Ros Hásáná – az év feje, 5780 – תש"ף ✡ Honnan számítva, és miért éppen ennyi? ✡ Hány újév van zsidóéknál?

Ros Hásáná, a közkeletű magyar beszédben a zsidó újév a zsidó naptár Tisri hónapja 1. és 2. napja. Szó szerint: az év feje. Kétnapos ünnep: a Gergely naptárban a legkorábban szeptember 6-ára, a legkésőbben október 5-re eshet. Az első nap hétfő, kedd, csütörtök vagy szombat lehet.

Az idén szeptember 29, vasárnap estétől (ez az ünnep előestéje) október 1, kedd estéig tart.

Ez az év lesz az „Alkotás szerinti” 5780. év, héber betűkkel leírva: תש"ף.  Sok helyen תש"פ-vel fogunk találkozni, vagyis a „rendes” PÉ betűvel a végén, vagyis TÁV-SIN-PÉ, ám a kekeckedésre hajlamos Héber Nyelvi Akadémia a ף „szofit” betűt javasolja, ami által TÁSÁF lesz a kiejtés. Fő, hogy békében, biztonságban, minél szerencsésebben teljen!

A bibliai háttér:

Így szólt az Örökkévaló Mózeshez:

„Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: A hetedik hónap első napja legyen pihenőnap számotokra, harsonazengéssel és ünnepi összejövetellel.” (Mózes 3. könyve [Vájikrá - Leviticus] 23:23–24)

A hagyomány az „Alkotás” napját a Biblia szerinti hetedik hónap, Tisri hónap, 1. napjára teszi.

❓Miért a hetedik hónap? Miért nem az első, ha egyszer ő az év feje, Ros hásáná?

A zsidó hagyomány négy újévet ismer.

–      Az első hónap Niszán, a tavasz hava. Az újjáéledés hava. Az ókorban ez számított az első hónapnak.

A Tórában ez áll Niszánról: Ez legyen nektek a hónapok eleje, az első legyen a hónapok között. (Mózes II. 12:2)

A királyok újéve is ekkor kezdődött: az uralkodók idejét Niszántól Niszánig számították. A Talmud érdekes példázattal él: „Ha egy király Ádár (a Niszán előtti hónap) utolsó napján lépett trónra, és másnap meghal, nem két napig uralkodott, hanem két évig…”

–      A fák újéve a közel-keleti tél végefelé, Svát hó 15-én kezdődik, ez héberül TU biSvát.

–      Kezdetnek számított a nyárvégi Elul hó elseje is: eddig kellett átadni a lévitáknak járandó tizedet, amíg a jeruzsálemi Templom állt.

–      Végül a hetedik hónap, Tisri elseje, amit ma Ros Hásánáként ünneplünk, amikor „minden világra jött lélek elvonul az Örökkévaló előtt, mint a sorozásra váró katonák”. 

❓ A másik kérdés: miféle „Alkotás” az a kezdet, amitől számoljuk az éveket?

Nem a „Teremtés” (héberül „Briá”, בריאה), hanem „Alkotás” (héberül „Jecirá”, יצירה), ami alatt Ádám megalkotását érti a hagyomány.

Én nem tudom másképpen elképzelni, mint a gondolatait elvont jelekben, vagyis írásban kifejezni és átörökíteni képes kultúrember megjelenését. Az írásbeliség a Föld különböző helyein valóban közel hatezer évvel ezelőtt jelent meg.

Az evolúciós elmélettel szembemenő „kreácionista”, vagyis a Biblia szövegét szorosan értelmező szakértők olyan számításokat végeztek, melyek szerint a Földön ma élő közel 8 milliárd ember igen kevés ősre vezethető vissza, és azok nem százezer, hanem csak néhány ezer évvel ezelőtt élhettek.

