Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2012. október 31., szerda

Amit Párizsban kérdeznek Netanjáhutól

Binjamin Netanjáhu izraeli kormányfő szerdán délben kétnapos látogatásra Franciaországba érkezett.

Francois Hollande francia köztársasági elnök a közös sajtóértekezleten kinyilvánította véleményét vendége előtt, miszerint országa Irántól konkrét tetteket követel, és, hogy az Iszlám Köztársaság nukleáris fenyegetése elfogadhatatlan Franciaország számára. “Számos szankciót megszavaztunk, és, ha ezek nem hatékonyak, továbbiakat is megszavazunk” – mondta.

Válaszában Netanjáhu aggodalmának adott kifejezést, mondván, hogy az eddigi szankciók éppen, hogy nem bizonyultak hatásosnak, mivel Irán fokozta atomfegyver készítésére vonatkozó erőfeszítéseit.

Hollande elnök a Palesztin Autonómiával megszakadt kétoldalú béketárgyalások újra felvételét javasolta Netanjáhunak.

Míg Izrael és Franciaország vezető államférfiai eddig csak telefonon érintkeztek, Hollande az utóbbi fél évben kétszer is személyesen tárgyalt Mahmud Abbász palesztin vezetővel.

Netanjáhu csütörtökön Toulouse városába látogat, ahol ez év márciusában egy muzulmán merénylő meggyilkolta a helyi zsidó iskola egyik tanárát és három tanulóját.

A Binjamin Netanjáhuval utazó izraeli újságírók a sajtóértekezleten a legaktuálisabb hazai kérdésekkel “nyaggatták” a miniszterelnököt, köztük a legforróbb témáról is kérdezték. Pontosan arról, hogy mi a véleménye a szóbeszédről, mely szerint Mose Kahalon miniszter, aki közölte, hogy a következő választások utáni kormányban nem kíván tevékenykedni – új pártot készül alapítani.

Netanjáhu válaszképpen megemlítette a népszerű politikus neki tett ígéretét, mely szerint a Likud pártban marad. "Hiszek Kahalon szavának" – mondta.

Megfigyelők szerint a szociális érzékenységéről ismert, szegény sorból jött észak-afrikai származású politikus nem kevesebb, mint 20 mandátumra számíthatna, amennyiben független párt élén indulna a 2013. január 22-én esedékes Kneszet-választásokon. (Viszonyításul: a Likud, a jelenlegi kormányzó párt legutóbbi választásokon 27 mandátumot szerzett, míg a vele közös listán induló Jiszráél Béjténu 15-öt.)

2012. október 29., hétfő

A Likud jóváhagyta a közös listás egyezményt a Jiszráél Béjténu párttal


Hétfőn este a Likud központi bizottsága nagy szótöbbséggel jóváhagyta Binjámin Netanjáhu miniszterelnök döntését, mely szerint a Likud a 2013. január 22-én tartandó Kneszet-választásokon közös listán indul a Jiszráél Béjténu párttal.

"A fúzió, amire ma szavazunk, nem változtatja meg a Likudot, de meg fogja változtatni Izrael Államát. Ez az összefogás erőt ad a döntésre, a cselekvésre, lehetőséget teremt erőteljes kormányzásra és merész változtatásokra" – mondta Netanjáhu a szavazás előtt.

Az ülés kezdetén a bizottság tagjai egy mondatos memorandumot kaptak jóváhagyásra. A dokumentumban az állt, hogy a Likud és a Jiszráél Béjténu megállapodnak a szavazatokért folyó közös versenyben, és a képviselői mandátumokat a jelenlegi arány szerint kell majd megosztani, vagyis 27:15 arányban, amennyi mandátummal a Likud, illetve a Jiszráél Béjténu jelenleg bír a Kneszetben.

A Binjamin Netanjáhu és Avigdor Lieberman közötti megállapodás alapján, mint közöltük, a Likud és a Jiszráél Béjténu közös listán indul a választásokon, vagyis egy cédulán szerepel a két név, ugyanakkor a két párt megőrzi szervezeti függetlenségét.

Michael Eitan miniszter aggodalmának adott hangot a választási fúzióval kapcsolatban, felemlítve a lehetőséget, hogy Avigdor Lieberman a jövőben esetleg átveheti a Likud és a kormány vezetését Netanjáhutól. "Sok beszédet hallottam az utódlásról, de én még hosszú évekig tervezem vezetni az országot" – reagált Netanjáhu a hozzászólásra.

Az egyesülés ellenzői titkos szavazást javasoltak, remélvén, hogy így leszavazhatják a javaslatot, végül azonban nem tudtak erre elegendő aláírást gyűjteni a jelenlévő központi bizottsági tagok körében.

Az egyesülés további részleteit a szavazásig nem közlik.

2012. október 28., vasárnap

Izrael október végén, választások előtt


Nyárutó, kellemes nappalok, hűvös éjszakák. Október 28-án, vasárnap 86 nappal vagyunk a 19. Kneszet megválasztása, 2013. január 22, és mindössze 9 nappal a nagy szövetséges, az Egyesült Államok elnökválasztása előtt. Egyiknek is, másiknak is jelentős hatása lehet a mi körzetünk jövőjére.

A sajtó, a rádió hírei, a kommentárok, a televíziós interjúk csütörtök este óta a Binjamin “Bibi” Netanjáhu és Avigdor Lieberman által közösen bedobott “bombával”, a Likud és a Jiszráél Béjténu (= Izrael az Otthonunk) pártok “közösülésével” foglalkoznak.

Elnézést a szójátékért. A héber sajtó is él vele. A következő választásokon közös listán induló két pártot gyakran “Likud Béjténu”, azaz “Likud az otthonunk” néven emlegetik, de már a két pártvezér neveiből is – Bibi és Lieberman – “Biberman” nevű sziámi ikreket faragtak.

Amúgy maga a Likud is egy korábbi “tömörülés” gyümölcse – a párt neve is ezt jelenti: Tömörülés. A közös listára szövetkező két pártnak a jelenlegi felállás szerint 27 + 15 = 42 mandátuma van.

A 86 nap múlva esedékes választások eredményei ezen még sokat változtathatnak. A 42 mandátum önmagában nem elegendő a kormányzáshoz. A 120 tagú Kneszetben legalább 61 képviselő részvétele szükséges egy kormányképes koalícióhoz: Netanjáhu és Lieberman kombinált becsvágya azonban ennél bizonyára jóval többre számít. 

A TV-2-ben szombaton este megszólalt amerikai tanácsadó, Arthur Finkelstein, a “nász” nagy pártolója a jelenlegi 42-nél 3-5 mandátummal többet jósol az egyesült Likud – Jiszráél Béjténu-nak, vagyis legalább 45-öt. Indoka: a két párt szavazóközönsége világnézet szempontjából ha nem is egyező, de hasonló, vagyis “erőpárti”, és az egyesülésben erőt látnak.

A Likud pártgyülése hétfőn ül össze és minden valószínűség szerint szentesíti a vezetői döntést. A Likud-vezetők közül eddig csak Micháél “Miki” Ejtán miniszter hangoztatott tiltakozást.

A Likud választási lista-egyezsége a hangsúlyosan jobboldali Jiszráél Béjténu-val az eddigi mérsékelt jobbközépinek számító Likud imázsát erősen a jobbszél felé húzta el. Ez viszont több Likud-képviselőt, és még több Likud-szavazót elidegeníthet a párttól.

