata volt, amely kérdésben – Mofáz szerint – Netanjáhu a koalícióban részt vevő vallásos pártoknak túlzott engedményeket tett. ◙

„Táte, máme, ments meg!” • Ötezres chárédi tüntetés Jeruzsálemben

Ötezer chárédi (ultraortodox zsidó) tüntetett hétfőn Jeruzsálemben a kormány egyenlő védelmi teherviselést célzó szándéka ellen.

A demonstráción megjelent a fővárosi chárédi oktatási intézmények valamennyi tanulója. Több kis-tizenéves fiú bilincset viselt a csuklóján, és fekete kaftánjukon „Táte, máme, ments meg” feliratot viseltek. Az újságíróknak megmutatták a nagybetűs felirat alatt a kisbetűs szöveget is, azt, hogy mitől kell őket megmenteni: „a smád-tól (ez a zsidó vallás elhagyása) ha felnövünk, és a hadseregbe vagy nemzeti szolgálatra kényszerítenek bennünket”.

„Maga a puszta szándék is gyilkos merénylet ellenünk. A mi fiaink bevonulása nem jöhet számításba!” – nyilatkoztak a tüntetés szervezői és hangadói.

A tüntetők között járkálva egyes résztvevők halkan megjegyezték: az egész nem egyéb, mint „hácágá”, színészkedés, aminek a szervezők részéről egyetlen célja van: további adományok mozgósítása.

Mint ismeretes, a Plesner-bizottság felvetette azt a javaslatot, hogy a szolgálatot megtagadó intézményeknek és egyéneknek csökkentsék az állami juttatásokat. Az anticionista chárédiek azonban amúgy sem fogadnak el állami támogatást, így a külföldi támogatókra kell hatniuk – egyebek között a fenti módszerrel is. ◙

2012. július 6., péntek

El Al: szerencsés kényszerleszállás Londonban • Felszállás után kigyulladt az egyik motor


Az El Al izraeli légitársaság 400-747 tipusú gépe csütörtökre virradó éjjel a londoni Heathrow repülőtérről szállt fel a loddi Ben Gurion repülőtér irányába, fedélzetén 411 utassal és a személyzettel.

A felszállás után 20 perccel a gép 26 ezer láb (8 ezer méter) magaságban volt, amikor a jobb szárny melletti egyik motorból szikrák törtek elő. A motor az utasok legnagyobb rémületére perceken belül lángba borult.

A pilóta, az Izraeli Légierő tartalékos ezredese, Ilán Margalit leoltotta a meghibásodott motort és visszafordult a reptérre. Heathrow megkapta a jelentést: fél órán belül kényszerleszállásra kerül sor.

“A felszállás utáni percekben ütést éreztem a jobbszárny felől. A gép kissé jobbra fordult. Nemsokára az egyik légikisasszony bejött a pilótafülkébe és jelentette: ég a motor! Miután a lángoló motort kikapcsoltam, vészhelyzet-üzenetet küldtem Heathrow-nak, majd az utasokkal hangszórón át közöltem, hogy rendes leszállást hajtunk végre" – elevenítette fel a történteket másnap a kapitány.

A légikísérők felszólították az utasokat, hogy zárjanak be minden csomagtartót, mert nemsokára kényszerleszállást hajtanak végre. Az utasokban, mondani sem kell, rémületet keltett a jobbszárnyon lángoló motor látványa és az imént elhangzott bejelentések. Az egyik utas eszméletét vesztette, a mögötte ülő orvos kezelésbe vette.

A kitörő pániknak a veterán pilóta vette elejét. Miután a gép működését a felmerült súlyos hiba lokalizálása után teljes irányítás alá vette, kilépett a pilótafülkéből, és röviden elmagyarázta, mi történt és mire észül.

“A kapitány megjelenése hihetetlen hatással volt mindenkire. Másodperceken belül helyreállt a nyugalom” – tanúsították az utasok egyhangúan.

Közben a repülőtéren felkészültek a kényszerleszállást végrehajtó gép fogadására. A kijelölt leszállópályán tűzoltó- és mentőautók tucatjai sorakoztak fel. Margalit kapitány hibátlan, síma leszállást hajtott végre.

A veszély elhárult. Ehhez képest apró kényelmetlenség, hogy Heathrow nem volt felkészülve a 411 utas fogadására, akik további 4 órát (!) töltöttek a gépben. A kapitány ekkor sem hagyta el utasait: leszállt, autóbuszokat szerzett és csoportonként eligazította őket ideiglenes szállásukra.