Van, aki a ma élő emberiséget egyfajta mutációnak tekinti, amelyet egy fölöttünk álló dimenzió lényei – akár angyaloknak is nevezhetjük őket – klónoztak, „tenyésztettek ki”. A Tórában ez áll: „Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá…” (Mózes 1. könyve, 1:26). Így, többesszámban!               וַיֹּאמֶר אֱלֹהִים, נַעֲשֶׂה אָדָם בְּצַלְמֵנוּ כִּדְמוּתֵנוּ

✎

A Tóra az Emlékezés napja és a Sófárfúvás napjaként említi ezt az ünnepet. A hagyományt követő zsidó ember számára ezt a két napot elmélyült imádkozás jellemzi. Vallási kötelezettség a sófár, a kos-szarv hangját hallgatni, ami Ábrahám (Ávráhám) ősapa hajlandóságára emlékeztet, aki fiát, Izsákot (Jichák) isteni parancsra feláldozta volna Morjá hegyén, ahol később a jeruzsálemi Szentélyek álltak és amelyeknek a hűlt helyét ma az Omár mecset foglalja el. (1. Mózes 22. fejezet)

Jó évre legyünk felírva és bepecsételve!

Lesáná tová tikátévu vetéhátému
לְשָׁנָה טוֹבָה תִּכָּתֵבוּ וְתֵחָתֵמוּ

Alijázott a mádi zsidó ✡ Kormányalakítás: ott tart, ahol az elején ✡ Netanjáhu sem enged, Ganz sem ✡ Harmadszori választás? Egyre valószínűbb

NETANJÁHU ÉS GANZ, A HÁTTÉRBEN RIVLIN ÁLLAMELNÖK. HIÁBAVALÓ MEGBESZÉLÉSEK.

Szeptember 17-én lezajlottak a 22. Kneszet választásai.

A végeredmény: a jobboldali blokknak, Binjámin Netanjáhu vezetésével 55, a centrista-baloldalinak, Beni Ganz vezetésével 54 mandátuma van a Kneszetben. Egyik blokk sem rendelkezik az egyszerű többséggel, ami a 120 fős Kneszetben 61 mandátumot jelent.

Szeptember 22-én és 23-án a listák vezetői megtették ajánlásukat Reuven „Rubi” Rivlin államelnöknél a kormányfő személyére. 

Az államelnöknek ilyenkor két választása van. Vagy azt a jelöltet bízza meg, aki a legtöbb mandátumot szerezte meg, vagy pedig azt, amelyiknek a legjobb esélyei vannak kormányképes koalíció kialakítására.

A választási eredmények minden eddiginél nehezebb dilemma elé állították Rivlint, hiszen egyik jelölt sem szerzett elegendő számú mandátumot, marad tehát egy széles nemzeti egységkormány alakítása. Miután azonban eredménytelenek maradtak az általa kezdeményezett megbeszélések Netanjáhu és Ganz között, Rivlin államelnök szeptember 25-én, szerdán Netanjáhut bízta meg kormányalakítással.

A törvény négy hetet ad a kijelölt politikusnak a kormányalakításra. Ezt az államelnök két további héttel meghosszabbíthatja, de ez nem kötelező számára: ekkor átadhatja a megbízatást a másik jelöltnek.

Netanjáhunak általános vélekedés szerint alig van esélye, mert bármilyen egységkormányt csakis az ő vezetése alatt tud elképzelni, amelyben a két ultravallásos párt, a SASZ és a Jáhádut hátorá is részt venne.

Ganz kijelentette: nem hajlandó olyan párttal egységkormányt alakítani, amelyet büntetőjogi eljárás előtt álló politikus vezet.

Jáir Lapid nem hajlandó egy kormányban tevékenykedni sem a SASZ, sem a  Jáhádut háTorá hárédi párttal.

Avigdor Lieberman, a maga „Jiszráél béjténu” pártjával csak az ultraortodox pártok és az arab lista nélküli koalícióhoz hajlandó csatlakozni.

A kialakult patthelyzetben két megoldás kínálkozik: egy kompromisszumos egységkormány kialakítása, vagy egy újabb, harmadik választás kiírása.

Mintha az utóbbihoz közelednénk...

✎

Mandelblit főügyész október 2-ára idézte meghallgatásra Netanjáhu miniszterelnököt. Ezt jövőre vádemelés is követheti, amelynek akár tényleges börtönbüntetés is lehet a következménye.

