Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2012. április 4., szerda

Hebron, Máchpélá-ház: döntés a hónap végéig

A túlnyomóan palesztin-arab lakosságú Hebron városában álló épületet izraeli zsidók egy csoportja vásárolta meg a palesztin tulajdonostól, majd beköltöztek. Tekintettel arra, hogy a beköltözők nem kapták meg erre az engedélyt a „Minhál háezráchi”-tól, az ellenőrzött területeken a polgári ügyeket felügyelő hatóságtól, tartózkodásuk a helyszínen akkor sem törvényes, ha a vásárlás az volt.

Mint korábbi posztunkban közöltük, Ehud Barak honvédelmi miniszter kedden felszólította a házban tartózkodókat, hogy délután három óráig hagyják el az épületet. Ezt követően Binjamin Netanjáhu miniszterelnök arra kérte a honvédelmi minisztert, hogy az utasítás végrehajtatását halassza el az épület birtoklásának jogi tisztázása utánra.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök kedden a késő esti órákig tárgyalt Ehud Barak, Beni Begin és Mose Jáálon miniszterekkel a Hebronban, a Máchpélá barlang szenthelye közelében álló házról. Végül olyan döntés született, hogy a betelepült izraeli zsidó lakosoknak legkésőbben április 26-án el kell hagyniuk az épületet, amennyiben addig nem bizonyítják hitelt érdemlően a vásárlás jogi tisztaságát.

A határozathoz a politikusok vezető jogi szakemberek tanácsát is kikérték. ◙

2012. április 3., kedd

Hebroni ház- és honfoglalás • A vitás tulajdonú épület jövőjéről a kormány határoz

Hebron – Chevron – El-Khalil... Ez a Bibliából ismert város három neve. Nem ritka jelenség, hogy egy és ugyanannak a városnak három neve legyen, különböző kultúrákhoz, nemzetekhez tartozó emberek vallják magukénak, különböző történelmi korszakokra hivatkozva. Elég Kolozsvár – Cluj – Klausenburg-ra, vagy Pozsony – Bratislava – Pressburg-ra gondolni.

A héber „Chevron” név kapcsolatban áll a „chávér”, azaz „barát” szóval, ami a magyar nyelvben sem ismeretlen.

Izrael az Atyák Városának is nevezi, "Ir-háávot", Ábrahám (Ávráhám) emlékére, ám ugyanez a legendás férfiú az araboknak is ősatyja volt: ők Ibrahimnak hívják. Éppen őrá való emlékezéssel hívják Hebront El-Khalil-nak, aminek a magyar jelentése ugyancsak „A Barát” (mármint Isten előtt).

A város zsidó lakossága a római kiűzetés után csak a 16. században kezdett visszatérni az Atyák városába.

Az ide települt, jórészt beduin eredetű arabok ellenségesen viseltettek irányukban. Az évszázados zsidó jelenlét 1929. augusztus 24-én szakadt meg, amikor arab bandák lemészároltak 67 zsidó lakost. Az akkori brit mandátum hatóságai 1936-ban, az arab felkelés napjaiban kitelepítették a maradék zsidókat, életük védelmében.

A város az 1948-as Függetlenségi Háború után Jordánia fennhatósága alá került, csak 1967 júniusa, a Hatnapos Háború után került izraeli fennhatóság – az ENSZ hivatalos meghatározása szerint megszállás – alá.

Az azóta eltelt közel 45 év során több hullámban települtek vissza zsidók, a legtöbben a város mellett létesített Kirját Árbá negyedbe, de számos alkalommal vásároltak vissza egykori zsidó házakat a régi zsidó negyedben is, az időközben, a jordániai uralom által birtokossá tett araboktól.

Egyik ilyen tranzakciót ütöttek nyélbe a múlt héten a Nyugati Parton élő zsidók, és be is költöztek a Máchpelá közvetlen közelében álló épületbe, amelyet el is neveztek „Máchpélá-háznak”.

Ehud Barak honvédelmi miniszter azonban úgy rendelkezett, hogy a beköltözött személyeknek kedden (április 3) délután 3 óráig el kell hagyniuk az épületet, miután nem kapták meg a hadsereg által ellenőrzött, Izrael által nem annektált területeken illetékes "Minhál ezráchi" – polgári közigazgatási hatóság vonatkozó engedélyét. (Ilyen engedélyre csak a Nyugati Parton van szükség.)

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök felkérte a honvédelmi minisztert, hogy a kiköltözést elrendelő rendelkezését halassza el a vásárlást, s így a jogos tartózkodást bizonyító igazságügyi elrendezés végéig. Ehud Barak a déli órákban a miniszterelnöki felkérés ellenére megerősítette követelését a ház elhagyására a korábban megadott délutáni 3 óráig. A miniszterelnök újabb beavatkozása nyomán erre az esti órákig nem került sor, a kormány szerdán folytatja tanácskozását a lakhatás jogosságáról. Lehetséges, hogy végül stratégiai megfontolások döntenek majd. Az épület igen közel van a "Máchpélá barlangra" emelt épülettől, amelynek nagy része ma mecset, de egy zsidó imatermet is kialakítottak benne. A szent hely közelében a múltban több palesztin terrorakciót követtek el. 
Palesztin források szerint a zsidó tulajdonosok egy palesztin "stróman" közvetítésével vásárolták meg a házat, és a Palesztin Hatóság már a vásárlás megtörténte előtt letartóztatta az illetőt. Később palesztinok azt állították, hogy az adásvételi szerződés, amelyre hivatkozva a zsidó lakosok tulajdonba vették a házat, hamisított. A házban tartózkodók úgy nyilatkoztak, hogy ott tervezik megülni a Pészách-ünnepet. A nap folyamán több Likud-képviselő és más szimpatizáns látogatta meg a házat és üdvözölte az új lakókat. ◙ 

2012. április 2., hétfő

Pészach közeledik • Izrael zsidó lakosságának 95 százaléka vesz részt a Széderesten

Április 6-án, pénteken este újra ránk köszönt Pészách, az Egyiptomi Kivonulás ünnepe. Izrael zsidó népességének óriási többsége, felmérések szerint 95 százaléka vesz részt Széderen: otthon, rokonoknál, barátoknál, vagy egy tengerparti hotelben, családostól a Kineret vagy a Földközi tenger partján. A rámenősebbek a Holttengerig, sőt, Eilatig is elutaznak, a Vörös tenger partjára.

(Pészach előestéjén egy évszázadok óta meghatározott rend – a „Széder” magyarul rendet jelent) – szerint megrendezett vacsorát tartanak, melyben a Hágádá – ez a szó mondát, elbeszélést jelent – végigmondásával emlékeznek az Egyiptomból, "a szolgaság házából" való szabadulásra. Izrael népe ezen az estén újra átéli az isteni szabadítást.)

Az Izraeli Szállodatulajdonos Egyesület az utóbbi években átlagosan százezer polgárról számol be, akik a hotelekben rendezett ünnepségeken ülik meg a Széderestet.

Az árak a szerény, csak az ételre-italra szorítkozó helyek adagonkénti 150-200 sékelétől a luxus rendezvények terítékenkénti akár 1000 sékeles árfekvéséig mozognak. Utóbbiak áraiba a luxus adagok, márkás borok mellett a kántorok szolgálatát is beleszámítják, akik a hagyományos dallamokon olvassák fel a Hágádá dallamait.

Az ország pászkaüzemei gőzerővel termeltek, hogy elláthassák az ország mácá- (macesz-) igényét. Izrael hazatért népe mintegy 200 millió darab maceszt fogyaszt a hétnapos ünnep folyamán. ◙