Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2018. április 27., péntek

Tíz fiatal értelmetlen halála. A felelőtlenség égre kiált!




Április 26-án, csütörtökön 25 érettségi előtt álló katonai előképzős az Izraelben szokásos “gibus”, vagyis  “közösség-összeszoktató” kiránduláson vett részt a Holt-tengertől délre fekvő, sivatagos Árává hegységben.

Egy hatalmas, orkán-erejű esőzés után a közeli vádi-ba (ez egy az év nagyrészében száraz sivatagi folyómeder, amely csak az esőzések alkalmával telik meg vízzel) percek alatt óriási víztömeget zúdított a völgyben tartózkodó csoportra. A három-négy méteres hullámokkal betörő áradás többjüket elsodorta. A hadsereg helikopteres mentőgárdája péntek hajnalig tartó keresés után tíz fiatalnak már csak a holttesteit találta meg.

Az áldozatok közül kilenc lány volt és egy fiú. Mint a pénteki lapok beszámolóiból kitűnik, a csoport valamennyi tagja kitűnő eredményeket mutatott fel, ki tanulmányokban, ki a sportban. A “gibus” előképzés a Cáhál, az Izraeli Védelmi Hadsereg elit egységeibe való felvétel feltétele.

A fiatalokat Izraelben nem nyámnyila, nyavalygós felnőtteknek nevelik, hanem olyanoknak, akik rendkívüli körülmények közepette is megállják a helyüket békében, háborúban egyaránt. És ennek így is kell lennie.

Ám a felelős vezetőknek körültekintően, észszerűen kell dönteniük az ilyen előképzés körülményeiről!

A tíz fiatal életet nem az esőzések okozta áradás miatt, hanem az idiotizmussal határos felelőtlenség miatt vesztettük el. Az előző nap már meghalt ugyanilyen körülmények között két beduin fiatal. A halálesetekről a sajtó beszámolt, tehát a kirándulást engedélyezőknek erről tudniuk kellett!  

Az intézmény vezetőjét és egy oktatót már letartóztattak, egy másik felelőst házi őrizetbe utaltak, mert figyelmen kivül hagyták az időjárásjelentésből következtethető veszélyeket. 

Izraelre ma nagyon szomorú szombat vár.

יהי זכרם ברוך

2018. április 25., szerda

A tél kései, de annál szenvedélyesebb búcsúja • Jégeső, rég nem látott erejű viharok, végnélküli dugók, helikopteres mentések • Eddig két halott, jelentős anyagi károk



VÁROSOM, REHOVOT SZERDA DÉLUTÁN

Szerda délben jött, ahogyan azt a meteorológia előrejelzés megjósolta. Pontosabban nem jött, hanem betört, óránkénti 100 kilométeres orkánnal, öklömnyi jégdarabokat záporozó viharral. A városok utcái az elvezető csatornázás hiányosságai következtében áthatolhatatlan folyókká váltak.

Parkoló autók kerültek víz alá, a fő útvonalakon közlekedő járművek hömpölygő vízben araszoltak. Az országutakon és a nagyobb városok utcáin délután végtelenül kígyózó dugók alakultak ki.

A negevi Árád közelében kiránduló iskolás  gyerekeket mentettek ki a hadsereg helikopterei.

A Negev déli részén, Dimona városában, ahol a csapadék ritka vendég, most olyan jégeső-zivatar volt, hogy a város egy hóval borított északi település képét idézi.

Egy, a város közelében élő beduin család 16 éves fia a vad folyóvá dagadt vádi mellett sétált, amikor az örvénylő víz magával ragadta és eltünt a vele tartó apja szeme elől. Őt is a hadsereg helikoptere kutatta fel, ám a fedélzeten utazó orvos sajnos már csak a halál beálltát tudta megállapítani. Esti jelentés szerint a Palesztin Autonómia területén, egy Betlehem-közeli arab faluban egy 18 éves lányt ragadott el az ár: ő is életét vesztette.

A Holt-tengerbe tartó, az év nagyrészében száraz vádik is megteltek vízzel, és áradó folyamokként öntötték el a tóparti településeket egymással és az ország többi  részével összekötő 90. sz. országutat, amelyet az esti órákig lezártak a forgalom elől.

Tel Avivban a Rotschild fasort változtatta folyóvá a hirtelen jött felhőszakadás. Rison Lecion városban az ugyancsak Rotschildról elnevezett „kenjon”, bevásárlóközpont teteje szakadt be az orkánszerű szélben és ömlött be az eső a tetőről. A nagyvárosi, több emeletes pláza villanyvilágítása kialudt, de a vásárló közönség fegyelmezetten hagyta el a helyszínt, pánik, lökdösődés nélkül. 