Ki követhetné a lassan másfél évtizede a párt élén álló 70 éves politikust? A legtöbben Gideon Száárt (53), a Likud „erős emberét” nevezik meg, mások Ofir Akuniszt (46) emlegetik.

✎

Az anekdotabeli mádi zsidó esetét sokan ismerik. A kicsit beivott borkereskedő Mádon felült a szekerére és elindult valamerre. Ám útközben elaludt a bakon, és lova visszavitte a szekérrel oda, ahonnan elindult.

Tíz nappal a második, megismételt Kneszet-választások után, órákkal az őszi ünnepek beköszöntése előtt ugyanott tartunk, ahol az áprilisi választások után: sehol.

✎

Kezdjük az elején.

• 2018. november 18-án Avigdor Lieberman lemondott a honvédelmi miniszteri tárcáról, tiltakozásul a Hamasszal elfogadott fegyverszünet miatt. Pártja, a Jiszráél béjténu kilépett a Likud-vezette koalícióból. A tárcát Binjámin Netanjáhu miniszterelnök vette át, amelyet Naftali Bennet kívánt megszerezni, és ezt feltételül szabta pártja, a Bájit jehudi  bennmaradásának a koalícióban. Időszerűvé vált az előrehozott választások bejelentése.  

• December 26-án a Kneszet feloszlatta magát. Előrehozott választásokat írtak ki 2019. április 9-re.

• December 27-én Benny Ganz, az Izraeli Hadsereg volt vezérkari főnöke politikai pártot alapított, Hószen leJiszráél (Izrael ellenálló ereje) néven.

• 2019. január 19-én a Hószen leJiszráél párt közös listáról állapodott meg az ugyancsak egykori vezérkari főnök Mose „Bugi” Jáálon „Telem” pártjával.

• Február 21-én volt a Kneszet-választásokon induló politikai listák benyújtási határideje. Beni Ganz és Jáir Lapid megegyezett: a Hószen leJiszráél és a Jés Átid pártok egy „Káhol-láván” (Kék-fehér) nevű listában egyesítik erőiket. Ennek három volt vezérkari főnök is tagja: Beni Ganz és „Bugi” Jáálon után Gabi Askenázi is csatlakozott.

• Április 9-én lezajlottak az előrehozott választások. A Netanjáhu-vezette koalíció létrejöttét Lieberman akadályozta meg, miután pártjával nem volt hajlandó csatlakozni, így nem érte el a 61 mandátumos egyszerű többséget. 

A választások Binjámin Netanjáhu miniszterelnök szavazati többségével végződtek, így Reuven Rivlin államelnök őt bízta meg kormányalakítással. 

Az Állam történetében első ízben történt meg, hogy az államelnök által kormányalakítással megbízott jelölt az erre adott négy hét, majd az adható további két hét alatt képtelennek bizonyult kormányképes koalíciót létrehozni. 

A Likud a Kneszet feloszlatását kezdeményezte, hogy Netanjáhunak ne kelljen visszaadnia a megbízatást az államelnöknek, aki azt a másik jelöltnek adhatta volna.

• Május 30-án, egy hónappal azt követően, hogy Izrael Állam sorban huszonegyedik országgyűlése felesküdött, ugyanez a Kneszet feloszlatta magát. A szélsőjobbosként számontartott Lieberman másodszor buktatta meg a jobboldalt. 

A következő választások időpontját szeptember 17-re jelölték ki – lásd a cikk bevezetőjét. ◙

A leadott szavazatok 93 százalékának a megszámlálása után: döntetlen ✧ Nincs kormányképes koalíció a láthatáron ✧ Egyetlen kiút: nemzeti egységkormány ✧ Végleges eredmény: csütörtök este

A kedden megtartott választásokon leadott szavazatok 93 százalékának megszámlálása alapján a két nagy, koalíció-formálásra képes párt közel azonos számú mandátumot szerzett: Ganz Káhol-láván (Kék-fehér) pártja 32, Netanjáhu Likud pártja 31 ülésre tarthat számot a Kneszetben.

A kormányzáshoz a 120 tagú Kneszetben szükséges minimumot, a 61 mandátumot sem a centrista (56) sem a mérsékelt jobboldali (55) nem éri el. 

