Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2019. december 31., kedd

Mi lesz ma éjfélkor?



Megmondom: 5780. tévét hónap 4. napja. 
A zsidó időszámítás szerint.
Vagyis zsidóéknál egy egészen közönséges nap. 

De nem koptatom a BUÉK közhelyet.
Barátaim, tanítványaim, olvasóim!
Béke, biztonság, egészség, tisztességes megélhetés – csak ennyit kívánok.

És jövő ilyenkor is legyenek velünk mindazok, akik most velünk vannak!!!

2019. december 29., vasárnap

Ég a gyertya ég 🕎 Hanuka 2019 🕎 Meggyújtottuk a nyolcadikat

EZ A MI HANUKIÁNK

Jó órában elérkezett az idei Hanuka utolsó napja, amely hétfő napnyugtáig tart. A nyolcadik nap előestéjén, vasárnap este meggyújtottuk a nyolcadik gyertyát is, a "nulladik" szolga-gyertyával (a többiek előtt-alatt).

A legközelebbit, a Jóisten segítségével jövő Hanuka kezdetén, 2020. december 10-én, csütörtök este gyújtjuk.

Legyen addig is béke, biztonság, egészség! ◙

2019. december 28., szombat

Jó hetet a hetedik Hanuka-gyertyával!



A Szombat-búcsúztató Hávdálá után meggyújtottuk a hetedik Hanuka-gyertyát (a középső, magasabb ágban a "szolga"-gyertya, ővele gyújtottuk meg a többit) ◙

2019. december 27., péntek

Szombat, újhold, Hanuka 🕎 Vihar odakint, sok fény idebent

BY: LAURENCE'S PICTURES
Ezen a borús hétvégén sok minden összejött,

A péntek esti gyertyák előtt hat hanukagyertyát is gyújtunk, a sámás (samesz), "szolga" gyertyával (fenti képen a középső, magasabb ágban). 


A szabály szerint először a Hanuka-gyertyákat gyújtjuk meg, a napnyugtát megelőzően, úgy fél órával a szombati gyertyák előtt. A Szombatnak magasabb a "rendfokozata", hiszen biblikus, Tórai ünnep: szombaton a gyertyagyújtás szombatszegésnek számítana. 


Mert, hogy a Hanuka posztbiblikus: a Templomavatás, amit ilyenkor ünneplünk, az utolsó próféták után esett meg.


A szombat esti Hanuka-gyertyákat – akkor már hetet, plusz a sámás-t – a Szombat-búcsúztató "Hávdálá" után szokás meggyújtani.


Ugyanezen a szombaton kezdődik a zsidó időszámítás Tévét hónapja. Erre nem gyújtunk gyertyát. A zsinagóga-járók egy külön áldást mondanak.


Legyen mindez áldással! ◙

2019. december 26., csütörtök

Hanuka 2019/5780 🕎 Csütörtök este: az ötödik gyertya


Csütörtök este gyújtottuk meg az ötödik hanuka-gyertyát a sámás- ("szolga") gyertyával. Fenti képen ez a középső gyertya. Az öt gyertya meggyújtása után azt visszahelyezzük a középső karba.

Hág urim száméáh 🕎 חג אורים שמח

2019. december 22., vasárnap

Chanuka 5780 🕎 Fények Ünnepe, 2019



Hanuka (Chánuká, חנוכה) ünnepe a zsidó naptár szerinti kiszlév hó 25-én kezdődik, és nyolc napig tart. 
Az idén december 22-én, vasárnap este gyújtjuk meg az első gyertyát.

Ezen az ünnepen mi, kései utódok annak a győzelemnek állítunk emléket, amelyet a Makkabeusok három évig tartó szabadságharc árán arattak a szíriai megszállók felett.

Az idegen hatalom és helyi, zsidó támogatóik változtatásokat és tiltásokat vezettek be a zsidó vallásgyakorlatban. A harc a polgári időszámítás előtt 165-ben a Jeruzsálemi Templom visszafoglalásával ért véget. A győzelemmel helyreállt az akkor Judeának nevezett zsidó állam katonai és szakrális szuverenitása.

A "chánuká" azt jelenti: "felavatás". Arra utal, hogy őseink újra Isten oltalmába ajánlhatták a Templomot, amelyet a pogány bálványok és praktikák beszennyeztek.

