Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2011. december 12., hétfő

További intézkedésig lezárták a Templomhegyre vezető Mugrabi feljárót • A Hamasz már "hadüzenetről" beszél

A jeruzsálemi rendőrség további intézkedésig lezárta a Nyugati Fal előtti térségről a Templomhegyre felvezető úgynevezett Mugrabi feljárót (angol szóhasználattal "Mugrabi ramp"). A rendelkezés közvetlen előzménye Shlomo Eshkol, a jeruzsálemi önkormányzat főmérnökének a december 8-án kelt véleményezése , mely szerint a feljáró szerkezete annyira megromlott, hogy bármikor összeomolhat a látogatók alatt, és tűzveszélyes is.

Az évekkel ezelőtt, fából készült alkotmány már jó ideje lebontásra és átépítésre érett, ám Netanjáhu miniszterelnök leállította a feljárónak a Városháza által tervezett renoválását, a helyi arabság és a világ muzulmánjainak a reakciójától tartva.

Fauzi Barhum, a Hamasz szóvivője a feljáró lezárását "Izrael által küldött hadüzenetnek" nevezte. A Muzulmán Testvériség jordániai szervezete is tiltakozását fejezte ki.

A feljáró főképpen a nem-muzulmán turistákat szolgálta, akiket a muzulmánok – enyhén szólva – amúgy sem látnak szívesen az általuk "Mecsetek terének" nevezett Templomhegyen. Ám bármilyen változás ezen a neuralgikus helyszínen felkorbácsolhatja a kedélyeket, amit a Wakf, a muzulmán vallási hatóság a tőle telhető legerőteljesebben fokozna. Ugyanakkor a jelen intézkedést is felhasználhatják tüntetések kiprovokálására, bár a muzulmánok akadálytalanul, számos bejáraton közelíthetik meg a Templomhegyen lévő mecseteket. ◙

2011. december 11., vasárnap

Netanjáhu megoldja? Kormányhatározat és tüntetés az afrikai beözönlés ellen

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök vasárnap (december 11) bejelentette: kíméletlen harcot kezd az illegális bevándorlás és az afrikai munkakeresők törvénytelen alkalmazói ellen.

A kormány vasárnap délben egyhangú határozatot hozott, mely szerint az eddiginél sokkal nagyobb összegű büntetéssel sújtják a beszivárgókat alkalmazó izraelieket, az Egyiptomon át Izraelbe érkezett afrikai munkakeresők számára pedig kiutasításukig átmeneti táborokat létesít.

A csempészeket, illegális bevándorlókat és terroristákat egyként megállító kerítés-rendszernek a 2012. év végéig kell elkészülnie az izraeli-egyiptomi nemzetközi határvonalon.

Ez Izrael egyetlen határa, ahol – egyelőre – sem kerítés, sem természetes akadály nem választ el a szomszédos országtól. A határőrség is csak korlátozott létszámban őrjáratozott a több, mint 200 kilométer hosszú határ mentén, csempész beduinokat keresve.

A kerítésrendszer megépítésére és a már izraeli területre jutott beszivárgók őrzésére és ellátására a kormány 630 millió sékelt szavazott meg, amelyet a költségvetés emelése nélkül, valamennyi minisztériumra kirótt 2 százalékos elvonással teremtenek elő.

Netanjáhu a közeljövőben afrikai országokat készül meglátogatni, amelyek vezetőit felkéri, hogy – előreláthatólag tekintélyes összegek fejében – fogadják vissza Izraelben lévő polgáraikat.

A történet

A Sínai félsziget beduinjai eleinte kábítószereket továbbítottak az izraeli Negev-régióban élő rokonaikhoz, majd a Szovjetunió felbomlása után Ukrajnából, Moldáviából „importálták” a vállalkozó lányokat, akik Kairón keresztül, ugyancsak az izraeli beduinok segítségével találták meg útjukat a tel-avivi masszázsszalonokba.

A kelet-afrikai konfliktusok elmérgesedésével afrikaiak tömegei keltek útra, hogy szárazföldön és tengeren eljussanak a remélt jólétbe, a fehér civilizáció országaiba. Sokan Tunézia partjain szálltak be életveszélyes lélekvesztőkbe, hogy olasz földre jussanak. Ám az egyetlenegy ország, ahová gyalog is el lehet jutni Afrikából, és amely földrajzilag ugyan nem Európában van, de színvonala ahhoz hasonló – Izrael.

