Nyugtalanság Jeruzsálemben

Pénteken több száz palesztin a Templomhegyi mecsetek térségéről köveket dobált a Mugrabi kapuban őrt álló rendfenntartók felé. A rendőrök és a határőrök a randalírozók megfékezésére felmentek a Templomhegyre, jöttükre a kődobálók bemenekültek a mecsetekbe. Tíz kődobálót őrizetbe vettek.

A délutáni órákban Jeruzsálem körzetében palesztinok több rendbontást kezdeményeztek.

A legsúlyosabb a Jeruzsálemtől északra fekvő Kalandia ellenőrző ponton történt, ahol mintegy húszfőnyi csoport támadt az ellenőrző pont legénységére. Egyikük, a 25 éves Ramaya Tala'th petárda-pisztollyal célozta meg a  határrendőröket, amire azok fegyverüket használták. Ramaya életveszélyesen megsebesült és a Ramallah-i kórházban belehalt sérüléseibe.

A pénteki összecsapásokban a rendfenntartó erők 11 tagja és 15 palesztin könnyebben megsebesült. Szombaton a fiatalember temetésekor további összetűzésekre került sor palesztin tüntetők és az izraeli határrendőrség között. ◙

Irán megelőző csapással fenyeget

Az iráni hadsereg vezérkari főnök-helyettese, Mohammed Hejazi kedden az iráni Fars hírügynökség útján közzé tette: országa tétovázás nélkül megelőző csapást már ellenségeire, ha nemzeti érdekeit veszélyeztetve látja.

„Most az a stratégiánk, hogy amint úgy érezzük, hogy ellenségeink Irán nemzeti érdekeit veszélyeztetik, és úgy határoznak, hogy ezt megteszik, akcióba lépünk, anélkül, hogy megvárnánk az ő akcióikat” – hangzik a nyilatkozat.

Iránra erős nemzetközi nyomás nehezedik. A fokozódó nyugati szankciók célja, hogy korlátozza Irán legfontosabb bevételi forrását, a nyersolaj-exportot, amelyből az Iszlám Köztársaság a nukleáris fegyverkezési projektek költségeit fedezi. Teherán válaszképpen azzal fenyegetődzik, hogy leállítja a kőolajszállító hajók forgalmát a Hormuz-szorosban, amelyen át számos más nyersolaj-termelő állam kivitele is bonyolódik, és amivel Irán súlyos energia-ellátási zavarokat tudna okozni világszerte.

Az Egyesült Államok egy vezető politikai személyisége azt mondta, hogy Irán minden bizonnyal katonai csapással reagálna egy támadásra, ám önmaga aligha kezdeményezne. Az Egyesült Államok és Izrael ugyanakkor nem zárják ki egy katonai akció lehetőségét, amennyiben minden diplomáciai erőfeszítés és gazdasági szankció csődöt mondana.

Hétfőn az Európai Közösség közölte: Belgium, a Cseh Köztársaság és Hollandia beszüntette, Görögország, Spanyolország és Olaszország visszafogta iráni nyersolaj-importját.

Irán változatlanul azt állítja, hogy uránium-dúsítási programja kizárólag a jövőbeni erőművei táplálására szolgálnak. ◙

Tel Aviv szombaton is akar utazni

Eddig is utazhattak a nagyváros lakosai, akárcsak az ország többi lakosa szombat- és ünnepnapon – a saját kocsijukon. Csakis a saját gépjárművön. A tömegközlekedés a zsidó Sabbatkor szünetel. Ez már az útban lévő zsidó állam, a brit mandátum idején is így volt: a zsidó Egged busz-társaság járművei péntek (illetve ünnep) estétől a szombat (vagy ünnep) esti kimeneteléig nem közlekedtek.

Milyen törvény írja ezt elő? A heti pihenőnapot maga a Jó Isten a Tízparancsolatban (Mózes második könyve, 20:8-11). A tiltó parancsolat logikája magában foglalja a gépeket, így a közlekedési eszközöket működtető ember munkavégzését is.

A legújabb kori Izrael első kormánya nem foglalta törvénybe a szombati pihenőnap tiszteletben tartását, viszont elfogadott egy „status quo”-t a rabbinátussal, amely az addig fennálló helyzetet szentesítette. Így a tömegközlekedés szünetel, a legtöbb üzlet sem nyit ki, a bankok, a posta, az állami hivatalok már pénteken, illetve az ünnep előtti nap déli óráiban bezárnak.

A hét végén, egyetlen szabadnapján utazni kívánó nem-vallásos nagyközönség azóta számos ízben tiltakozott, ám a vallásos pártok koalíciós nyomása csaknem minden esetben keresztül vitte akaratát. Maradt a visszás helyzet: akinek van kocsija és hajtási jogosítványa, az mehet kirándulni vagy rokonokat, barátokat látogatni, akinek nincs – az ülhet otthon. Vannak ugyan üdítő kivételek: ilyenek a magánkézben lévő „sérut” kisbuszok, amelyek – drágább viteldíjjal – szombaton is közlekednek, Haifán pedig, ha korlátozottan, de a városi autóbuszok is üzemelnek. A nem-zsidó lakosságú településekre sem vonatkoznak fenti tilalmak.

Ezen a helyzeten kíván változtatni Tel Aviv. A városvezetés hétfőn kérvényt nyújtott be a Közlekedésügyi Minisztériumhoz a szombati tömegközlekedés engedélyezésére. Ron Chuldai polgármester a vallásos kisebbség és a vallásos pártok várható tiltakozását megelőzve röviden csak ennyit mondott: „Aki nem akar, nem száll fel!”

A polgármesteri iroda komolyan gondolja a kezdeményezést. Amennyiben a kormány nem adja meg az engedélyt, Tel Aviv önkormányzata autóbusz-társaságot szervez, amely a kikapcsolódni vágyókat a tengerparti strandokra és a  szórakozóhelyekre szállítja.

„Izrael az egyetlen ország a Földön, ahol a tömegközlekedés az év negyed részében nem üzemel!” – jelentette ki a polgármester.

A dolog azonban nem ennyire egyszerű. Izrael, mint zsidó állam a naga létét a Szentírás betűire alapozza, jogát ehhez a földhöz az isteni ígérettel indokolja. Sok, egyáltalán nem vallásos szakszervezeti aktivista a közlekedési dolgozók szombati pihenéshez való jogát kérné számon. Az autóbuszok közlekedési útvonalai mellett lakó tízezrek sem lesznek boldogok, ha a heti egyetlen napos zaj- és bűzmentes nyugalmat megvonnák tőlük… ◙