Mi okozta a hibát? A motorházba motorolaj hatolt be, az gyulladt be, nem a gép üzemanyaga, a kerozin.

Eliézer Sakédi, az El Al légitársaság vezérigazgatója köszönetet mondott Ilán Margalit pilótának, a másodpilótának és a személyzetnek.

Több utas azonban nem csak nekik tulajdonítja a végzetessé válható repülőút szerencsés kimenetelét. A gépen egy több ezer Bibliát tartalmazó csomag is utazott... ◙

2012. július 4., szerda

Egyenlő teherviselés - hiábavaló igyekezet?


“Forró krumpli” (hot potato) – ez az angolszász sajtóban az olyan probléma neve, amelytől mindenki menekül. Amit minden felelős politikus minél gyorsabban továbbdob, mert megégeti a kezét.

Ilyen, évtizedek óta húzódó probléma Izraelben a chárédi, más néven ultraortodox fiatalok katonai szolgálata.

A probléma az állammal egyidős. Ben Gurion adott a katonai szolgálat alóli felmentást a hitleri pusztítás elől megmenekült 400 jesiva-bóchernek (-diáknak). Az egykori liberális rendelkezésnek és a sokgyerekes chárédi családmodellnek köszönhetően ma már e fiatalok tízezrei mentesülnek a hároméves katonai szolgálat alól, ami egyre keserűbb ellenérzést vált ki a világi és a hagyományhű, de náluk kevésbé vallástartó többségből.

A különböző kormányzatok évek óta keresik az egyenlő honvédelmi teherviselés törvényes megoldását, és annak kidolgozására szakértői bizottságokat hoztak létre:

• 1999-ben Ehud Barak akkori miniszterelnök – ma honvédelmi miniszter – bizottságot nevezett ki a chárédi fiatalemberek behívásának a törvényes kidolgozására. A bizottság élére a Legfelsőbb Bíróság bíráját, Cvi Tált nevezte ki.
• 2002-ben a Kneszet törvényt fogadott el – ez a Tál törvény, héberül “Chok Tál” – , melynek értelmében a jesiva-bócherek, akik kizárólag Tóra-tanulással foglalkoznak, 18 éves korukban – ez a behívások kora – 22 éves korukig halasztást kapnak. Ekkor további éves halasztást kérhetnek, ami alatt szakmát tanulhatnak vagy dolgozhatnak. Ezt követően bevonulhatnak, fegyvertelen szolgálatot vállalhatnak – vagy visszamehetnek a jesivába.
• 2012. február 12-én a Legfelsőbb Bíróság Dorit Béjnis főbíró elnökletével úgy ítélkezett, hogy a Tál törvény nem alkotmányos, mert sérti a hadseregben szolgálók emberi méltóságát. A fő indok a chárédi bevonulók rendkívül alacsony száma. Az ítélet kimondja még, hogy a törvény hatálya nem hosszabbítandó meg eredeti határideje, 2012. augusztus 1 után.
• 2012. májusában a Netanjáhu-kormány újabb bizottságot nevezett ki Jochánán Plesner Kadima-képviselő vezetésével “az egyenlő teherviselés elősegítésére”. Plesner korábban a hadügyi és külügyi bizottságban ezzel a témával foglalkozott, ezért esett rá a választás. Az afroázsiai származású vallásos zsidók SÁSZ pártja és az európai eredetű ortodox Tórahű Zsidóság (Jáhádut háTorá) nem küldött képviselőket a bizottságba. E két párt elvből ellenzi a jesiva-bócherek katonai szolgálatát. 
Avigdor Lieberman kivonta pártja, a jobboldali, főként oroszországi eredetű bevándorlók-támogatta Izrael az otthonunk (Jiszráél Béjténu) képviselőjét, az ugyancsak jobboldali, nemzeti-vallásos Zsidó Otthon (Bájit háJehudi) ugyanígy tett, majd a chárédieket képviselő Jákov Weinroth ügyvéd távozott.
• 2012. július 2-án Binjámin Netanjáhu miniszterelnök rendelettel feloszlatta a Plesner-bizottságot, miután több koalíciós partner kihátrált mögüle.  

Általános nézet szerint a bizottság feloszlatása a chárédiekkel történt egyeztetés révén történt, ami politikai pofon Saul Mofáznak, aki Netanjáhu kérése ellenére szerdán közzé tette a kormányfő által feloszlatott bizottság javaslatát. 