Hanukai szokások:
• Az ünnep hétköznapjain nincs munkaszünet.

• A chánukijá nyolckarú gyertyatartó. Külön helye van rajta a "szolgalángnak" (ivritül sámás –שמש  –, a magyarországi és kelet-európai zsidók sámesz-nak nevezik): ez leggyakrabban egy kilencedik, középső karban kap elhelyezést. Napnyugta után ezzel a sámesz-gyertyával gyújtjuk meg a lángokat, majd az égő sámesz-gyertyát visszatesszük a helyére.

• Az égő samesz-szolgagyertyát kézben tartva két áldást mondunk. Az első estén egy harmadikat is, a Sehechejánu-t.

• Az első estén egy lángot gyújtunk, azután minden este eggyel többet. A nyolcadik estén az összes láng ég. Az új gyertyát mindig balról tesszük hozzá a többihez, és jobbról balra haladva gyújtjuk meg.

• A chánukijá lángját nem szabad profán (gyakorlati) célra, pl. cigarettagyújtásra használni. A sámás lángját szabad.

• A chánukiját az ablak közelében szokásos meggyújtani, hogy azt látni lehessen, ezáltal hirdesse Chánuká csodáját (Pirszumé deniszá).

• Régen szokás volt a gyerekeknek pénzt – kelet- és középeurópai zsidóknál:  chanukageltet – és ajándékokat adni.

• Pénteken este a chánukijá lángját a szombati gyertyák előtt kell meggyújtani, akkor is, ha még nem ment le a Nap. Szombaton este – mint az idén – csak a hávdálá (a Szombatnap elválasztása a hétköznapoktól) után gyújthatunk lángot a chánukijában.

• Az istentisztelet rendjébe Hanuka hetében beiktatják a Hálélt és az Ál hániszim hálaimákat, a győzelmek és csodák emlékére. Utóbbi ilyenkor része az étkezés utáni hálaimának is.

• A gyertyagyújtásnál mondott áldások:

Mind a nyolc napon:
• Báruch átá, Ádonáj, elohénu, melech háolám, áser kid’sánu bemicvotáv, vecivánu lehádlik nér sel chánuká.

(Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki megszentelt bennünket parancsolataival, és megparancsolta a Chanuka láng gyújtását.)

• Báruch átá Ádonáj elohénu, melech háolám, seászá niszim láávoténu bájámim háhém, bázmán háze.

(Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki csodajeleket adott őseinknek azokban a napokban, ebben az időben.)

Csak az első estén:
• Báruch átá Ádonáj elohénu, melech háolám, sehechiánu vekijmánu vehigiánu lázmán háze.

(Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki életben tartott bennünket, és megadta megérnünk ezt a mostani időt.)
Chág urim száméách – חג אורים שמח – Örömteli Fények ünnepét!

2019. december 20., péntek

Fel vagyunk készülve?



Egyike a leggyakoribb kérdéseknek Izraelben. Minden nyelven, amelyeket itt beszélnek.
Fel vagyunk mi készülveהאם אנחנו מוכנים
Hogy mire?
• Harmadik, negyedik, ötödik parlamenti (Kneszet-) választásokra? Egy tökéletlen politikusi versengés alávetettjeiként tűrni, hogy önmaguktól elszállt húsosfazék-közeliek packázzanak egy állandó háborús veszélynek kitett néppel?
• Egy poszt-cionista korszakra, amikor a társadalmat vezetni hivatott intelligencia már nem, vagy egyre kevésbé részese az államalapítók idealizmusának?
• A fiatal értelmiség aggasztó elvándorlására? Elég utalni Los Angelesre, ahol lassanként több izraeli él, mint Tel Avivban, vagy Berlinre, ahol pályakezdő izraeliek tízezrei élnek, feledve múltat, élvezve az itthon kevésbé tapasztalható egzisztenciális biztonságot és a valóban vonzó európai kultúr-környezetet.
• A Nagy-Tel Aviv környéki „vízfej” és a perifériák közötti egyre aggasztóbb jövedelmi különbségekre, ami már durván megmutatkozik az iskolai tanulók eredményeiben itt és ott, és ennek minden lehetséges következményére az izraeli társadalomban?
• Egy nemzetközi gazdasági összeomlásra, amit a dollár elértéktelenedése okoz, ha megszűnik elfogadott nemzetközi valutaként?
• Amikor lassan nem akad vezető politikus, akit nem vádoltak, vagy nem gyanúsítottak meg bűnügyekkel? Ahol alig akad polgármester, közéleti ember, aki nem volna a „káblánok”, milliomos vállalkozók zsebében?
• Arra, hogy apáink józan Istenhitét mindent megengedő neo-liberalizmus, vagy ilyen-olyan bigott szekta foglalja el?
• Az agresszivitás tűrésére az országutakon, amikor a rádió fő hírei a halálos balesetekről szólnak?
• A lakosság hatékony védelmére egy totális rakétaháborúban?
♦ És a kérdéseket folytathatnánk. ◙