Legutóbbi összefoglalónkban említettük: a Jiszráél Béjténu szavazóbázisa a volt Szovjetunióból származókból kerül ki, mint ahogy a párt vezetője is. Liebermanék pedig nem csak az erős nacionalizmusról ismertek, hanem a vallásos pártok, sőt, a vallásos intézmények erős kritikájáról is. 

Az ország egyik legnagyobb és legsikeresebb magán élelmiszer-áruház láncolata, a Tiv Táám (kb. “Minőségi ízlés”) közismerten orosz alapítású. És, míg a nagy izraeli élelmiszer-áruház láncok szigorúan kóserek, a Tiv Táámban, ahol a vásárló Észak-Amerikában, vagy Észak-Európában érezheti magát a környezet, az áruterítés módja és a többnyire oroszul is beszélő kiszolgálók megjelenése, kulturáltsága folytán, bizony disznóhúst is eladnak. (A többi szuper- és hipermarket-óriásüzlet is vonzó, tiszta és kulturált, de a Tiv-Táám erre képes egy kicsivel “rátenni”.)

Nos, éppen a kereskedelmi jellegű, pártfüggetlen Tiv-Táám hálózat miatt nevezik a vallásos és a hagyomány-tisztelő, hazafias érzelmű afroázsiai származású zsidók a Jiszráél Béjténu-t előszeretettel – disznópártnak. És ezen Liebermanék héjánál is keményebb politikai álláspontja sem változtat. Éppen ezért jósol több elemző kellemetlen meglepetést a “frigynek”. Már csak azért is, mert a szóba jöhető koalíciós partnerek – a Nemzeti Egység (Ichud Leumi) és a vele választási egyezségben lévő Zsidó Otthon (Hábájit hájehudi) – mindkettő ortodox-vallásos, mindkettőt szélsőjobboldaliként tartják nyilván – valamint a keleti-ortodox SASZ erős ellenérzést táplál a Jiszráél Béjténu világi szemléletével szemben.

Avigdor Lieberman továbbra is erős koalícióról, hatékony kormányzásról beszél. “Nem lehet, hogy mindenféle morzsalékpártocskák, amelyek egyik választástól a következőig élnek, kicsinyes követeléseikkel zsarolják a kormányt, súlyosan terheljék a költségvetést és nehezítsék életfontosságú határozatok meghozatalát” – mondta a napokban egy sajtóértekezleten. (A jelenlegi kormányban – egy nem egészen nyolcmilliós állam kormányában! – 30 miniszter és 7 miniszterhelyettes foglal helyet.)

Lieberman egy kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy a Likud – Jiszráél Béjténu választási győzelme esetén továbbra is a külügyminiszteri tárcát kívánná megtartani.

A SASZ párt – nem csak saját korifeusai szerint – megerősödve kerülhet ki az új szituációból. A “Likud és tsa” a jobboldal és a világi szemlélet felé történt eltolódása sok korábbi Likud-szavazót hozhat át a konzervatív, de politikailag mérsékelt, és erősen szociális érzékenységű SASZ-hoz.

Sok szó, de kevés konkrétum hallható Ehud Olmert volt miniszterelnök visszatéréséről a politikába. A politikust az ellene eddig lefolytatott szabálysértési perekben felmentették, de egy ügy tárgyalása még előtte van, amelyben akár letöltendő börtönbüntetést is kiróhatnak rá.

Az Ávodá (Munkapárt) egy baloldali-középpárti ellensúlyt szeretne létrehozni a jobboldali koalíció ellenében. Kormányképes koalíció kialakítására a jelenlegi belpolitikai szituációban nincs esélye: esetleg a Netanjáhu-Lieberman koalíció megalakítását tudná nehezíteni. “Semmiképpen nem csatlakozunk egy jobboldali koalícióhoz” – nyilatkozott Seli Jechimovics, a Munkapárt főtitkár-asszonya.

A “Jés Átid” (“Van jövő”, Jáir Lapid világi-centrista pártja) a jobboldali, a baloldali és a vallásos tömbökkel szembeni alternatívát kínál a választóknak. A legutóbbi napok érdekessége: a néhai édesapjához, Tomi Lapidhoz hasonlóan “vallás-faló” hírében álló Jáir Lapid egy rabbit, Sáj Piront, a Petach Tikva-i vallásos középiskola vezető rabbiját hívta meg pártja második emberének. Piron a nemzeti-vallásos áramlat ismert alakja, amelynek tanintézményeiben – ellentétben az úgynevezett hárédi, ultravallásos jesivákkal – a vallási tárgyak mellett a világi tantárgyakat is oktatják, nagy hangsúlyt helyezve a számítástechnikára. Végzettjeik katonai szolgálatot teljesítenek, és közismertek magas motivációjukról. ◙

2012. október 25., csütörtök

Drámai fordulat: Netanjáhu – Lieberman szövetség


Csütörtökön este, izraeli idő szerint este 8 órakor kezdődött az egész ország által várt sajtóértekezlet, amelyen Binjamin Netanjáhu miniszterelnök és Avigdor Lieberman külügyminiszter bejelentették pártjaik, a jobb-közép Likud, illetve a legtöbb megfigyelő által szélsőjobboldaliként minősített Jiszráél Béjténu (Izrael az otthonunk) listáinak egyesítését a soron következő választásokon.

A két politikus nyilatkozata együtt hat percig tartott, utána leléptek a pódiumról. Az újságírók kérdések híján válasz nélkül maradtak. Sajtóértekezletről tehát nem volt szó, csupán a kész tények bejelentéséről.

Netanjáhu a várható egyezség révén stabil és határozatképes kormányzás lehetőségét vázolta fel egy gazdasági és katonapolitikai értelemben egyaránt ingatag környezetben.

A miniszterelnök rövid bejelentését Avigdor Lieberman külügyminiszter ugyancsak rövid beszéde követte, amelyben – jellegzetes orosz akcentusával – nagyjából megismételte Netanjáhu szavait, de ő a tervezett kormányzati reformot is megemlítette.
Egyesek máris a Likud "öngyilkosságáról" beszélnek, minthogy a Likud törzs-szavazói a "keleti", afroázsiai eredetű zsidók százezrei, akik a moldovai Lieberman személyében a volt Szovjetunióból származók és az askenáz (európai) zsidó "ellentábor" előretörését láthatják, az ő rovásukra. Ezeket a tömegeket, legalábbis komoly hányadukat – egyes megfigyelők szerint – a Likud választási egyezsége az "oroszokkal" a hangsúlyosan afroázsiai hátterű és vallásos SASZ párt  szavazótáborába terelheti.

A két párt a 2013. év elején megtartandó Kneszet-választáson közös listán indul, vagyis a választók egy cédulán szavazhatnak a Likud – Jiszráél Béjténu listára. A két párt ugyanakkor megőrzi szervezeti önállóságát.

A beszédek elhangzása után Seli Jechimovics, az Ávodá (Munkapárt) főtitkár-asszonya a rádióban úgy nyilatkozott, hogy aki egy józan és cionista szellemű pártként szavazott eddig a Likudra, most be kell látnia, hogy tévedett. Ezért pártját, az Ávodát mint haladó, népi, ugyanakkor a cionista hagyományokat is követő középpártot ajánlotta a szavazók figyelmébe. Jechimovics egy jövendő "Lieberman-kormánytól" óvta Izraelt.

Zehává Gálon, az Ávodától balra elhelyezkedő Merec párt főtitkár-asszonya már egyenesen "fasiszta hatalomátvételt" vizionált.

