A korona-kabinet döntése: vasárnap nyitnak a fodrászatok, a szépségszalonok, a konditermek, a nyaralók, következő vasárnap az utcai üzletek

A csütörtökön az éjjeli órákig tartó, heves vitákkal tarkított korona-kabinet ülés döntése:

Vasárnap, november 1-én újra kinyitnak a fodrászatok, a kozmetikai szalonok, a konditermek, a panziók (vidéki nyaralók, "zimmerek"), újra indulhat a gépjárművezető-oktatás, míg az utcai üzletek csak egy hét múlva, november 8-án nyithatnak ki. 

Az ülésen Jiszráél Katz pénzügyminiszter az utóbbiak halasztása miatt súlyos tévedéssel vádolta az egészségügyi minisztériumot, amiért alapos indok nélkül tömegeket foszt meg a megélhetésüktől.  

A zsinagógák nyitva tartanak: az épületen belül egyszerre legfeljebb 10, fedetlen terepen 20 személy tartózkodhat.

A csütörtökön elvégzett 33 ezer teszt 630 személynél mutatott ki Covid-19 korona-pozitív vírusfertőzést. ◙

Kihívások – várjuk a megoldást!

 – A koronavírus-zárlatból történő mielőbbi és minél kevesebb állami költséggel, fölös adminisztrációval, bonyodalommal járó valódi feloldást vár az ország népe

– Ha a koalíció összetétele nem teszi lehetővé a vírusjárvány és egyéb bajok hatékony kezelését, akkor változatatni kell, "bármi fáj" 

– A 2021. év költségvetési huzakodást jó lenne befejezni

– A Gázai-övezettel határos izraeli települések teljes és végleges biztonságát, a rakétatámadások beszüntetését minden áron el kell érni

– A családon belüli erőszak kíméletlen büntetésére van szükség (a legutóbbi hetekben két asszonyt gyilkolt meg a párjuk)

– A lassan hagyománnyá váló tüntetgetés a kormányfő ellen, miközben a célszemély otthonában pihen, vagy sokezer kilométeres távolságban vendégeskedik, több, mint fölösleges: tragikomikus. Nem látok jó megoldást, és nem bízok az alternatívában sem. Talán a vírus valamikori távozásával az Izraelhez jobban illő kormányzati forma is létrejön. ◙

A zárlat feloldása vasárnaptól: részleges és feltételes

RONNI GAMZU PROFESSZOR: MINDEN EREDMÉNY A ZÁRLATNAK KÖSZÖNHETŐ 

A koronavírus-kabinet csütörtökön délután megszavazta az óvodák, a kisvállalkozások, az éttermi elvitel-szolgáltatások újbóli megnyitását.

Közel 5 órás tanácskozás után a koronavírus-kabinet döntése értelmében vasárnaptól feloldják a gazdaság egyes részeinek zárlatát, miután a napi új koronavírus-fertőzöttek száma az egyhónapos zárlat után 4000-ről 2000 közelébe csökkent.

Vasárnaptól újra kinyithatnak azok a kisvállalkozások, amelyekben nincs félfogadás, kinyitnak az óvodák, engedélyezik az éttermek hazaviteli szolgáltatásait (take away) és a tengerparti fürdőhelyek, nemzeti parkok látogatását is.

A Nyugati Fal előtti térség "kapszulás" elválasztókkal látogatható maximum 2000 személy számára.

Feloldották a lakhelytől egy kilométernél hosszabb távozás tilalmát is.

A tömegközlekedés visszaáll normális működésére, de a járművek legfeljebb a befogadható utaslétszám felét szállíthatják. 

A Ben Gurion repülőtér is visszaáll zárlat előtti üzemére. Aki az úgynevezett "vörös" országokból érkezik, két hetes karanténra kötelezik. (Ennek megítélése egyik napról a másikra változhat.)

Látogatások, szomszédolások: zárt térben legfeljebb 10, szabadtéren legfeljebb 20 személy lehet jelen együtt. 

Az esküvői rendezvényeket továbbra is legfeljebb 20 résztvevővel engedélyezik, ami ellen Árje Der´i belügyminiszter, a szefárd ultraortodox SASZ párt vezetője tiltakozott, mondván, hogy ez a gyakorlatban nem tartható, ezért azt várhatóan meg fogják szegni.

A két méteres távolság és a maszkviselés betartása továbbra is kötelező.

✧      ✧      ✧

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök megelégedéssel nyugtázta korábbi döntését, mely szerint a koronavírus-fertőzések múlt havi drámai emelkedése nyomán egy hónapos országos zárlatot vezetett be, és ezt olyan sikernek nevezte, amelyre több európai ország mintaként tekint.

A kormányfő a koronavírus-kabinet ülésén kilátásba helyezte, hogy amennyiben a vírus-fertőzési mutatók ismét romlani fognak, a fokozatos feloldásokat eltörli és visszaállítja a teljes zárlatot.