(A jelek szerint nekünk háború, vagy természeti katasztrófa kell, hogy megértéssel, kölcsönös segítségnyújtással, idegesség, tolakodás nélkül tudjunk egymás közelében létezni.)

A viharos időjárás okozta anyagi károk eddig már igen jelentősek.

A telet búcsúztató utolsó esőt a héber nyelv és hagyomány malkos (מלקוש) néven nevezi, és március végén - április elején jelentkezik. Ilyen késői és erejű búcsút már régen látott Izrael földje, bár nagyon ritkán nyáron is meglephet bennünket egy-egy zápor.

A hűvös, esős-viharos időjárás az előrejelzések szerint péntekig, esetleg szombatig velünk marad. 

2018. április 19., csütörtök

Történelmi rekord: 70 év alatt Izrael lakossága megtízszereződött



Az Állam kikiáltása és az azt követő Függetlenségi Háború óta eltelt 70 év során az ország lakossága megtízszereződött. Míg 1948-ban 805 ezer ember élt az akkori fegyverszüneti határok között, addig ma Izrael országát közel 9 millió – pontosan 8.842 millió ember lakja. 

Szemléltető példa: Az Egyesült Államokat 1948-ban 146 millió ember lakta. Ha ilyen ütemben fejlődött volna, ma 1.46 milliárdan lennének, ezzel szemben ma 325 millióan vannak.

A Statisztikai Hivatal számítása szerint ha a jelenlegi tendencia folytatódik, az Állam fennállásának századik  évfordulóján, 2048-ban meghaladja a 15 milliót (Izrael a “területekkel” együtt alig 26 ezer négyzetkilométeres!)


Izrael sokszínű lakosságából 6,589 millió zsidó nemzetiségű (itt ezt nem vallásnak, hanem nemzetiségnek tekintik, mint ahogy az is), ez az összlakosság 74.5%-át teszi ki. Az arab lakosság létszáma megközelíti a 2 milliót, pontosan 1,849 millió, az összlakosság 20,9%-a. Többségük muzulmán, a kisebbség keresztény vallású.

Egyik csoporthoz sem tartozik 404 ezer lakos (4,6%): ők javarészt zsidó olék élettársai, zömmel orosz anyanyelvűek.


A tavalyi Függetlenségnap óta 177,000 gyerek született és 41 ezer volt az elhalálozottak száma. Az utóbbi évben 28,000 olé – zsidó bevándorló – érkezett.

Az államalapítás óta 3,2 millió bevándorló érkezett Izraelbe. 

Két nagy bevándorlási hullám volt. Az első az államalapítást követő két évben, amikor a „Seerit hápletá”, a Vészkorszak megmaradottjai és az arab országokból elüldözött zsidók érkeztek. A második nagy hullám az 1990-es években jött, amikor az egykori Szovjetunióból több, mint 900 ezer bevándorló érkezett.


Izraeli polgárainak 44 százaléka él az ország 16 legnagyobb városában. A legtöbb lakosa Jeruzsálemnek van, összesen 882 ezer.

Tel Aviv önkormányzati határain belül ennek csak a fele lakik, ám a körülötte épült, Gus Dán-nak nevezett konglomerációban 3 millió! A nagyvárosi övezet északi határa Kfár Szábá, Ramat Aviv és Herzlia, a déli Rison Lecion, Bat Jam és Holon. Nyugatról a tengerpart, keleten Petach Tikva határolja, benne Ramat Gan, Bné Brák, Givátájim.


A harmadik legnagyobb város Haifa, elővárosaival, a “Krajot”-okkal együtt félmillióan lakják.


Beer Séva több, mint 200 ezer lakosú.


Százezres városok még Asdod, Askelon, Natanja és Rehovot. ◙

2018. április 17., kedd

Az izraeli fegyveres védelem elesettjeinek az emléknapja ♦ יום הזיכרון לחללי מערכות ישראל



Kedden este kezdődik az izraelföldi zsidó önvédelem elesett katonáinak és az ellenünk nemzedékek óta folytatott arab terror áldozatainak az emléknapja.

A megemlékezés hivatalos megnevezésa "Jom házikáron lecháláléj máárechot Jiszráél", vagyis Izrael harctereinek, avagy frontjainak az elesettjeiről van szó.

Ez magában foglalja nem csak az 1948-ban megalakult Izraeli Védelmi Hadsereget (CÁHÁL, C'vá Hágáná L'Jiszráél) hanem az államalapítás előtti fegyveres zsidó önvédelem harcosait is. A derékhad a Hágáná volt, ennek elitcsapata a Pálmách. 