Jáir Lapid, a nemrégiben alakult "Jés Atid" (Van jövő) párt vezetője elutasította annak lehetőségét, hogy pártjával választási egyezségre lépne az Ávodával. "A Likud elment a jobbszél, az Ávodá a balszél felé. Mi a józan centrista irányt képviseljük, nem  közösködünk a tegnap pártjaival" – mondta nem sokkal a Netanjáhu-Lieberman bejelentés után.

Fenti feltételezést megerősíti, hogy a SASZ párt három vezetője, Éli Jisáj, Árje Deri és Áriél Atiasz közös nyilatkozatban üdvözölték a Likud és a Jiszráél Béjténu választási egyezségét. "A választás egyszerű lett. Mostantól egyértelmű: Izraelben egyetlen párt létezik, amely törődik a szükséget látókkal, és a zsidó hagyományt is felvállalja."

Netanjáhu és Lieberman a lista-egyesítésről titkos tárgyaláson döntöttek az elmúlt néhány nap során, amelyről a két pártnak csak néhány vezető kádere tudott.  

Hírportálunk követi az eseményeket. ◙

2012. október 24., szerda

Szudán: Izrael légiereje katonai üzemet semmisített meg

Szudán tájékoztatási minisztere közölte: négy izraeli harci repülőgép szerdára virradó éjjel az ország fővárosa, Kartum közelében megsemmisített egy katonai üzemet, ahol lőszereket és kézifegyvereket állítottak elő.

A jelentés szerint a helyszínen talált robbanóanyag-maradványok izraeli támadást bizonyítanak. A közlés egyben fenyegetést is tartalmaz: “Kartum fenntartja a válaszcsapás jogát”.

A szudáni “El-Arabijja” hírügynökség tudósítója úgy véli, hogy Izrael azért támadott, mert az üzem iráni segítséggel épült.

Egy jelentés szerint a bombázásnak két halálos áldozata volt.

Joáv Mordecháj ezredes, a Cáhál, az Izraeli Hadsereg szóvivője nem volt hajlandó válaszolni Karmela Menase katonai tudósító kérdésére, miszerint valóban Izrael áll-e a támadás mögött.

A közelmúltban több ízben ért légitámadás karavánokat Szudán területén, amelyek feltételezések szerint a Gázai-övezetbe csempésztek volna fegyvert Egyiptomon és a Sínai félszigeten keresztül. A szudáni kormány minden esetben Izraelt tette felelőssé a rejtélyes támadásokért, bizonyítani azonban egyiket sem tudta. 

Izrael legdélebbi, Szudánhoz legközelebbi pontja, Eilat légvonalban több, mint 1600 kilométeres távolságra fekszik Kartumtól. ◙

FORRÁS: A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió "BÉT" adója 

2012. október 22., hétfő

Az Egyesült Államok és Izrael légierejének közös hadgyakorlata


Vasárnap az ugyenezen a napon kezdődött polgári védelmi gyakorlattal párhuzamosan, de attól függetlenül kezdődött az Amerikai Egyesült Államok és Izrael légierőinek közös hadgyakorlata.

A több ízben elhalasztott hadgyakorlat neve Austere Challenge 12, és célja Izrael légtere védelmének a gyakorlása ellenséges országok területéről indított koncentrált rakétatámadás esetére.

Az Izraelben tartott gyakorlaton az EUCOM, az USA Európában állomásozó hadereje és az Izraeli Légierő vesznek részt. A jelenleginél nagyobb közös hadgyakorlat eddig nem volt.

A Cáhál, az Izraeli Hadsereg szóvivője hangsúlyozta: a közös hadgyakorlatot már két évvel ezelőtt megtervezték, így nincs kapcsolatban a régió aktuális katonai vagy politikai történéseivel. Célja a két hadsereg légelhárítási együttműködésének gyakorlása és tökéletesítése.

Mind Izraelben, mind az Egyesült Államokban bejelentették, hogy a közös hadgyakorlatnak nem célja bármiféle üzenet közvetítése a körzetben folyó fejleményekkel kapcsolatban, és jellege kizárólag védelmi.

A gyakorlaton 1000 izraeli és 1000 amerikai katona a Izraelben, míg további 2000 amerikai katona más országokból vesz részt.

A négy hetesre tervezett közös hadgyakorlat költségéből 30 millió dollárt az Egyesült Államok, 8 millió dollárt Izrael fedez.

2012. október 21., vasárnap

Fákat tépett ki a vihar Eilaton

OSZNAT KATZ FELVÉTELE, YNET

Szokatlanul erős vihar lepte meg vasárnap este Izrael legdélebbi városát, a Vörös tenger partján fekvő Eilatot.

A villámlással és égzengéssel kísért vihar hatalmas esőt zúdított a városra.

Az orkánszerű szél tíz fát tépett ki és négy villanyoszlopot döntött le.

A déli kikötővárosban igen ritkán fordul elő ilyen télies időjárás. ◙

KÖNYVISMERTETÉS



Gantner Ádám negyedik könyvében, A Sikszében, a regény főszereplője, aki egyben a könyv narrátora is, az internetes társkereséstől való ön- és közveszélyes függőségétől megszabadulni indul Izraelbe.

A Szentföldön azonban nyugalom helyett élete legnagyobb kísértése és szerelmei várják a bábeli nyelvek zűrzavarában, egy ellenállhatatlanul szép dél-afrikai zsidó lány személyében, megtetézve egy szintén elragadó, ám katolikus és bizony alkalmanként antiszemita elveket valló felvidéki, magyar hölgy iránti vonzalmában.

Mindeközben bepillantást nyerhetünk a  nagy számú külföldi önkéntesek és a kibucban élők nyári táborok hangulatát megidéző munkával, szerelemmel telített hétköznapjaikba is. Hősünk gyötrő magánéleti dilemmája és valós identitásának keresése végigkíséri útját a kibuctól beköszönve Jeruzsálembe, ahol vallásos zsidó ortodoxokkal próbál zöldágra vergődni, megpihenve Tel-Aviv tengerpartján, majd kíváncsiságtól és szerelemtől vezérelve a puskaporos, kődobálós Palesztina felé veszi az irányt, némi dunaszerdahelyi és fokvárosi kitérővel.

A megválaszolásra váró kérdések végig ott sorakoznak a regény folyamán, mint a hovatartozás a holokauszt árnyékában, az identitás égető problémája, döntés a szerelem két fajtája között és a magyarországi antiszemitizmus megértése és azzal együtt a megélése.

Gantner Ádám könyve egymás elfogadásáról szól. A merész, helyenként provokatív, tabuk sorozatát döntögető, sokakat érintő problémákat feszegető, lefegyverző őszinteséggel tárgyaló fordulatos regény más-más okokból, egyformán fontos mondanivalót tartogat zsidóknak, nem zsidóknak, félzsidóknak egyaránt, levonva a legfőbb tanulságot: mind egyformán értékesek vagyunk, identitástól, származástól, vallástól függetlenül. ◙

Megkezdődött az akadémiai tanév


Október 21-én,vasárnap megkezdődött Izraelben az akadémiai tanév. Az ország 67 egyetemén és főiskolájában összesen 305 ezer növendék tanul.

A Bar Ilán Egyetemen a professzorok egy része munkabeszüntetést jelentett be: nyugdíjba vonulási feltételeiket kifogásolják. Az egyetemen ettől függetlenül megkezdődik a tanítás.

Az „üzemmérnököket” (hándászáim) képző, mintegy 20 ezer diákot oktató ipari főiskolákban nem kezdődik meg az oktatás. Az intézmények vezetői szerint 40 millió sékel hiányzik a költségvetésükből ahhoz, hogy meg tudjanak felelni az oktatás követelményeinek.

