Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2011. december 31., szombat

2011 Izraelben

A 2011. december 31-ről 2012. január 1-re virradó, pezsgősüveg-durranásoktól és elcuppanó pusziktól hangos éjfél a héber időszámítás szerint nem egyéb, mint az 5772. év Tévét hó 5. napja. Éjfél előtt is, éjfél után is. Ezen időszámításban ugyanis a nap napnyugtától a következő napnyugtáig tart.

Ám Izraelben szinte minden a Gergely-naptár alapján rendeződik, a vallási ünnepek kivételével.

Az éves számadást az újságok mindkét újév: az őszre eső zsidó újév és a Gergely-naptár szerinti előtt is közzé teszik. Így tesz az Izraeli Hírlevél is – a legfontosabb eseményekre szorítkozva.

Lássuk hát…

• Február 5         Az egyiptomi politikai káoszt kihasználva a Sínai félszigeten terroristák felrobbantják az Izraelbe (és Libanonba, Jordániába) vezető földgáz-vezeték egy kompresszor-állomását. A gázszállítás hetekig szünetel
• Február 6         Anat Kamm 24 éves lányt katonai szolgálata alatt elkövetett visszaélés miatt – CD-lemezekre vett fel bizalmas adatokat és azokat egy izraeli újságírónak továbbította – bíróság elé állítják. Az ítéletet októberben hirdetik ki: négy és fél évi börtönbüntetés
• Március 12      Két palesztin behatol a Nyugati Parton (Ciszjordánia) lévő Itamar faluba, és egy házban egy család öt tagját késsel mészárolják le, köztük egy 11 éves, egy 3 éves gyereket és egy 4 hónapos csecsemőt
• Március 15      Az izraeli haditengerészet a Vörös tengeren feltartóztatja a „Victoria” hajót és lefoglalja a rajta szállított fegyverszállítmányt, amelyet Iránban rakodtak be és a Szuezi csatornán át a Gázai övezetbe kívántak juttatni
• Március 22      Mose Kacav volt államelnököt több rendbeli nemi erőszak vádjával hét évi letöltendő fegyházbüntetésre ítéli a Törvényszék
• Március 23      Palesztin terroristák bombát robbantanak a jeruzsálemi „Binjánéj Háumá” kultúrközpont előtti autóbusz-megállónál: egy asszony meghalt, 50 ember megsebesült
• Március 30      Az izraeli televízió átáll a digitális közvetítésre
• Április 4           Dirar Abi Seesi gázai mérnök az izraeli Törvényszék előtt. A vád ellene: ő fejleszti az izraeli területre évek óta kilőtt Kasszam-rakétákat. A mérnök azt állítja, hogy a Moszád Ukrajnában rabolta el őt és onnan szállította Izraelbe
• Április 7           A „Vaskupola” nevű izraeli rakétaelfogó rendszer a hadtörténelemben először rövid távú rakétát semmisít meg a levegőben
• Április 27         Második robbanás a Sínai-félszigeten áthúzódó gázvezetéken: az Izraeli Elektromos Művek átáll a környezetet szennyező nyersolaj használatára
• Május 15         „Nakba” (Katasztrófa) napja – Izrael Állam függetlenségi napja a Gergely-naptár szerint. A libanoni és a szíriai határra hozott tüntetők áttörik a határkerítést és izraeli területre lépnek. A nem kellően felkészült határőrség csak órák múltán tudja visszaűzni a határsértőket
• Június 5            A Hatnapos Háború évfordulóján a határsértések megismétlődnek. Szíria 20 halottat jelent, Izrael 12 sérültet
• Június               Egy polgár tiltakozása a „Cottage” gomolyatúró magas ára ellen megindítja az általános társadalmi elégedetlenség kifejezését: előbb a Facebook hálón, majd az utcákon
• Június 17          Egy gázrobbanás lerombolja több épület homlokzatát Natanja tengerparti főterén. A szerencsétlenségben három fiatal lány életét veszti
• Június 22          Egyiptomban kémkedés gyanújával letartóztatják Ilan Grapel izraeli-amerikai állampolgárságú diákot, aki a kairói Tachrir téren tüntetőkkel beszélgetett
• Július 12           Harmadszor robbantják fel a földgáz-vezetéket a Sínai félszigeten
• Július 14-től     A magas lakásárak miatt több városban tüntetések sorozata indul: Tel Aviv elegáns útvonalán, a Rotschild-fasorban sátrakat vernek a tiltakozók. A fiatalok a fokozódó társadalmi egyenlőtlenségek és bankok kamatpolitikája ellen is szót emelnek
• Augusztus 19   Jeruzsálemben útjára indul a város főútvonalain közlekedő, zsidó és arab negyedeket összekötő villamos
• Augusztus 29   egy 20 éves palesztin Tel Aviv tengerpartján egy night club előtt várakozó fiatalokat kezdi késelni. Öt civil és négy rendőr sebesül meg, amíg ártalmatlanná teszik
• Szeptember 2   Törökország kiutasítja az izraeli nagykövetet, Erdogan másodtitkári képviseleti szintre szállítja le országa kapcsolatát Izraellel – mindezt egy ENSZ-beszámoló előtt, amely Törökországot marasztalja el a 2010-es „Gázai blokádtörő hajóraj” miatt
• Szeptember 9   Ezrek ostromolják meg a kairói izraeli nagykövetséget, áttörve az épület előtt emelt betonfalat. A bent tartózkodó hat alkalmazott egy biztonsági szobába zárkózik; Obama elnök telefonja révén végül egyiptomi kommandó menti ki őket a lincselő csőcselék elől
• Szeptember 14 A Jordániában működő izraeli nagykövetség csaknem minden tagját hazarendelik egy figyelmeztetés után: Ammanban  tömegek készülnek megostromolni a követséget
• Szeptember 27 Újabb robbantás az Egyiptomból Izraelbe vezető földgáz-vezetéken
• Október 5        Daniel Schechtman izraeli vegyész-professzor nyeri az évi kémiai Nobel-díjat
• Október 18      Gilád Salit tizedes egy, a Hamasz terrorszervezettel német közvetítéssel létrehozott megállapodás eredményeképpen több, mint 5 éves fogság után visszanyeri szabadságát. Izrael két ütemben 1027 palesztin terroristát bocsát szabadon
• Október 27      Izrael kiszolgáltat 25 egyiptomi csempészt Kairónak Ilan Grapel ellenében: a diák hazatérhet
• November 10  A Legfelsőbb Bíróság jóváhagyja a Törvényszék ítéletét Mose Kacav volt államelnök ellen
• December 7     Mose Kacav volt államelnök bevonul a börtönbe ◙

2011. december 30., péntek

Változnak a játékszabályok: emberrablás – háború

Egyetlen, szerencsétlenül fogságba esett tizedes visszatéréséért több, mint ezer terrorista: véreskezű gyilkosok és segítőik szabadon engedése. Kegyetlen lecke volt Izraelnek.

Ráadásul ez nem is az első, és még nem is a legrosszabb volt: most egy élő katonát kaptunk. Volt olyan “fogolycsere”, amikor halott katonáink koporsóit kaptuk meg többszörös gyermekgyilkos szabadon engedéséért.

Egy nyolctagú minisztertanács a napokban jóváhagyta a hadsereg stratégiai elgondolását: bármilyen katona- vagy emberrablást azonnal katonai megtorlás követ.

A nyolctagú fórumon a kormány legfontosabb poszton álló miniszterei vettek részt. A fórumon elnöklő Binjamin Netanjáhu miniszterelnök így fejezte ki a határozatot: “Mostantól változnak a játékszabályok. A változtatás elengedhetetlen volt.”

Ehud Barak honvédelmi miniszter a jövő héten kapja kézhez az úgynevezett Samgar-jelentést, amely egyértelmű szabályzatot tartalmaz a hadsereg teendőire ellenséges katona- vagy emberrablás esetén.

