Fedezd fel a héber nyelvet ✡ Meleg van, nagyon meleg

 

Meleg van bizony. Nagyon meleg. Chám möod (חם מאוד). A forróságra inkább a chom (חום) kifejezést használják. Ugyanez a szó lázat is jelent.

A hőhullám héberül gál chom (גל חום). A gál szó jelenti a hullámot: tengerhullámot, rádióhullámot, időjárási hullámot. Várhatóan szerdán tetőzik: ekkor a tengerparti régióban 35 fok körül lesznek a délutáni maximumok, de a Kineret partján, vagyis Tverján, a Holt-tenger vidékén és a Vörös tenger vizében lubickoló Eilaton elérheti a 40 fokot is.

Ha szomszédunktól halljuk az ávir lách (אויר לח) kifejezést, akkor a nedves, párás levegőre panaszkodik, ami a nagy melegben fokozza a kellemetlen közérzetet, főleg a tengerparti régióban. A párásság héberül láchut (לחות).   

A nyár a héber nyelvben kájic (קיץ). Ez kapcsolatban lehet a kéc (קץ) szóval, ami véget jelent, hiszen a nyár a gyümölcsök „végének”, beérésének és szüretelésének az ideje.

És a forró napoké. Maga a Jóisten ígérte Noénak az Özönvíz elmúltával, Mózes I. könyve (8:22) szerint: „Vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nappal és éjszaka meg nem szűnik soha”, eredeti szavaival „Zerá vökácir, vökor váchom, vökájic váchóref vöjom válájlá lo jisbotu”            (זֶרַע וְקָצִיר וְקֹר וָחֹם וְקַיִץ וָחֹרֶף וְיוֹם וָלַיְלָה לֹא יִשְׁבֹּתוּ).

A zerá (זרע) magot, magvetést, a kácir (קציר) aratást jelent. A kor (קור) hideg, a chom (חום) a meleg, a kájic (קיץ) nyár, a chóref (חורף) pedig a tél.

A jövőidejű, többesszámú „jisbotu” a SIN-BÉT-TÁV (ש-ב-ת) gyökből származik, jelentése megszünni, abbahagyni. Innen származik a szombat, a sábát (שבת) is, a mindennapi munka szünete, de a modern idők svitá (שביתה) szava is, ami sztrájkot, munkabeszüntetést jelent.

A melegítés szava a chimum (חימום). A hűtésé a kirur (קירור). Az errefelé nélkülözhetetlen légkondicionáló berendezés mindkét feladatot ellátja. A megújult héber nyelv a mázgán (מזגן) szóval illeti őket. A mezeg (מזג) vérmérsékletet, temperamentumot jelent, a mezeg háávir (מזג האויר) időjárást.

Az időjárási előrejelzés: tácházit mezeg háávir (תחזית מזג האויר). A tácházit a chozé (חוזה)  látnok, jós jelentésű szóból alakult.

A forró keleti szeleket hozó sáráv (שרב) már a bibliai időkben is próbára tette a testet és a lelket. Ézsajás, héberül Jesájá szerint (49:10) az utolsó időkben ettől is megszabadulunk: „Nem éheznek és nem szomjaznak, és nem sújtja őket sáráv és a Nap heve”: Lo jir’ávu völo jicmáu völo jákém sáráv vásámes (לֹא יִרְעָבוּ וְלֹא יִצְמָאוּ, וְלֹא־יַכֵּם שָׁרָב וָשָׁמֶשׁ).

Ezt még megvárjuk. Remélhetőleg. ◙

A kucska

Valamikor a hatvanas években, amikor a Magyar Televízió állomás-választéka jóval szerényebb volt a mainál, és sem a Duna TV, sem az M1, M2 … MX nem létezett, legfeljebb az MZ/X (tetszenek emlékezni Mézgáékra?) az esti híradó meglepő tudományos szenzációról számolt be.

A képernyőn tündéri, a legkomorabb arcot is felvidító képeket láthattunk: néhány hetes kölykeket.

Hogy milyen állat kölykeit? Hát, olyan macskának tűnőket mutattak, mint a magyar tudomány páratlan sikerét: kutya és macska keresztezését. Az állat nevet is kapott: kucska.

Másnap, április 2-án elnézést kértek a kedves nézőktől: tegnap április 1. volt… A kölykek kiskutyák, a Yorkshire terrier fajtából.

