Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2020. május 30., szombat

Előttünk a nyár és Netanjáhu harmonikája

NETANJÁHU HANGSZERE. VELÜNK JÁTSZIK RAJTA


☼ Netanjáhu miniszterelnök szombaton este 9 órakor drámai beszédben vázolta a COVID-19 vírusjárvány jelenlegi állását Izraelben. Az utóbbi hetekben lecsengőben lévő, vagy úgy látszó járvány az utóbbi néhány napban kedvezőtlen, emelkedő fordulatot vett, emiatt felszólította az állam polgárait, hogy a vegyék komolyabban a járvány terjedését megelőző előírásokat, nevezetesen az egymás között tartandó kétméteres távolságot, az arcmaszk viselését és a fokozott higiénát. A kormányfő ezek betartatását a polgárokkal a rendőrségre és a városi ellenőrökre bízza.  
Az iskolák újranyitását is elhatározták. A kivételt az a néhány tanintézet jelenti, ahol ismét felütötte fejét a járvány. 
Ő és az utána szóló Jiszráél Katz miniszter a gazdaság mielőbbi talpra állításáról és a munka újrakezdéséről beszélt.

A járvány mindenkori súlyosságától függő időnkénti lazításokat és újbóli szigorításokat a miniszterelnök a tangóharmonikához hasonlította, amelyet hol szélesre nyitnak, hol összecsuknak.

☼ Sávuot ünnepén és szombaton hosszú hétvégét élvezhetett a nem-vallásos izraeli közönség: tömegek látogattak a tengerpartra, a Kinerethez, a Holt-tengerhez és a természetvédelmi parkokhoz.

☼ Szombaton reggel Jeruzsálem óvárosában, az Oroszlános kapunál a szolgálatot teljesítő határőrök gyanúsan viselkedő férfire lettek figyelmesek. Amikor megállásra szólították fel, az menekülni kezdett. Az izraeli biztonságiak üldözőbe vették, és rálőttek. 

A 33 éves kelet-jeruzsálemi lakos, aki, mint kiderült, fegyvertelen volt és egy fogyatékosok számára létesített iskola felé tartott, meghalt. A határőröket kihallgatásnak vetették alá. A Hamasz bosszút esküdött. Júdeában és Somronban az elmúlt órákban számos kilengésre került sor.

Az Oroszlános kapu előtti térségen rendszeresek a fegyveres vagy késes palesztin támadások a határőrök és az izraeli polgárok, vagy annak látszó turisták ellen.

☼ A közelmúltban példátlanul súlyos kiber-támadás-sorozat érte Izrael stratégiai számítástechnika-vezérelte objektumait, köztük a Mekorot vízfeltáró társaság szervereit. Az arab és iráni hekkerek összehangolt kibernetikai támadását a résen lévő izraeli szakemberek hiúsították meg, majd intéztek hasonló támadást egy stratégiai fontosságú iráni kikötő berendezéseit irányító komputeres központ ellen. Izrael felkészült egy átfogó, az állam működését megbénítani képes kiber-háború elleni védelemre és a hasonló jellegű válaszcsapásokra. ◙

2020. május 28., csütörtök

Sávuot 5780/2020 ✡ שבועות תש"ף



A második ünnepnap az idén, amelyet a koronavírus jegyében kell eltöltenünk. Némi vigasz, hogy Izraelben immár kiülhetünk-beülhetünk kávéra-sütire, egy jó falatra kedvenc helyünkön. (Nem az ünnep és az azt követő szombat alatt.)

A következő ünnepnap már csak ősszel jön el, Ros hásáná, Újév. Ki tudja, vajon még akkor is viselnünk kell-e arcmaszkot, amely szakértők szerint csak akkor ér valamit, ha annak pereme tökéletesen illeszkedik az arcra. Márpedig a legtöbb maszk nem ilyen, csak a légzést nehezíti, és saját leheletünk párás érzetét kelti. 
Sávuot (שָׁבוּעוֹת) ünnepe az előző ünnep, Peszách kiteljesedése. Jelentése: Hetek, pontosabban „hét hét”. Az egykoron volt kelet-európai – benne a magyarországi – askenázi zsidóság Sövuajsz vagy Svüesz néven emlegette. Izraelben most csütörtök estétől péntek estéig, a szombat bejöveteléig tart.