Feltűnő az izraeli arabok Egyesült Listájának az előretörése: 13 mandátumuk van.

Avigdor Lieberman pártja, a Jiszráél béjténu 9 üléssel fogja képviselni magát, ami ismét döntő, „királycsináló” szerephez juttatja.

A lehetséges kormánykoalíció valamennyi szereplője „kizárásos alapon” képzeli el a kormányzást.

–      A Likud bárkivel, csak az arab párttal nem.

–      A Káhol-láván bárkivel, csak Netanjáhuval nem. Egy Netanjáhu nélküli Likuddal hajlandó lenne nemzeti egységkormányt alakítani – kérdés, hogy Jáir Lapid mennyire lenne hajlandó együttműködni bármilyen, ultravallásos vagy nemzeti-vallásos párttal vagy politikussal. Egy tartalékos tábornok, volt vezérkari főnök (Beni Ganz) által irányított koalícióba szükségszerűen beletartozna az állam cionista létét elutasító arab Egyesült Lista. Furcsa lenne...

–      Lieberman nemzeti egységkormányról beszél, amelyben sem az ultravallásos pártok, sem az arab lista nem vehetne részt.

Egyszóval: patthelyzet.

A többi párt állása:

SASZ: 9 mandátum

Jáhádut hátorá: 8 mandátum

Jáminá: 7 mandátum

Ávodá-Geser: 6 mandátum

Máháne Demokráti: 5 mandátum

A végleges eredmény közlése csütörtök este várható. Utána a legnehezebb feladat Rivlin államelnökre vár: neki kell döntenie, hogy kit kér fel kormányalakításra, miután az egyes pártok ajánlást tesznek a számukra megfelelő személyre. ◙

FORRÁS: KÁN KOL JISZRÁÉL HÍRPORTÁLJA

KAN Bét – TV11 exit poll: Ganz és Netanjáhu fej-fej mellett ✧ Jobboldali koalíció: 56 mandátum, baloldali blokk az arab párttal: 50 mandátum ✧ Lieberman megkétszerezte erejét - hova áll? ✧ Végleges eredmény szerdán

Exit poll: mi az? 

Közvélemény-kutató irodák mintavételt készítenek úgy, hogy körzetek szerint kiválogatott szavazóhelységekben egy-egy találomra kiválasztott választótól megkérdezik, hogy kire szavazott. Miután lezárult a választás, közzé teszik az első eredményeiket, így előrejelzik a választás kimenetelét.

Izraelben több exit poll-t is készítenek. 

✎

A szavazóhelységek lezárása után, a 22 órás hírekben közölték az első exit poll eredményeit. A részvételi arány valamivel magasabb volt, mint az áprilisi választásokon.

Eszerint a Likud part és a Kék-fehér (Káhol láván) pártszövetség egyaránt 32 mandátumot kapott a szavazóktól.

Mint ismeretes, Izrael 120 tagú parlamentjében, a Kneszetben legalább 61 mandátum szükséges a kormányképes koalícióhoz, ám a jobboldali blokk a nemzeti-vallásos és az ultraortodox pártok mandátumaival együtt is csak 56 ülőhelyet szerzett meg.

A baloldali blokknak az arab listával együtt 50 mandátumos koalíciója lenne.

A harmadik legerősebb párt az arab szavazók Egyesült Listája, 12 mandátummal.

A Jiszráél Béjténu – Izrael az otthonunk, Avigdor Lieberman pártja – 10 mandátumot kapott szavazóitól, kétszer annyit, mint áprilisban.

A keleti ultraortodox SASZ 9, az askenázi ultraortodox Jáhádut hátorá 8 ülésre jogosult. Ez befolyásuk erősödését jelentené, ha jobboldali koalíció alakulna.

A jobboldali Jáminá – Jobbra – pártnak  7, a baloldali Ávodá-Geser (az egykori Munkapárt és Híd nevű társ-listája) 5, a Máháne hádemokrátit (Demokratikus tábor) ugyancsak 5 mandátumot kapott az exit poll adatai alapján.