A zömmel ultraortodox-lakosságú településeken továbbra is magasak a fertőzöttségi szintek, így Ronni Gamzu professzor, a kormány által a koronavírus megfékezésére kinevezett vezető szakértő ajánlására a zárlat intézkedései egyelőre érvényben maradnának: konkrét döntések ezzel kapcsolatban a jövő héten várhatók.

Juli Edelstein egészségügyi miniszter csütörtökön optimizmusáról beszélt és kifejezte reményét, hogy a jövő hét elején további korlátozásokat oldanak fel.

A bevásárlóközpontok (kánjonim) és a nagyobb üzletek megnyitásának a feltételét több miniszter a napi 1000 eset eléréséhez köti, gazdasági szakértők viszont ezek mielőbbi újranyitását javasolják, tekintettel a már eddig elszenvedett milliárdos nagyságrendű károkra. ◙

Betekintés Izrael olvasztótégelyébe

Befejeződtek Szukkot félünnep-napjai. Beköszöntött a Szombat, amellyel együtt búcsúzunk Szukottól és az idei őszi ünnepektől, amelyeket beárnyékolt az országunkat is megfertőző világjárvány.

Itt, Izraelben e Szombathoz most két ünnep is társul: Smini áceret (שמיני עצרת) és Szimchát Torá (שמחת תורה) Izraelen kívül a két jeles napot egymás után tartják.

Soha, mióta az Állam fennáll, ennyi vita, ennyi vádaskodás, ennyi konfliktus, ennyi ellenségeskedés, ennyi idegeskedés még nem volt az őszi ünnepek alatt, vezetők és polgárok, szakértők és egyszerű emberek között.

Persze: békeidőben, egészségben, kellemes kiránduló nyárvégi hetekben velünk ünnepel a nyugalom. Most azonban, amikor a fülledt hőségben kényszerű maszk mögé bújunk, arcunkat nem mutathatjuk, minden borul. Ember és ember, zsidó és zsidó, arab és arab között. Izrael 9 milliós népessége tucatnyi társadalmi rétege mind a magáét védi, a hagyománya, értékrendje mögé rejtőzik. Minden áron.

                                               ✧      ✧      ✧ 

Olvasztótégely. Divatos kifejezés volt ez az Állam első éveiben, amikor 70 vagy 80 diaszpórából érkeztek haza Izrael fiai. Lakás helyett sokaknak sátortábor jutott, húsétel helyett jutányosan importált fagyasztott hal. A megtermelt kevés zöldséget, gyümölcsöt csak a gyerekeknek osztották.

És mégis kialakult a száznyelvű alijából a héberül beszélő ifjúság. Az olvasztótégelynek természetesen héber neve is van: kur hituch (כור היתוך).

Számunkra, régebben alijázottak számára feledhetetlen a budapesti származású DOSH (דוש) bűbájos karikaturája, „akinek” alkotója a Szrulik nevet adta: Izraelke. (Cikkem bevezető ábrája) Az olvasztótégely siker-nemzettje.

Az azóta eltelt két nemzedék társadalma megalapozódott, az olvasztótégely tartalma felhígult. A vezetők egyre kevésbé mutatnak személyes példát, ideges városi polgárok képesek megütni a rend őrét, de amazok sem mindig takarékoskodnak egy-egy odacsapással.

✧      ✧      ✧

Kicsiny országunk társadalmában szerkezeti hibák vannak. Szerintem életveszélyesek, amennyiben a Területek nélkül 22,000 km²-es, hosszú távon életképtelen „kis Izrael” 9 milliós lakosságát öt vagy hat egymással potenciális konfliktusban álló entitás alkotja.

1. Az államot megalapító, kiharcoló askenázi-európai, zömmel világi vagy mérsékelten hagyományőrző népesség utódai, „három gyerek és két kutya” vagy fordítva – ez az államot védő és fenntartó intelligencia java.

2. Az askenáziak előtt, elsőnek hazatért „keleti”, szefárd zsidóság, tömegeiben kevésbé tanult és művelt, nemzeti felfogású, szélsőségekre hajlamos, de az országépítéshez és az állam védelméhez messzemenően hozzájáruló tömegek.

3. Az Állam alapításakor itt megmaradt 150-200 ezres, ma kétmilliós, részben ellenséges érzelmű arab népesség (biztos kivétel a drúz és cserkesz lakosság, kb 200 ezer fő, és talán a keresztény-arab kisebbség, kb. 150 ezer fő).

4. Az Állam alapításakor néhány ezer főnyi, ma már milliós, a népesség többi rétegétől elkülönülő, a honvédelemben és az építő munkában minimális részt vállaló, viszont a szociális hálót rendkívüli mértékben megterhelő ultraortodox-zsidó (chárédi) tömeg a maga különleges törzsi igényeivel és követeléseivel (ez az arabok többségére is jellemző) 

5. Küllemében, műveltségében az első csoporthoz hasonló, de attól több paraméterében eltérő százezres tömeg a kilencvenes évek óta érkezett „oroszok”: többségük nem, vagy csak részben zsidó, a zsidó mivoltban döntő főrabbinátus által maguk vállalta zsidóságukból megalázóan kiközösítettek. 

