Rövid szünet...

... de közben szeretettel gondolok rátok!

Fedezd fel a héber nyelvet ✡ Héber eső

Izrael a legrégebbi idők óta száraz, sivatagok-ölelte ország. A Közel-Kelet nagy folyói – délen a Nílus, keletre az Eufrátesz, távolabbra a Tigris – messzire elkerülik.

A Föld minden népe által ismert folyó, a Jordán nagyobbfajta patak, időnként az is kiszárad. Akad még néhány folyócska: a Gááton, az Alexander, a Járkon, de a földnek és lakóinak az igazi áldást a téli esők jelentik. Amelyekből az utóbbi napokban bőven van részünk.

Az esőre a héber nyelv két szót is ismer. A „gesem” – גשם – a gyakrabban használt, a „mátár” – מטר  – ritkábban használt irodalmi kifejezés: az újhéber nyelvújítók mégis ebből alkották az esernyő héber megfelelőjét: „mitrijá” – מטריה.

Amikor pedig bőven és szinte megállás nélkül esik, az úttestek valóságos folyókká válnak: a csatornázás az izraeli városépítésnek nem erőssége. Ilyenkor az emberek azt mondják: „mabul” – מבול – ami nem más, mint a bibliai Özönvíz héber megnevezése.

Errefelé novembertől áprilisig tart az esős évszak. Hó, héberül: seleg – שלג – csak a 800 méteresnél magasabb helyeken esik. Talán az idén is látni fogjuk Jeruzsálemben, Názáretben, Cfáton.

A víz még ilyen mennyiségben is áldás. A vízmedence héberül bréchá – בְּרֵכָה – ami szinte ugyanaz, mint az áldást jelentő bráchá – בְּרָכָה. Az egy magánhangzónyi különbség írásban a pontozásban jelenik meg, a RÉS – ר – betű alatt. A bráchá – áldás – szó eredete viszont a berech – בֶּרֶךְ – vagyis térd: a jeruzsálemi Szentélyben Jom Kippur napján a főima alatt térdre és arcra borulva imádták az Örökkévalót.

A téli hónapokban esőt kérünk a Felettünkvalótól: „Ten mátár ál pnéj háádámá” – תן מטר על פני האדמה. Az esős évszak elmúltával csak harmatot: a fent említett „mátár” szót a „tál” – טל – szó váltja fel. Mert imáinkban is gyakorlatiasak vagyunk: májustól októberig az eső rendkívüli természeti jelenség számba megy.

Reméljük, hogy addig még sok eső esik a szomjas földre, és telik a Kineret is, Izrael egyetlen édesvízű tava. ◙

EGYÉNI ÉS CSOPORTOS HÉBER NYELVTANÍTÁST VÁLLALOK.

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

Márciusban indul a villamos gyorsvasút a Tel Aviv-Jeruzsálem vonalon • Az Állam eddigi legnagyobb projektje: 57 km félóra alatt hidakon, alagutakban a két nagyváros között • A gyorsvasút 160 km / óra sebességgel robog – három hónapig ingyen

NÉHÁNY HÉT MÚLVA VONATOK ROBOGNAK RAJTA: ALAGÚTBAN VÉGZŐDŐ VIADUKT A JÚDEAI HEGYEKBEN

Jiszráél Katz közlekedésügyi miniszter kedden bejelentette: a Tel Aviv – Jeruzsálem gyorsvasút március végén elindul.

A villamos meghajtású szerelvények harminc perc alatt,  160 kilométeres óránkénti sebességgel szállítják az utasokat a két város között. Az egyetlen közbenső megálló a loddi Ben Gurion repülőtér alatt lesz.

A hosszú évek óta épülő gyorsvasút március 30-án, Peszách előestéjén nyílik meg az utazó közönség előtt, ráadásul az első három hónapban a RávKáv kártyával  ingyen vehetjük igénybe. A bejáratási időszakban csak egy sínpáron közlekedik egy-egy szerelvény minden órában. Később óránként négy szerelvény indul mindkét irányban.

A gyorsvasút nagyteljesítményű motorvonatai könnyedén küzdik le a tengerparti Tel Aviv és a júdeai hegyek ölén, 800 méterrel a tengerszint fölött fekvő Jeruzsálem közötti szintkülönbséget. Az 57 kilométer hosszú pálya tervezői alagutakkal és hidakkal oldották meg a hegyes-völgyes terep nehézségeit.