Két partizánosztag, az Écel és a Lechi fegyveresei a brit mandátumi terror és arab terror ellen zsidó terrorral léptek fel. Utóbbiak törpe kisebbségben voltak előbbiekkel szemben.

Este nyolckor Izrael-szerte megszólalnak a szirénák, megkezdődnek a hivatalos megemlékezések. 

Túl a szózatok tövig koptatott kliséin, a félárbocra eresztett izraeli zászlókon legyünk most lélekben azokkal, akik a gyerek, az apa, a férj sírjánál könnyeznek.

Mert ők az igazi vesztesek. 

2018. április 15., vasárnap

Ijjár hó beköszöntésére



Ha felnéztek az égre, látjátok az újholdat, Ijjár hó újholdját. 
A név, mint minden zsidó hónap neve, Babilóniából származik, így arámul maradt ránk. Ennek a hónapnak van ősi héber neve is: Ziv – זיו –, ragyogás. 

Ijjár hónap mindig 29 napos (más hónapok lehetnek 30 naposak is).
Ezt a hónapot 70 éve Izrael újbóli állammá válásának az ünnepe ragyogja be. 
Az állatövben Ijjár hónap a Bika csillagképnek felel meg. ◙

2018. április 14., szombat

Nyugati megtorlás az Asszad-rendszer ellen – száz rakéta Szíriára


Egy héttel a szíriai hadsereg mérges gázzal végzett emberirtása után, amelyet Dum'a település ellen hajtottak végre, és amelynek 150 halálos polgári áldozata volt, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia hadereje szombatra virradó hajnalban egyesített támadást hajtott végre szíriai célpontok ellen. 

A támadás során több, mint száz "okos", vagyis számítógép-vezérelt, műholdak segítségével célba juttatott rakétát lőttek ki a vegyifegyvereket tároló bázisokra Szíria-szerte, és egy ilyen fegyvereket fejlesztő kutatóintézetre Damaszkuszban. 

A támadás kifejezett célja Szíria vegyifegyver-potenciáljának a megsemmisítése, vagy annak erős korlátozása volt, nem a szíriai polgárháborúba való beavatkozás. 

Oroszország a támadást "Putyin személyes megalázásának" tekinti és súlyos következményeket helyezett kilátásba.  Ugyancsak orosz jelentés szerint a rakéták "jelentős hányadát" sikerült a levegőben hárítani. 

FORRÁS: A Kol Jiszráél "Kán Bét" rádió hírei és internetes portálja

2018. április 13., péntek

Harmadik hete: súlyos zavargások a gázai övezet határán

GYÚJTOGATNAK, ÉGETNEK

A Gázai-övezet és Izrael határán tartó zavargások harmadik pénteki napján helyi lakosok ezrei felgyújtott gumiabroncsok füstje mögül Molotov koktélt, robbanó tölteteket és köveket dobálnak át a határ innenső oldalára, a határt védő katonákra. Több esetben lőfegyvert is bevetettek.

A határt védő egységek tömegoszlató eszközökkel tartják távol a támadókat a határ közvetlen közeléből és megakadályozzák, hogy átmásszanak a kerítésen.

A lőfegyverrel támadókat és a legveszélyesebb határsértőket céllövészek igyekeznek ártalmatlanná tenni, de ezen esetekben is csak lábra céloznak. A zavargók számát tízezerre becsülik.

Gázai kórházak péntek délutánig 360 sebesültről, köztük egy életveszélyes sérültről tettek jelentést. ◙

2018. április 11., szerda

A Vészkorszak áldozatai és az ellenállás hősei emléknapja - יום השואה והגבורה



Szerda estétől csütörtök estéig emlékezünk az áldozatokra, emlékezünk az egyedül visszatértek tengernyi szenvedésére, és eltöprengünk, hogy az ő helyükre állt nemzedékek – vagyis MI – mit tehetnénk jobban itt, az ő hamvaikon feltámadt Izraelben. ◙


2018. április 4., szerda

Április 4-ről szólt…




Szólt hát. Énekeltük énekórán, kötelező úttörőkórus-foglalkozáson, szólt a rádióban, az ötvenes évek végétől láttuk-hallottuk a televízióban is.

Indulj az útra, és vissza ne nézz…

No meg: éljen május elseje. Még a gimis németórán is fújtuk: Erster Mai, Erster Mai, Alle Menschen werden frei. Felvonultunk előbb szüleink munkahelyével, később felvonultunk mi magunk is.

És a november hetedikék! Orosz órán persze, hogy szigymóje nájábrjá. Ünnepeltünk mi minden nyelven, a proletár internacionalizmus jegyében. Ki lelkesen, ki kevésbé.