„Számláljátok a napokat az ünnepre (Peszáchra) következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elhozzátok a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. A hetedik hét utáni napig ötven napot számláljatok, és ekkor mutassatok be új lisztáldozatot az Örökkévalónak”. (Mózes harmadik könyve, 23, fejezet, 15. és 16. vers)

Peszách másnapján egy mérő, héberül: ómer (עוֹמֶר) árpakévét mutattak be a Szentélyben. Hét hét múlva az ennyivel későbben érő búzát mutatták be ugyanott. Innen a hét hétig, azaz 49 napig, Peszách második napjától Sávuotig tartó Ómer-számlálás kötelezettsége.

Sávuot egyike a három zarándok-ünnepnek (a másik kettő Peszách és Szukot). Izraelben ez egynapos és Sziván hó 6. napjára esik. Az ország határain kívül, „chuc lá´árec”-ben az ünnep kétnapos.

Istennek 33 évszázaddal ezelőtt kettős célja volt az általa választott nép kihozatalával az egyiptomi szolgaságból.

Az egyik a „törvény”-nek fordított Tóra, héberül Torá (תּוֹרָה) átadása e népnek. A szó az „útmutatás”, „instrukció” jelentésű horá´á (הוֹרָאָה) kifejezéssel rokon. A tanulást, a tudást annyira becsülő zsidó néplélekre jellemző: a szülő, hore (הוֹרֶה) és a tanító, more (מוֹרֶה) szó is ugyanebből a gyökből ered!

A másik Izrael földje, Erec Jiszráél (אֶרֶץ יִשְׂרָאֵל) örökbeadása, amelyet a Teremtő már korábban odaígért Ábrahám, Izsák és Jákob ivadékainak.
A Tóraadás éppen hét héttel követte a Kivonulást. Erec-Jiszráélbe azonban csak negyven év múltán érkeztek meg őseink.

A Tóra átadása tehát megtörtént, de átvétele azóta sem teljes. A Törvény, annak isteni szelleme, erkölcsisége sem terjedt el igazán. Mint ahogyan Izrael földjének a birtokbavétele is csak időről időre és csak részben valósult meg azóta. A megígért határokat Egyiptom pataka (a mai Vádi El Aris a Szináj félsziget északkeleti részén) és a „nagy folyam, az Eufrátesz” között csak egy rövid időszakra, Salamon király uralkodása alatt uralta Izrael.

A kettő – Izrael földjének biztonságos birtoklása és a magasrendű társadalmi együttélés – a zsidó sors időtlen öntörvénye szerint egymást feltételezik. Egyik nélkül a másik sem létezhet.
Sávuot ünnepének több nevet adott a hagyomány.
Mózes harmadik könyve, a 23. fejezet 21. versében Áceret-nek (עֲצֶרֶת), a Gyülekezés ünnepének is nevezi: „És hirdessétek ugyanezen a napon: szent gyülekezés legyen nektek, ne végezzetek semmilyen nehéz munkát. Örök rendelkezés legyen ez minden lakhelyeteken, minden nemzedéketekre. ”

Mózes második könyve 34. fejezetének a 22. verse Sávuotot a mezőgazdaság jeles fordulóival kapcsolja egybe: „És a Hetek ünnepét tartsd meg a búza zsengéjének az aratásakor, héberül: bikuréj k´cir hitim (בִּכּוּרֵי קְצִיר חִטִּים) és a betakarítás ünnepét, héberül hág há´ászif (חַג הָאָסִיף)…”

Ezért a Bikurim, a Kácir és az Ászif nevekkel is illetik ezt az ünnepet.
Az ország újranépesülése óta a kibucok, mosávok szívderítő eseménye ilyenkor az új terméssel felvonuló gyerekek.
Hagyomány ezen az ünnepnapon tejes ételeket fogyasztani. Hogy miért? Az egyik magyarázat szerint a Tóraadás előtt Izrael nem ismerte a kóser, azaz kásér (כָּשֵׁר) azaz „alkalmas”, „megfelelő” vágás, valamint a tejes és húsos ételek elkülönítésének a törvényét, így csak tejes ételeket fogyaszthatott.