A völgyeken összesen 7 kilométernyi híd ível át, a leghosszabb közülük 1250 méter hosszú és 95 méter magas. A hegyek gyomrába több alagutat fúrtak, hosszuk összesen 38 kilométer, vagyis a gyorsvasút pályájának több, mint a felén alagútban halad.

A jeruzsálemi végállomást a központi autóbuszállomással szemben, a Binjánéj Háumá alatt, 80 méteres mélységben alakították ki.

A következő évek terveiben szerepel a földalatti vasútvonal meghosszabbítása a jeruzsálemi városközpontig, később pedig az Óváros zsidó negyedéig.

Az első hetekben olyan tömegekre számítanak, mint amilyenre csak 1967 nyarán volt példa, amikor százezrek jöttek látni a június 7-én felszabadított Óvárost és a Nyugati Falat. ◙

FORRÁS: A KAN Kol Jiszráél (az Izraeli Rádió) és a Rákevet Jiszráél, (Izraeli Vasutak) honlapjai 

Itt a vihar • Eső a Golántól Eilatig • A Kineret szintje 2 centiméterrel emelkedett, de még 5 méter hiányzik

Kettős szivárvány Tel Avivban, az Azrieli tornyok fölött

Csütörtök este megérkezett a várva várt eső. Csőstől jön az áldás, amiből Izrael egésze részesül – a Golántól Eilatig. A Hermon hegyen esik a hó.

A vészesen száradó Kineret szintje az utóbbi órákban 2 cm-rel emelkedett, ám a tó megteléséhez még 5 méter (!) hiányzik.

A viharos idő előreláthatólag péntek estig tart. A Chevrát Chásmál, az izraeli Elektromos Művek áramkimaradások lehetőségére figyelmeztet és arra is, hogy a vihar által esetleg leszakított vezetékektől mindenki maradjon távol.

A Rákevet Jiszráél, az Izraeli Vasutak megkettőzött erőfeszítéssel igyekszik helyt állni, és arra kéri az utazóközönséget, hogy időben érkezzen az állomásokra.

A Rendőrség azzal a felhívással fordul a lakossághoz, hogy a tetőkről és az erkélyekről távolítsanak el minden olyan tárgyat, amelyet az erős szelek kirepíthetnek az utcára.

Az üzletek és a lakossági szolgálatatások a pénteki rend szerint tartanak nyitva.

Szombatra szelidül a vihar, de esőzések még várhatók. 

Sabat salom – ☂ – békés Szombatot! ◙

2018 beköszöntésekor Izrael lakossága közelít a kilencmillióhoz

A Központi Statisztikai Hivatal a 2017-es polgári év végén közzétett adatai szerint Izrael Államnak 8,793,000 lakosa van (alig 21 ezer négyzetkilométeren, az 1967 óta ellenőrzött területek nélkül). 

A most elmúlt évben 27 ezren alijáztak, a legtöbben Európából.

Az állam népessége összesen 165 ezerrel nőtt: 180 ezer születés és 44 ezer haláleset történt.

A lakosságnak mintegy 75 százaléka, 6,556,000 zsidó, 1,837,000 arab, ami a teljes népesség 21 százalékát teszi ki.

A nem-arab – nagyrészben orosz ajkú – keresztény, illetve vallásilag nem minősített állampolgárok száma 400 ezer: ők az állam népességének a 4 százalékát teszik ki.

Az izraeli népszámlálás adatai nem tartalmazzák az országban dolgozó külföldi állampolgárokat, becslések szerint mintegy 170 ezer embert, illetve azokat, akik az országba illegálisan, nem a törvényes határátkelőhelyeken léptek be.

Azt a 8 ezer izraelit, aki több, mint egy éve tartósan külföldön tartózkodik, nem számították be a fenti adatokba.

A legtöbben a következő négy országból érkeztek:

Oroszország (27%),

Ukrajna (25%)

Franciaország (13%)

Egyesült Államok (10%).

A legtöbb olé (Izraelbe vándorló), összesen 20,200 személy, vagyis az összes bevándorló 75 százaléka Európából jött.  ◙