Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2013. szeptember 8., vasárnap

Amerikai támadás Szíria ellen: bővített kiadás

Az Egyesült Államok honvédelmi minisztériuma kiszélesítette a Szíria „megleckéztetésére” szánt támadás tervezetét. A The Los Angeles Times washingtoni információkra hivatkozva közli: a kettő helyett három naposra tervezett büntető akció az eredetileg tervezett 50-nél jóval több célpontot érintene.

A jelentés szerint a körzetben tartózkodó, vagy felé közeledő összesen öt hadihajón kívül repülőgépek is intéznek majd támadásokat.

A döntés azt követően született, hogy a katonai szakértők szerint a tervezettnél nagyobb tűzerő szükséges ahhoz, hogy valódi károkat okozzanak Basar Asszad elnök haderejének.

Az Obama-kormány közben továbbra is azon fáradozik, hogy minél szélesebb támogatásra találjon a kongresszusban a küszöbön álló szavazás előtt.

Obama elnök hétfőn hat televíziós hálózat előtt intéz beszédet az Egyesült Államok népéhez.  

2013. szeptember 5., csütörtök

Izrael lakossága 8 millió fölött

A zsidó Újév, a Ros Hásáná alkalmából a Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta: Izrael Állam lakossága meghaladta a nyolcmillió lelket. Napjainkban 8,081 millióan vagyunk.

Ennek valamivel több, mint 75 százaléka tartozik a zsidó többséghez: pontosan 6,066,000 lélek. Ez a hatmilliós lélekszám, tekintettel a Vészkorszak hasonló adatára, borongós asszociációkat kelthet.

Az arab lakosság – zömmel a muzulmán vallás követői – 1,67 milliót számlál, és 345 ezer főnyi nem-arab keresztényt tartanak nyilván, többségük orosz anyanyelvű.

A lakosság növekedése legnagyobbrészt természetes szaporulat: az 5773. évben Izraelben 160,749 születést jegyeztek be. Az alija az elmúlt évben is szerény maradt: 16,968 olé érkezett.

Az elmúlt év során a zsidó szektorban 127 ezer házasságot kötöttek rabbi előtt, és 29,616 válást mondtak ki.

Közel 650 ezer a tartósan külföldön élő izraeliek száma: többségüket „jorédoknak”, az országot végleg elhagyó izraelieknek tekintik.

A legnépszerűbb nevek a zsidó lakosság körében, amelyeket fiúknak adnak: Itáj, Dániél, Uri, Joszéf  és Noám, míg lányoknál a Noá, Sirá, Támár, Táliá és Jáél nevek vezetnek. 

Nem érdektelen idézni a Palesztin Statisztikai Hivatal adatait sem, amelyből a 2013. év közepén közölt adatok állnak rendelkezésre.

Ezek szerint a palesztin területek összlakossága közel 4,5 millió. A Nyugati Partnak (Ciszjordánia) 2.72 millió, a Gázai-övezetben 1.7 millió lakosa van (a Nyugati Part zsidó lakosságát az izraeli zsidó népességhez sorolják).

A palesztin lakosság 40 százaléka 14 éven aluli gyerek. 

Fenti adatokból következik, hogy a Jordán folyó és a Földközi tenger között, az egykori brit mandátumi Palesztina 26 ezer km²-es területén összesen 12.5 millió ember él – ez hatalmas népsűrűséget jelent! (Összehasonlításként: a 93 ezer km²-es területű Magyarországon 10 millióan élnek.) ◙

2013. szeptember 4., szerda

Az új év, amely előttünk áll: 5774

Ma este elérkezünk a zsidó naptár új évéhez, 5774-hez.

A számértéket szokás szerint héber betűkkel írjuk le, az ezeréveket jelző első HÉ betű elhagyásával: TÁV-SIN-ÁJIN-DALET, תשע"ד.

A zsidó év ősztől őszig tart: az idén 2013. szeptember 4. estétől 2014. szeptember 24. estéig.

Honnan és mitől számítják a zsidó naptárt?

Amikor héberül említik a zsidó időszámítás évszámát, hozzáteszik: l’jecirá. Az Alkotástól. Nem a Teremtéstől: az Alkotástól.

Ezt a kifejezést – jecirá – a héber hagyomány nem a világ teremtésére (bri’á), hanem mindig is Ádám, az Ember alkotására tartotta fenn. A teremtés utolsó aktusára, amikor Isten, a Tér és az Idő teremtője Önmaga mására alkotta meg minden teremténye közül az egyedüli értelmes lényt.

Hogy mikor volt, meddig tartott az a „hatodik nap”, és merre volt az Édenkert? Hiszünk benne, hogy mindez létezett, de azt is tudjuk, hogy a Biblia gyakran él allegóriával, képes beszéddel.
*
A zsidó év holdhónapokból áll. Minden hónap újholdkor kezdődik.

A holdhónap 29 és fél napos: ennyi idő alatt kerüli meg a Hold a Földet. Miután fél nap nincs a kalendáriumban, csak egész, a csillagászati „pontatlanságot” a zsidó naptár szerkesztői úgy hidalták át, hogy a páros számú hónapok 29, a páratlan számúak 30 naposak, kivéve Chesván és Kiszlév hónapokat: ezek lehetnek 29 vagy 30 naposak.

A  zsidó naptár éve így 354, 355 vagy 356 napos, ami átlagosan tíz  nappal elmarad a Gergely-naptár 365 – szökőévben 366 – napos évétől. (A Gergely-naptár a Földnek a Nap körüli keringésén alapszik.) Ez az évente körülbelül tíz napos elmaradás három év alatt már egy egész hónapot tesz ki.

Avégből, hogy a jeles napok nagyjából ugyanarra az évszakra essenek – például a Pészách tavaszra, a Szukot őszre – a tíz napos különbözetet szökőhónappal, egy tizenharmadik hónappal korrigálják, amit 19 évben hétszer iktatnak be. Ilyenkor két Ádár hónap van: Ádár Alef és Ádár Bét (vagy Ádár seni).
* *
Az előttünk álló 5774. év különlegességéhez tartozik, hogy szokatlanul korán kezdődik. Erev Ros Hásáná, az ünnep előestéje szeptember 4-ére esik. Ennek megfelelően a többi őszi ünnep – Jom Kippur és Szukot – is mind szeptember hónapban lesz. (Az őszi ünnepek rendszerint áthúzódnak októberre: gyakran már a Jom Kippur is.)

Az új évben, jövő tavasszal két Ádár hónap lesz, ami „helyre teszi” a most következő Ros Hásáná nyár felé való „elcsúszását”. Pészách már április 14-én kezdődik, Jom Háácmáut, a Függetlenségi Nap május 6-án lesz. A következő, 5775-ös év szeptember 24-én este kezdődik. Ha ez a korrekció elmaradna, már augusztusra esne, további négy év múlva júliusra, és így tovább „hátrálna” az időben minden jeles nap.
* * *
Adjon a Jó Isten békét, biztonságot, egészséget, jólétet, időben lehulló esőket, a vezetőknek józan belátást.

Jó évre jegyeztessetek és pecsételtessetek be!

לשנה טובה תכתבו ותחתמו.