Egy másik magyarázat szerint tejes ünnepi menü a tejjel-mézzel folyó ország, Erec závát háláv ud´vás (אֶרֶץ זָבַת חָלָב וּדְבַשׁ) jelképe.
Ismét más vélekedés szerint a Sávuotkor adott Tóra olyan a népként akkor megszületett Izraelnek, mint anyja teje az újszülöttnek.

A zsinagógákat a zsengék Szentélybeli bemutatása emlékére szokás zöld leveles ágakkal díszíteni.

A zarándokünnepek imáin kívül Rut könyvét (Megilát Rut) is felolvassák a zsinagógákban. Ennek az a hagyomány az alapja, hogy ezen a napon, Sávuotkor született Dávid király, aki Rut dédunokája volt.

Hagyományőrző közösségekben a felnőtt férfiak Sávuot éjjelét ébren, Tóra-tanulással töltik. Mondják, hogy ezen az éjjelen megnyílnak az Ég kapui és az ilyenkor mondott kívánságok teljesülnek. ◙

2020. május 21., csütörtök

Jeruzsálem-nap 🕎 Jom Jerusálájim 🕍 יום ירושלים




Az idén csütörtök estétől péntek estéig emlékezünk Jeruzsálem Óvárosa felszabadításának a zsidó időszámítás szerinti 53. évfordulójára.


A Gergely naptár szerint az esemény 1967. június 7-én történt.


Ezen a napon, a Hatnapos Háború harmadik napján űzte ki a Cáhál, az Izraeli Hadsereg a "Jordán Légió" (a néhai Husszein király beduin hadserege) katonáit a Város történelmi negyedeiből, ahol 19 éves jelenlétük alatt minden zsinagógát leromboltak. ◙

2020. május 12., kedd

Megszűnt a járvány ✷ A tanítványok ünnepelnek...



… igaz, ez 1900 évvel ezelőtt történt. Simon Bár Jocháj rabbi, a nevezetes „Zohár” szerzője tanítványairól van szó, akik között járvány tört ki. És az Ómer-számlálás, (magyarul gabonakéve-számlálás) vagyis a Peszách és a Sávuot ünnepek közötti 50 nap 33. napján a járvány megszűnt.

Azóta üli Izrael népe a LÁG báÓmert, és gyújtanak örömtüzeket világszerte (már, ahol ezt tehetik).

Az idén május 12-re, keddre esett a nevezetes dátum.

És az idén, évszázadok óta első ízben, Erec-Jiszráélben nem gyújtottak tüzeket (legalábbis a hatóságok megtiltották), mert egy soha nem látott járvány napjait éljük, és a felelősök elejét akarják venni minden gyülekezésnek, ahol az emberek megfertőzhetik egymást.

A Cfát közelében fekvő Meronban, a Tanaiták sírjai körül az idén nem gyűlt egybe sok tízezer ember. A tüzeket most csak néhány tucat fő előtt gyújtották meg.  

A Lág Báómer háttere
És számláljátok a napokat az ünnep (Pészách) másnapjától, attól a naptól, amelyen elhozzátok a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet.” (Mózes III. könyve, 23 fejezet, 15 vers)

Eddig az „Omer” magyarázata. És mi az a „Lág”?

A „Lág” – tulajdonképpen L-G – két betű: a Lámed (számértéke: 30) és a Gimel (számértéke: 3) összevonása egy szóvá. Vagyis Lág [ל"ג] = 33. Lag BáÓmer [ל"ג בעומר] = a 33. nap az Ómerban, azaz a Kéveszámlálás 33. napja.

Miért zarándokolnak tömegek éppen a Méron hegyre?
A Gálilban tartott népi örömünnep, arameus szóval hilulá, hosszú évszázadok óta a Méron hegyen zajlik. Központjában egy varázserejű ember hagyomány szerinti síremléke áll.

