Irán vezetői számos alkalommal fenyegették meg Izraelt megsemmisítéssel, a térképről való letörléssel. Legutóbb pénteken, a védelmi miniszterhelyettes, Ahmad Vahidi tett ilyen nyilatkozatot. Néha azonban – főként, amikor a rájuk nehezedő nemzetközi nyomást szeretnék enyhíteni – más hangnemet is tudnak használni.
Kedden (február 28), az ENSZ védnöksége alatt működő Leszerelési konferencián Ali Akbar Szalehi iráni külügyminiszter hangsúlyozta, hogy minden, az atomkutatással kapcsolatos problémát a megbékélés szándékával és a párbeszéd eszközével kíván megoldani, „mindaddig, amíg elidegeníthetetlen, törvényes jogait sérelem nem éri”.
Megemlítette a másik lehetőséget is, ez pedig a konfliktus. Beszéde további részében a nyugati hatalmat kettős mérce alkalmazásával vádolta, amiért Izraelt támogatják, az egyetlen közel-keleti országot, amely nem írta alá az atomsorompó-szerződést.
Az iráni politikus nem szólt arról a nem elhanyagolható különbségről, hogy Izraelt már nem egy ízben és nem is egy állam próbálta meg „letörölni a térképről”, és nem is egy irtóháborút indítottak ellene, kizárólag az Iszlám államai, de Izrael mindeddig nem vetette be az ENSZ által csakugyan ellenőrizetlen atomfegyvereit – amelyek létezéséről maga Izrael még csak említést sem tesz, nem, hogy fenyegetőzne velük.
Közben az Amnesty International emberi jogi csoport ugyancsak kedden bírálta az Iszlám Köztársaság hatóságainak az eljárását saját állampolgáraival szemben. Az e héten induló parlamenti választásokkal kapcsolatban kialakuló viták és kritikák során Irán-szerte számos ügyvédet, újságírót és egyetemi hallgatót tartóztattak le.
A csoport meglátása szerint a hatóságok ingerküszöbe igen alacsony: elég az interneten létrehozni egy vitafórumot, amelynek a résztvevői véleménye, világnézete némileg más, mint a kormányzaté, képpen látják a világot, máris bírósági eljárásnak teszi ki magát, aminek a vége többnyire börtönbüntetés.
A pénteki országos választás az első lesz a legutóbbi óta, amikor 2009-ben Mahmud Ahmadinezsádot vitatott körülmények között újraválasztották.
A választások akkor nyolc hónapig tartó nyugtalanságot indítottak el, amit a hatóságok kíméletlenül levertek és megtoroltak. ◙