Az egyetemek rektorai felhívják a felelős kormánytényezők figyelmét az évek óta tartó ”agyelszívásra”. Egyre több Izraelben képzett szakember és fiatal tudós távozik a tengeren túli intézményekbe, miután a kormány nem szán elég pénzt a tudományos kutatások finanszírozására.

2012. október 20., szombat

Estelle nem kötött ki Gázában


Az Estelle nevű, svéd tulajdonú hajó, fedélzetén svéd, norvég, spanyol és görög parlamenti képviselőkkel és más palesztin-barát személyekkel, köztük Dror Feiler izraeli aktivistával és két további izraeli állampolgárral Gáza kikötőjében szándékozott kikötni a hajón lévő állítólagos humanitárius szállítmánnyal – hogy megtörje a Gázai-övezet tengeri zárlatát, amelyet Izrael vezetett be az évek óta folyó palesztin terrortevékenység miatt.

Az "Estelle" mintegy két hete szedte fel a horgonyt Nápoly kikötőjében. A hajót szombaton, október 20-án délelőtt, finn tudósítás szerint 50 kilométerre Gáza partjaitól az izraeli haditengerészet hajója feltartóztatta és a finn kapitányt felkérte, hogy változtasson irányt, és forduljon az izraeli Asdod kikötője felé. 

A kapitány és az utasok ezt megtagadták, mire a haditengerészet megkezdte az "Estelle" bevontatását az izraeli Asdod kikötőbe.

Sem a hajó személyzete, sem a tengerészek nem alkalmaztak erőszakot. 

A svéd tulajdonban lévő Estelle finn zászló alatt hajózott. A finn külügyminisztérium szombaton közölte, hogy Izraelből a hét elején közölték, hogy a hajót fel fogják tartóztatni. 

A hajó személyzetét és utasait a rendőrség kihallgatja, és a törvényes eljárást lefolytatja. A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió szombat esti hírei szerint a külföldi résztvevőket mielőbb kiutasítják az országból.

A hajó utasai azt terjesztették a hírügynökségeknek, hogy humanitárius rakomány átadása végett akarnak kikötni Gázában: két olajfát, 41 tonna cementet, könyveket, játékokat és orvosi berendezéseket szállítanak. A hajó kivizsgálása után kiderült, hogy semmiféle rakomány nem volt a hajón. ◙

2012. október 19., péntek

Vasárnaptól csütörtökig: a Polgári Védelem súlyos földrengés utáni mentést gyakorol


פיקוד העורף

A Pikud háóref – az izraeli Polgári Védelem – újabb, ötnapos országos gyakorlatot tart.

Eddig az ellenséges rakétatámadás következményeinek a kezelése, vagyis a sérültek és halottak  elszállítása volt a gyakorlatok tárgya, most első ízben egy minden eddiginél súlyosabb erejű földrengést követő mentés szerepel a gyakorlat forgatókönyvében.

A soron következő polgári védelmi gyakorlat súlya és fontossága  meghaladja a korábbiakét.

A gyakorlat 7000 halottat, 70 ezer sebesültet és 170 ezer fedél nélkül maradt személyt modellez, és a Pikud háóref a lakosságot együttműködésre szólítja fel, ahol erre szükség mutatkozik. (A gyakorlatban 80 önkormányzat vesz részt.)

A teendőkről a rádió és a televízió műsoraik megszakításával tájékoztatják a lakosságot, de sok polgár mobil-készülékére is küldenek sms-üzenetet héber, arab, angol, orosz és etióp nyelven.

Vasárnap délelőtt 11 órakor az iskolák növendékei gyakorolják a földrengés esetén követendő magatartást, este hét órakor pedig – a gyakorlat által érintett területeken – a polgári lakosságot kérik fel a házak, lakások elhagyására és szabad térségre történő vonulásra – amennyiben ez másodperceken belül megoldható. Ahol nem, ott a biztonsági szobákba – „mámád” – kell bevonulni (ilyeneket csak az 1990 után épült házakban alakítottak ki). 

Ahol ilyen nincs, ott a lépcsőház a társasházak legstabilabb helye, ott is a felvonó körül. (Valódi földrengés esetén szigorúan tilos a lift használata – az áramszolgáltatás szünete esetén hosszú ideig bennrekedhet a lakó.) 

Míg egy Irán, Libanon és a Gázai-övezet felől érkező rakétaeső – amíg Izrael ellenlépései azt el nem némítják – izraeli számítások szerint legfeljebb 5000 halott áldozattal járnának a közel 8 milliós Izraelben, de az ellenséges becslések is „csak” ennek kétszeresét jelölik meg – addig egy, a Richter-skála szerinti 7-esnél erősebb földrengés százezres nagyságrendű veszteséget is okozhat országos viszonylatban. 

Gilád Salit egy éve szabad

A 2006. júniusában elrabolt és több, mint öt éven át fogva tartott katona egy éve szabad.

Gilád az izraeli televízió 10. csatornáján beszélt a hosszú fogság hétköznapjairól. Egyik elfoglaltsága volt Izrael térképének a rajzolása, és lakóhelye felidézése ugyancsak rajzos formában.

Fogalma sem lehetett róla, hogy szabadon bocsátásáért milyen erők dolgoznak, és, hogy Izraelben milyen tömeg-demostrációkon emlékeztek meg hol foglyul ejtésének évfordulóin, hol születésnapjain.

A fogoly izraeli katona gyakran sakkozott palesztin őreivel, akik jól bántak vele.

"Nem hittem volna, hogy a Hamasz képes ilyen akcióra. (A kommandós betörésre az izraeli vonalak mögé.) A libanoni Hezbollah igen, annak ismertük az erejét. De a Hamaszról nem feltételeztük. A tank, amelyben voltam, és amelyből sebesülten kivettek, teljes biztonságot nyújtott – legalábbis így gondoltuk.

Amikor átértünk a Gázai-öbezetbe, már tudtam, hogy ez nem lesz rövid, és nem lesz egyszerű. Biztos voltam benne, hogy évekbe telik, ha kiszabadulok – ha egyáltalán élve maradok. Állandóan Ron Árád sorsa járt a fejemben, a navigátoré, akinek a gépét Libanon felett lőtték le, őt magát foglyul ejtették, és soha nem derült ki, mi lett vele. Bizony, kifejezetten féltem, hogy a felelős politikusok el fognak felejteni." – mondta Gilád Salit szülei otthonában.

A Hamasz is megemlékezett a "hőstettről" – egy 19 éves tizedes elrablásáról. A terrorszervezet Gázában filmet is készített a kommandóakcióról, amelynek során Salitot foglyul ejtették, egy társát megölték. "Sok jelentkezőből választottuk ki azt a hét embert, akik részt fognak venni az akcióban. Az utolsó napokban a hét ember teljesen szeparálva lett a külvilágtól, és csak órákkal az akció előtt közölték velük a feladatot és annak pontos helyét" – hangzik el a filmben.

A terror-kommandó tagjai a video-filmen izraeli katonai egyenruhát viseltek. ◙

Enyhe földrengés Izraelben

Pénteken (október 19) korán reggel enyhe földrengés volt a Földközi-tenger keleti medencéjében, amelyet néhol Izraelben is észleltek.