Az ilyen esetben teendő lépések hivatottak bizonyítani a körzetben garázdálkodó terrorszervezeteknek: az emberrablás nem kifizetődő számukra. ◙

2011. december 29., csütörtök

Kadhafi lánya Izraelbe készül?

Éspedig nem látogatóba, hanem egyenesen letelepedni. Erről ír a hitelesként ismert Intelligence Online honlap.

A hírszerzési és diplomáciai ügyekkel foglalkozó internetes újság munkatársának állítólag olyat mondott Aisha Kadhafi, a megdöntött, majd kivégzett líbiai diktátor 35 éves lánya, hogy Izraelben sokkal inkább biztonságban érezné magát, mint jelenlegi búvóhelyén, Algériában.

Aisha attól tart, hogy Algéria kiszolgáltatja őt az új líbiai rezsim hatóságainak.

A szóbeszéd szerint a megdöntött diktátor anyai részről zsidó származású volt. Egy idős izraeli zsidó asszony ez év elején az izraeli TV2 állomáson beszámolt líbiai családi kapcsolatairól, és azt állította, hogy (az akkor még biztos nyeregben lévő) Muammar Kadhafi neki másod-unokatestvére.

Aisha minden esetre Nick Kaufman sztárügyvédet bízta meg érdekei képviseletével. Kaufman az izraeli ügyészségen dolgozott, az utóbbi években a hágai nemzetközi bíróságon védőügyvéd.

A Kadhafi-lány nem elveszett ember… ◙

Leejtették az elfogó rakétákat – a kár több százezer dollár

Az Izraeli Légierő egy, az ország déli részén lévő katonai bázisán karbantartási rutinművelet  közben húsz darab „Tamir” tipusú elfogó rakéta egy szállító járműről a földre esett.

Több rakéta megrongálódott.

Ezeket a rakétákat a „Vaskupola” (Kipát bárzel, angolul Iron dome) tipusú rakéta-elhárító rendszerhez használják. A rakétákkal a „Vaskupola” rendszer számára kiképzett technikusok foglalkoztak.

Minden egyes ilyen rakéta ára ötvenezer dollár körül mozog, így az okozott kár több százezer dolláros.

A munkabaleset hétfőn történt.

A baleset körülményeinek a kivizsgálására Ido Nechustán vezérőrnagy, a Légierő parancsnoka vizsgálóbizottságot nevezett ki. A bizottság jelentésének közzétételéig a nevezett rakétatipussal való foglalkozást felfüggesztik.

A „Tamir” tipusú rakéták biztonságos belső kialakításának köszönhetően azok járműből földre vagy betonpadlóra való esésnél sem robbannak fel.

A baleset kétségkívül igen súlyos hanyagság következménye: a rakétákat nem rögzítették szabályszerűen.


A krónikás kelletlenül, de felteszi a kérdést: gyengülne a Cáhál, az Izraeli Hadsereg emberanyag-minősége? Ha igen, az ezerszer nagyobb veszély, mint a Hamasz, a Hezbollah és Irán együttvéve! ◙

Ismét sztrájkkal fenyegetnek a vasutasok

A vasutasok szakszervezete kilátásba helyezte, hogy jövő héten két ízben, hétfőn és szerdán teljes hosszában leállítják az országban a vasúti közlekedést, amennyiben az Izraeli Vasutak vezetősége nem tesz eleget követeléseiknek. A vasúti alkalmazottak kifogásolják, hogy az új vasúti szerelvények karbantartását külső alkalmazottakra bíznák.

A vasúti vezetőség a munkaügyi döntőbírósághoz kíván fordulni, hogy az rögzítő paranccsal akadályozza meg a munkabeszüntetést, ugyanakkor megnyugtatták az alkalmazottakat, hogy nincs szó privatizálásról vagy elbocsátásokról, sőt, felvételre kerül sor a vasút tervezett bővítése keretében.

A vasúti munkástanács vezetői hangsúlyozták: szándékosan nem választották a vasárnapi és csütörtöki napokat, hogy ne sújtsák a katonákat, akik a hét elején és végén tömegesen (és ingyen) veszik igénybe a vasutat a bázisokra, illetve hazafelé utaztukban.

Legutóbb májusban volt vasutassztrájk Izraelben. ◙

2011. december 28., szerda

Szép ünnep volt

Csodaszép nap volt. Ragyogó napsütés, vakítóan kék ég. Mintha tavasz lenne, pedig december végén járunk.

Chanuka utolsó, nyolcadik napja volt, a nyolcadik gyertyát már kedden este meggyújtottuk. Igazán csak az utolsó napi igazán fotogén, amikor a chanukija-gyertyatartó mind a nyolc karjában égnek a gyertyák, és a középső, a szolga-gyertyának kiképezett, a többinél magasabb, vagy a többiek síkjából kiugró karban is ott lángol a kilencedik.

Sok középület tetején is ott trónol a Chanuka-gyertyatartó kőből, vagy betonból kialakított nyolc karú mása. A gyertyák helyén erős fényű villanyégők gyúlnak ki a Chanuka minden estéjén, és égnek másnap reggelig: mindig annyi égő, ahány gyertyát gyújtanak aznap odalenn, az otthonokban.

Ma este már csak ennek a nagyon kedves népi ünnepnek a friss, idei emléke maradt. Legközelebb csak Purim lesz jeles nap, tavasszal, előtte a „Fák újévét” is megünneplik szervezett ültetésekkel.

Most hétköznapok jönnek, mindegyik a maga gondjával. Az újságok sokat cikkeznek az elégedetlenségről – az esős évszak elmúltával talán újra indulnak a tüntetések a társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdagok gyors gazdagodása, a középosztály lecsúszása ellen – a régióban tapasztalható változások sem kedvezőek. Az asszonyok kirekesztése bizonyos ultravallásos körök részéről még mindig téma. A múlt heti botrány színhelyén, Bét Semes városában háromezres tüntetést tartottak polgárjogi aktivisták. Vallásos pártok lapjai viszont „vallásellenes hisztériáról” panaszkodnak, amelyet szerintük a szélső baloldal kelt, szándékosan eltúlozva néhány fiatalember káros és szükségtelen túlbuzgóságát.

Jó hír, hogy a munkanélküliség régen nem látott alacsony szintre: öt százalékra csökkent. Európa válsága azonban aggasztja a szakértőket: Európa kulturális szövetségesünk az arab-török-perzsa muzulmán tengerben, és persze az export is sérülne, ha Európa gazdasága komolyabb bajba kerülne. Ez pedig az egekbe röpítheti a munkanélküliségi rátát és a gazdasági növekedés 3 vagy 4 százalékos reményeit.

Nagy vitát kavar a legmagasabb döntéshozók, de az egyszerű polgárok körében is a honvédelmi minisztérium követelése: az egyetlen, amelynek a költségvetéséből nem vonnak le. Hárommilliárd sékelről lenne szó, amit a hadsereg nem tud és nem akar nélkülözni, márpedig csak ezzel a pénzzel lehetne a szociális, oktatási és egészségügyi projektumokat finanszírozni.

„Azt akarjátok, hogy kevesebb rakéta-elhárító legyen?” – tette fel a drámai kérdést Ehud Barak honvédelmi miniszter. Kritikusai ezzel szemben a seregben állítólag meglévő „fölösleges zsírpárnákról”, azaz pazarlásokról, sok indokolatlan és bőkezű juttatásról beszélnek.

Nem egyszerű problémák előtt állunk.

Chanuka egy csodáról szólt, az egy napra elegendő olajkorsó kitartásáról nyolc napig. Izraelnek sokkal tovább kell kitartania és – amint a zsidó hagyomány tartja – a csodákban hinni kell, de nem szabad alapozni rájuk. ◙

2012. január 1: zsebbemarkoló újév

A kis- és közepes keresetűek már előre tartanak a 2012-es év beköszöntétől.