A probléma

Szudán és Eritrea a fő forrásai a szerencsétlen, munkát és megélhetést kereső tömegeknek. Eleinte néhány tucat afrikai érkezett havonta úttalan utakon a Nílus-völgyön, Kairón, majd a Szuezi csatornán és a Sínai félszigeten átkelve az egyiptomi-izraeli határra, onnan Tel Avivba, ahol a legolcsóbb munkaerőt jelentik alkalmi vállalkozóknak.

Az utóbbi években a szivárgás özönléssé fajult. A több tízezer afrikai – már elérik a százezres nagyságrendet – Tel Aviv déli negyedeit lassanként teljesen belakják. Jelenlétük egyaránt jelent közegészségügyi, biztonsági és szociális kockázatot. Az ottani régi, két-három szobás kis lakásokat nyomorúságos tömegszállásokká alakítják: bőven akadnak helyiek, akik ebből hasznot húznak.

A biztonsági tényező abból fakad, hogy többségük muzulmán, így egy idő után a nincsteleneket helyi terrorista elemek is megkörnyékezhetik.

Kiutasításuk kényes kérdés: akik hivatalosan menedékjogot kértek, a nemzetközi jog értelmében ellátandók, és így az amúgy is megterhelt izraeli szociális hálót feszítik tovább. A kiutasítható részt lehet táborokba zárni – de ettől a megoldástól Izrael eddig ódzkodott, saját népe történelmi emlékezete folytán. Ugyanakkor, mint Netanjáhu is hangsúlyozta, Izraelt nem lehet kötelezni több százezer afrikai nincstelen befogadására.

Vasárnap délután jobboldali aktivisták helyi izraeli lakosokkal tüntetést tartottak Tel Aviv régi autóbusz-állomása közelében. Baloldali emberjogi aktivisták ellentüntetéssel tiltakoztak. A két csoportot rendőrök választották el egymástól. ◙

2011. december 10., szombat

A tizedik izraeli • Dan Shechtman Stockholmban átvette a kémiai Nobel-díjat

Dan Shechtman, a haifai Technion műszaki egyetem professzora szombaton este Stockholmban átvette az idei kémiai Nobel-díjat XVI. Carl Gustaf királytól. A diplomával 1.5 millió dolláros jutalom is jár. (Izraelben ez az egyetlen magas összegű jövedelem, amelyet nem adóztatnak meg.)

A Tel Avivban, 1941-ben született tudós nagy emberi és tudományos merészségről tett tanúbizonyságot, amikor elméletével, a kvázikristályok bebizonyításával szembeszállt a vegytan óriása, Linus Pauling tekintélyével és felfogásával, aki gúnyorosan azt mondogatta: “nincsenek kvázikristályok, csak kvázitudósok vannak”.

Shechtmant Izraelben is támadások érték emiatt szakmai téren.

Kutatásaihoz a legjelentősebb segítséget amerikai tudományos intézetektől kapta, ahol kutatásai során végül bebizonyította a kvázikristályok meglétét bizonyos fémötvözetekben.

Dan Shechtman a tizedik izraeli polgár, aki elnyeri a Nobel-díjat.

Az izraeli közvélemény jelentős része a tízből három mögött nem lát valóságos teljesítményt: Menáchem Begin (1978), Simon Peresz és Jichak Rabin (1994) Béke-Nobel díja olyan egyezmények aláírását honorálja (Egyiptommal, illetve Jordániával és a palesztinokkal), amelyeknek következménye az állam és a körzet békéjére nagyon is kétséges.

A fennmaradó hét:

Sáj Agnon író – irodalmi, 1966

Daniel Kahaneman – közgazdasági, 2002

Avram Hershko és Aaron Ciechanover – kémiai, 2004

Jiszráél Aumann – közgazdasági, 2005

Ada Yonath – kémiai, 2009 (eddig az egyetlen női nyertes)

Dan Shechtmann – kémiai, 2011. ◙

FORRÁS: ynet internetes hírportál; a Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió portálja és óránkénti hírei; WIKIPÉDIA.