2019. december 15., vasárnap

Hogyan választ a nép ✧ Biztos, hogy jól működik az izraeli demokrácia?


SZAVAZÓFÜLKE VALAHOL IZRAELBEN
Mottó: A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés az átlagos választóval
Sir Winston Churchill
✧ ✧ ✧
A demokrácia a görög démosz, nép szóból lett alkotva. Mármost felvetődik a kérdések kérdése: a nálunk, Izraelben összegyűlt, felerészt afroázsiai eredetű, másik felében a kelet- és közép-európai diktatúrákban szocializálódott zsidó néphez mennyire „passzol” az Angliában, az Egyesült Államokban, Hollandiában, a skandináv államokban évszázadok óta bevált demokrácia?


És meddig fog működni az elhispánosodó, elnégeresedő (bocsánat: afro-amerikanizálódó) Egyesült Államokban, ahol a fehér újszülöttek már évek óta kisebbségben vannak? Vagy a tízmilliós muzulmán lakosságú Nagy Britanniában, vagy Franciaországban? Vagy a történelmi közelmúltig feudális nemesség által uralt Magyarországon, Romániában és attól keletebbre-délebbre?


Élt egyszer, vagy kétszáz évvel ezelőtt egy norvég szerző, aki egyszemélyben teológus és filozófus is volt, bizonyos Ludvig Holberg. Ő alkotta meg a Politikus csizmadia alakját vígjáték formájában. A történet arról szól, hogy a derék mesterember nagyon törekszik a polgármesteri székre, amit el is ér, és a vége – tönkreteszi a várost.


Ki választ Izraelben és kit? A szavazásra jogosultak hány százaléka rendelkezik legalább alapvető ismeretekkel, hogy felfogja Izrael Állam valós érdekeit gazdasági, politikai, biztonsági téren? Közülük hányan ismerik a Tánách-ot, amire hivatkozással élünk itt, és egyáltalán hányan ismerik ezt a héber rövidítést? (Függetlenül attól, hogy a rabbinátus kit mennyire ismer el zsidónak.)

Hányan szavaznak azok közül, akik évek óta itt élnek, dolgoznak, katonáskodnak, szolgálnak miluimban (tartalékos behívások békében évente, háborúban „cáv smone” – azonnali behívó) és akik „chuc láárecben” – Izraelen kívül – is Izraelt tekintették hazájuknak és tanultak héberül?


És hányan dobnak az urnába borítékot távoli országban rögzült vallásos vagy ateista, bal- vagy jobboldali politikai attitűdökkel a fejben, amelyeket átültetnek az itteni, számukra jórészt ismeretlen világba – és szavaznak, döntenek vagy dönteni vélnek a maguk és valamennyiünk jövőjéről.


Itt és most nem említem az állampolgárok ötödét kitevő, milliós arab kisebbséget, sem az ultravallásos zsidó polgárokat, akinek egy része nem is szavaz, mert nem ismeri el a „cionista államot” (zsidó államot csak a Messiásnak lenne szabad létrehozni), de többségük – százezres nagyságrendről van szó, arányuk a lakosságban folyamatosan nő – a maguk szűk érdek-képviselő pártját juttatják a Kneszetbe.


Vajon a megválasztott vezetőnek – legyen az bárki – mindez megfordul a fejében? ◙

2019. december 12., csütörtök

Éjszakába nyúló ülésen feloszlatták a 22. Kneszetet ✧ Egy éven belül harmadik választás: 2020. március 2, hétfőn



A Kneszet csütörtökre virradó éjjel 3 óráig tartó plenáris ülésén 94 mellette-szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadták a 22. Kneszet feloszlatását.