A legnagyobb érvágást alighanem a villanyszámla durva emelkedése fogja jelenteni: a Chevrát Chásmál, az itteni Elektromos Művek 10-15 százalékkal emeli a kilowattonkénti tarifát. Nem kis tétel egy olyan országban, ahol szinte minden lakásban, az év szinte minden napján ott duruzsol a légkondicionáló klíma-berendezés: télen fűtésre, a hosszú, meleg és párás nyáron pedig hűtésre. Márpedig a „mázgán” – ez a klíma-berendezés héber neve – köztudottan nagyétvágyú áramzabáló.

A benzin literenkénti ára már szombat éjféltől 8…15 agorával emelkedik. Ez már januárban 3 százalékkal drágítja a tömegközlekedést, sőt, miután az élelmiszert és minden egyéb árucikket is benzinfaló teherautókkal juttatják az üzletekbe, általános áremelést vonhat maga után.

A tőkenyereség adójának 20-ról 25 százalékra történő emelése látszólag csak a tőzsdézőket, bankárokat és egyéb vastag bukszájúakat sújtja. A dolog azonban nem egészen így áll. A nyugdíjas éveire szolid befektetési alapon („Keren neemanut”) spóroló polgár is sokat veszít rajta.

Az újabb dohányárú-áremelés ezúttal dobozonként 21 agorával drágítja a füstölnivalót.

Szinte minden önkormányzat emeli a városi adót (árnoná), településenként, sőt, nagyobb városokban negyedenként különböző mértékben.

Amennyiben a vízmelegítéshez használt dízelolaj (itt szolernek hívják) is megdrágul, a társasházak lakóbizottsága (váád) által kivetett havi díj is valószínűleg emelkedni fog.

A kevés jó hír között szerepel több, mint 700 féle áru vámtételének az eltörlése, amely árukhoz ezáltal – hacsak a kereskedő nem ”eszi meg” a megtakarított különbséget, vagy annak javát – olcsóbban juthatunk hozzá.

Az 5000 és 40,000 sékel közötti jövedelmekre kirótt adó csökkentése nettó 19 és 560 sékelnyi többletet eredményez a keresetben. Egyéb, kisösszegű kedvezmények is várhatók bérből és fizetésből élők számára.

Az interneten intézett vásárlás és a személyi behozatal (jivu isi) vámtételeit 1200 sékeles értékig eltörlik, utóbbit a postán is lehet intézni. ◙

2011. december 27., kedd

Célzott támadások Gázában: egy Dzsihád-aktivista halott

Kedden (december 27) este az Izraeli Légierő két, egymást követő célzott rakétás támadást hajtott végre a Gázai-övezetben.

Az első rakéta a Gázai övezet északi részén fekvő Dzsebália menekülttábor területén telibe talált egy motoros riksát, amelyen egy magát "Világ-Dzsihád" néven nevező szervezet aktivistái utaztak. A rakéta egy Abdallah Tilabani nevű személy halálát okozta, ketten súlyosan, nyolcan könnyebben megsérültek. 

Két órával később a második rakétatámadást a Légierő egy Gázavárosban közlekedő dzsip ellen intézte. 

Izraeli közlés szerint a célba vett személyek a Sínai félszigeten, az izraeli-egyiptomi határon tervezett terrortámadást készítettek elő. ◙

Izrael városokat épít Dél Szudánban a visszatérő afrikai menekültek számára

Honlapunkban számos alkalommal beszámoltunk arról a problémáról, amelyet a Sínai félszigeten és az évtizedek óta nyitott Izraeli-egyiptomi határon át előbb beszivárgó, majd az utóbbi években valósággal beözönlő afrikai munkakeresők okoznak.

Többségük a törzsi harcoktól, terrortól, polgárháborúktól, és – főleg – szegénységtől sújtott Szomáliából, Eritreából és Dél-Szudánból indult el gyalog, Egyiptomon át az Ígéret Földjére.

Számuk több tízezerre rúg, talán már a százezret is elérte – pontos szám nem ismeretes, tekintve, hogy a menekültek az ellenőrizhetetlen határátlépések révén kerültek az országba – és, ameddig az egyiptomi határt lezáró, megfigyelő tornyokkal szabdalt acélsodrony-kerítés elkészül, további ezrek fognak érkezni.

Eilatban, Tel Avivban és másutt már etnikai feszültségeket okoznak, erőszakos eltávolításuk humánus és politikai okokból egyaránt nem jöhet számításba.

A lehetséges megoldást ezekben a napokban dolgozza ki Izrael és a nem egészen fél éve függetlenné vált Dél-Szudáni Köztársaság kormánya.
Izrael már több műszaki és gazdasági küldöttséget menesztett az átlag-afrikainál is kétségbe ejtőbb helyzetben lévő, fekete nemzet megsegítésére.
A megoldás mintegy összeköti a kellemeset a hasznossal, vagy, más mondással élve, két legyet üt egy csapással.

A megoldás egyszerű és kézenfekvő, csak nagyon drága.

Izrael a semmiben, a mocsarakkal, szavannákkal borított egyenlítői országban teljes városokat épít fel – a szó szoros értelmében a semmiből. A nyolc és fél millió lakosú országban ugyanis egy-két primitív, nyomorúságos városka található, amelyeknek a zömét még a britek építették. Néhány kopott aszfalt-csíkon és végsőkig lestrapált sínpáron kívül infrastruktúra nem létezik. Iskolák alig; a gyermekhalandóság óriási, a felnőtt lakosság többsége nem éri meg az ötvenedik életévét.

Izrael arra vállalkozik, hogy anyagot szállítson és tudást adjon a születő nemzetnek. Ennek fejében az Izraelbe eljutott dél-szudániak visszatérnek szülőföldjükre, élhető körülmények közé, ahol élelem és munka várja őket.

Izrael egyébként máris stratégiai szövetségest lát Dél-Szudánban, amelynek népe jórészt keresztény. Az északi, muzulmán-arab Szudán kormányzata viszont kapcsolatokat ápol az El Kaidával és más radikális iszlámista szervezetekkel, így a Hamasszal is.  

Kedden este: a nyolcadik gyertya


Kedden napszállta után elérkezünk az idei Chanuka utolsó gyertyagyújtásához. Nyolc chanuka-gyertyát gyújtunk a további, “szolga”, avagy “samesz” gyertyával.

A chanukijá immár megtelt. 

Az ünnep utolsó napja holnap, szerdán lesz:  napnyugtakor véget ér az 5772. (2011) év nyolcnapos Chanuka-ünnepe.

Adja Isten, hogy jövőre is valamennyien erőben, egészségben és békében gyújthassuk meg a Makkabeusok hősi helytállására emlékező gyertyákat. ◙

2011. december 26., hétfő

Rajtaütés a Hamasz-fegyverszállítmányon – Szudánban

Izrael hadereje újfent lecsapott a Hamasz számára Iránban feladott “küldeményre” – legalábbis szudáni lap-értesülések szerint.

A fegyvereket a Perzsa-öbölben, Bender-Ábbász iráni kikötőben hajózták be, és Port-Szudán kikötőjében rakodták ki, ahonnan vagy 2000 kilométer hosszú százazföldi úton, Kelet-Szudánon és Egyiptomon, majd a Sínai félszigeten át érkezett volna a célállomáshoz, a Gázai-övezetbe.

Az iráni feladónak azonban csalódnia kellett. A múlt héten ismeretlen harci gépek két ízben csaptak le: először egy hat terepjáróból álló konvojra, majd egy Toyota gépkocsira. A konvojban volt a fegyver-rakomány, az autóban a szervezők. Csaknem valamennyi fegyvercsempész életét vesztette.