6. A nyolcvanas évek óta több hullámban behozott etiópiai népesség. Zsidó voltukban széles körben kételkednek. Szaporaságuk jóval átlag fölötti, az összes többi réteg ódzkodik befogadásuktól – az önkormányzatok ide-oda tessékelik őket, "jaj, csak ne hozzánk!". Vezetőik követelődzése folytonos: alijáztassanak további tízezreket!

✧      ✧      ✧

Az olvasztótégelyből egymás után csapódnak ki a többé-kevésbé már egybeolvadt elemek.

A nyugatias parlamentáris demokrácia játékszabályait ebben a szituációban eljátszani „mission impossible”. Izrael Állam kibernetikai nagyhatalom, katonai középhatalom, mindez harmadik világbeli társadalommal és problémákkal.

Isten óvja Izraelt!

Szukot félünnepén áldást, egészséget Izrael házának és az egész világnak!

Chol hámoéd Szukot

שבוע טוב ומועדים לשמחה ולבריאות! (עד ליום ו', לערב שמחת תורה)

Jó hetet, és áldással, egészségben eltelő Szukot-félünnepet kívánok. Moádim leszimchá!

(Október 9, péntek estéig)

Szukot, Sátoros ünnep 2020 ✡ חג הסוכות תשפ"א

Október 2-án, péntek este veszi kezdetét idén a Sátoros ünnep, héber nevén Szukot, vagy Chág hászukot. Ellentétben a néhány nappal korábban tartott, komor hangulatú Jom Kippurral, ez örömünnep: egyike a három zarándokünnepnek, amelyet az ókorban, a Szentély fennállása idején Jeruzsálemben töltött a nép, és ott minden család áldozatot mutatott be Isten előtt.

Az ünnepnapról Mózes 3. könyve rendelkezik (23:34-44)  a zsidó naptár hetedik, Tisri hónapjának a 15. napjától a 21. napig: “...Sátrakban lakjatok hét napon át; mindenki lakjék sátrakban. Tudják meg nemzedékeitek, hogy sátrakban lakattam Izrael fiait, midőn kivezettem őket Egyiptomból...”

A héber Szukot szó többesszámban van és “sátrakat” jelent. Nem a mai értelemben vett sátrat – ennek a neve héberül “ohel” – hanem annál stabilabb, bódé-szerű építményt. A Tóra parancsa szerint azért építjük, hogy az ünnep tartama alatt benne is lakjunk: ott étkezzünk, sőt, aludjunk is. Ezt így, szó szerint ma nagyon kevesen tartják: csak a fő étkezésekre vonul be a család. 

Az előírásos “szuká” stabil és az épített lakáson kívül áll. Az izraeli gyakorlatban udvaron, parkolóban építik meg, de az errefelé szokásos lapos tető is gyakran ad helyet neki. Ha az erkély kiugrik a ház síkjából és nem fedi semmi – pl. a fölötte lévő erkély – akkor az is megfelel. Vallásos negyedekben eleve úgy építik a házakat, hogy az erkélyek ne egymás fölé kerüljenek.

A “szuká”-nak legalább három oldala van. Tetejéről látni kell az eget, ugyanakkor árnyékot adónak is kell lennie, ezért lombokkal fedik be a tetejét. Belülről illik szépen feldíszíteni.

Az ünnep hagyományához tartozik még a négyféle növényből egybefűzött csokor: a pálmaág (luláv), a citromra emlékeztető etrog, a mirtusz-ág (hádász) és a fűzfagally (árává). A hagyományhű zsidó férfiak e négy növényt két kezükben  tartva jelennek meg a zsinagógában.

✧    ✧    ✧

Izrael zsidók lakta településein eddig magán- és közösségi sátrak sokaságával lehetett találkozni az ünnep hét napja alatt: aki nem tudott saját “szukát” építeni, az a vallási előírás minimumát teljesítve a megfelelő áldásokat a nyilvános, vagy a szomszéd sátrakban is elmondhatta. A járvány miatti korlátozások azonban ebbe is beleszólnak: most jobbára csak a legközelebbi családtagok ülhetnek együtt sátruk lombtetői alatt.

Az ünnep október 9-éig, péntekig estig tart, és Szimchát Torá fejezi be péntek estétől szombat kimeneteléig.

Az ilyenkor szokásos “hákáfot” körmenetekre a járvány korlátozásai miatt az idén nem kerül sor.

 ✧    ✧    ✧

Itt, a Földközi tenger délkeleti partján a naptár szerinti ősz még a forró európai nyarat idézi. Az ünnep első és utolsó ünnepnapja közé eső félünnep-napokon az irodák és a tömegközlekedés járatai a rendkívüli rendelkezéseknek megfelelően működnek. Az iskolai és egyetemi oktatás komputeres táv-foglalkozású, vagy hagyományos, frontális folytatása és dátuma az adott tanintézetnek adott rendelkezésektől függ. ◙