Május kilencedikén minden évben osztálykirándulás volt a budai hegyekbe. A béke első napján.

Nálunk, otthon (ez a fogalom számomra életem végéig apám házát jelenti) április 2-a volt az ünnep. Ezen a napon szabadult fel a lichtenwörti asszony-láger, ahová 1944 novemberében édesanyámat is hajtották a bécsi „halálmenetben”. A 2500-ból 800-an jöttek vissza.

Az életben maradt magyarországi zsidóknak 1945 tavasza valóban felszabadulás volt. Hogy Magyarország többi lakosának az volt-e, vita tárgya: 1990 előtt baráti asztaltársaságoké, később nyílt teret kapott a téma.

A gellérthegyi Felszabadulási emlékmű mellől hamar eltűnt a „davajgitáros” szovjet katona szobra. A főalak, a pálmaágat tartó asszony maradt. (Városi legenda szerint Kisfaludy Strobl eredetileg a háborúban repülőszerencsétlenség áldozatává vált Horthy István kormányzóhelyettes emlékének szánta az alkotást.)

Vácon, ahol a hetvenes évek elején katonai szolgálatomat töltöttem, bizalmas beszélgetésekben nem egy bajtársam ápertén kijelentette: kár, hogy a második világháborút nem a németek nyerték meg. 

Hogy ebből a törzsökös magyarságnak mi haszna származott volna, nem tudható: a „mi lett volna, ha” a történelmi vizsgálatok tabuja. A német fajelmélet mindenesetre a magyarokat nem tekintette árjáknak. (Az indoeurópai fehér rassz „árja” kinevezése maga is sült marhaság: szabad iráni a jelentése.)

Nem szóltam hozzá, de megszívleltem a címül választott dal kezdősorát: Indulj az útra és vissza ne nézz. Leszerelésem után az első adandó alkalommal úttalan utakon, érvényes útlevél nélkül  elindultam Izrael felé.

Vissza-visszanézek, ez igaz. Ottmaradt édesanyám, ottmaradtak barátaim, ottmaradt szeretett szülővárosom, Budapest. Ottmaradt az a szomszéd, aki apámat a munkaszolgálatból való visszatérésekor meleg levessel vendégelte meg: jobb neki sem volt. Ott maradt a hívő katolikus szomszédasszony, aki anyám visszatértekor sírva köszöntötte őt: Klárikám, minden nap imádkoztam érted! 

Tizenegy évvel később, ’56 november elején ugyanő csengetett be hozzánk: Klárikám, a Mari írja ám össze a ház zsidó lakóit, hogy átadhassa a névsort annak, aki megint kéri! A Mari házbizalmi volt – és maradt az újabb orosz bevonulás után is.

Újabb felszabadulás? Apám ebből már nem kért. Összepakolta mindazt, amire út közben szükségünk lehet, ám az orosz tankok már az utcánkat lőtték. Maradtunk.

Visszanézek életem első 24 évére. Mit tagadjam: nekem szép volt. Izraeli létem 45 éve alatt vagy tízszer látogattam vissza Magyarországra, amely szülőföldem volt és marad, ahol szüleimnek és egykori jó- és rosszakaróinknak már csak sírjai domborulnak, és egykori baráti köröm is fogyóban.

De minden május kilencedikén meghatódva nézem a szovjet hadsereg Izraelbe alijázott zsidó veteránjait, akik évről évre kevesebben vannak, de még felvonulnak. Erre az egy napra ismét magukra öltik egyenruhájukat, rendfokozataikkal és kitüntetéseikkel.

Felszabadítóink voltak. Nekünk mindenképpen. ◙

2018. április 1., vasárnap

Peszách félünnep 2018 - חול המועד פסח תשע"ח


Szombat kimenetele, március 31. este óta csütörtök, április 5. csütörtök estéig Peszách félünnepe (chol hámoéd Peszách) telik Izraelben. Több hivatal rövidített munkaidőben dolgozik, de a tömegközlekedés üzemel.

Ez a tavaszi szezon kezdete. Sokan keresik fel a nemzeti parkokat, a legtöbb szabadtéri uszoda azonban csak májusban nyit. A loddi Ben Gurion repülőtér csúcsforgalmat bonyolít le.


Csütörtök estétől péntek estig Peszách hetedik, záró ünnepnapja lesz, ugyanolyan teljes munkaszüneti nap, mint az első. Vagyis április 5, csütörtök estétől április 7, szombat estéig egyfolytában ünnepelünk, nincs tömegközlekedés, a hivatalok zárva tartanak.

Izraelen kívül a nyolcadik nap a befejező ünnepnap, vagyis péntek estétől szombat estéig, tehát egybeesik a Szombattal. ◙