Hebron – Chevron – El-Khalil... Ez a Bibliából ismert város három neve. Nem ritka jelenség, hogy egy és ugyanannak a városnak három neve legyen, különböző kultúrákhoz, nemzetekhez tartozó emberek vallják magukénak, különböző történelmi korszakokra hivatkozva. Elég Kolozsvár – Cluj – Klausenburg-ra, vagy Pozsony – Bratislava – Pressburg-ra gondolni.
A héber „Chevron” név kapcsolatban áll a „chávér”, azaz „barát” szóval, ami a magyar nyelvben sem ismeretlen.
Izrael az Atyák Városának is nevezi, "Ir-háávot", Ábrahám (Ávráhám) emlékére, ám ugyanez a legendás férfiú az araboknak is ősatyja volt: ők Ibrahimnak hívják. Éppen őrá való emlékezéssel hívják Hebront El-Khalil-nak, aminek a magyar jelentése ugyancsak „A Barát” (mármint Isten előtt).
A város zsidó lakossága a római kiűzetés után csak a 16. században kezdett visszatérni az Atyák városába.
Az ide települt, jórészt beduin eredetű arabok ellenségesen viseltettek irányukban. Az évszázados zsidó jelenlét 1929. augusztus 24-én szakadt meg, amikor arab bandák lemészároltak 67 zsidó lakost. Az akkori brit mandátum hatóságai 1936-ban, az arab felkelés napjaiban kitelepítették a maradék zsidókat, életük védelmében.
A város az 1948-as Függetlenségi Háború után Jordánia fennhatósága alá került, csak 1967 júniusa, a Hatnapos Háború után került izraeli fennhatóság – az ENSZ hivatalos meghatározása szerint megszállás – alá.
Az azóta eltelt közel 45 év során több hullámban települtek vissza zsidók, a legtöbben a város mellett létesített Kirját Árbá negyedbe, de számos alkalommal vásároltak vissza egykori zsidó házakat a régi zsidó negyedben is, az időközben, a jordániai uralom által birtokossá tett araboktól.
Egyik ilyen tranzakciót ütöttek nyélbe a múlt héten a Nyugati Parton élő zsidók, és be is költöztek a Máchpelá közvetlen közelében álló épületbe, amelyet el is neveztek „Máchpélá-háznak”.
Ehud Barak honvédelmi miniszter azonban úgy rendelkezett, hogy a beköltözött személyeknek kedden (április 3) délután 3 óráig el kell hagyniuk az épületet, miután nem kapták meg a hadsereg által ellenőrzött, Izrael által nem annektált területeken illetékes "Minhál ezráchi" – polgári közigazgatási hatóság vonatkozó engedélyét. (Ilyen engedélyre csak a Nyugati Parton van szükség.)
Binjamin Netanjáhu miniszterelnök felkérte a honvédelmi minisztert, hogy a kiköltözést elrendelő rendelkezését halassza el a vásárlást, s így a jogos tartózkodást bizonyító igazságügyi elrendezés végéig. Ehud Barak a déli órákban a miniszterelnöki felkérés ellenére megerősítette követelését a ház elhagyására a korábban megadott délutáni 3 óráig. A miniszterelnök újabb beavatkozása nyomán erre az esti órákig nem került sor, a kormány szerdán folytatja tanácskozását a lakhatás jogosságáról. Lehetséges, hogy végül stratégiai megfontolások döntenek majd. Az épület igen közel van a "Máchpélá barlangra" emelt épülettől, amelynek nagy része ma mecset, de egy zsidó imatermet is kialakítottak benne. A szent hely közelében a múltban több palesztin terrorakciót követtek el.
♦
Palesztin források szerint a zsidó tulajdonosok egy palesztin "stróman" közvetítésével vásárolták meg a házat, és a Palesztin Hatóság már a vásárlás megtörténte előtt letartóztatta az illetőt. Később palesztinok azt állították, hogy az adásvételi szerződés, amelyre hivatkozva a zsidó lakosok tulajdonba vették a házat, hamisított. A házban tartózkodók úgy nyilatkoztak, hogy ott tervezik megülni a Pészách-ünnepet. A nap folyamán több Likud-képviselő és más szimpatizáns látogatta meg a házat és üdvözölte az új lakókat. ◙
