Döntött az izraeli kormány a júdeai hegyekben, Ramallától északra fekvő Bét-Él település Ulpana nevű negyedének a sorsáról. • Öt épületet lebontanak, a telepeseket kárpótolják • Senki sem elégedett.
Egy látomás
A bibliai Bét-Él (magyarul „Isten Háza”) Izrael népe számára több, mint szimbolikus jelentőségű. Jákob ősatyánk bátyja, Ézsau haragja elől menekülőben ezen a helyen pihent le egy éjszakára. Fejét egy kövön nyugtatva itt látta álombeli látomását a létráról, amelyen Isten angyalai fel-le jártak. Ezen a helyen nyilatkozott meg neki Isten:
„Én vagyok az Örökkévaló, atyád, Ábrahám Istene és Izsák Istene!
Ezt a földet, amelyen fekszel, neked adom és az utódaidnak.
Annyi utódod lesz, mint a föld pora, terjeszkedni fogsz nyugatra és keletre, északra és délre,
és áldást nyer általad és utódod által a föld minden nemzetsége.
Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mész, és visszahozlak erre a földre.
Bizony, nem hagylak el, amíg nem teljesítem, amit megígértem neked.
Amikor Jákob fölébredt álmából, ezt mondta:
Bizonyára az Örökkévaló van ezen a helyen és én nem tudtam!
…
Aztán elnevezte azt a helyet Bét-Élnek, mert azelőtt Lúz volt annak a városnak a neve.”
(Mózes I. könyve, 28. fejezet, 13-19)
A Tánách másutt is megemlékezik Bét-Élről, amelyet Józsué honfoglalása után Benjámin törzsének osztottak. Salamon halálával, az ország kétfelé szakadása után az északi Izrael része lett, ahol pogány ritust követtek.
Jákob fiai visszatérnek
Az 1948-as Függetlenségi Háború után a jeruzsálemi hegyvidék, a nyugati városrész és Rámát Ráchel kibuc kivételével szinte teljes egészében jordániai megszállás alá került és ott is maradt a Hatnapos Háborúig. Az Óváros és az azt övező „Benjámin hegyei” (Háréj Binjámin) ma 45 éve, 1967. június 7-én kerültek izraeli kézbe.
Az egykori héber Bét-Él két arab helység nevében maradt fenn: Ramallah („Isten magaslata”) ma a Palesztin Autonómia fővárosa, és attól keletre Beitin arab falu, amely név talán a „Bét Él” név arabos változata.
Tizenhét nemzeti-vallásos zsidó család 1977-ben vetette meg a legújabb kori Bét-Él telep alapjait a Cáhál, az Izraeli Hadsereg 4. számú kiképző bázisa („Báhád árbáá”) szomszédságában. A sokgyerekes, idealista családok nem kevés kockázatot vállalnak az ellenséges palesztin környezetben, Ramallah tőszomszédságában, palesztin-arab falvaktól körülvéve. Jeruzsálem innen légvonalban közel 20 kilométerre van; a kanyargós hegyi műút sok veszélyt rejt.
A 900 méterrel a tengerszint fölé emelkedő dombtetőkről száraz és tiszta napokon láthatók Tel Aviv magasépületei és a tenger, észak-kelet felé tekintve a Hermon havas csúcsai is feltűnnek! A folyamatosan épülő telep („hitnáchlut”) magasabban fekszik, mint Jeruzsálem. A téli hónapokban gyakori a havazás.
Bét-Él 1997 óta önálló önkormányzattal rendelkezik. Jesiva, kultúrház, iskolák és óvodák, katonai előkészítő és számos üzlet áll a több, mint 1000 család – közel 6,000 lakos – rendelkezésére.
Vita egy domb fölött
A település negyedei több környező dombra is kiterjednek. Ezek egyike, Givát Ulpáná, országos, sőt, nemzetközi vihart kavar, miután öt lakóháza palesztin tulajdonban lévő telekre épült. A telepes önkormányzat ezt nem cáfolja.
Givát Ulpáná negyed a kormány hozzájárulásával 12 évvel ezelőtt épült, ma 84 család lakja. A lakások megvásárlását az állam kedvezményekkel segítette.
A vitatott tulajdonjog miatt az állam 2011. májusában kötelezte magát, hogy az érintett öt lakóházat egy éven belül kiüríti lakosaitól. Az ügyészség ennek végrehajtásának elhalasztását kérte az ügy újbóli kivizsgálásáig, a Legfelsőbb Bíróság azonban a kérést elutasította és elrendelte az épületek kiürítését 2012. július 1-ig.
Az izraeli politika nemzeti és vallásos jobboldala ellenzi a lakosok kiköltöztetését és az épületek lebontását. Jogi szakértőik a Legfelsőbb Bíróság ítéletét megkerülő megoldásként „rendezési törvényt” (chok hászdárá) dolgoztak ki. A törvény kimondaná, hogy palesztin magánterületen épült épület, amennyiben a tulajdonjogot az építkezés megkezdését követő négy év után jelentik be, nem bontják le, ehelyett a tulajdonos pénzbeli kártérítést kap, amennyiben tulajdonjogát bizonyítani tudja
Netanjáhu ellenkezését fejezte ki a törvényjavaslattal kapcsolatban. Egyrészt az államhatalmi ágak függetlenségének tiszteletben tartásának indokával (a törvényhozásnak nem szabad „lábbal tipornia” a bíróság kompetenciáját), másrészt az épületek megtartása Izrael megítélését még a nyugati szövetségesek körében is tovább rontaná, az esetleges nemzetközi jogi szankciók pedig az állam mozgásszabadságát tovább korlátoznák a júdeai és somroni területeken.
A kormányfő kilátásba helyezte azon miniszterek és miniszterhelyettesek elbocsátását, akik szerdán a Kneszetben a „rendezési törvény” mellett szavaznak. Szerdán délután a Kneszet nagy szótöbbséggel leszavazta a Givát Ulpáná öt épületét menteni próbáló törvényjavaslatot. A házakból néhány héten belül átköltöztetik a lakókat.
Netanjáhu a telepeseknek tett gesztusként 851 lakásegység építését ígérte meg Júdeában és Somronban – amivel kivívta az izraeli baloldal és a nyugati vezetők rosszallását. A végeredmény: sem Givát Ulpáná kiköltöztetendő családjai, sem a nemzeti-vallásos jobboldal, sem a nyugati szövetségesek nem elégedettek.
Megoldás: odébbtolás
A területek minél nagyobb hányadának Izrael határai közt történő megtartását pártoló Netanjáhu kreatív ötlettel állt elő. A héber lapokban közölt megoldás a „niszur” (lefűrészelés) szóval él. Ez alatt azt kell érteni, hogy a szóban forgó házak alapjait kiemelik a talajból és görgőkön (!) néhány száz méterrel odébb gurítják őket Bét-Él egy olyan pontjára, ahol (jelenleg) nincsenek tulajdonjogi problémák. Ezen a helyen pedig újra alábetonoznák a házakat.
Ezzel a technikával mentettek át néhány értékes, régi épületet a tel-avivi „Kirjában”: az egykori német templáriusok világörökségbe vett kis házait „görgették odébb”, hogy helyet csináljanak a ma ott álló modern toronyházaknak.
A telepesek és a nemzeti-vallásos értékeket valló izraeliek hisznek benne, hogy az egyedül érvényes telekkönyvet erre a földre – Bét-Élre éppen úgy, mint Ramat Ganra, Áriélre éppen úgy, mint Rison Lecionra – a Jákob ősapánk álmában megszólaló Isten állította ki… ◙