A jobbszélen politizáló Ocmá Jehudit párt (Zsidó hatalom, a néhai Kahane rabbi hívei) nem érte el a bejutási küszöböt.

A végeredményt ismét a Jiszráél Béjténu párt képes alapvetően befolyásolni - immár kétszer annyi üléssel a Kneszetben.  Lieberman kedden késő este nemzeti egységkormányról beszélt.

Az exit poll adatai tájékoztató jellegűek: a végleges eredmény közlése szerdán várható. ◙

Kire szavazzunk? ✲ Megismételt választások, 2019. szeptember ✲ Mellette, ellene – de miért?

Pros & Cons (mellette és ellene)

Netanjáhu:

+ Nagy tapasztalattal bíró profi politikus

+ Megérteti magát Trump-pal, éppúgy, mint Putyinnal

+ Nemzetközi tekintélye van, több arab országban is

+ Anyanyelvi szintű angol tudás

        — Túlságosan hosszú ideje áll a posztján

     —  Koalíciós partnerek összeférhetetlensége (Ultraortodoxok vs Lieberman; fennáll a lehetősége egy újabb kormányalakítási patthelyzetnek)

      —  Sára asszony széles körben ellenszenvet keltő egyénisége és viselkedése (a sajtó talán itt-ott túloz); erre „rátesz” fiúk, Jáir teljesen felesleges Twitter-szövegelése

       —  Legalább három büntetőjogi gyanú ellene

—         —  Az állami ellenőrzés jogosultságainak, a fékek és ellensúlyok rendszerének a „nyesése”, illetve annak kísérlete

               —  Közel a 70. életévhez

Gantz:

+ Közismert, népszerű, megbízható személyiség

+ Kiváló vezetői kvalitások

+ Megfelelő „csapat” kiválogatásának a képessége

+ Kormányfőnek viszonylag fiatal kor (60)

       —    Gyakorlat hiánya az államvezetésben

         —    Gyakorlat hiánya a nemzetközi diplomáciában

        —   Nem ismeretes, milyen nyelvtudással rendelkezik és milyen szinten

            —  Korlátozott koalíciós lehetőségek

✎

Szeptember 17-én, kedden reggel megkezdődött a 22. Kneszet választása.

A városokban reggel 7 órakor nyitották meg a szavazóhelységeket, és este 10 óráig várják a szavazó polgárokat. Kisebb településeken a helységek reggel 8-tól este 8-ig tartanak nyitva.

A 6, 394, 000 szavazati joggal bíró állampolgár szavazataiért összesen 29 lista versenyez.

A nap folyamán 3,000 ellenőr járja a szavazóhelységeket és ügyel a szavazások törvényes betartására. A rendet országszerte 19,000 rendőr biztosítja.

A külföldön, 77 országban 97 diplomáciai misszióban szolgáló mintegy 5,000 izraeli diplomata  a hónap eleje óta adta le szavazatát.

Nemzetiségi megoszlás: a szavazásra jogosult izraeli állampolgárok 84 százaléka zsidó; a 16 százalék főként arab, drúz, cserkesz, illetve zsidónak el nem ismert, vagy magát nem annak tartó olé, zömmel orosz anyanyelvűek.

A 18 és 24 éves korosztály aránya 14 százalék, a 60 évesnél idősebbeké 25 százalék.

A Cáhál, az izraeli hadsereg keddre virradó éjféltől szerdára virradó éjfélig zárlatot rendelt el a Nyugati Part (Júdea és Somron) és a Gázai-övezet határátkelőire.

A választások menetéről a Kán Kol Jiszráél BÉT adója és a TV11 televíziós állomás folyamatos tájékoztatással szolgál. Az első exit poll eredményeket este 10-kor közlik, a végleges eredmények szerdán várhatók.

✎

Két, egymással versengő tábor, a Likud és a Káhol-Láván nagyjából egyforma elektorális erőt képvisel. A döntő a koalíciós partnerek csatlakozási hajlandósága ide vagy oda.

A választásokon részt vevő 29 párt és lista közül csak 9 lépi át bizonyosan a bejutási köszöböt, vagyis a leadott szavazatok 3.25 százalékát.  