Simon Bár-Jocháj (vagy Ben-Jocháj) a mártírhalált halt Akiba rabbi tanítványa volt, a tanaiták, a Talmudot hagyományozó első atyák egyik kiemelkedő alakja. A keresztény időszámítás 2. évszázadában élt. Neki tulajdonítják a Zohár (Ragyogás) nevű misztikus irat szerzőségét.
Bár-Jocháj rabbit a Talmud Simon rabbi néven említi. A hagyomány kiemeli csodatevő képességeit. Ez lehet az oka, hogy a népi képzelet halála után is afféle közbenjáró erővel ruházta fel őt, aki imádkozhat a hívő emberért. 

Bár-Jocháj rabbi az ősi iratok szerint fiával együtt 12 éven át egy barlangban rejtőzött az életére törő római katonák elől. Ez idő alatt írta meg a rejtett tudással foglalkozó művét. Amikor tudomására jutott, hogy a rá kirótt halálos ítélet már nem érvényes, előjött rejtekéből, mi több, egyenesen Rómába hajózott. Magától Hadrianus császártól kérte a zsidó vallás parancsait, így a körülmetélést tiltó törvények eltörlését. Küldetése sikerrel járt. ◙

2020. május 9., szombat

Győzelemtől győzelemig



Még ebben sem tudtak megegyezni.
A nyugati szövetségesek 1945. május 8-án, a Szovjetunióban május 9-én ünnepelték a Győzelem napját (Oroszországban máig). A II. világháborúról van szó, annak is az európai befejezéséről. A szovjet hadsereggel ugyanis a fegyverszünet hivatalosan egy nappal későbben, a moszkvai időszámítás szerint lépett érvénybe.

„Az ünnepi díszlövések és a harangzúgás után a népek elkezdték számolni a veszteségeiket; Izrael népe az életben maradottakat” – emlékszem egy írásra.

A második világégés egyik folyománya – Izrael Állam létrejötte.
Létrejött volna az európai zsidóságot ért katasztrófa nélkül is? Talán. Egyszer. Nagysokára.

Ugyanebben az évben, 1945-ben, március 22-én, Kairóban megalapították az Arab Ligát.
Akkor még kevés független arab állam volt, de vezetőik látták, hogy a kialakuló új világrend nem éppen kedvükre való.

Az arab értelmiség zöme a náci Németországtól várta, hogy az arab világot megszabadítsák a brit és a francia gyámságtól. Egyiptom három későbbi elnöke: Nagib, Nasszer és Szádát – a háború alatt fiatal tisztek – egyértelműen németbarátok voltak. Szádát még kémkedésre is hajlandó volt.

A palesztinai arabság ennél is nagyobb várakozással, vágyakozással szemlélte a Rommel-vezette Afrika-Korps előrehaladását az egyiptomi sivatagban, tőlük remélve az országban izmosodó zsidó „jisuv” (lakosság) megsemmisítését.

„Nincs többé Monsieur, nincs többé Mister / Az égben Allah, a földön Hitler” – ez volt a sláger a negyvenes évek elején az arab kávéházakban. A Führert gyakran az Abu Ali névvel tisztelték meg, ami csak egy Messiás-féle szabadítónak jár ki.

A Gondviselés és Montgomery tábornok elhárította a vészt az akkor már félmilliós erec-jiszráéli zsidóság feje fölül és elhervasztotta a palesztinai arab reményeket.

A Hitlernél előszobázó jeruzsálemi főmuftiról, Hadzs-Amin el-Husszeiniről, aki Jasszer Arafat nagybátyja volt, magyar nyelven is sok összefoglaló olvasható a világhálón.

A Palesztin Autonómia élén több, mint 15 éve Mahmud Abbász, „kunja”, apa-nevén Abu Mázen áll, aki doktori tézisében tagadta, hogy a Holokausztban hatmillió zsidót öltek meg. A diplomamunkát Moszkvában fogadták el.
A második világháború által megváltoztatott világ nincs többé. A Szovjetunió, a „szocialista tábor”, a nyugati civilizáció megingathatatlannak tűnő pénzügyi és társadalmi stabilitása, a két – európai eredetű fehér emberek által irányított – világhatalom egymást fenyegető-ellenőrző-kiegyenlítő egyensúlya a múlté. 