Ezen elvek lényege: 2016-ig a jesiva-bócherek 75 százalékának katonai vagy polgári szolgálatot kell teljesítenie, a szolgálat alól kibúvókat családi és egyéb szociális juttatások csökkentésével büntetné, és a chárédi jesivák támogatását a benne tanulók szolgálati arányától tenné függővé.

A Kadima-frakció tagjai valószínűsítették, hogy amennyiben a Plesner-bizottság által kidolgozott elveket nem ültetik át a gyakorlatba, a párt visszatér az ellenzékbe. 

Seli Jechimovics, a Munkapárt elnöke hírek szerint törvényjavaslatot kíván beterjeszteni a Kneszet feloszlatásáról és új választások kiírásáról. 

Netanjáhu: általános tervezet az egyenlő honvédelmi teherviselésre


Az „egyenlő teherviselés”, vagyis az általános hadkötelezettség, és az azzal foglalkozó Plesner-bizottság minapi feloszlatása körül kirobbant koalíciós válság után Binjamin Netanjáhu szerdán kijelentette: kormánya el fogja érni a chárédi (ultraortodox), és a milliós izraeli arab lakosság részvételének a drasztikus növelését a honvédelemben, illetve a nemzeti közszolgálatban.

A kormányfő átfogó tervről beszélt, ami, úgymond, "történelmi változást fog hozni az izraeli társadalomban".

Az általa kinevezett, majd feloszlatott Plesner-bizottság ajánlásait fontos elveknek nevezte.

Az izraeli lakosság körében egyre nagyobb százalékot kitevő zsidó ultraortodox, valamint az izraeli arab lakosság fiatalsága nem teljesít katonai szolgálatot, ami növekvő társadalmi elégedetlenség forrása az izraeli társadalomban.

A hagyománykövető, nem-ultraortodox életvitelű fiúk a világi szemléletűekhez hasonló katonai szolgálatot teljesítenek. A beduin lakosság egy része és az izraeli drúz és cserkesz lakosság szinte egésze ugyancsak.

A behívót a fiatalok általában 18 éves korban kapják meg. A szolgálat időtartama fiúknak három, lányoknak két év. Vallásos házból származó lányok és férjezett fiatalkorú asszonyok kérhetik felmentésüket, illetve nemzeti szolgálatba történő beosztásukat.

A katonák (férfiak) többsége leszerelés után évente teljesít tartalékos szolgálatot, többnyire három-négy hetes időtartamra. ◙

2012. július 3., kedd

Szárnyakat kapott a galileai Hamupipőke


A kislány gyönyörű volt és okos – csak hát egy nagyon szegény, ráadásul egyszülős családban nevelkedett a Galilban (Galileában, Észak-Izraelben), egy fejlesztési városkában. Iskoláit kitűnő eredménnyel végezte, ahol nem csak a tanulmányokban, hanem a sportban is jeleskedett. 

A középiskola tanárai karának javaslatára a lányt két osztállyal előre “ugratták”, és 19 éves korában már az első, “Bachelor” egyetemi fokozatot is megszerezte, éspedig a magas matematikai készséget követelő adatfeldolgozás-adminisztráció szakon.

A felnőtt életbe kilépve előnyös megjelenésével és végtelenül bájos fellépésével mindenütt nyert. Először modellként kereste kenyerét, segítette édesanyját és öt testvérét, majd bevonulása után a Légierőhöz kérte felvételét.

A fiúknak sem könnyű kiképzés emberpróbáló akadályait sikerrel vette. Kitűnő fizikuma, nagyszerű felfogása a legnagyobb nehézségeken is átsegítették, ott, ahol sok erős és felkészült fiú kihullik, és kénytelen búcsút mondani a harci pilóta-álomnak.

A. – az újságokban már csak nevének kezdőbetűjével szabad említeni, képe pedig csak “kitakart” arccal jelenhet meg – ott állt társaival a Légierő Chácerim-i bázisán, ahol június utolsó, forró napjaiban, a vakítóan kék ég alatt kapták meg “szárnyaikat”, azaz a fegyvernem szárnyas kitűzőjét és a tiszti rendfokozatot a 146. pilóta-kiképző tanfolyam végzettjei.

Őrajta kívül egy másik lány is letette a harcipilóta-navigátori vizsgát. Ennél fogva Ziv altábornagy, a Chácérim légibázis parancsnoka héberül így szólította meg az új tiszteket: lochámim völochámot. Harcosok. Hímnemben és nőnemben. A hímnemű alakot mondta először, mert azért a pilóta-fiúk sokkal többen voltak...