Ezek: 
► Likud (Binjámin Netanjáhu)
► Káhol-Láván (Beni Ganz, Jáir Lapid)
► Jiszráél Béjténu (Avigdor Lieberman)
► Egyesült Lista (Manszur Abbász, Ájmán Ode)
► Jáminá [Jobbra] (Ájelet Sákéd, Rafi Perec)
► SASZ (Árje Der´i)
► Jáhádut Hátorá (Jákov Litzmann, Mose Gafni)
► Ávodá-Geser [Munkapárt-Híd] (Amir Perec, Orli Lévi)
► Hámáháne hádemokráti [Demokratikus Tábor] (Nicán Horovitz, Ehud Bárák). ◙

Keddi választások: utolsó körök • Biztonsági kétségek • Netanjáhu egyeztetett Putyinnal, Trumppal

Még mindig töröljük a kortes e-maileket, még mindig érkeznek a mobilokra a kéretlen propaganda-tartalmak, útszéli óriástáblák vonják el a vezetők figyelmét az útról, ha másodpercekre is.

Gázából fenyegetnek: a választásokat megzavarhatják, ha a légierő vagy a tűzérség megtorolja a rakéta- és aknagránát-támadásokat, a gyújtogató sárkányokat, újabban a robbanó drónokat. Netanjáhu a múlt héten közölte: egy újabb hadjárat a Gázai-övezetbe csak idő kérdése. A Hezbollah libanoni és szíriai aktivizálódásával kapcsolatban egyeztetett Putyinnal is, Trumppal is.

A hadsereg teljes készültségben van úgy északon, a libanoni és szíriai határ mentén, mind délen, a Gázai-övezet körzetében.

A választások két főszereplője, a Likud és a Káhol-Láván nagyjából azonos számú mandátumra számíthat a Kneszetben, így a hangsúly a jövendő koalícióra tolódik.

Mint ahogyan áprilisban, úgy jelenleg is a Jiszráél béjténu párt, azaz vezetője, Avigdor Lieberman a "királycsináló": oda áll, ahol teljesítik pártja ideológiájának a követeléseit. Ennek fő pontjai az ultraortodox fiatalok kötelező katonai szolgálata, az ortodox vallási törvények helyett világi szabályozás a házasságkötések, az üzletek nyitvatartása terén, nemek elkülönítésének tiltása járműveken és nyilvános rendezvényeken, stb.

Ezzel éppen ellentétes követeléseket támaszt a két ultraortodox párt, a Jáhádut hátorá és a SASZ.

Súlyos kérdéseket vet fel a milliós arab kisebbség részvétele a választásokon. Ők zömmel a négy pártból szövetkezett Egyesült Listára szavaznak. Ez a párt elvből elveti az állam zsidó jellegét. Az arab szavazók egy része magát palesztin arabnak, és nem izraelinek tartja, ezért nem is vesz részt a szavazáson. Súlyos sértésnek tekintik azt a felvetődött javaslatot, amely zártláncú kamerákat helyezett volna az általuk használt szavazóhelységekbe.

A különböző felmérések alacsony részvételi arányt jósolnak a szeptember 17-én megismételt választásokon. Ez torzulásokat eredményezhet, mert a leadott szavazatok kiértékelésénél nem az  ismert átlagnak megfelelő eredmény jelentkezne. Egy nagyarányú távolmaradás a kisebb, esetenként szélsőséges pártokat erősítené. ◙

Netanjáhu: Ha újraválasztanak, kiterjesztem az izraeli törvénykezést a Jordán-völgyre és a Holt-tenger északi partjára

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök kedden délután, hét nappal a megismételt Kneszet-választások előtt bejelentette, hogy újraválasztása esetén szándékában áll az izraeli szuverenitást kiterjeszteni a Jordán-völgyre és annak déli folytatására, a Holt-tenger északnyugati partvidékére. 

[A fenti térképen jobboldalt látható ירדן felirat: Jordánia; fölötte a bekeretezett נהר הירדן felirat a Jordán folyót jelöli. A térkép nyugati oldalán a דרך אלון felirat jelentése: Álon út, ez lenne a választóvonal a leendő izraeli fennhatóságú Jordán-völgy és a Palesztin Autonómia területe között. A narancssárga színű folt felirata: יריחו, vagyis Jerikó.]