Ugyanezen az ülésen 94 mellette- és 7 ellene-szavazattal jóváhagyták a következő, 23. Kneszet megválasztásának dátumát: erre 81 nap múlva, 2020. március 2-án, hétfőn kerül sor.

A választásokra, úgy a Kneszet- mind a helyhatóságiakra - rendszerint keddi napokon kerül sor, a bibliai hagyomány miatt. Kedd (héberül jom slisi, יום שלישי) "kétszerjó" nap (פעמיים כי טוב), ugyanis a Teremtés leírásában erre a napra kétszer áll az, hogy "és mondta Isten, hogy jó". A hétfői napra viszont egyszer sem. 

Ne legyen az a hétfői választás rossz ómen.

Most pedig idézem a két legnagyobb példányszámú napilap csütörtöki száma első oldalának "ordító", óriásbetűs főcímeit.

Jediot Áhronot: BUSÁ (בושה) – SZÉGYEN
Jiszráél Hájom: KIRKÁSZ (קרקס) – CIRKUSZ

Az... ◙

2019. december 8., vasárnap

Négy nap a világ ✧ Egy átlagpolgár lázálma



Ha szerda éjfélig folytatódik a két pártvezér kitartó elbeszélése egymás mellett és nem sikerül működőképes nemzeti egységkormányról megállapodni, a Kneszetet feloszlatják, és új választásokat írnak ki – egy éven belül a harmadikat.
- A Likudban erősödnek a hangok „primaries”, párton belüli előválasztások mielőbbi megtartására. Netanjáhu ellenzi. Nem világos, hogy a párt képviselőinek milyen hányada lenne kész egy drámai változtatásra. A „deadline” közeledtével a Bibihez ilyen vagy olyan okokból közelálló pártvezetők is olyanokat szólnak a sajtó nyilvánossága előtt, hogy fontosabb a párt politikai jövője, mint Netanjáhué.
- A másik tábor sem egységes. A „Kék fehérek” két pártja, a nagy többséget képviselő Chószen leJiszráél – Beni Gantz vezetésével – illetve a Jáir Lapid által alapított, jóval kisebb támogatottságú Jés Átid képviselőinek sok témában eltérőek a nézetei, koalíciós kérdésekben is.
- A „királycsináló” harmadik, Avigdor Lieberman görcsösen ragaszkodik a vallásos pártok mellőzéséhez bármilyen egységkormányban.
- Egy harmadik választás kikényszerítése eddig nem látott bizalmi válságot okozna a nagyközönségben. A márciusban lehetséges Kneszet-választások kiadásai óriási, a közvélemény szerint fölösleges terhet jelentene az államkincstárnak, azaz az adófizetőknek.
- A következő napokban vastagbetűs főcímekre számíthatunk az izraeli lapokban. Mert valamit tenniük kell a jövőnkről döntő politikusoknak, és a nép elégedetlenségével tisztában vannak.
A címben említett „lázálom”:
Ha nem sikerül az egységkormány létrehozása, az utolsó negyvennyolc órában kisebbfajta forradalomra kerülhet sor.
A Likud-képviselőknek a Bibivel elégedetlen része, Gideon Szá´árral az élen kiválik a Likudból (!), és új jobbközép pártot alapít.
Beni Gantz „dobja” a szélsőségesen vallás-ellenes Lapid-féle Jés Átid pártot, a Chószen leJiszráél megállapodásra jut Liebermannal és az új, Szá´ár vezette párttal, esetleg a Jáhádut háToránál kevésbé "ultra"-ortodox, alapjában véve cionista SASZ párttal is. (Az Ázsiából és Afrikából származó, zömmel az izraeli társadalom szegényebb rétegeibe tartozó hagyománykövető zsidók követelései inkább szociális jellegűek.)
És szerdán, az utolsó órában jelentkezik Rubi Rivlin államelnöknél a közel 70 mandátumot kiállító koalíció két vezetője, Beni Gantz és Gideon Szá´ár, akik már megállapodtak a rotációról (egymás váltásáról) a kormányfői feladatban…
Kár lenne, ha ez lázálom maradna. ◙

2019. december 6., péntek

Suomi 102 – Finnország 102. Függetlenségi Napja



Tervehdin sinua Suomi 102-vuotissyntymäpäivänäsi!
Köszöntelek, Finnország, a 102. születésnapodon!
אני מברך אותך, פינלנד, ביום הולדתך ה-102!