A rengés epicentruma a Földközi-tengerben volt, az egyiptomi Alexandria közelében. Erőssége ott a Richter-skála szerint 5.0 volt. ◙

2012. október 17., szerda

Fiúk, ezt még gyakorolni kell…


Szerda délután hat óra körül az Izraeli Légierő modell-repülő nagyságú Sky Rider tipusú drónja – pilóta nélküli automata repülőgépe – kényszerleszállást hajtott végre a Palesztin Autonómia területén, Nablusz (Söchem) város közelében (képünk).

A kisebb károkat szenvedett drónt a hadsereg különleges alakulatai megtalálták és Izraelbe szállították.

A Légierő vizsgálatot rendelt el az ügy kivizsgálására.

A Sky Rider a közelmúltban szerkezeti tökéletesítésen („upgrade”)  esett át, miután egy ugyanilyen tipusú eszköz lezuhant és tönkrement.

2012. januárjában egy nagyméretű, izraeli gyártmányú „Ejtán” tipusú drón zuhant le az ország déli részén, Gedera város közelében. Az eset vizsgálatainak az eredményei nem ismertek: nem tudható, hogy technikai üzemzavar, vagy a távirányítás hibája, azaz emberi mulasztás okozta-e a drón lezuhanását.

Seli Jechimovics: Mi az előrehozott választások célja?


Saul Mofáz ellenzéki vezér után Seli Jechimovics, az Ávodá (Munkapárt) főtitkára is „nekiment” Binjamin Netanjáhunak.

A tekintélyes hányadában baloldali egyetemi diákság előtt nagy tekintélynek örvendő szociáldemokrata politikusasszony egy kollégiumban tartott előadásában a következőket mondta: „Netanjáhu a jelen politikai felállásban nem tudta volna keresztülvinni az általa tervezett költségvetést. Azért volt szüksége a választások előrehozatalára, hogy a félelmetes megszorításokat tartalmazó költségvetési programját el tudja fogadtatni egy más összetételű Kneszettel”.

Jechimovics elmondta még hallgatóságának, hogy amennyiben a Likud nyeri a soron következő választásokat és Netanjáhu újra miniszterelnök lesz, ő és a Munkapárt kész lesz szövetségre más pártokkal akár kompromisszumok árán is, de a párt szociáldemokrata elveiből nem enged.

Az esetleges együttműködésről más pártokkal nem mondott közelebbit.

Az Ávodá, az állam-kikiáltó Ben Gurion-alapította Mápáj utódpártja mára másod-harmadrendű párttá vedlett, de a következő választásokon a Likud versenytársa, a Kádimá válságos súlyvesztése folytán szóhoz juthat.

Míg a Likud 27-29 mandátumra számíthat, az Ávodának a legoptimistább jelzések is csak 20-22 mandátumot jósolnak. A tőle balra álló, de ideológiailag nem idegen Merec párt 4-5 mandátumban reménykedhet. 

Az összeomlás szélén álló Kadima néhány képviselője is kopogtathat a Munkapárt ajtaján. Mindez azonban nem elégséges egy kormányképes koalíció alakítására. (A 120 tagú Kneszetben a legszűkebb koalícióhoz is 61 képviselő szükséges.)

Az arab pártok természetszerűleg a jóval kisebb zsidó nemzeti- és nulla vallási ideológiai töltettel bíró baloldallal tartanának, de az Ávodá aligha vállalhat koalíciós szövetséget a zömmel palesztin identitású izraeli-arab pártokkal.

2012. október 16., kedd

Izrael készen áll a választásokra


Keddre (október 16) virradó éjjel a Kneszet plénuma három olvasatban, 100 “mellett” szavazattal, ellenszavazat nélkül megszavazta a törvényt, amely önmagát feloszlatja. Ezzel minden akadály elhárult a soron következő általános választások elől, amelyet 2013. január 22-én, kedden tartanak.

Izrael Állam fennállása óta ez volt a 18. országgyűlés, amely 44 hónapig volt hivatalban, és ez idő alatt összesen 614 törvényjavaslatot szavazott meg, többet, mint bármely eddig hivatalban lévő Kneszet.
 
Az általános választásokra a törvény szerint legalább három hónappal a feloszlató törvény meghozatala után kerülhet sor.

A feloszlatás és a 19. Kneszet megválasztása eredetileg a 2013. év második felében lett volna aktuális, de Binjamin Netanjáhu miniszterelnök múlt héten bejelentette, hogy előrehozott választások megtartásáról határozott. A választások közel egy évvel történő előrehozását a miniszterelnök az ország és a régió megváltozott biztonsági helyzetével és a 2013. évi költségvetéssel kapcsolatos súlyos felelősséggel indokolta, amelyet csak egy stabil kormányzat vállalhat magára, és ehhez a választók bizalmát kívánja biztosítani.

Simon Peresz államelnök visszafogott beszéde után Binjamin Netanjáhu lépett a plénum elé. “Izrael népe kevesebb, mint 100 nap múlva határozni fog, hogy ki irányítja az országot olyan biztonsági kihívások közepette, amelyet Izrael Állama fennállása óta még nem került szembe, miközben egy olyan gazdasági válság folyik körülöttünk, amilyre az utóbbi nyolcvan év során nem volt példa” – mondta, majd összegezte kormánya legutóbbi négy évének eredményeit.

Saul Mofáz (Kadima), az ellenzék vezére szenvedélyes beszédében halomra döntötte a korábban szóló miniszterelnök érveit az eltelt négy év kormányzási eredményeiről. “Izrael népe ma fél, a kormányfő minden héten megereszt egy nyilatkozatot a soron következő háborúról. De mit tettél az egyenlő katonai szolgálatért? Mit tettél a palesztinokkal folyó megegyezésért? Ha – amit igazán nem kívánok – a jelenlegi kormány folytatja tevékenységét, fiaink és unokáink egy kétnemzetiségű államban találhatják magukat, amelyben zsidó kisebbség lesz. Izraelt így olyan állammá változtatod, mint amilyen Dél-Afrika volt a huszadik század végén!” – vetette fel aggodalmait Saul Mofáz. ◙

2012. október 15., hétfő

Búcsút mond a Likud szociális lelkiismerete


Mose Kahalon, a Netanjáhu-kormány távközlési- és szociális ügyi minisztere vasárnap váratlanul bejelentette, hogy beszünteti politikai tevékenységét, és nem indul a Likud párt belső „primaries” jelölőválasztásán, amely a három hónap múlva esedékes általános választások előtt lesz megtartva.

A politikus nem indokolta döntését, csak azt tette hozzá, hogy két éves szünetet kíván tartani politikai aktivitásában.

Mose Kahalon (52) szegény sorsú, hétgyerekes, Líbiából bevándorolt zsidó családban született. A Netanjáhu-kormány mindösszesen két „keleti” miniszteréből az egyik. (A másik a tuniszi származású Szilvan Salom.)

Kahalon 2003 óta Kneszet-képviselő, és a Likud pártban politizál. Szereplésének kezdete óta behatóan foglalkozik Izrael társadalmának szociális kérdéseivel, a „leszakadtak” súlyosbodó problémáival. Sokan, főként a Likud fő szavazóbázisát képező „keleti”, afroázsiai eredetű zsidók, akiknek nagy százaléka küzd a mindennapi megélhetésért, a polgári-liberális Likud párt „szociális lelkiismeretének" tekintik őt. 

Személyének szavazati súlya ezért óriási. Kiválása a párt politikai vezetéséből jelentősen csökkentheti a Likud pártra, illetve Netanjáhura leadott szavazatok számát.

