Erőszakkal kiürítették a "Máchpélá-házat"

Váratlan fordulat: a Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió kora délutáni jelentése szerint szerdán délben rendőri erők kiürítették a hebroni "Máchpélá barlang" szenthely közelében zsidó lakosok által megvásárolt házat.

A benne tartózkodó mintegy húsz személy szerint a rendőrök erőszakot alkalmaztak. A rendőrség ezt tagadja.

A kiürítés Netanjáhu kedd esti döntésével ellentétben történt, mellyel a ház kiürítését április 26-ra halasztotta, amennyiben a betelepültek addig nem bizonyítják a ház megvásárlásának a jogi tisztaságát. Ehud Barak honvédelmi miniszter a törvényesség és a jogállamiság fenntartásával indokolta a lépést, a biztonsági szakértők szerint Hebronban szükséges a fennálló status-quo fenntartása.

Az épületet zárt katonai területté nyilvánították.

A Likud jobboldali szemléletű szektora, az "Izrael az otthonunk" és több nemzeti és vallásos párt csalódásának és felháborodásának adott hangot. Sokak szerint Netanjáhu váratlan lépése saját pártja és a jelenlegi koalíció kormányzásának a végét sejteti. ◙

Hebron, Máchpélá-ház: döntés a hónap végéig

A túlnyomóan palesztin-arab lakosságú Hebron városában álló épületet izraeli zsidók egy csoportja vásárolta meg a palesztin tulajdonostól, majd beköltöztek. Tekintettel arra, hogy a beköltözők nem kapták meg erre az engedélyt a „Minhál háezráchi”-tól, az ellenőrzött területeken a polgári ügyeket felügyelő hatóságtól, tartózkodásuk a helyszínen akkor sem törvényes, ha a vásárlás az volt.

Mint korábbi posztunkban közöltük, Ehud Barak honvédelmi miniszter kedden felszólította a házban tartózkodókat, hogy délután három óráig hagyják el az épületet. Ezt követően Binjamin Netanjáhu miniszterelnök arra kérte a honvédelmi minisztert, hogy az utasítás végrehajtatását halassza el az épület birtoklásának jogi tisztázása utánra.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök kedden a késő esti órákig tárgyalt Ehud Barak, Beni Begin és Mose Jáálon miniszterekkel a Hebronban, a Máchpélá barlang szenthelye közelében álló házról. Végül olyan döntés született, hogy a betelepült izraeli zsidó lakosoknak legkésőbben április 26-án el kell hagyniuk az épületet, amennyiben addig nem bizonyítják hitelt érdemlően a vásárlás jogi tisztaságát.

A határozathoz a politikusok vezető jogi szakemberek tanácsát is kikérték. ◙

Hebroni ház- és honfoglalás • A vitás tulajdonú épület jövőjéről a kormány határoz

Hebron – Chevron – El-Khalil... Ez a Bibliából ismert város három neve. Nem ritka jelenség, hogy egy és ugyanannak a városnak három neve legyen, különböző kultúrákhoz, nemzetekhez tartozó emberek vallják magukénak, különböző történelmi korszakokra hivatkozva. Elég Kolozsvár – Cluj – Klausenburg-ra, vagy Pozsony – Bratislava – Pressburg-ra gondolni.

A héber „Chevron” név kapcsolatban áll a „chávér”, azaz „barát” szóval, ami a magyar nyelvben sem ismeretlen.

Izrael az Atyák Városának is nevezi, "Ir-háávot", Ábrahám (Ávráhám) emlékére, ám ugyanez a legendás férfiú az araboknak is ősatyja volt: ők Ibrahimnak hívják. Éppen őrá való emlékezéssel hívják Hebront El-Khalil-nak, aminek a magyar jelentése ugyancsak „A Barát” (mármint Isten előtt).

A város zsidó lakossága a római kiűzetés után csak a 16. században kezdett visszatérni az Atyák városába.

Az ide települt, jórészt beduin eredetű arabok ellenségesen viseltettek irányukban. Az évszázados zsidó jelenlét 1929. augusztus 24-én szakadt meg, amikor arab bandák lemészároltak 67 zsidó lakost. Az akkori brit mandátum hatóságai 1936-ban, az arab felkelés napjaiban kitelepítették a maradék zsidókat, életük védelmében.

A város az 1948-as Függetlenségi Háború után Jordánia fennhatósága alá került, csak 1967 júniusa, a Hatnapos Háború után került izraeli fennhatóság – az ENSZ hivatalos meghatározása szerint megszállás – alá.

Az azóta eltelt közel 45 év során több hullámban települtek vissza zsidók, a legtöbben a város mellett létesített Kirját Árbá negyedbe, de számos alkalommal vásároltak vissza egykori zsidó házakat a régi zsidó negyedben is, az időközben, a jordániai uralom által birtokossá tett araboktól.

Egyik ilyen tranzakciót ütöttek nyélbe a múlt héten a Nyugati Parton élő zsidók, és be is költöztek a Máchpelá közvetlen közelében álló épületbe, amelyet el is neveztek „Máchpélá-háznak”.

Ehud Barak honvédelmi miniszter azonban úgy rendelkezett, hogy a beköltözött személyeknek kedden (április 3) délután 3 óráig el kell hagyniuk az épületet, miután nem kapták meg a hadsereg által ellenőrzött, Izrael által nem annektált területeken illetékes "Minhál ezráchi" – polgári közigazgatási hatóság vonatkozó engedélyét. (Ilyen engedélyre csak a Nyugati Parton van szükség.)

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök felkérte a honvédelmi minisztert, hogy a kiköltözést elrendelő rendelkezését halassza el a vásárlást, s így a jogos tartózkodást bizonyító igazságügyi elrendezés végéig. Ehud Barak a déli órákban a miniszterelnöki felkérés ellenére megerősítette követelését a ház elhagyására a korábban megadott délutáni 3 óráig. A miniszterelnök újabb beavatkozása nyomán erre az esti órákig nem került sor, a kormány szerdán folytatja tanácskozását a lakhatás jogosságáról. Lehetséges, hogy végül stratégiai megfontolások döntenek majd. Az épület igen közel van a "Máchpélá barlangra" emelt épülettől, amelynek nagy része ma mecset, de egy zsidó imatermet is kialakítottak benne. A szent hely közelében a múltban több palesztin terrorakciót követtek el. 

♦

Palesztin források szerint a zsidó tulajdonosok egy palesztin "stróman" közvetítésével vásárolták meg a házat, és a Palesztin Hatóság már a vásárlás megtörténte előtt letartóztatta az illetőt. Később palesztinok azt állították, hogy az adásvételi szerződés, amelyre hivatkozva a zsidó lakosok tulajdonba vették a házat, hamisított. A házban tartózkodók úgy nyilatkoztak, hogy ott tervezik megülni a Pészách-ünnepet. A nap folyamán több Likud-képviselő és más szimpatizáns látogatta meg a házat és üdvözölte az új lakókat. ◙