Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2012. március 1., csütörtök

Izrael mérlegel: háborús matematika

A szűnni nem akaró politikusi megnyilatkozások, a világsajtó becslései és “per has” jóslatai talán a legtöbbet ártanak a körzet nyugalmának.

Izrael vezető stratégái már régen belátták: az Izrael és Irán között fennálló konfliktust megoldani nem lehet, kezelni mégis kell. E célra egy preferenciát szabtak meg, vagyis lehetséges vagy várható események következményeinek a sorba állítását az Izrael és Irán között fennálló konfliktus kezelésére.

Az elv drámaian egyszerű: Irán reakciója egy alighanem elkerülhetetlen izraeli katonai akcióra több ezer izraeli áldozattal fog járni – ám még 40 becsapódó rakéta (konvencionális töltetű, ezt tegyük hozzá), annak minden következményével is kedvezőbb, mint tétlenül bevárni Irán atomhatalommá válását.

Egy izraeli védelmi szakember névtelenül nyilatkozott a New York Times-nak: a nyilatkozatról a csütörtöki (március 1.) Jediot Ahronot számol be.

A szakember a létező leghidegebb fejjel cinikusnak is mondható algebrai egyenletet állít fel egy, az iráni katonai célú üzemeket, laboratóriumokat, nukleáris objektumokat, rakéta-silókat támadó izraeli akció utáni iráni reakcióra:

(1991 + 1992 + 1994 + 2006) × 3 ... 5

Vagyis: A Szaddam Husszein iraki diktátor hadserege által 1991-ben (Öbölháború) Izraelre zúdított rakétazápor; plusz az iráni- vagy Hezbollah-terroristák által Buenos Airesben 1992. március 17-én az izraeli nagykövetség ellen elkövetett robbantás (29 halott, 242 sebesült); plusz az ugyancsak Buenos Airesben 1994. július 18-án az argentinai zsidó központ felrobbantása (85 halott, 300 fölötti sebesült); plusz a 2006 nyarán lezajlott második libanoni háború áldozatai – mindezeknek a halottai és együttes hatása megszorozva hárommal vagy néggyel, esetleg öttel.

Mindez sokkal, de sokkal alacsonyabb kockázatot jelentene, mintha Izrael, és az iráni síita államnak bármi okból nem tetsző potenciális áldozat-államok és -népek megvárnák Mahmud Ahmadinezsád, vagy valamelyik utódja diadalmas bejelentését az iráni atomfegyver birtoklásáról.

Egy összpontosított rakétatámadás Irán, Libanon és a Gázai-övezet felől Izraelnek néhány száz, esetleg egy-két ezer halott áldozatot jelentenének – beleértve Izraelen kívüli zsidó célpontok elleni terrortámadásokat is –, az okozott anyagi kár is néhány évvel visszavethetné Izrael államgazdaságát, ám minden áldozat eltörpülne egy iráni atomhatalom fenyegetése mellett.

Fenti egyenlet azonban csak hozzávetőleges számvetése a lehetőségeknek.

Unalomig ismételt tény, hogy Irán legfontosabb stratégiai objektumai a nagy területű országban szétszórva, földalatti vasbeton bunkerekben rejtőznek. Bármilyen merész és sikeres támadás csak részben és időlegesen béníthatja meg az Iszlám Köztársaság katonai potenciálját és lassíthatja le annak műszaki fejlesztését.

Általános közel-keleti konfliktus nem valószínű: Egyiptom, Szíria felbomlott belső stabilitása nem tesz lehetővé semmilyen beavatkozást a libanoni Hezbollah vagy a gázai Hamasz mellett, míg Izrael a fent vázolt szituációban utóbbi kettőt hosszú időre elnémíthatja.

Az oroszok katonai beavatkozása valószínűtlen. Izrael bizonyosan távol tartja magát a szíriai Tartuszban lévő kikötőtől, amelyet az oroszok már mint a sajátjukét kezelnek. Az orosz érdekek pedig egyre inkább a multimilliárdos orosz kapitalista óriáscégek  érdekeivel egyenlőek. Hírek szerint a Gazprom vállalat a Földközi-tenger keleti medencéje alatt újonnan felfedezett óriási gázmezők feltárásáról legszívesebben a Közel-Kelet egyetlen stabil kultúrállamával: Izraellel készül tárgyalni.

Izrael pedig válságos időkben is hajlandó józanul mérlegelni. ◙

2012. február 29., szerda

Új csúcson a benzinár: csütörtöktől közel 8 sékel literje

Csütörtökre, március 1-re virradó éjféltől mintegy 5 százalékkal emelik a benzin literenkénti árát.