Nem csoda, hogy az öntudatos, politikus társaival szemben gyakran sértően szókimondó Netanjáhu szinte kérlelte Kahalont, hogy gondolja meg döntését.

2012. október 14., vasárnap

Kormánytól kormányig – előkészületek az általános választásokra


Hétfőn, október 15-én délután ül össze a Kneszet, az izraeli parlament ünnepélyes ülésre, hogy a kormányfő múlt heti, kedd esti bejelentése után megtegye az ilyenkor szükséges lépéseket.

Mindenek előtt törvényt kell megszavazni, amely saját magát – a szám szerint 18. Kneszetet – feloszlatja, és új választásokat ír ki.

A három olvasatban elfogadott törvény megszavazása után legalább három hónappal lehet megtartani az általános választásokat, amelynek dátuma minden valószínűség szerint 2013. január 22, kedd – ezt a Központi Választási Bizottság egy héttel késleltetheti.

A találgatások, az esélyeseket és esélyeket ábrázoló diagramok, a hatalomért, a miniszteri székekért induló csatározások bő lére eresztve olvashatók-nézhetők a lapokban és a televízóban – mindegyik a maga felmérése és értesülése szerint.

Általános vélemény, hogy a Likud a következő választásokat magasan nyeri (ellentétben a 2009-ben tartott legutóbbival, amelyen a Kadima szerezte a legtöbb szavazatot, de csak a Likud tudott kormányképes koalíciót létrehozni).

A Jiszráél Hájom, a Mááriv és a Háárec napilapok felmérései szerint ha a választásokat a közeli napokban tartanák, a Likud 29 mandátumhoz jutna, az Ávodá (Munkapárt) 20 mandátumot szerezne, a Likudtól jobbra álló, általában orosz hátterű választókra támaszkodó Jiszráél Béjténu (Izrael az otthonunk) 15, Jáir Lapid újonnan alapított polgári-liberális pártja, a Jés Átid (Van jövő) 13, a zömmel afroázsiai eredetű vallásos zsidók SÁSZ pártja 11, míg a Saul Mofáz vezette Kádimá (Előre) a fenti felmérés szerint mindössze 7 mandátumot mondhatna magáénak.

A “futottak még” kategóriába tartozik az askenázi-ortodox vallásos Jáhádut háTorá (Tórahű Zsidóság, a valamikori Águdát Jiszráél utódpártja) 5, a Munkapárttól balra elhelyezkedő Merecnek 4 mandátumot adnak a felmérések; ennyit kapna a jobboldali Bájit hájehudi, ennyit a magát “Chádás”-nak nevező Kommunista Párt és az arab “Balad” párt is. Az Ehud Barak jelenlegi honvédelmi miniszter által alapított Ácmáut (Függetlenság) párt nem jutna be a Kneszetbe.

A miniszterelnöki posztra a megkérdezettek egyharmada Binjámin “Bibi” Netanjáhut tartja a legalkalmasabb embernek. Baloldali kihívója, a Munkapárt élén álló Seli Jechimovics támogatottsága a felmérések szerint 10 százalék körül mozog, míg az apjához, a néhai Tommy Lapidhoz hasonlóan újságíróból lett politikus, Jáir Lapid 8-9 százalékos eséllyel szerepelne a miniszterelnöki székért folyó versenyben. Avigdor-Yvette Lieberman 7-8 százalékos támogatottságot mondhat magáénak, jórészt az orosz anyanyelvű közönség körében.

Fentiek szerint a következő Kneszetben valószínű a liberális-középjobb főerő, vagyis a Likud, a nemzeti-vallásos jobboldal és az ortodox vallásos pártok nagykoalíciója, bár, természetesen, három hónap sok változást és meglepetést hozhat.

Aknagránát izraeli terület ellen – a Légierő telibe talált

Vasárnap (október 14) délután a Gázai-övezet középső régiójából egy terrorcsoport aknagránátot lőtt ki izraeli területre. A Légierő "munka közben" találta el a terrorcsoport tagjait, ketten életüket vesztették, ketten megsebesültek.

Az utóbbi néhány héten fokozódott a terror-aktivitás a Gázai-övezetből, ugyanígy az izraeli Légierő megtorló akciói is. ◙

2012. október 12., péntek

Jediot Ahronot: Netanjáhu felajánlotta Szíriának a Golán fennsík feladását


A Jediot Ahronot pénteki, hétvégi számában címoldalon közli: Binjamin Netanjáhu közvetítőkön át felajánlotta Bassár Asszad szíriai elnöknek, hogy teljes békeszerződés, valamint az Iránnal fennálló, Izrael ellenes támadó célzatú kapcsolatok felmondása ellenében Izrael hajlandó levonulni a Golán fennsíkról.

A közlést a miniszterelnöki hivatalból hevesen cáfolták és a sajtóhírt a nagyközönség tudatos félrevezetésének nevezték, amelynek célja a küszöbön álló választások befolyásolása.

A legnagyobb izraeli lapban megjelent riport szerint  Netanjáhu és Asszad között az Egyesült Államok közvetített. A titkos tárgyalások állítólag 2010 őszén kezdődtek, ám az Asszad elnök ellen megindult zavargások, majd polgárháború következtében 2011-ben megszakadtak.

A tárgyalásokon a riport szerint Ehud Barak honvédelmi miniszter is részt vett, magas rangú izraeli politikai és katonai vezetőkkel együtt. A résztvevőknek a tárgyalás előtt  egy „titoktartási papírt” is alá kellett írniuk.

Az említett amerikai forrás szerint még az amerikai közvetítőket is meglepte, hogy Netanjáhu mekkora készséget mutatott a teljes Golánról való kivonulásra egy teljes körű béke fejében.

A Golán fennsík területét egyébként a Kneszet, az izraeli parlament 1981-ben törvényben annektálta.
Az 1967-es Hatnapos Háborúban elfoglalt Golán fennsíkról történő visszavonulás hajlandósága nem először merül fel a sajtóban.

2007 júniusában Ehud Olmert akkori miniszterelnök – ugyancsak megcáfolt állítások szerint – titkos üzenetet küldött Bassár Asszad szíriai elnöknek, amelyben teljes körű békeegyezmény és az Izraellel ellenséges erőkkel való együttműködés beszüntetése ellenében Izrael hajlandó kivonulni a fennsíkról.

Ugyanezen a napon Benjamin Netanjáhu, aki Barak előtt is miniszterelnök volt, közölte, hogy évekkel korábban Hafez Asszad, a jelenlegi elnök apja megígérte beleegyezését, hogy a rendkívüli stratégiai fontosságú Hermon hegy bármely jövőbeli megállapodás esetén izraeli ellenőrzés alatt maradhat.

2008 áprilisában a szíriai média jelentette, hogy Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök közölte Bassár Asszaddal, hogy Izrael békeegyezmény fejében kész visszavonulni a Golánról. 

Az ágyú elhibázta a verebet


Lassan egy hete téma az izraeli, a libanoni és az iráni újságokban a múlt szombaton, október 6-án lelőtt drónt, amelyet Libanonból indítottak a Negevben lévő Dimona mellett található nukleáris Kísérleti Intézet atomreaktora irányába.

Azóta már a Libanonban működő siita terrorszervezet, a Hezbollah is eldicsekedett vele, hogy ők indították útjára az apró robotrepülőt, és, hogy az iráni gyártmányú volt.