A támadásokról szudáni lapok számoltak be, a szudáni hadsereg ezredesi rendfokozatot viselő szóvivője tagadta azok megtörténtét. A hétfő reggeli izraeli lapok is csak a fenti híradást idézték. Az izraeli rádió hétfő estig nem említette.

A más forrásból meg nem erősített értesülések szerint izraeli harci gépek, helikopterek és egy tengeralattjáró vett részt az Izrael partjaitól körülbelül 2000 kilométeres távolságban végrehajtott akcióról.

A szudáni újság úgy tudja, hogy Izrael a nemrégiben függetlenné vált dél-szudáni állam területét, továbbá etiópiai, kenyai és ugandai bázisokat is felhasznált az akció kivitelezése során. A lap hangsúlyozza, hogy a két rajtaütés egyikét Izrael a dél-szudáni elnök jeruzsálemi látogatásának a napjára időzítette.

Hasonló akciókkal csaptak le felségjelzés nélküli, “valószínűleg izraeli” repülőgépek szudáni fegyvercsempészekre 2009-ben és idén áprilisban is. ◙

Hétfőn este: hetedik chanuka-gyertya


Hétfőn este, napnyugta után már hét chanuka-gyertyát gyújtunk a további, “szolga”, avagy “samesz” gyertyával (a kék gyertya, középen).

Telik a chanukijá

2011. december 25., vasárnap

Sötétség a Nap Házában

Szégyenszemre.

Nem szívesen számol be a krónikás az időnként napvilágra kerülő csontvázakról, amelyek ki-kihullanak a szekrényből – de eltitkolásuk nem segít, hanem árt a Világosságnak.

Bét Semes 80 ezer lakosú város, Jeruzsálemtől 30 kilométerre, nyugatra. A Bibliában több helyen is említett város neve magyarul “Nap házát” jelent. Újjáalapítására 1950-ben került sor, jórészt észak-afrikai eredetű zsidókat telepítettek le benne.

A fővároshoz közeli, hegyektől körülvett, kitűnő éghajlatú város – akkor még község – sokáig a legszegényebbek közé tartozott, ám előbb európai eredetű izraeliek, majd az orosz-zsidó bevándorlók jöttek, és ez alaposan lendített a “fejlesztési” (magyarán: visszamaradt) település szociális mutatóin. A kilencvenes években etiópiai bevándorlókat telepítettek be, ami ismét visszahúzó erőnek bizonyult,  miután gettósodást és feszültségeket indított meg.

Nem sokkal ezt követően – ismét csak Jeruzsálem közelsége és a száraz, egészséges éghajlatnak köszönhetően – “nemzeti-vallásos” negyedek épültek,  európai és amerikai bevándorlók számára. A Mizráchi néven is ismert vallási áramlat férfi tagjai jellemzően horgolt kipát viselnek, szorgalmas polgárok, fiaik maradéktalanul teljesítik honvédelmi kötelezettségeiket.

Az igazi konfliktus a “chárédi” negyed megnyitásakor kezdődött. A fekete kaftánt és kalapot viselő ultraortodoxok nem csak a világiaktól különülnek el, hanem a nemzeti-vallásosoktól is. A környékükön lakóktól is megkövetelik a “decens öltözködést”, valamint a férfiak és a nők mindenütt, minden eszközzel történő elkülönítését. Az általuk lakott utcákban például külön járdákat jelöltek ki nők számára. Előírásaikkal – önhatalmúlag – jókora táblákon figyelmeztetik az általuk lakott környék lakóit.

A botrány a TV2 pénteki híradója után tört ki. Egy tényfeltáró riport egy nyolcéves kislányról szólt, akit egy ultraortodox fiatalember leköpött (!) mert a gyerek öltözetét nem találta eléggé illedelmesnek. A húsz év körüli férfit a rendőrség megtalálta, őrizetbe vette, ám, miután tettét elismerte, ügye tárgyalásáig szabadon engedte, egyben nyolc napig kitiltotta a városból.

Általánosítani ebben az ügyben sem lehet. Az ultraortodoxok életmódjukkal idealista értékeket képviselnek, és az eset körükben is általános felháborodást keltett. A magukat héberül “chárédi” törzsnek (kb. “Istenfélő”) nevező vallási áramlat követői egész életükkel az ősi hagyományok szerint igyekeznek a legszigorúbb erkölcsöknek és önfegyelemnek eleget tenni, amely igyekezet nem ritkán túlzásokba torkollik.

Ezek a családok nem tartanak televíziót, a mozi, a színház, a koncert teljesen idegen tőlük, gyerekeiket (körükben igen magas a gyermekáldás, családtervezésről szó sem lehet) saját alapítású iskoláikba járatják. Fiaik a hadseregtől automatikus felmentést kapnak.

A “chárédiek” egy része vérmesen anticionista, Izrael Állam függetlenségi napját ugyanúgy gyásznapnak tartják, mint a palesztin arabok, minthogy zsidó államot csak a Messiásnak lett volna joga létrehozni. (Arra a kérdésre, hogy akkor ők maguk mit keresnek Izraelben, kitérő válaszokat adnak.)

Bét Semes polgármestere már vasárnap eltávolíttatta a “szerény öltözködésre” és a nemek szerinti elkülönülésre felhívó táblákat, amelyeknek egy részét az érdekeltek máris pótolták.

Az inzultált kislány így nyilatkozott a vasárnapi lapoknak: “Én nem félek, de édesanyám annál inkább. Szeretném, ha a szélsőségesek innen máshova költöznének”. ◙

2011. december 24., szombat

Karácsony Izraelben

Az átlag izraeli alig szerez tudomást arról, hogy a december 24-ről 25-re virradó éjszaka másfél milliárd ember legnagyobb ünnepe kezdődik.

A helyi, héber nyelvű rádió- és televízió hírei között szerepel a betlehemi, názáreti éjféli mise, közlik az országba érkező zarándokok számát is. Héber neve is van a Karácsonynak: chág hámolád, azaz "a születés ünnepe". A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió interneten is vehető héber adása a hírek bemondása előtt az "örömteli Chanuka" mellett "keresztény hallgatóinknak örömteli karácsonyt" is kíván, tudva, hogy pl. az éjjel-nappali hírműsort szolgáltató BÉT adónak igen sok izraeli és palesztin arab, valamint külföldi, héberül tudó keresztény hallgatója is van.


Mégis: az itt született, itt felnevelkedett zsidó lakosság alig tud valamit a keresztény hagyományokról. (Sokuk önnön ősei hagyományairól is nagyon keveset.) Azért mégis kisugárzik belőle valamennyi.

A 2011. év végén Izrael összlakossága kerekítve 7,8 millió fő.  Több, mint a  háromnegyede, vagyis 5,9 millió zsidó, tehát a negyedrész valamelyik kisebbséghez tartozik, akiknek a zöme arab.

Az izraeli arabok nagy többsége a muzulmán vallás valamelyik ágát követi, többnyire a szunnitát. Él itt egy százezres nagyságrendű drúz közösség is, ők egy egyedi, “nemzeti” muzulmán szekta tagjai.

Az Izraeli Statisztikai Hivatal 2011 végére 154,400 főben adja meg az ország keresztény polgárainak a számát. Közülük azonban csak 122,500 fő tartozik az arabsághoz, vagyis a fennmaradó 31,900 keresztény nem arab.

Akkor hová tartozik?

Többségük orosz anyanyelvű. Zsidó bevándorlók házastársaiként érkeztek az országba és kaptak állampolgárságot, bár magukat keresztényként azonosítják

Az izraeli lakosság egy jóval nagyobb csoportja, körülbelül 4 százaléka, azaz mintegy 312 ezer állampolgár nem vallja magát sem zsidónak, sem arabnak. Vallási téren – hivatalosan – sem azonosul sem a judaizmussal, sem az iszlámmal, sem a kereszténységgel.

