Aki beírta magát Izrael történelmébe... Mose Sanbar 1926 – 2012

Hétfőn, október 1-én elhunyt Mose Sanbar (kiejtve: Zánbár), Izrael egyik legismertebb közgazdásza.

A számos fontos állást betöltött szakember Kecskeméten született Sandberg Gusztáv néven.

Érettségi vizsgájáig szülőföldjén élt; 18 éves volt a német megszállás kezdetén. Szüleit és családja csaknem minden tagját elvesztette, őt magát munkaszolgálatba sorozták be. Miután egységét átadták a németeknek, Dachauba, majd egy Mühldorf-Waldlager nevű táborba került, ahol, saját beszámolója szerint, „élőhalottként” szabadult.

Tanulmányait a budapesti Közgazdasági Egyetemen kezdte meg, 1948-ban alijázott Izraelbe. Azonnal bevonult a Hágánába, az útban lévő állam hadseregébe. Latrunnál, a Függetlenségi Háború legsúlyosabb csatáiban vett részt, súlyosan megsebesült.

Leszerelése után a jeruzsálemi Héber Egyetemen folytatta közgazdasági tanulmányait, ahol 1953-ban doktorált.

Tehetségére hamar felfigyeltek: 1958-ban tanácsadói állásba került a Pénzügyminisztériumban, Lévi Eskol későbbi miniszterelnök és Pinchász Szapir pénzügyminiszterek alatt. Utóbbi „magával vitte” őt az Ipar- és Kereskedelemügyi minisztériumba, ahol a miniszter tanácsadója volt.

Pályája meredeken ívelt felfelé: 1968-ban az Iparfejlesztési Bank igazgató-helyettesévé nevezték ki, majd 1971-ben az izraeli Jegybank kormányzója lett. Mose Sanbar ekkor a szó szoros értelmében beírta magát Izrael történelmébe: aláírása ott díszelgett a 100 lírás bankjegyen, amely Herzl képével évtizedekig az Állam legtekintélyesebb, jelkép-értékű bankója volt.

Pénzügyi tevékenysége fontos állomása volt a Bank Leumi élére történt kinevezése 1988-ban: a bank-elnöki posztot 1995-ig töltötte be.

Szerteágazó közéleti tevékenysége keretében ellátta a Magyar Zsidók Világszövetsége elnöki tisztét, majd a Magyarországgal felújított diplomáciai kapcsolatok után a Magyar-Izraeli Társaság elnöke lett. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrendet.

A Holokauszt-túlélők szervezetének a központi irodáját 1987-ben hozta létre: sokat tett a túlélők kárpótlásáért.

Mose Sanbar-Sandberg z”l egyike volt az Izraelben élő magyar-zsidó jisuv legkiemelkedőbb tehetségeinek, akik személyükben járulhattak hozzá az ország formálásához. ◙

Szukot - Sátoros ünnep

Vasárnap, szeptember 30-án napnyugtakor veszi kezdetét a Sátoros ünnep, eredeti héber nevén Szukot. Ellentétben a néhány nappal előtte tartott, komor hangulatú Jom Kippurral, ez örömünnep: egyike a három zarándokünnepnek, amelyet az ókorban, a Szentély fennállása idején Jeruzsálemben töltött a nép, és ott minden család áldozatot mutatott be Isten előtt.

Az ünnepnapról Mózes 3. könyve rendelkezik (23:34-44)  a zsidó naptár hetedik, Tisri hónapjának a tizenötödik napjától a 21. napig: "...Sátrakban lakjatok hét napon át; mindenki lakjék sátrakban. Tudják meg nemzedékeitek, hogy sátrakban lakattam Izrael fiait midőn kivezettem őket Egyiptomból..."

A héber Szukot szó többesszámban van és "sátrakat" jelent. Nem a mai értelemben vett sátrat – ennek a neve héberül "ohel" – hanem annál stabilabb bódé-féle építményt. A Tóra parancsa szerint azért építjük, hogy az ünnep tartama alatt benne is lakjunk: ott étkezzünk, sőt, aludjunk is. Ezt így, szigorúan ma nagyon kevesen tartják be: csak a fő étkezésekre vonul be a család, a vendégek. 

Az előírásos "szuká" stabil, és az épített lakáson kívül áll. Az izraeli gyakorlatban udvaron, parkolóban építik meg, de az itt szokásos lapos tető is gyakran ad helyet neki; ha az erkély kiugrik a ház síkjából és nem fedi semmi – pl. a fölötte lévő erkély – akkor az is megfelel. Vallásos negyedekben eleve úgy építik a házakat, hogy az erkélyek ne egymás fölé kerüljenek.

A "szuká"-nak legalább három oldala van, tetejéről látni kell az eget, ugyanakkor árnyékot adónak is kell lennie, ezért lombokkal fedik be a tetejét. Belülről illik szépen feldíszíteni.

Az ünnep hagyományához tartozik még a négyféle növényből egybefűzött csokor: a pálmaág (luláv), a citromra emlékeztető etrog, a mirtusz-ág (hádász) és a fűzfagally (árává). A hagyományhű zsidó férfiak e négy növényt két kezükben  tartva jelennek meg a zsinagógában.

Izrael zsidók lakta településein magán- és közösségi sátrak sokaságával lehet találkozni az ünnep hét napja alatt: aki nem tud saját "szukát" építeni, az a vallási előírás minimumát teljesítve a megfelelő áldásokat a nyilvános, vagy a szomszéd sátrakban is elmondhatja.

Itt, a Földközi tenger délkeleti partján a naptár szerinti őszelő még a forró európai nyarat idézi. Megtelnek a nemzeti parkok, a tengerparti fürdőhelyek. Az ünnep első és utolsó ünnepnapja közé eső félünnep-napokon sok iroda félnapos szolgálatot, vagy szünetet tart. Az autóbusz- és vasúti közlekedés félünnepen működik. Az iskolákban oktatási szünet van, az egyetemi oktatás pedig csak az ünnepnek a végén kezdődik. ◙

Egyiptom után Jordánia is nagykövetet küld Tel Avivba

Közel három éves szünet után Jordánia nagykövetet nevez ki tel-avivi követsége élére. A legutóbbi nagykövetet a Gázai övezetből irányított terrorakciók megfékezésére indított "Öntött ólom" hadművelet után hívta vissza az ammani kormány.

A Londonban megjelenő arab nyelvű "El-Chiját" lap értesülése szerint Walid Obeidat ammani külügyminisztériumi tisztviselőt nevezik ki nagykövetté Tel Avivba.

A lap szerint a jordániai elhatározás a hasonló kairói mozdulatot követi: Egyiptom a közelmúltban, ugyancsak tartós szünet után nevezett ki nagykövetet Izraelbe.

Jordánia királya, II. Abdallah ezzel együtt meglehetősen lesújtó véleményt nyilvánít Binjamin Netanjáhu izraeli kormányfőről, akit "a béke elutasítójának" nevezett.

Izrael és Jordánia az 1994-ben, Jichak Rabin és Husszein király által aláírt békeszerződést követően nyitottak követségeket egymás országában. ◙