A Billentyű-Világháború legújabb csatája: hakkerek megbénították az iráni internetet

Szerdán, október 3-án az iráni “kiber-teret”, vagyis internetes összeköttetést ellenőrző ügynökség hivatalosan jelentette: kedden súlyos támadást intéztek az iráni számítógépes infrastruktúra ellen.

Hivatalos iráni jeIentés szerint “kiber-kalózok” romboló programokkal távközlési vállalatok óriásgépeit támadták, aminek következtében a hatóságok kénytelenek voltak szűkíteni, majd leállítani az internet-hozzáférést az egész országban.

Irán, a Föld ötödik legnagyobb kőolaj-exportőre, az utóbbi években rendkívüli óvatossági intézkedéseket vezetett be, miután 2010-ben egy Stuxnet fantázianevű vírus – úgynevezett „féreg” – behatolt az urándúsító centrifugákat vezérlő komputerekbe.

A jelek szerint azonban a szigorú óvatossági lépések sem képesek megvédeni az Iszlám Köztársaság számítógépes rendszereit a külföldről irányított kibernetikai behatolásoktól.

♦

Az Olaszországban nemrégiben megrendezett ifjúsági komputeres programozó-versenyen az iráni résztvevők meglepően jó helyezést, a 9. helyet szerezték meg.

Ehhez képest az izraeli versenyzők alaposan lemaradtak, mert tudásuk csak a 19. helyre volt elegendő. A hazatérő izraeliek ugyanakkor lelkesen mesélték, hogy az iráni versenyzők, akik pontosan tisztában voltak az ő kilétükkel, barátságosan elbeszélgettek velük.

Az első helyezett az Egyesült Államok, a második Oroszország, a harmadik Kína lett. ◙

Aki beírta magát Izrael történelmébe... Mose Sanbar 1926 – 2012

Hétfőn, október 1-én elhunyt Mose Sanbar (kiejtve: Zánbár), Izrael egyik legismertebb közgazdásza.

A számos fontos állást betöltött szakember Kecskeméten született Sandberg Gusztáv néven.

Érettségi vizsgájáig szülőföldjén élt; 18 éves volt a német megszállás kezdetén. Szüleit és családja csaknem minden tagját elvesztette, őt magát munkaszolgálatba sorozták be. Miután egységét átadták a németeknek, Dachauba, majd egy Mühldorf-Waldlager nevű táborba került, ahol, saját beszámolója szerint, „élőhalottként” szabadult.

Tanulmányait a budapesti Közgazdasági Egyetemen kezdte meg, 1948-ban alijázott Izraelbe. Azonnal bevonult a Hágánába, az útban lévő állam hadseregébe. Latrunnál, a Függetlenségi Háború legsúlyosabb csatáiban vett részt, súlyosan megsebesült.

Leszerelése után a jeruzsálemi Héber Egyetemen folytatta közgazdasági tanulmányait, ahol 1953-ban doktorált.

Tehetségére hamar felfigyeltek: 1958-ban tanácsadói állásba került a Pénzügyminisztériumban, Lévi Eskol későbbi miniszterelnök és Pinchász Szapir pénzügyminiszterek alatt. Utóbbi „magával vitte” őt az Ipar- és Kereskedelemügyi minisztériumba, ahol a miniszter tanácsadója volt.

Pályája meredeken ívelt felfelé: 1968-ban az Iparfejlesztési Bank igazgató-helyettesévé nevezték ki, majd 1971-ben az izraeli Jegybank kormányzója lett. Mose Sanbar ekkor a szó szoros értelmében beírta magát Izrael történelmébe: aláírása ott díszelgett a 100 lírás bankjegyen, amely Herzl képével évtizedekig az Állam legtekintélyesebb, jelkép-értékű bankója volt.

Pénzügyi tevékenysége fontos állomása volt a Bank Leumi élére történt kinevezése 1988-ban: a bank-elnöki posztot 1995-ig töltötte be.

