Az iráni hadsereg vezérkari főnök-helyettese, Mohammed Hejazi kedden az iráni Fars hírügynökség útján közzé tette: országa tétovázás nélkül megelőző csapást már ellenségeire, ha nemzeti érdekeit veszélyeztetve látja.
„Most az a stratégiánk, hogy amint úgy érezzük, hogy ellenségeink Irán nemzeti érdekeit veszélyeztetik, és úgy határoznak, hogy ezt megteszik, akcióba lépünk, anélkül, hogy megvárnánk az ő akcióikat” – hangzik a nyilatkozat.
Iránra erős nemzetközi nyomás nehezedik. A fokozódó nyugati szankciók célja, hogy korlátozza Irán legfontosabb bevételi forrását, a nyersolaj-exportot, amelyből az Iszlám Köztársaság a nukleáris fegyverkezési projektek költségeit fedezi. Teherán válaszképpen azzal fenyegetődzik, hogy leállítja a kőolajszállító hajók forgalmát a Hormuz-szorosban, amelyen át számos más nyersolaj-termelő állam kivitele is bonyolódik, és amivel Irán súlyos energia-ellátási zavarokat tudna okozni világszerte.
Az Egyesült Államok egy vezető politikai személyisége azt mondta, hogy Irán minden bizonnyal katonai csapással reagálna egy támadásra, ám önmaga aligha kezdeményezne. Az Egyesült Államok és Izrael ugyanakkor nem zárják ki egy katonai akció lehetőségét, amennyiben minden diplomáciai erőfeszítés és gazdasági szankció csődöt mondana.
Hétfőn az Európai Közösség közölte: Belgium, a Cseh Köztársaság és Hollandia beszüntette, Görögország, Spanyolország és Olaszország visszafogta iráni nyersolaj-importját.
Irán változatlanul azt állítja, hogy uránium-dúsítási programja kizárólag a jövőbeni erőművei táplálására szolgálnak. ◙