Az izraeli Légierő, mint közöltük, a Holttenger körzetében, a tótól északnyugatra lelőtte a drónt. Hezbolláék, szokásuk szerint, a tényektől függetlenül közölték, hogy a robotrepülő maradéktalanul végrehajtotta feladatát, a reaktort és környékét lefényképezte „a legapróbb részletekig”, és a felvételeket még lelövése előtt továbbította egy iráni műholdra.

Netanjáhu miniszterelnök dicsérettel emlékezett meg a Légierő éberségéről, bár, mint azt az izraeli hírközlő szervek is félreérthetetlenül hangsúlyozták, a drón lelövése előtt körülbelül fél óráig repült izraeli terület fölött.

Azóta újabb fontos részlet került nyilvánosságra. Éspedig az, hogy az F16i vadászgép, amelyet a Légierő a drón után küldött, bizony, elsőre elhibázta az apró kém-madarat, és csak másodikra sikerült rakétával megsemmisítenie.

Addig pedig a drón bizonyára közelebb került céljához, és műszerei is működtek az utolsó pillanatig.

Vagyis akad még javítanivaló a Földkerekség egyik legjobb légiereje számára is, kiváltképpen a 21. századi haditechnikai kihívások terén.

2012. október 9., kedd

Netanjáhu: előrehozott választások

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök kedden este 20 órára sajtóértekezletet hívott össze. Alig öt perces (!) expozéjában bejelentette szándékát, hogy a 2013. év októberében esedékes választásokat előrehozza. A miniszterelnök nem említett dátumot, csak "a jövő év kezdetét". A soron következő, 19. Kneszet megválasztására 2013. január 28-át vagy február 12-ét jelölik meg, mint legvalószínűbb dátumokat.

A választások előrehozásának indokaként a kormányfő "felelősségteljes költségvetés" széleskörű támogatásának a szükségességét jelölte meg.

Netanjáhu az elhatározás közléséig, 2012. október 9-ig heteken át megbeszéléseket folytatott koalíciós partnereivel. Megfigyelők szerint a megbeszélések homlokterében a 2013. év költségvetése állt, amelyben hosszas viták során sem sikerült a kormányfőnek dűlőre jutnia koalíciós partnereivel.

Netanjáhu megemlékezett az Izraelt érintő problémákról: a körzet drámai, és Izrael számára korántsem kedvező változásaitól, az európai gazdaságok súlyosbodó problémáiról, az ottani, tömegessé váló munkanélküliségről, miközben – szavai szerint – kormányának sikerült új munkahelyek tízezreit megteremtenie, és megőrizni az izraeli gazdaság stabilitását.

"Felősségteljes költségvetésre van szükség. Populisztikus döntések óriásira növelnék a büdzsé hiányát, amihez én semmi szín alatt nem járulok hozzá!" – jelentette ki Netanjáhu.

A baloldali ellenzék – a Munkapárt és az attól balra álló Merec párt – máris "kíméletlen megszorításokkal járó" költségvetést jósol, amelyet a Likud és koalíciós partnerei, úgymond, már az újonnan megválasztandó Netanjáhu-kormány működésénak másnapján rá akarnak kényszeríteni az ország népére.

"Évtizedek óta nem volt Izraelben ennyire stabil kormány, mint a mostani" – mondta.

Az utóbbi 40 évben csak egyetlen Kneszet töltötte ki teljes hivatali mandátumát: 1984 és 1988 között, amikor Simon Peresz és Jichak Samir felváltva   töltötték be a miniszterelnöki tisztet. 

2012. október 9-én este Izraelben megkezdődött a választási hadjárat. A Kneszet feloszlatása a jövő hét elején várható. ◙

Ünneprontás Gázából: 55 rakéta Szimchát Torá napján


Míg az ország északi részén és a tengerparton az első őszi záport köszöntötték hétfőn, amelynek a “joré” a bibliai héber megnevezése (a szó más jelentése: “lövő”), a Gázai-övezettel határos “Eskol” övezet jobb sorsra érdemes lakosait másfajta lövések kényszerítették a biztonságos szobákba.

Szimchát Torá napján nem kevesebb, mint 55 Kasszam-rakéta és gránátakna robbanását számolták össze, amelyeket a Gázai-övezetből lőttek ki.

Személyi sebesülés nem történt, kisebb károk leletkeztek.

A támadást a Hamasz magára vállalta bosszúként, miután egy nappal korábban a Légierő megcélzott és harcképtelenné tett egy tíz fős terror-különítményt, amely éppen rakétákat készült kilőni. A tíz sebesült közül a “Globális Dzsihád” két tagja életveszélyes sérüléseket szenvedett. Korábban mindketten részt vettek a Szináj-félszigetről kiinduló terrorakciók tervezésében a határkerítést építő munkások és az őket fedező katonák ellen.

A “Vaskupola” rakétaelhárító rendszer nagyon közelről kilőtt lövedékek ellen nem hatékony. Az “Eskol” körzet több kibuca és mosávja mindössze néhány száz méternyire, vagy egy-két kilométerre fekszik a Gázai-övezet határától. ◙

Irán: mi küldtük!

Iráni hivatalos közlés szerint a szombaton, a Holttenger térségében lelőtt kisméretű pilóta nélküli automata repülőgép – drón – iráni gyártányú. Egy libanoni televíziós állomás szerint a Hezbollah szakértői indították útjára.

A drón a dimonai kísérleti nukleáris intézet atomreaktorát és környezetét fényképezte volna, amelyet 30 kilométerre sikerült megközelítenie.

Hétfőn, vagyis két nappal a drón lelövése után "Patriot" tipusú rakéta- és repülő-elhárító rendszert telepítettek Haifa határában. ◙

2012. október 8., hétfő

Mire leskelődött az iráni drón?


Irán mindeddig (október 7, vasárnap este) nem reagált az Izrael déli részén, szombaton reggel lelőtt drón hírére. Teheráni lapok azonban gúnyorosan írnak a Gázai-övezettel határos régiót védeni hivatott izraeli „Vaskupola” rakéta-elhárító rendszer gyenge hatásfokáról, amely, szerintük, egy viszonylag lassan szálló pilóta nélküli repülőt sem képes „leszedni”.

Vasárnapi sajtóközlés szerint a drónt az Izraeli Légierő egy F16i tipusú vadászgépe a Jatir-erdő térségében lőtte le. A pontosan meg nem nevezett hely valahol a Beér Seva és Árád városokat összekötő 31. számú műúttól északra, a Palesztin Autonómia déli határánál van, nem messze a Holttengertől. A „Jiszráél Hájom” napilap vasárnapi számában az olvasható, hogy a drónt a dimonai Nukleáris Kutató Központ reaktorától mindössze 30 kilométernyire lőtték le.

Egy iráni lap – perzsa lapokat szemléző izraeli forrás szerint – ezt még azzal is megtódítja, hogy kémrepülőjük „a cionisták urán-bányájáig” jutott el, utalva arra a régebbi híradásra, mely szerint Izrael „valahol a Negevben” uránércre bukkant.

A ynet hírportál szerint az Izraeli Légierő már a Földközi tenger fölött bemérte a drónt, és négy F-16-os vadászbombázóval követte (egyetlen robot-minigépet?!); lelövésével pedig addig várt, ameddig az lakatlan terület fölé ért. A partról, vagy a magasban keringő műholdak egyikéről pedig megbizonyosodhattak róla, hogy a drón nem hordoz bombát: a drón ugyanis „öngyilkos bombaszállítóként” is felhasználható.

Ha az értesülés pontos, a történet happy-enddel zárult.

Akárhogy is: ez a drón-projekt Izrael figyelmének és reakció-idejének a bemérése volt, iráni részről. 