Ők is zömmel a Szovjetunióból, vagy annak utódállamaiból érkeztek. Zömmel, de nem kizárólagosan. Akadnak közöttük amerikaiak, skandinávok, sőt – magyarok is.

Az átlag izraeli zsidó polgár keresztény arabokkal csak akkor találkozik, ha vegyes lakosságú városban él: Názáretben, Haifában, Jaffában (de ők más negyedekben élnek: a keresztény lakosság a maga templomai, iskolái és egyéb intézményei közelében lakik) – Jeruzsálemben még inkább különválasztva élnek az egyes közösségek.

Az itt megtelepedett európai keresztények és nem-zsidó vallás-semlegesek azonban a zsidó lakosság körében élnek. Bátran ide számítható az 1990 óta Oroszországból, Ukrajnából és a többi szovjet utódállamból érkezett elvben zsidó (“zsidó papírokkal” érkezett) bő milliós bevándorló-tömeg is, akik a szovjet rendszer vallásellenes lényegéből következően a zsidó hagyományokról alig hallottak.

Tel Avivban, Rison Lecionban, Asdodban, Rehovotban, Beér Sévában és tucatnyi más városban az “orosz” üzletek előtt ott áll a pirossapkás “Gyed Maroz”, magyar nevén Mikulás, a kirakatokban fenyőágak, egyes orosz-többségű negyedekben fenyőfát, karácsonyfa-díszeket árulnak.

(Tegyük hozzá: az arab keresztények többsége görög-keleti vallású; ők is, és a vallásukat tartó orosz ortodoxok is január 6-án tartják a Karácsonyt.)

A Karácsony-hangulat tehát “beszivárog” Izraelbe, a Chanuka-gyertyák közé.

A Szilveszter pedig lassan már polgárjogot is nyer, bár az elmúlt években a rabbinátus még a kósersági igazolás megvonását helyezte kilátásba azon éttermeknek, amelyek december 31-én este különleges szórakoztató műsort, tombolát, miegyebet rendeznek vendégeik számára.

Akkor is, ha a vendégek éjfélkor nem húzzák meg a malac farkát... ◙

Szombaton este: ötödik gyertya

Szombaton este, a Szombatnap kimenete után már öt chanuka-gyertyát gyújtunk a hatodik, “szolga”, avagy “samesz” gyertyával.

Legyen jó hetünk.

Keresztény olvasóinknak kellemes, meghitt ünnepet – legyen béke minden ember lelkében és a Föld bolygón!

2011. december 23., péntek

A határ a csillagos ég – Izraelben a lányoknak is

Az, hogy Izraelben a lányok is teljesítenek kötelező katonai szolgálatot, meglehetősen közismert. Ám az, hogy egyre több sikeres harci pilóta is a tizenéveiket éppen, hogy elhagyott lányok közül kerül ki, már kevésbé.

Pedig ez az igazság.

A jövő héten befejeződő harci pilótakurzus kadétjai között öt lány lesz. Velük 27-re emelkedik a légierő női pilótáinak az állománya.

Egyikükben e sorok írója kollégáját tisztelheti: „N” katonai szolgálatát a Légierő folyóiratának az újságírójaként kezdte. Ő azonban másra vágyott. Elérte.

(Mindkét nemű pilótáknak csak utóneve kezdőbetűjét tehetik közzé, fényképezésnél az arcot szigorúan kitakarják.)

Ezek a lányok már elődök által kitaposott úton jutottak célhoz. Egy katonalány 1994-ben a bíróságon követelte, hogy bejuthasson a harci pilóta-tanfolyamra. Nyert, de nem tudta befejezni a legkiválóbb fizikumú fiúkat is alaposan próbára tevő, testileg-lelkileg maximumot követelő kiképzést. Más lányok azonban az ő civil kurázsija révén valósíthatták meg álmaikat: az első már 1998-ban.

A képzés utáni vizsgákat sikerrel elvégzett fiatalok „szárnyakat kapnak”, ami nem csak a gépmadarat jelenti, hanem a tiszti egyenruhára tűzhető szárnyas Légierő-jelzést is.

A mostani „eresztés” legidősebbje 26 éves.

Forrás: a Jiszráél Hájom napilap pénteki számában megjelent cikk

Pénteken este: negyedik Chanuka-gyertya, majd a szombati

Pénteken este hagyományőrző zsidó házakban “találkoznak” a chanuka-gyertyák a szombati gyertyákkal.

Először a Chanuka-gyertyák, utána – valamivel naplemente előtt, nagyobb izraeli városokban sziréna jelzi az időt  – a szombatiak (szombatra hagyományosan minden asszony két gyertyát gyújt). Most négy gyertyát gyújtunk az ötödik, “szolga”, avagy “samesz” gyertyával.

Sabat salom, és chág urim száméách: szombati békét és örömteli Fények Ünnepét aki gyújt, aki nem – mindenkinek!

Izrael leállítja a kényes biztonsági technológia szállítását Törökországba

Az izraeli Honvédelmi Minisztérium az utolsó pillanatban leállíttatta egy két évvel ezelőtt – még az Erdoğan által elindított Izrael elleni vérmes propaganda-hadjárat előtt – aláírt szerződés végrehajtását.

Egy, a török légierőnek szállítandó, a legutolsó fejlesztésű számítástechnikai fedélzeti felderítő egységről lett volna szó, amelyet az Izraeli Légiipari Vállalat (IAI, Israel Aircraft Industries) és az Elbit Systems vállalat állít elő.

A drámai bejelentés máris tovább rontotta a két ország viszonyát, ezen kívül csalódást és megdöbbenést okozott a két izraeli vállalat vezetőségének is, amelyek az ügylet törlésével 141 millió dollártól esnek el. A vállalatok további, sokmilliós kártérítési pertől is tartanak, amelyet Törökország valószínűleg indítani fog ellenük.

Izrael joggal tart tőle, hogy a rendkívüli jelentőségű stratégiai magastechnika és az annak birtoklásával szerezhető tudás Törökországból “átszivároghat” Iránba és/vagy más, Izrael biztonságára súlyos fenyegetést jelentő államok hadseregeihez.

Izrael és Törökország jelenlegi, mélyponton álló kapcsolatai azt sem teszik lehetővé, hogy a felszerelés betanítására és begyakoroltatására az Izraeli Légierő tisztjei és szakemberei Törökországba utazzanak. ◙

2011. december 22., csütörtök

Meglepetés a Negevben: kőolajat kerestek – urániumot találtak

Tegyük rögtön hozzá: nem sokat, csak nyomokban. A szakembereket azonban ez is reményekre jogosítja fel.

Az elmúlt években kőolaj után kutattak a Holttenger észak-nyugati partvidékén, a negevi Árád városa és a Bibliában is említett Szodoma (héber nevén: Szdom) közötti régióban.

A “fekete arany” helyett azonban gyémántra bukkantak: uránérc nyomaira.

A rendszeres kutatásokat már a legközelebbi jövőben megkezdi a “Gulliver Energy” nevű vállalat amelynek az élén Meir Dagan nyugalmazott Moszád-főnök áll.

Az újonnan alapított vállalat elvben már megkapta az engedélyt a kutatásra. Dágán a Kol Jiszráélnek, az Izraeli Rádiónak nyilatkozva elmondta: külföldről hoznak az uránium-kutatásban jártas szakembereket és megfelelő műszereket.

Csütörtökön este: harmadik Chanuka-gyertya

Csütörtökön este, naplemente után gyújtjuk meg a harmadik Chanuka-gyertyát, a negyedik, “szolga”, avagy “samesz” gyertyával.

