 |
| Fotó: AFP |
Ma egy hete az Izraeli Légierő “okos rakétája”
a tömeggyilkos-ságra készülő terrorvezér és a vele egy autóban utazó társa halálát okozta.
Ezt körülbelül 250 kevésbé “okos”, vagyis kevésbé pontos célzású rakéta követte a Gázai-övezethez 40 kilométernél közelebbi városokra: Beér Séva, Kirját Gát, Askelon, Asdod, Kirját Máláchi, Javne, Gán-Javne, Netivot, Gedéra, Szdérot kapott belőlük.
A Légierő minden egyes rakéta után akcióba lépett. Amennyire ez pénteken délben tudható, összesen 26 személyt sebesített meg halálosan, és csaknem valamennyi terror-aktivista volt: legtöbbjük éppen rakéta-kilövéshez készült, vagy a kilövőpadot szállító teherautóval igyekezett menekülni.
A Gázai-övezet fölött elszálló műholdak és a drónok (pilóta nélküli robotrepülők) felvételei egyértelműen bizonyítják: a rakétákat szinte minden alkalommal sűrűn lakott körzetekből lövik ki izraeli területre, azzal a kifejezett céllal, hogy az izraeli visszacsapás polgári áldozatait – lehetőleg síró vagy halott gyerekekkel – videó-felvételeken mutassák be “a vérszomjas cionisták legújabb rémtetteit” (amely felvételeket a kapcsolt palesztin jelentésekkel együtt jónéhány magyarországi honlap és újság kritikátlanul átveszi, megjelenteti).
A három “Vaskupola” (héberül “Kipát bárzel”, angolul “Iron dome”) fantázianevű rakéta-elhárító üteg minden várakozáson felüli teljesítménnyel bizonyított. (Két újabb üteg napokon belül a régióba kerül.) A Kasszam-rakétáknál nagyobb, pontosabb és ezért veszélyesebb “Grad” tipusú rakéták ellen vetették be őket, amelyek 85-90 százalékát megsemmisítették.
Minden egyes “Vaskupola”-ellenrakéta körülbelül 50 ezer dollárba (!) kerül. A Légierő azonban nem spórolt velük, hiszen emberéleteket mentettek, de az sem elhanyagolható körülmény, hogy egy-egy lerombolt lakóház vagy üzem helyreállítása ennek az összegnek a sokszorosába kerül.
Netanjáhu miniszterelnök elismeréssel szólt a támadott városok és falvak lakosságának fegyelmezettségéről, kitartásáról. Ez azonban nem az ő érdeme, mint ahogyan nem a kormány és nem a hadsereg érdeme.
Utóbbiakat súlyos kritikák érik, mind a lakosság, mind a sajtó részéről.
Sem a drága ellenrakéták, sem egymillió ember ideig-óráig, több-kevesebb fegyelemmel elviselt “biztos szobákban”-tartózkodása nem jelenthet megoldást a helyzetre.
Egyfelől egy általános szárazföldi hadművelettel újabb hónapokra lehetne kényszerszünetet beiktatni a félévenként-évenként beindított gázai rakéta-szezonok közé, de ez sok katona és ártatlan civilek életébe kerülhetne. A hadművelet a muzulmán világ hisztérikus felhördülését váltaná ki. Egyiptomban, Jordániában ismét tömegek ostromolnák az izraeli követségeket, a nagyvilágban izraeli külképviseletek, zsinagógák, zsidó hitközségek épületei robbannának.
A gázai terrorbandák ugyanakkor Tel Aviv ellen is bevethetnék a kezükben lévő hosszútávú “Fadzsr” (Fajr) rakétáikat.
Másfelől a Gázai-övezetet idestova hat esztendeje uraló Hamasz, amely hiába állítja, hogy ura a helyzetnek, elvesztette az irányítást az események fölött. Pénteken (március 16-án) még a Hamasznál is szélsőségesebb “Iszlám Dzsihád” is arról panaszkodott, hogy “disszidens elemek” nem hallgatnak a tűzszünetet elrendelő parancsra és saját szakállukra (biztosan van nekik...) lődözik ki a rakétákat.
Ami pedig ennél is nagyobb aggodalmat vált ki Izraelben, de Egyiptomban is, az a Sínai félsziget beduinjainak Kairótól egyre függetlenebb, önállóbb cselekvési szabadsága. A héten, mint arról a magyar sajtó is beszámolt, fegyveres beduinok fenyegetően körülzártak egy ENSZ-békefenntartó tábort, ahol magyar katonák is szolgálnak. Fogva tartott társaik szabadon engedését akarják kicsikarni a kairói kormánytól.
Beduinok robbantották fel tucatszor a Szuezi-csatorna térségéből Izraelbe vezető gázvezetéket is, és ők segítik a Gázai-övezetből a félszigetre átjutó terroristákat az izraeli határig.
Izrael déli-délnyugati határvidéke lassanként anarchiába zuhan, a régió eseményei, reakciói kiszámíthatatlanok.
A patthelyzet teljes. ◙
