Murszi merész mozdulata

Mohamed Murszi, Egyiptom hat hete megválasztott elnöke egy rendelkezéssel nyugállományba helyezte Husszein Tantawit, aki Hoszni Mubarak elnök elmozdításától, 2011 februártól az ő, vagyis Murszi hivatalba lépéséig a Legfelső Katonai Tanács elnöke volt, valójában Egyiptom ura.

A 71. éve felé közeledő Tantawi Hoszni Mubarak elűzött elnök alatt húsz éven át szolgált hadügyminiszterként. Murszi egyben érvénytelenítette a katonai vezetők által hozott, az elnöki hivatal kompetenciáit korlátozó rendeletet is. Murszi elnök Szami Annan vezérkari főnököt is nyugdíjazta. A két magasrangú katonának korábbi hatalmukhoz és tekintélyükhöz képest jelentéktelen látszat-pozíciót adományozott.

Egyiptom új elnöke ezzel “történelmet csinált”, amennyiben véget vetett (vajon véglegesen-e?) a Nílus-parti országot két emberöltőn át kormányzó tábornok-uralomnak. Egyiptomot a Gamal Abdel Nasszer ezredes által vezetett “Szabad Tisztek Forradalma”, 1952. júliusi puccsa óta, melynek során megdöntötték Faruk király uralmát, közel hatvan évig magasrangú katonatisztek vezették. Nasszer halála után alelnöke, Anwar Szadat, szintén “szabad tiszt” következett, majd az ellene 1981. október 6-én elkövetett halálos végű merénylet után Hoszni Mubarak, az egyiptomi Légierő parancsnoka lett a teljhatalmú elnök, közel harminc éven át.

A tengernyi belső és külső nehézséggel küzdő Egyiptom nagy kérdőjele, hogy hogyan fogja a hadsereg tűrni jelentősége, tekintélye, mindenkori irányító szerepe megcsonkítását. A Muzulmán Testvériség által hatalomra juttatott, mégis amerikai doktorátussal bíró Murszi elnöknek sok bölcsességre, és még annál is több szerencsére van szüksége, hogy a muzulmán szélsőség, az afrikai szegénység és a becsvágyó tábornokok erőtereiben ügyesen lavírozza országa hajóját a Nílus évezredes habjain... ◙

Nyári hangulat Izraelben két kardcsörtetés között

Az iráni csapás és válaszcsapás mérlegeléséről nyilatkozó illetékesek és illetéktelenek hónapok óta megtöltik az izraeli napilapok cím- (és többi) oldalát, a TV-híradók műsoridejének javát. Alkalmas-e az idő, és, ha igen, miért nem, hogy viszonyulna az Egyesült Államok, miként reagálna az Egyesült Európa és támad-e a libanoni Hezbollah, milyen rakéták pihennek az iráni hegyek gyomrában, és mennyi lehet a Natanz-i urániumdúsítás százaléka.

Hogy a megállíthatatlan szófosás közlési görcs mennyiben a tábornokok, titkosszolgálati főnökök, újságírók valóságos értékelése és mennyiben az AMAN (katonai elhárítás) vagy a MOSZÁD (külföldön működő titkosszolgálat) megrendelte porhintés kóbor apácák és iráni pirosgomb-nyomogatók félrevezetésére, arra talán csak az „apacuka, fundaluka” kiszámolósdival lehetne rábökni.

Az egészben a bizonytalanság a legkellemetlenebb. De a hangulat Izraelben békés, az emberek csak a hetek óta tartó, egymást követő hőhullámokról és a nyári szabadságról beszélnek. Az újságokat reggel végiglapozzák, a TV-híradókat este végignézik, ropit vagy olajos magvakat ropogtatnak, miközben a képernyőn szakértői vélemények csapnak össze, kommentátorok, politikusok fizimiskái váltogatják egymást, tudós fizikusok magyarázzák az atombombák lényegét és a rakéták röppályáját. Az átlag izraeli félszemmel feltekint vacsorája mellől az ekránra. És azon dühöng, hogy az állam nehéz milliókkal finanszírozta az olimpiai küldöttség felkészülését és utazását, és az eredmény – nulla. Még egy árva bronzot sem hoztak haza.

Mégis, mi lesz itt?

Az elvakult vallási fanatizmustól tüzelt iráni vezetést talán saját szakembereik figyelmeztetik: az Iszlám Köztársaság ipara, tudományos színvonala az erőltetett fejlesztés és a számolatlanul befektetett milliárdok ellenére még messze van a nyugati színvonaltól – és, igen, az izraeli technológia lehetőségeitől is elmarad.

És, ha a tudományos megokolás nem hat, hat talán az „üzenet a mélyből” – vagy a magasból? Szombaton, augusztus 11-én ismét megmozdult a föld Irán alatt. Az isteni akaratban mélyen hívő síita-muzulmán döntéshozókat ha más nem, az egymást követő, egyre erősebb földrengések talán észhez térítik… ◙ 

SMS próbát tart a Polgári Védelem

A Pikud háóref (Hátország-Parancsnokság, vagyis Polgári Védelem) a héten SMS-üzenet próbákat tart, amelynek keretében a lakosságot mobil-készülékeiken át értesítik a legfontosabb történtekről és tennivalókról.

Vasárnap és hétfőn első próbaképpen csak Ramle városában jelenik meg a lakosság celluláris készülékeinek egy részében az üzenet, keddtől csütörtökig a próba az ország egészére kiterjed. 

A héber nyelvű üzenet: "פיקוד העורף – בדיקת מערכת התרעה" – vagyis "Hátország-Parancsnokság – riasztási rendszerpróba". A próbaüzenetet összesen néhány százezer ember, vagyis az ország 7,8 milliós lakosságának csak kis része fogja megkapni reggel 8 órától este 18 óráig. 

Az üzenetet a héberen kívül angolul, arabul  és oroszul is továbbítják. ◙