Netanjáhu miniszterelnök szerdán, február 29-én este a tervezett 8.05 sékel helyett csak 7.95 sékelre engedélyezte felemelni a 95 oktános benzin árát a kiszolgáló személyzettel  üzemelő benzinkutaknál. Az önkiszolgáló kutaknál 7.74 sékel lesz a literenkénti ár. Szerda esti közlés szerint éjféltől mégis 8.05 sékel lesz az új ár, amit a miniszterelnöki döntés értelmében a csütörtöki nap folyamán kell majd 7.95 sékelre csökkenteni. Ennek oka, hogy Netanjáhu későn döntött, és az áremelés hivatalos korrekcióját már csak csütörtökön tudják végrehajtani.

Csütörtökön mindezek miatt torlódásra lehet számítani, mert a benzinkutak automata árkijelző óráit többször is át kell majd állítani.

A miniszterelnöki utasítás a drágítás mérséklésére csak egy hónapra szól: utána a minisztériumok megvizsgálják, milyen módon terhelhetik az államgazdaságra a külföldről beszerzett energiahordozók állandó drágulását. 

A kormány az újabb üzemanyagár-emelés indokaként a nemzetközi piac növekvő áraira hivatkozik.

Tekintettel az ismert tényre, miszerint az iparcikkek és jórészt az elektromos áram előállítása, továbbá a közúti forgalom és az áruszállítás is kőolaj-származékokat igényel, a változás rövid időn belül általános dráguláshoz fog vezetni.

Több gazdasági szakember és politikus követelte a kormánytól az üzemanyagra rótt, igen magas jövedéki adó mérséklését. A követelésre a pénzügyi kormányzat nemet mondott.

A múlt héten, Eilatban a megújuló energiáról tartott értekezleten Eugene Kandel professzor, a miniszterelnöki iroda Nemzetgazdasági Tanácsának az elnöke elmondta: Izraelnek 2020-ig, vagyis nyolc éven belül a felhasznált energia 10 százalékát megújuló energiából kell fedeznie. A professzor véleménye szerint Izraelnek ehhez mind a tudás, mind az eszközök rendelkezésre állnak. ◙

Izrael erővel lezárt egy kalóz palesztin TV állomást

Az izraeli Távközlési Minisztérium szerdán, február 29-én a Cahal, az Izraeli Hadsereg különleges egysége kíséretében Ramallah városban razziát hajtott végre a palesztin Al-Watan kalóz televíziós állomáson.

A rajtaütés-akcióra azért volt szükség, mert az állomás nem engedélyezett frekvencián szórta műsorát, amely zavarta – vagy zavarhatta – a közeli loddi Ben Gurion légikikötő irányítótornya és a repülőgépek közötti rádió-forgalmat.

Az izraeli hatóságok a múltban számos engedély nélkül sugárzó zsidó és arab rádióállomást lezártak hasonló okokból.

A TV állomás egyik munkatársa elmondta, hogy a katonák elkobozták az adóállomás néhány olyan alkatrészét, amely a műsort az antennára juttatta. A razziát végrehajtó egység számítógépeket és dokumentumokat is magával vitt. Négy munkatársat letartóztattak.

Palesztin források nem tudják biztosan, hogy kié az Al Watan TV állomás és az ahhoz tartozó internetes hírportál. Azt tartják, hogy mindezek dr. Mustafa Barghouti tulajdonában vannak.

Az orvosi végzettségű dr. Mustafa Barghouti (58) a palesztin politikai élet egyik vezéralakja, könnyen elképzelhető a jelenlegi elnök, Mahmud Abbasz utódjaként.

Dr. Barghouti a kalóz-adó ellen végrehajtott razziát – kalóz-támadásnak nevezte, miután az Oslo-i megegyezések szerint (amelyet a palesztin fél számtalanszor felrúgott) Izrael biztonsági erőinek nem lenne szabad behatolni az úgynevezett ‘A’ területre, ahol a biztonsági ellenőrzés a Palesztin Autonómia jogkörébe tartozik.

Barghuti családjához tartozik Marwan Barghuti, a Fatach egykori fegyveres szárnya, a Tanzim vezetője, akit 2002. április 15-én tartóztattak le az izraeli hatóságok és akit gyilkos merényletek szervezésének a vádjával többszörös életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, valamint Ahmed Barghuti, akit 11 izraeli meggyilkolása vádjával ítéltek el ugyancsak 2002-ben.