Kijelentését pártja, a Likud tagjai előtt tette a Makkabia-faluban tartott beszéde során.

Netanjáhu utalt az amerikai béketervnek az izraeli választások után várható bemutatására. "Ez egyszeri történelmi alkalom arra, hogy az izraeli szuverenitást a jövőben érvényesíthessük Júdea és Somron területére."

A miniszterelnök hozzátette: ez lesz az állam keleti védőfala, amely biztosítja, hogy soha többé nem leszünk egy néhány kilométernyire elkeskenyedő ország.

A Fehér Ház egy névtelenül nyilatkozó tisztviselője szerint "Az amerikai politikában jelenleg nincs változás."

✎

Egy 2400 négyzetkilométernyi területről van szó, amely északon a jordán-völgyi Tirát-Cvi kibuctól délre kezdődik, a Jordán folyó torkolatában folytatódik, délen pedig a Holt-tenger nyugati partján fekvő Éjn Gedi kibuctól északra végződik, 20-30 kilométeres mélységben, a folyótól, illetve a tótól nyugati irányban. Jerikó városa és környéke palesztin irányítás alatt maradna.

A szóban forgó terület az egész Nyugati Partnak mintegy harmadát teszi ki, alacsony palesztin népsűrűséggel és kritikus stratégiai jelentőséggel.

A többség Izraelben egyetért abban, hogy ha egy jövőbeni független palesztin államalakulat határos lenne Jordániával, terroristák és fegyverek akadálytalanul juthatnának át az izraeli nagyvárosok és a Ben Gurion repülőtér közvetlen közelébe, gyakorlatilag lehetetlenné téve a mindennapi életet. ◙

A térképet a KÁN KOL JISZRÁÉL internetes honlapja közölte, a cikk a tárgyról szóló jelentés lényegének az összefoglalása.

Választások elé: pártok, politikusok, esélyek

Pénteken reggel tizenkét nappal álltunk az ismételt választások előtt.

Még semmi nem dőlt el.

A pártok, a pártfúziók, a vezetők, a meghatározó személyek és mandátumaik várható száma a Kneszetben az alábbi táblázatban.

№	PÁRT	ÁLLÁS	VEZETŐ	MAN- DÁTU- MOK min…max
1	Likud	Jobb-közép	BINJÁMIN NETAN- JÁHU	29…32
2	Káhol-láván (Kék-fehér) ►Hószen le- Jiszráél    ►Telem ►Jés Átid	Centrista	BENI GANTZ Mose Jáálon Jáir Lapid	29…32
3	Háresimá hámeuhedet  (Egyesült lista) ►Bálád (arab) ►Ráám (arab) ►Táál (arab) ►Hádás (komm.)	Bal	MANSZUR ABBÁSZ Ajman Úde Ahmad Tíbi	10…12
4	Jiszráél béjténu (Izrael az otthonunk)	Jobb	AVIGDOR LIBERMAN	10…12
5	Jeminá (Jobbra) ►Hájámin hehádás ►Hábájit hájehudi ►Háihud háleumi	Jobb	ÁJELET SÁKÉD Rafi Perec Becálél Szmotrics	7…9
6	SASZ (keleti/szefárd ultraortodox)	Jobb -általában	ÁRJE DER´I	7…8
7	Jáhádut háTorá (Tórahű zsidóság; askenázi ultraortodox)	Jobb -általában	JÁKOV LITZMAN Mose Gafni	6…7
8	Hámáháne hádemokráti (Demokratikus tábor) ►Merec ►Jiszráél demokrátit ►Tnuá jeruká	Bal	NICÁN HOROVITZ Ehud Bárák Sztáv Sápir	4…6
9	Ávodá-Geser (Munkapárt – "Híd") ►Ávodá ►Geser	Bal	AMIR PEREC Orli Levi	5…7
10	Ocmá jehudit (Zsidó hatalom)	Jobb Kahanista	MIHÁÉL  BEN-ÁRI Itámár Ben-Gvir Báruh Marzel	3…4