Szerteágazó közéleti tevékenysége keretében ellátta a Magyar Zsidók Világszövetsége elnöki tisztét, majd a Magyarországgal felújított diplomáciai kapcsolatok után a Magyar-Izraeli Társaság elnöke lett. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrendet.

A Holokauszt-túlélők szervezetének a központi irodáját 1987-ben hozta létre: sokat tett a túlélők kárpótlásáért.

Mose Sanbar-Sandberg z”l egyike volt az Izraelben élő magyar-zsidó jisuv legkiemelkedőbb tehetségeinek, akik személyükben járulhattak hozzá az ország formálásához. ◙

Szukot - Sátoros ünnep

Vasárnap, szeptember 30-án napnyugtakor veszi kezdetét a Sátoros ünnep, eredeti héber nevén Szukot. Ellentétben a néhány nappal előtte tartott, komor hangulatú Jom Kippurral, ez örömünnep: egyike a három zarándokünnepnek, amelyet az ókorban, a Szentély fennállása idején Jeruzsálemben töltött a nép, és ott minden család áldozatot mutatott be Isten előtt.

Az ünnepnapról Mózes 3. könyve rendelkezik (23:34-44)  a zsidó naptár hetedik, Tisri hónapjának a tizenötödik napjától a 21. napig: "...Sátrakban lakjatok hét napon át; mindenki lakjék sátrakban. Tudják meg nemzedékeitek, hogy sátrakban lakattam Izrael fiait midőn kivezettem őket Egyiptomból..."

A héber Szukot szó többesszámban van és "sátrakat" jelent. Nem a mai értelemben vett sátrat – ennek a neve héberül "ohel" – hanem annál stabilabb bódé-féle építményt. A Tóra parancsa szerint azért építjük, hogy az ünnep tartama alatt benne is lakjunk: ott étkezzünk, sőt, aludjunk is. Ezt így, szigorúan ma nagyon kevesen tartják be: csak a fő étkezésekre vonul be a család, a vendégek. 

Az előírásos "szuká" stabil, és az épített lakáson kívül áll. Az izraeli gyakorlatban udvaron, parkolóban építik meg, de az itt szokásos lapos tető is gyakran ad helyet neki; ha az erkély kiugrik a ház síkjából és nem fedi semmi – pl. a fölötte lévő erkély – akkor az is megfelel. Vallásos negyedekben eleve úgy építik a házakat, hogy az erkélyek ne egymás fölé kerüljenek.

A "szuká"-nak legalább három oldala van, tetejéről látni kell az eget, ugyanakkor árnyékot adónak is kell lennie, ezért lombokkal fedik be a tetejét. Belülről illik szépen feldíszíteni.

Az ünnep hagyományához tartozik még a négyféle növényből egybefűzött csokor: a pálmaág (luláv), a citromra emlékeztető etrog, a mirtusz-ág (hádász) és a fűzfagally (árává). A hagyományhű zsidó férfiak e négy növényt két kezükben  tartva jelennek meg a zsinagógában.

Izrael zsidók lakta településein magán- és közösségi sátrak sokaságával lehet találkozni az ünnep hét napja alatt: aki nem tud saját "szukát" építeni, az a vallási előírás minimumát teljesítve a megfelelő áldásokat a nyilvános, vagy a szomszéd sátrakban is elmondhatja.

Itt, a Földközi tenger délkeleti partján a naptár szerinti őszelő még a forró európai nyarat idézi. Megtelnek a nemzeti parkok, a tengerparti fürdőhelyek. Az ünnep első és utolsó ünnepnapja közé eső félünnep-napokon sok iroda félnapos szolgálatot, vagy szünetet tart. Az autóbusz- és vasúti közlekedés félünnepen működik. Az iskolákban oktatási szünet van, az egyetemi oktatás pedig csak az ünnepnek a végén kezdődik. ◙