2011. december 20., kedd

Fény Ünnepe 2011 – Chanuka 5772

Egy szabadságharc 2174. évforduláját ünnepeljük kedd estétől. Akkor a zsidók országát nem Izraelnek (ישראל), hanem Júdeának (Jehudá, יהודה) nevezték. Jeruzsálemben, a már akkor ezer éves fővárosban, a Morijá hegyen ott állt a Szentély. Nem az eredeti, a Salamon király által épített Első, azt már több, mint 400 évvel korábban lerombolta a kelet felől, Babilóniából jött ellenség. Ez az Ezra és Nechemja vezetésével az ugyanonnan, vagyis a Folyamközből (kb. a mai Irak) a Jeruzsálembe visszatértek által megkezdett Második Templom volt, ugyanazon a helyen, ahol az Első Templom állt, de már a varázstevő Frigyszekrény nélkül.

Ezt a templomot és a hozzá tartozó nagy Menóra gyertyatartónak korsókban tartalékolt olivaolaját szentségtelenítették meg az országot északról meghódító szírek. Uralkodójuk, a görög nevet viselő IV. Antiochus a zsidók többségét az Egy Isten hitétől és szolgálatától erőszakkal térítette el, egyebek között disznóhús-evésre kényszerítve az előkelőket, halállal büntetve a Szombatnap és a körülmetélés parancsainak a megtartását.

A kis Júdeát nagy megszálló sereg segítségével terrorizáló Szíria ellen egy lévita pap, Matitjáhu vette fel a küzdelmet és gerilla-hadviseléssel sikerült kivonulásra kényszeríteni az ellenséges seregeket az országból.

A Templom újraavatására a mai időszámítás kezdete előtt 164-ben került sor. Innen az ünnep neve: chanuka – חנוכה – felavatást jelent. A parancsnok ekkor már Matitjáhu fia, Jehuda volt, akit Makkabinak neveztek.

A hagyomány szerint a Templomban álló hétágú Menóra-kandelláber meggyújtására szolgáló korsónyi olajjal megtörtént a csoda: az egy napra elegendő mennyiség nyolc napig égett, éppen annyi ideig, ameddig a frissen sajtolt olajbogyóból elő tudták állítani a további napokra szükséges olajat.

Azóta – ha jól számoljuk, 2174 éve – Izrael népe nyolc napos ünneppel emlékezik a felkelők bátorságára és a lámpaolaj csodájára.

A nyolc napos ünnep (nem munkaszüneti nap) első napján egy „segéd”-gyertyával egy gyertyát gyújtunk meg (a „segéd” vagy „szolga”-gyertya neve héberül sámás, az askenázi zsidók a szót samesz-szé torzították), a második napon a „segéd” segítségével már két gyertyát, a harmadik napon három gyertát, és így tovább, a nyolcadik napig, amikor a samesszal együtt összesen már 9 gyertya ég az erre rendszeresített „chanukijá”-ban (ami nem tévesztendő össze az Izrael Állam címerében megjelenő hétágú Menórával).

Ahol nincs chanukijá, ott megfelel egy fém- vagy fatálca is, arra tehetjük rá a gyertyákat: Izraelben kis, színes gyertyákat használnak.

A gyertyáknak a hagyomány szerint legalább fél órán át kell égniük. A jobb szélre tesszük az első gyertyát, az új gyertyákat mindig balról tesszük a többihez és balról jobbra haladunk a gyertyák meggyújtásával.

Chanuka nyolc napjába legalább egy Szombatnap is belefér. Ekkor a Chanuka-gyertyákat a szombati gyertyák előtt gyújtják meg, a következő napit pedig a Szombatnap kimenele után. (A Szombatnapnak magasabb a „rendfokozata”, mint a Chanukának.)

Kellemes Fényünnepet – chág urim száméách!

2011. december 19., hétfő

Leálltak az Izraeli Vasutak – este helyreállt a közlekedés

Hétfőn délben Kfar Habad közelében kábelhiba történt az Izraeli Vasutak (Rákevet Jiszráél) jelzőrendszerében, ami fatális hibát okozott az ország teljes vasúti közlekedésében.

A vasutak országszerte leálltak. A tanácstalan utasok ezreit autóbuszokkal szállították el a célállomások felé.

A vonatra várók hosszú sorokban álltak a pénztárak előtt jegyeik visszaváltására várva – a tömegeket látva a pénztárosok, felkészületlenül az eddig példátlan szituációra, több állomáson lehúzták a rolót, a jegyárusító automatákra pedig "ne vásároljanak" táblát tettek ki.

Az Izraeli Vasutak hétfő délután csak a Naharia – Natanja, Haifa – Natanja, Naharia – Beér Séva (megállás nélkül Tel Avivban), Hof Karmel – Kirját Mockin és Lodd – Askelon vonalakon üzemeltek. Az esti órákban fokozatosan helyreállt a menetrend szerinti közlekedés. A hibát valószínűleg egy, a sínek közelében dolgozó markológép okozta, amely elszakította a vasúti jelzőkábeleket. ◙

2011. december 18., vasárnap

A legfrissebb hírek Izraelből


• A Salit-ügylet második fordulója: Izrael további 550 palesztin biztonsági foglyot engedett szabadon
Hétfőn (december 18) az izraeli börtönökből 550 palesztin arabot engedtek szabadon, akik Ramallah-ba, Gázába és Jordániába távoztak.

Egyikük sem követett el személyesen gyilkosságot, egyikükre sem róttak ki életfogytiglani elzárást. Legtöbbjük nem a Hamasz, hanem a Fatach tagja.

A mostani aktus a Gilád Salit két hónappal ezelőtti elengedését eredményező megállapodás második fordulója. Izrael összesen 1027 palesztin arab személyt engedett el börtöneiből.


• Incidens a buszon: hol üljenek a nők?
Jiszráél Katz közlekedésügyi miniszter utasítást adott egy incidens kivizsgálására, amely pénteken történt az Asdodból Jeruzsálembe tartó 451. számú Egged-autóbuszjáraton.

Amint a 28 éves, világi felfogású Tanja Rosenblit jegykezelés után körülnézett a buszon, már érezte a feszültséget. Az első üléseket “chárédi”, vagyis kalapot, oldaltincset és fekete kaftánt viselő férfiak foglalták el. Amikor pedig leült az egyik szabad ülésre néhány hellyel a vezető mögött, kitört a botrány.

“Semmiféle módon nem provokáltam senkit. Illendő viseletben voltam, igyekeztem környezetemben ‘alacsony profilt’ felvenni. A körülöttem ülőktől mégis megvető pillantásokat fogtam fel. Percek sem teltek el az első hangos megjegyzésig. Valaki felém kiáltott: ‘Siksze!’ (a nem vallásos zsidó, vagy nem zsidó lányok-nők gúnyos elnevezése). Ezután az illető felém fordult és követelte, hogy üljek át a busz hátsó felébe, mert, mint mondta, zsidó férfinak tilos asszony mögött ülnie. Én azonban nem mozdultam helyemről: ugyanolyan jegyet vettem, mint bárki más, ami ugyanolyan jogokat biztosít nekem. Azt is, hogy oda üljek, ahová akarok” – hangzik a beszámoló, amit a Jediot Ahronot napilap leközölt.

A konfliktus a kormány elé került. Jiszráél Katz közlekedésügyi miniszter az incidens, illetve az utast ért inzultus kivizsgálására utasította az Egged autóbusz-társaságot. Mint mondta, amennyiben kiderül, hogy a jármű vezetője elmulasztotta az Egged szabályzatában rögzített rá vonatkozó rendelkezéseket, a törvény szigorával járnak el ellene és minden szabálysértő ellen.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök is nyilatkozott a nagy port felvert üggyel kapcsolatban. “Izraelnek nyitottnak és biztonságosnak kell maradnia minden polgár számára. A mi társadalmunk bonyolult szövedéke zsidóknak és araboknak, világiaknak és vallásosoknak és ultravallásosoknak. Senki nem tagadhatja meg a közös nevezőt.”

