Részvétnyilvánítás

Honlapunk az Izraelben élő egykori makóiak nevében is részvétét fejezi ki R' Margalit Dávidnak, a Makói Zsidók Világszövetsége elnökének ÉDESANYJA ז"ל elhunyta fölötti gyászában.

Siv’át ülnek péntekig: Bné Brák, Háráv Hirsch u. 3. ◙

Jom Jerusálájim – Jeruzsálem-nap

Az idén május 20-ra, vasárnapra esik Jeruzsálem napja. Ez Jeruzsálem Óvárosa felszabadításának, 1967. június 7-ének – héber időszámítás szerint Ijjár hó 28-ának – az évfordulója. Mint a napok általában, ez a nap is előző este, napszálltakor kezdődik, vagyis a szombatnap kimenetelekor.

Izrael népe és a vele érző emberek ünneplik itt és világszerte a 19 éven át megosztott város újraegyesülését Izrael fennhatósága alatt.

Ünneplünk az azóta elkövetett több tucat terrorakció ellenére.

Ünneplünk, miközben emlékezünk a kilencvenes években palesztin arab terroristák által felrobbantott autóbuszok utasaira, a szétdúlt kávéházak szörnyethalt vendégeire, a testükön és lelkükben életfogytiglani sebeket hordozókra – de megünnepeljük Jeruzsálem napját.

Ünneplünk, látva a Várost – bizonyára időlegesen – megosztó magas betonfalakat. Csak betonfalakkal lehetett és lehet visszatartani a robbanóöves öngyilkos tömeggyilkosokat!

Ünneplünk, látva a szegénynegyedek lakóinak gondterhelt arcát.

Mire gondolhatunk? A Város pusztulását és feltámadását ezer évekkel előre megjósoló próféták szavaira, a várost 1948-ban és 1967-ben védő katonákra, az Óvárosból elsőnek kitelepülő ultravallásos zsidókra, a modern várost építő „jeke” (németországi eredetű) építészekre, a koncerttermeket, a színházakat és a templomokat és a jesivákat megtöltő népre, a Kneszet képviselőire, a hipermodern kormányhivatalokban rólunk, ám nélkülünk döntőkre – vegyes érzelmekkel, nem kevés kétséggel, de sok-sok reménnyel.

A nemzeti himnusz címe is ez: A remény. Hátikvá. Amelynek leglényegesebb szavait költője az utolsó sorba rejtette: Erec Cion v’Jörusálájim. ◙

Véget ért a palesztin rabok éhségsztrájkja

A héten véget ért 1550 palesztin biztonsági rab éhségsztrájkja. Az akciót két palesztin kezdte el február 27-én, a többiek április 17-én csatlakoztak. Izrael összesen 4800 palesztin arabot tart börtöneiben terrorcselekmények miatt.

A rabok legfőképpen a családtagok látogatásának letiltását nehezményezték, amiről az izraeli börtönhatóságok Gilád Salit tizedes 2006 júniusában történt elrablása után határoztak. A fogolycsere és az izraeli katona szabadulása óta azonban a Palesztin Autonómia visszatérően követelte a szigorítás megszüntetését, amit egyiptomi közvetítés révén a napokban el is ért.

A megállapodás szerint a magánzárka-büntetéseket is feloldják. A rabok két további arab televíziós csatornát is nézhetnek. A börtönhatóságok továbbra sem engedélyezik főiskolai levelező tanulmányok folytatását.

A könnyítésekért cserébe a rabok írásbeli ígéretet tesznek, hogy a börtönből nem kezdeményeznek terrorakciókat. (A múltban számos alkalommal látogatók által kicsempészett levelekben utasították szabadlábon lévő társaikat “akciózásra”, egyebek között saját kiszabadításuk kikényszerítésére. A börtönőrök gyakran találtak a foglyoknál hozzátartozóik által becsempészett mobiltelefonokat, amelyekkel nem egyszer szervezeteik Libanonban és Szíriában lévő központjaival beszélgettek.)

Izrael tartott tőle, hogy egy-egy rab éhségsztrájk miatt bekövetkező halála tovább ront az ország nemzetközi megítélésén. Az izraeli hírportálok hozzászólásai zöme ennek ellenére erősen bírálja a könnyítéseket, hiszen a szóban forgó rabok legtöbbjét közönséges gyilkosságért, vagy abban való segédkezésért tartják börtönben. ◙


FORRÁS: ynet hírportál