2012. október 7., vasárnap

Légicsapás hiúsította meg a rakétaindítást


Légi csapás Gázára – rakétázni készülő terrorcsoport tíz tagja megsebesült, kettő közülük súlyosan, amikor az Izraeli Légierő rajtaütött két motoros járművön Gáza déli részén.

A csoport rakétákat készült kilőni izraeli célpontok ellen Szimchát Tóra ünnepén.

A két súlyos sebesült a két célszemély volt, a „Globális Dzsihád” ismert aktivistái, akik az utóbbi hónapokban számos terrorakciót irányítottak. ◙

2012. október 6., szombat

Iráni drónt lőtt le Izrael

Szombaton (október 6) reggel az Izraeli Légierő kisméretű, pilóta nélküli, automata irányítású repülőgépet, úgynevezett drónt lőtt le Jeruzsálemtől délre, a hebroni hegyekben. 

Az első vizsgálatok eredményei szinte bizonyossá teszik, hogy a fényképező-felderítő minirepülő iráni gyártmányú, és a Hezbollah emberei indították útjára Libanonból.

Útvonala valószínűleg a Földközi-tenger fölött vezetett a Gázai-övezetig, onnan repülhetett át izraeli területre, a Negev északi régiója fölé, majd útját kelet felé folytatva jutott el a hebroni hegyekig. 

Nem tudható, mi volt a drón célja: talán a dimonai nukleáris kutató központ. A robotrepülő maradványait  összeszedték és vizsgálják.

Távirányítása történhetett Libanonból, de lehet, hogy iráni műholdról vezérelték. 

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök dícsérettel emlékezett meg a Légierő felkészültségéről, míg Ehud Barak honvédelmi miniszter súlyosnak ítélte az izraeli határok megsértését, és, mint mondta, "megfelelő megtorlást mérlegelünk". 
A hír egyszerű olvasója minden esetre aggodalommal gondol arra, hogy a Légierő minden felkészültsége mellett egy ellenséges légi jármű fél órát tölthet az izraeli légtérben, amíg megsemmisítik. ◙ 

2012. október 5., péntek

Lövöldözés egy eilati szállodában – két halott


Pénteken reggel az eiláti Leonardo Club Hotelben egy húsz év körüli fiatalember elragadta a szálloda biztonsági őrének a fegyverét és lövöldözni kezdett. 

A lövésektől Armand Abed szakács (33), egy keresztény arab galileai falu lakosa súlyosan megsebesült, és a helyi Joszeftal kórházban belehalt sérüléseibe. 

A rendőrség igen hamar a helyszínre érkezett. A lövöldöző ekkor a konyhában elbarikádozta magát. A rendőrök tárgyalni kezdtek vele, ám az rájuk is tüzelt. Ekkor a rendőrök kénytelenek voltak végezni a támadóval.

A szakács gyilkosa William Hershkowich 23 éves amerikai diák, aki ugyanebben a szállodában dolgozott, és ahonnan a napokban fegyelmi okokból elbocsátották. ◙

A Billentyű-Világháború legújabb csatája: hakkerek megbénították az iráni internetet


Szerdán, október 3-án az iráni “kiber-teret”, vagyis internetes összeköttetést ellenőrző ügynökség hivatalosan jelentette: kedden súlyos támadást intéztek az iráni számítógépes infrastruktúra ellen.

Hivatalos iráni jeIentés szerint “kiber-kalózok” romboló programokkal távközlési vállalatok óriásgépeit támadták, aminek következtében a hatóságok kénytelenek voltak szűkíteni, majd leállítani az internet-hozzáférést az egész országban.

Irán, a Föld ötödik legnagyobb kőolaj-exportőre, az utóbbi években rendkívüli óvatossági intézkedéseket vezetett be, miután 2010-ben egy Stuxnet fantázianevű vírus – úgynevezett „féreg” – behatolt az urándúsító centrifugákat vezérlő komputerekbe.

A jelek szerint azonban a szigorú óvatossági lépések sem képesek megvédeni az Iszlám Köztársaság számítógépes rendszereit a külföldről irányított kibernetikai behatolásoktól.
Az Olaszországban nemrégiben megrendezett ifjúsági komputeres programozó-versenyen az iráni résztvevők meglepően jó helyezést, a 9. helyet szerezték meg.

Ehhez képest az izraeli versenyzők alaposan lemaradtak, mert tudásuk csak a 19. helyre volt elegendő. A hazatérő izraeliek ugyanakkor lelkesen mesélték, hogy az iráni versenyzők, akik pontosan tisztában voltak az ő kilétükkel, barátságosan elbeszélgettek velük.

Az első helyezett az Egyesült Államok, a második Oroszország, a harmadik Kína lett.

2012. október 2., kedd

Aki beírta magát Izrael történelmébe... Mose Sanbar 1926 – 2012


Hétfőn, október 1-én elhunyt Mose Sanbar (kiejtve: Zánbár), Izrael egyik legismertebb közgazdásza.

A számos fontos állást betöltött szakember Kecskeméten született Sandberg Gusztáv néven.

Érettségi vizsgájáig szülőföldjén élt; 18 éves volt a német megszállás kezdetén. Szüleit és családja csaknem minden tagját elvesztette, őt magát munkaszolgálatba sorozták be. Miután egységét átadták a németeknek, Dachauba, majd egy Mühldorf-Waldlager nevű táborba került, ahol, saját beszámolója szerint, „élőhalottként” szabadult.

Tanulmányait a budapesti Közgazdasági Egyetemen kezdte meg, 1948-ban alijázott Izraelbe. Azonnal bevonult a Hágánába, az útban lévő állam hadseregébe. Latrunnál, a Függetlenségi Háború legsúlyosabb csatáiban vett részt, súlyosan megsebesült.

Leszerelése után a jeruzsálemi Héber Egyetemen folytatta közgazdasági tanulmányait, ahol 1953-ban doktorált.

Tehetségére hamar felfigyeltek: 1958-ban tanácsadói állásba került a Pénzügyminisztériumban, Lévi Eskol későbbi miniszterelnök és Pinchász Szapir pénzügyminiszterek alatt. Utóbbi „magával vitte” őt az Ipar- és Kereskedelemügyi minisztériumba, ahol a miniszter tanácsadója volt.

Pályája meredeken ívelt felfelé: 1968-ban az Iparfejlesztési Bank igazgató-helyettesévé nevezték ki, majd 1971-ben az izraeli Jegybank kormányzója lett. Mose Sanbar ekkor a szó szoros értelmében beírta magát Izrael történelmébe: aláírása ott díszelgett a 100 lírás bankjegyen, amely Herzl képével évtizedekig az Állam legtekintélyesebb, jelkép-értékű bankója volt.

Pénzügyi tevékenysége fontos állomása volt a Bank Leumi élére történt kinevezése 1988-ban: a bank-elnöki posztot 1995-ig töltötte be.

Szerteágazó közéleti tevékenysége keretében ellátta a Magyar Zsidók Világszövetsége elnöki tisztét, majd a Magyarországgal felújított diplomáciai kapcsolatok után a Magyar-Izraeli Társaság elnöke lett. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrendet.

A Holokauszt-túlélők szervezetének a központi irodáját 1987-ben hozta létre: sokat tett a túlélők kárpótlásáért.

Mose Sanbar-Sandberg z”l egyike volt az Izraelben élő magyar-zsidó jisuv legkiemelkedőbb tehetségeinek, akik személyükben járulhattak hozzá az ország formálásához. ◙