A két országos főrabbi is megszólalt. Jona Metzger askenázi főrabbi szerint “Ez nem egy ultraortodox állam. Senki sem kényszerítheti nézetét a másikra.”

Slomo Ámár szefárd főrabbi gyakorlatiasabb javaslattal állt elő. “Aki nemek szerint különválasztott közlekedést akar, ám alapítson privát autóbusztársaságot. Bárki választhat szigorúbb vallási normákat magának – de sohasem másnak...” ◙ 

A legfrissebb hírek Izraelből

• Hangos az elektronikus müezzin – a muzulmánok tiltakoznak a halkítási törvényjavaslat ellen

Szombaton több arab településen tartottak tiltakozó felvonulást a muzulmán hívők, amiért egy izraeli képviselőnő e Kneszet előtti vitára tűzött egy törvényjavaslatot, amely megtiltaná, hogy a mecsetek minaretjeiről felerősítve, nagyerejű hangszórókon át hívják imára a muzulmán hívőket.

Vegyes lakosságú városokban is tartottak demonstrációkat, így Jaffán, Haifán és Názáretben is.

A törvényjavaslatot Anastassia Michaeli szándékozik beterjeszteni a jobboldali Jiszráél Béjténu pártból, ám, miután a kormányzó Likud párt legtöbb minisztere a javaslatot a vallásszabadság megsértésének tekinti, Michaeli képviselőnő valószínűleg el fog állni a javaslattól.

Régebben az imára hívó müezzin saját hangján, énekelve hívta a híveket imára, ám az utóbbi évtizedekben elektromos erősítőket és nagyteljesítményű hangszórókat működtetnek. Tekintve, hogy mindez naponta ötször történik, a kora hajnali óráktól késő estéig, azt nem csak a környék muzulmánjai, hanem a szomszédos falvak lakói is hallják.

A jelenség főleg a vegyes lakosságú településeken zavarja a zsidó és a keresztény lakosokat. Az utóbbi években a mecsetek “csak azért is” alapon valóságos fegyvert csináltak az elektronikus müezzinekből.

Mind az arab falvak és városok közelében élő zsidó települések lakói, mind az egykor keresztény araboktól lakott Názáret és más galileai falvak népe, ahol a muzulmánok mára többségbe kerültek, sokat szenvednek a nem ritkán fülsikekítő imaszótól: kora hajnalban kisgyerekek ébrednek fel, akik aztán nem tudnak elaludni, és ez késő estig még négyszer megismétlődik.

Mondani sem kell, hogy a gépi zaj sok muzulmánt is zavar, ám ők félnek bármit is szóvá tenni, hiszen ezzel maguk és családtagjaik testi épségét tennék kockára.

A téma az internetes frumokon is szóba kerül. Az egyik muzulmán hozzászóló így reagál az orosz anyanyelvű Michaeli Kneszet-képviselőnő törvényjavaslatára: “Takarodj vissza oda, ahonnan jöttél!”. Egy keresztény-arab panasztevő ezt a választ kapta a hálón: “Hát a ti harangozásotok talán kevésbé zavaró?”


• Legyen világosság – de ne Wolfram-izzókkal!
2012. január 1-től Izraelben megszűnik a hagyományos Wolfram-szálas izzólámpák árusítása. A rendelet a 60 wattos és annál nagyobb teljesítményű izzólámpákra ("villanykörtékre") vonatkozik.

A már évek óta árusított úgynevezett kompakt fénycsövekkel szemben a nagyközönség – mint ahogy más országokban is – bizalmatlan. Ennek oka részben az ár, részben pedig a “hideg”, többnyire halvány zöldes árnyalatú fény.

További probléma, hogy a gyakori be- és kikapcsolás erősen megrövidíti élettartamukat.

Egyelőre egyetlen előnyük a jó hatásfok: egy 15 wattos kompakt fénycső 60 wattos hagyományos izzó fényerejét szolgáltatja, a 20 wattos kompakt egy 80 wattos “régi”, míg a 25 wattos kompakt egy 100 wattos “régi” fényerejével egyenlő, legalábbis az új világítókat propagáló leírások szerint.

Az évszázados Wolfram-szálas izzók a beléjük táplált energia 80 százalékát hőenergiaként sugározzák ki, ez jelenti a rossz hatásfokot. Az újfajta kompakt fénycsövek sokkal kevésbé melegednek, és az energia zömét fénnyé, és nem hővé alakítják.

Nemsokára tehát kész helyzet elé állítják a nagyközönséget: “eszi, nem eszi, nem kap mást”.

Kedvező megoldást a LED-es égőktől várhatunk. Ezek sok-sok apró fénykibocsátó diódából állnak, hatásfokuk még tökéletesebb, mint a kompakt fénycsöveké, ráadásul fényük is “barátságos” az emberi szem és idegrendszer számára. Hátránya: egyelőre még a kompaktoknál is drágábbak, és még a fejlesztés stádiumában állnak. (Néha kerékpár-lámpákként találkozhatunk velük.)

Végül izraeli olvasóink tájékoztatására: a régimódi Wolfram-izzók neve héberül nurot libun vagy nurot láhát, az újfajtáké pedig nurot kompaktiot, vagy nurot fluoreszcent. A LED-eseké nurot LED. ◙

2011. december 15., csütörtök

Izraelföld és Izrael Állam – mi a különbség?

Napok óta folyik a vita a nemzeti-vallásos, az ultraortodox-vallásos és a világi (nem-vallásos, vagy éppen, hogy halvány-hagyományőrző, vagy csak -tisztelő rétegek, illetve ezek hangadói között.

A TV-híradók, a napi sajtó, az izraeli és külföldi zsidó és nem-zsidó, de Izraellel foglalkozó blogok az utóbbi napokban megmutatkozó belpolitikai feszültséggel foglalkoznak.

A feszültséget a ’67-es határok mögött élő zsidó lakosság és a kormány (nem csak az ő számukra) népszerűtlen intézkedései és az ott élők erre adott reakciói generálják. A Jordán nyugati partjáról van szó, amit héberül „Jehudá v’Somron” (Júdea és Szamária), angolul West Bank, a magyar sajtóban Ciszjordánia néven neveznek.

Az 1967-es “Hatnapos Háború” során Izraelhez került, Izrael jórészt zsidók-lakta területére benyúló, addig Jordánia megszállása alatt állt 5640 km²-es terület-zsákról van szó. (Az 1967 előtti Izrael területe 20,700 km².)

A területet a Biblia korabeli zsidó városok – Hebron, Betlehem, Söchem, Bét-Él, Jerikó és, persze Jeruzsálem óvárosa és keleti negyedei – helyén, de sehol sem az ott élő arab lakosság helyébe megtelepedett zsidó lakosokat illetik a “mitnachlim”, angolul "settlers", magyarul “telepesek” kifejezéssel.

Ma ezen a területen – beleértve a vegyes lakosságú Nagy-Jeruzsálemet – több, mint 300 ezer zsidó lakos él.

(Az ugyancsak 1967 júniusában elfoglalt Gázai övezetet a sok katona- és polgári áldozatot követelő terrorakciók után 2005 nyarán Áriél Saron akkori kormányfő kiköltöztette az ott lakó 9000 főnyi zsidó lakosságot. Gáza azóta a terrorizmus melegágya. Egy, a terror számára igen nagy sikert hozó katonarablás és szűnni nem akaró rakétatámadás-sorozat bizonyítja a visszavonulás kontraproduktív voltát.)