Eljött a 21. század, már a kezdetén a New York elleni terrortámadással, az Iszlám agresszív megjelenésével világszerte, Európa fokozatos benépesítésével muzulmán bevándorlók millióival, Kína látványos terjeszkedésével a világgazdaságban és katonai erőben, a korábbi amerikai és orosz hegemónia számlájára.

A váratlanul érkezett és kiszámíthatatlan következményekkel járó világjárvány talán az egész jelenlegi gazdasági és katonapolitikai helyzetben ismét drámai változásokat hoz. Lehet, hogy évtizedek múlva a 2020-as évre mint a koronavírus-korszak kezdetére fognak emlékezni. 
Az izraeli tavaszban furcsa öregemberek tűnnek fel. Sötét öltönyükön kitüntetések, itt-ott váll-lapok, tiszti rangjelzéssel. A szovjet hadsereg Izraelbe vándorolt veteránjai ők, akik emlékeznek és emlékeztetnek. Nagyon öregek: aki a negyvenes években tiszt volt, az ma már a kilencvenhez közelít, ha nem a százhoz.

A Cáhál, az izraeli hadsereg az ottani rendfokozatnak megfelelő nyugdíjat folyósítja számukra.

Nemsokára az utolsó élő tanú is eltűnik a régi világból.
„Az a kérdés, hogy ki nyerte meg ezt vagy azt a háborút, éppen olyan marhaság, mint az, hogy ki nyerte meg a San Francisco-i földrengést” – olvastam valahol.

Végül is, kik a győztesek? Azok, akik békében, biztonságban élhetnek. A vesztesek a halottak, a sebesültek, a gyászolók, a megalázottak.

A héber szó a győzelemre: Nicáchon – נִצָּחוֹן. A szó a nécách – נֵצַח, magyarul örökkévalóság szóval van kapcsolatban.

Izraelnek sorsa és feladata, hogy minden ellenkező erő ellenében örök időkre fenntartsa magát a történelem sodrában. ◙

TANÁCSKÉRÉS

Izraeli Hírlevél blogom áttekintési statisztikája havonta 5 … 10 ezer olvasót mutat. Ehhez képest a Rendszeres olvasók paraméter mellett a 2 (kettes) szám áll.
Ezt hogyan növelhetném, vagy hogyan növelhetnétek?
Megköszönöm a tanácsadást az izraelihirlevel@gmail.com postafiókon.

Halmos László


2020. május 5., kedd

Áttörés a Koronavírus elleni küzdelemben ✧ Két izraeli kutatóintézet ellenanyagot fejlesztett ki



„Büszke vagyok az Izraeli Biológiai Kutatóintézet munkatársaira. Jelentős áttörést hajtottak végre. A zsidó kreativitás és találékonyság tette lehetővé ezt a sikert” - mondta Naftali Bennett honvédelmi miniszter, miután hétfőn látogatást tett a Nesz Ciona városban működő laboratóriumban.

A Honvédelmi Minisztérium nyilatkozata szerint az Izrael Biológiai Kutatási Intézet (IIBR) befejezte a COVID-19 antitest-alapú oltóanyag fejlesztési szakaszát.

Az intézet jelenleg az ellenanyag szabadalmaztatásán dolgozik, hogy szerződést köthessen a kereskedelmi fejlesztésre.

A jogi eljárást összehangolják a Honvédelmi Minisztériummal.

A kutatóintézet plazmagyűjtést is végez olyan személyek véréből, akik felépültek az új koronavírus fertőzéséből, abban a reményben, hogy ez segíthet a további kutatásban.

Egy másik izraeli kutatócsoport, a MigVax  is közel áll a koronavírus-oltás első fejlesztési szakaszának befejezéséhez. A MigVax a MIGAL Galilee Kutatóintézet leányvállalata.

Ez a csoport a múlt héten 12 millió dolláros befektetésben részesült a jeruzsálemi központú OurCrowd beruházási szolgáltatótól. ◙

FORRÁS: A The Jerusalem Post internetes hírportálja, a jpost.com