A vasárnapi izraeli lapok még mindig a rejtélyes 0xOmar, a kódfeltörő akciójával foglalkoznak. Azzal az egyénnel, vagy csoporttal, aki, vagy amelyik összesen huszonegyezer izraeli hitelkártya-tulajdonos adatait izraeli adatbázisok “feltörése” révén megszerezte, és az adatokat egy nyilvános honlapon közzétette, tokkal vonóval, névvel, címmel, kódszámmal. Hadd emeljen le a számláról pénzt mindenki, aki látja és akinek az erkölcsi érzéke ezt megengedi. (A hitelkártya-kibocsátó intézetek azóta már letiltották a kódszámokat és a tulajdonosokat informálták a tennivalókról.)
Az egyik vasárnapi lap (ez Izraelben annyit tesz, hogy “hétfői lap”, minthogy itt a szombat a heti munkaszüneti nap és a vasárnap a hét első munkanapja) arról cikkez, hogy nem az elkövetőket kellene üldözni, inkább a különböző kereskedelmi adatbázisokat kellene jobban őrizni a vállalatok számítógépein – hogy a rendőrségi és a katonai komputerek adatairól ne is beszéljünk...
A cikkből kitűnik, hogy írója mit sem ért a számítástechnikához.
A komputeres “hakkerek” (vagy angolosan hackerek, ahogy egyik olvasóm megjegyezte) és vírus-írók (szándékosan ártó programok szerkesztői), vagyis napjaink komputeres betyárjai, arabok és zsidók, indiaiak és kínaiak, feketék, fehérek és tarkák – öt-hat hónappal mindig előbb tartanak, mint a nagygépek adatait védeni próbáló programozók a maguk antivírus-programjaival. Hasonló a szituáció a betörők-kasszafúrók és a detektívek örök harcához: a bűnözők mindig újabb trükköt találnak ki, a derék zsaruk és a zseniális detektívek megpróbálják eltanulni az új módszereket, de szükségképpen egy fázissal mindig klienseik után kullognak.
(Több nyugati országban, így Izraelben is megszívlelték a “betyárból lesz a legjobb pandúr” mondás bölcsességét. Válogatott “hakkereket” bérelnek fel, hogy adat-védő programokat irassanak velük. Elvégre az adatlopók trükkjeit, programozói fogásait ők ismerik igazán...)
A szakértői nyomozás egyébként megállapította, hogy összesen hat személy indította a kódlopó háborút Izrael ellen. Biztosan annyit lehet tudni, hogy a hat közül egy mexikói, egy pedig horvátországi gépen dolgozik. Amir Fadida izraeli blogger azt állítja, hogy “megfogta” a mexikóit, aki egy 19 éves arab bevándorló. A 0xOmar által küldött e-mailek segítségével kinyomozta valódi nevét és lakcímét, sőt, az egyetemet is, ahol az illető számítástechnikát tanul.
Fadida reméli, hogy a kiber-terroristát Mexikó letartóztatja, esetleg kiszolgáltatja Izraelnek – ám Fadida adatait semmilyen más forrás nem erősítette meg.
Az interneten elkövetett hitelkártya-adatlopás hullámai nemsokára elsimulnak. Ám a probléma, amit a viszonylag piti ügy felvetett – iszonyatos!
Napjainkban – immár évtizedek óta – nem csak a hitelkártyás vásárlások adatait, hanem minisztériumok, iskolák, egyetemek, kórházak személyi adatait, sőt gépeit, az országok-városok erősáramú villamos hálózatát, távközlési- és vízszolgáltatását, a szennyvíz-elvezetést, tartályok, szivattyúk végeláthatatlan sorát mind-mind komputerek, egymáshoz kapcsolt hálózatok vezérlik.
Ugyanígy a világ vasúti- és légiközkekedését is. Vagyis mindent, amit logisztikának, alap-építménynek neveznek.
Mondani se kell: a hadseregek minden titkát komputerek őrzik – vajjon őrzik?
Terrorista elemek a számítógépekbe történő beavatkozással egész államokat béníthatnak meg, százmilliókat, egész társadalmak jövőjét, haladását kérdőjelezhetik meg, ha a legújabbkori szabotőrök kezét le nem fogják – a legkeményebb eszközökkel. ◙