A lakosság egy része történelmi küldetést vállalva, a ’67 utáni izraeli kormányok segítségével elkezdte benépesíteni az ősi-új területeket. Az akkori eufória szinte az egész lakosságot magával ragadta. Ebből 44 év után kevés maradt. A ma itt élőknek csak egy része vallja a „pionír” telepes-életformát, él elektromos kerítésekkel, fegyveres őrséggel őrzött falvakban. Közülük kerülnek ki a forrófejű fiatalok, akik kétségbeesetten védelmeznék az izraeli katonaság ellen is „partizán” módon felépített úgynevezett előörseiket, amelyekből később önálló falu lehet. (A legutóbbi napok vitái és összeütközései, a bal- és jobboldalról egyaránt jövő felelőtlen megnyilatkozások egy hatósági lebontási határozattal állnak kapcsolatban)

A Nyugati Parton lakók többsége Jeruzsálem északi, újonnan épült nagyvárosias kerületeiben lakik, vagy a ’67-es határtól nem messze, de azon túl épült városi közösségekben. Ennek a lakosságnak a zömét az olcsó telek-árak vonzották ide. Sok ilyen települést a cionista elvek iránt közömbös, sőt, itt-ott azzal ellenséges szemléletű sokgyermekes ultraortodox családok népesítenek be.

Más, a „Területeken” épült helységekben világi, nem vallásos izraeliek laknak. Jórészük ugyancsak az olcsóbb lakásárak miatt vállalta a nem egészen veszélytelen mindennapos utazást a Tel Aviv, vagy Jeruzsálem környéki munkahely és saját, arab falvakkal körülvett lakhelye között. E rétegben nagy számban vannak jelen az orosz anyanyelvű izraeliek, illetve leszármazottaik.

A belső és a külső konfliktust a cikk címében szereplő különbséggel próbálom megvilágítani.

Izraelföld (héberül: Erec Jiszráél – ארץ ישראל), ami teológiai, vallási kategória, illetve Izrael Állam (héberül: Medinát Jiszráél – מדינת ישראל), ami viszont politikai kategória. A kettőnek azonos a földrajzi aspektusa: a Földközi tenger keleti partvidéke, illetve a Jordán folyó, a Holttenger, az Árává-hegység és a Vörös tenger északkeletre kinyúló Eilat-Akaba öble által közrezárt területre tekintenek.

Mégis: az előbbi, Izraelföld fogalma a történelem hajnalából ered, a Biblia számos helyén említi, tehát a szellem birodalmába tartozik, s mint ilyen, vallásos hit tárgya.

Az utóbbi, Izrael Állam viszont a napi politika tárgya, ezáltal, minthogy esendő, hús-vér emberek irányítják, mint minden más állam politikáját-társadalmát-gazdaságát-hadseregét, előfordulhat, hogy a magasztos ideákat, amelyekből döntéshozó erős emberei a maguk világnézetét vagy mozgalmait eredeztetik, diszkreditálják, hiteltelenítik.

A zsidóság cionista visszatelepülése a Szentföldre eleinte vallási indíttatású volt. Legtöbbször egy-egy nagyobb zsidóüldözés indított el kisebb „alijákat” (ez a héber szó „felmenetelt” jelent a szent országba, de Izrael egyéb helyeiről is „felmennek” Jeruzsálembe), ám a rabbinikus establishment a XIX. századtól kezdve erősen ellenkezett a cionizmussal. Éppen azért, mert a zsidó teológia „áttolását” a politika színterére katasztrofális lehetőségnek tartották.

Ám a hírhedt párizsi Dreyfuss per (egy budapesti születésű bécsi újságíró, bizonyos dr. Herzl Tivadar tudósította róla a lapját), majd a huszadik század eleji ukrajnai pogromok olyan lökést adtak a politikai cionizmusnak, ami elindította a cionista visszatelepülést; a Holokauszt pedig már nem is engedett más választást. Lengyelországban, Kielce városban, 1946 júliusában a csekély számú zsidó túlélő ellen indított pogrom 42 halottja véglegesen kijelölte a megmaradt zsidóság útirányát. Közép- és Kelet-Európa más országaiban is előfordultak zsidóellenes kilengések, sőt, gyilkosságok – mindenütt túlélők voltak az áldozatok!

A népnek, amelyet a Föld népei héber vagy zsidó népnek ismernek, és immár öt és félmillióan a „Föld köldökén”, a bolygó legneuralgikusabb pontján él („Jews are news”, járja az angol mondás, a zsidó az hír – vajon miért?!) nincs választása, nincs visszafelé vezető útja.

„Emeld föl tekintetedet, és nézz szét arról a helyről, ahol vagy, északra, délre, keletre és nyugatra. Azt az egész földet, amelyet látsz, neked és a te utódaidnak adom örökre” – ennek a mondatnak a héber eredetije Mózes I. könyvében áll, a 13. fejezetben, a 14. és a 15. versben.

E sorok írója az Istentől kapott küldetés szó szerint vételében, és Izrael kétféle léte, lényege, az isteni Izraelföld és a földi Izrael Állam közelítésében sejti a megoldást.

A kimondhatatlan nevű Isten megvalósíthatatlan feladata? Bizony, ennél súlyosabb terhet a történelemben egyik nép sem kapott. ◙

2011. december 14., szerda

A legfrissebb hírek Izraelből

Ismét megnyitották a Mugrabi-feljárót

Szerdán ismét megnyitották a Nyugati fal előtti térségről a Templomhegyre vezető Mugrabi-feljárót, ezúttal egy állandóan készenlétben álló tűzoltó autóval az építmény közelében.

A jeruzsálemi önkormányzat a tűzveszélyesnek ítélt feljárót a közeljövőben tűzálló réteggel vonatja be. A munkák alatt a feljáró időről időre zárva lesz a Templomhegyre látogatni kívánó nagyközönség számára.

Jordánia üdvözölte a lépést és azt saját tiltakozása sikerének tulajdonította.

• Hanijje egyesült arab sereggel szabadítaná fel az El Aksza mecsetet

Iszmail Haníjje, a Hamasz gázai kormányfője a szervezet megalapításának 24. évfordulóján tartott tömeggyűlésen tartott beszédében kifejtette: egyetlen módja a “palesztin föld felszabadítására a tengertől a folyóig” a fegyveres harc.

A tenger alatt a Földközi tenger izraeli szakaszát, a folyó alatt a Jordánt érti, amely föld szerinte és a muszlim világ szerint a palesztin-arab nép jussa, teljes egészében.

“Beleegyezés a Gázai övezet, Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem területén megalakítandó palesztin államba nem számít lemondásnak a céljainkról” – biztosította hallgatóságát.

“A palesztin menekültek visszatérése szent ügy, senkinek nem áll jogában arról lemondani" – hangoztatta. Ez alatt az 1948-ban, az éppen kikiáltott zsidó állam ellen indított és elvesztett háború következményeként elmenekült mintegy 600 ezer arab ma élő mintegy 4 millió, különböző arab államokban, nagyrészt menekülttáborokban élő leszármazottjának a visszatelepítését érti Izraelbe és a Palesztin Autonómia területére.

Hanijje felkérte az arab államok vezetőit, hogy alakítsanak hadsereget Jeruzsálem és az El Aksza mecset felszabadítására.

• Salit ügylet: szabadul a terroristák második csoportja

A Gilád Salit kiszabadítását lehetővé tevő egyezmény értelmében Izrael vasárnap 550 palesztin biztonsági foglyot ad át a Hamasz képviselőinek. Ez lesz a terrortevékenységért izraeli fegyházakban tartott terroristák második csoportja. Izrael összesen több, mint ezer, főleg palesztin arab fogoly szabadon bocsátásába egyezett bele egyetlen elrabolt tizedes elengedéséért cserébe.

Az izraeli börtönhatóságok szerdán közzé tették a névsort. Izraeli polgárok 48 órán belül fellebbezhetnek a szabadon engedés ellen. A második csoportban nincs olyan személy, aki tevőlegesen vett volna részt gyilkosságban, de terrorakciókban segédkezők találhatók benne.