Évtizedekkel később városom, Rehovot sétálóutcáján, az elegáns villákkal és pálmafákkal szegélyezett Chén sugárúton sétálva meséltem feleségemnek ezt a sok évtizedes történetet. És íme, alig tettünk meg néhány métert, egy padon pihenő család gyerekei lábánál ott ült egy Yorkshire terrier. A kucska…

Olvasóimra bízom: valóban hasonlít a macskához? Legyen a válasz bármi, egy bizonyos: imádnivaló! 😃

Tis´á beÁv, Áv hó 9 ✡ A jeruzsálemi Templomra emlékezünk (kettőre is)

              TEMPLOMHEGY JELENLEG, JERUZSÁLEM, ÓVÁROS

Áv hónap a zsidó naptár hetedik hónapja, Niszán hónaptól számítva. E nyári hónap kilencedik napján üli Izrael népe a jeruzsálemi Morijá-hegyen épített Első, építettője után salamoninak nevezett, és Második, a babilóniai száműzetésből való visszatérés után ugyanott újjáépített, majd később Heródes által felújított Templom vagy Szentély (Bét hámikdás – בֵּית הַמִּקְדָּשׁ) lerombolásának a gyásznapját.

Az Első Templomot (Bájit Rison, szó szerint Első Ház) az országba betörő babilóniai seregek rombolták le és égették fel a polgári időszámítás előtt 586-ban, a Második Templomot (Bájit Séni) Titusz császár római légiói a polgári időszámítás szerinti 70-ben, mindkettőt a zsidó időszámítás szerint Áv hónap 9. napján.

Ez a nap a zsidó hagyomány szerint baljóslatú nap, amelyet az előestétől aznap napestig, közel 25 órán át böjttel és gyászimákkal tölti a zsidóságot ortodox módon megélő zsidóság. Nem isznak, nem esznek, házaséletet sem élnek, és még a templomban sem székekre, hanem alacsony zsámolyra ülnek. A bőr lábbelik helyett (ami régen a jómód jele volt) egyszerű posztó- gumi- vagy műanyag-papucsokat hordanak. 

Ha a templomi imádkozást nem is, de a böjtöt Izrael zsidó lakosságának többsége megtartja. Könnyű böjtöt kívánunk, héberül COM KÁL – צום קל !

A Templomhegy regéje

A jeruzsálemi Óváros szívében emelkedő magaslat neve: Hár hámorijá – הר המוריה. Magyarul Templomhegynek nevezik. Ezen magasodott az Első, Salamoni Templom, majd a Második, amelyet Heródes nevével azonosítanak.

Az Elsőben őrizték a varázserejű Frigyládát, amelyet Mózes és Áron vezetése alatt kaptak a héberek a sivatagban. A Másodikban ez már nem volt jelen, bár sokan úgy tartják, hogy a mai napig rejtőzik valahol a Templomhegy alatt egy kazamatában, és várja, hogy újra felbukkanjon a történelem színpadán.

A Templomhegyet ma két mecset foglalja el: a közepén az aranykupolás Omár mecset, oldalán az El Aksza.

A történelem hajnalán…

🕍 Miután Noé bárkájával kikötött Ararát hegyén, családjával onnan elvándorolt, hogy a megfelelő helyen hálaáldozatot mutasson be Istennek. (Mózes első könyve, 8:20) A hagyomány szerint ez a hely nem volt más, mint a Templomhegy, ahol évezredekkel később Salamon megépítette a Templomot.

🕍 A „Béke városa” nevével, Jerusálájim – Jeruzsálem – előképével először Mózes első könyvében találkozunk (14:18). Sálem királya, Malki-cedek, (מַלְכִּי-צֶדֶק מֶלֶךְ שָׁלֵם) kenyeret és bort visz ki Ábrahám (ekkor még Ábrám) ősatyánk elé, és megáldja őt. A helyszín – a későbbi Templomhegy.

🕍 Ugyancsak Mózes első könyvében (22. fejezet) olvasunk „Izsák megkötözéséről” (Ákédát Jichák, עקדת יצחק) a Morijá hegyen, ahol apja, Ábrahám hajlandó lett volna Isten parancsára feláldozni fiát, Izsákot, ám Isten egy kost küld áldozatul Izsák helyett. 

Áv hónap 9. napja, mint minden jeles nap a zsidó naptárban, nem illeszkedik a Gergely-naptárhoz, minthogy az előbbi a Hold fázisaihoz, utóbbi a Föld Nap körüli keringéséhez igazodik, ezért minden évben más és más napra esik: július közepére a legkorábban, augusztus közepére a legkésőbben. Az idén július 17, szombat kimenetelekor kezdődik és vasárnap este 20:16 óráig tart. ◙