Kormánytól kormányig – előkészületek az általános választásokra

Hétfőn, október 15-én délután ül össze a Kneszet, az izraeli parlament ünnepélyes ülésre, hogy a kormányfő múlt heti, kedd esti bejelentése után megtegye az ilyenkor szükséges lépéseket.

Mindenek előtt törvényt kell megszavazni, amely saját magát – a szám szerint 18. Kneszetet – feloszlatja, és új választásokat ír ki.

A három olvasatban elfogadott törvény megszavazása után legalább három hónappal lehet megtartani az általános választásokat, amelynek dátuma minden valószínűség szerint 2013. január 22, kedd – ezt a Központi Választási Bizottság egy héttel késleltetheti.

A találgatások, az esélyeseket és esélyeket ábrázoló diagramok, a hatalomért, a miniszteri székekért induló csatározások bő lére eresztve olvashatók-nézhetők a lapokban és a televízóban – mindegyik a maga felmérése és értesülése szerint.

Általános vélemény, hogy a Likud a következő választásokat magasan nyeri (ellentétben a 2009-ben tartott legutóbbival, amelyen a Kadima szerezte a legtöbb szavazatot, de csak a Likud tudott kormányképes koalíciót létrehozni).

A Jiszráél Hájom, a Mááriv és a Háárec napilapok felmérései szerint ha a választásokat a közeli napokban tartanák, a Likud 29 mandátumhoz jutna, az Ávodá (Munkapárt) 20 mandátumot szerezne, a Likudtól jobbra álló, általában orosz hátterű választókra támaszkodó Jiszráél Béjténu (Izrael az otthonunk) 15, Jáir Lapid újonnan alapított polgári-liberális pártja, a Jés Átid (Van jövő) 13, a zömmel afroázsiai eredetű vallásos zsidók SÁSZ pártja 11, míg a Saul Mofáz vezette Kádimá (Előre) a fenti felmérés szerint mindössze 7 mandátumot mondhatna magáénak.

A “futottak még” kategóriába tartozik az askenázi-ortodox vallásos Jáhádut háTorá (Tórahű Zsidóság, a valamikori Águdát Jiszráél utódpártja) 5, a Munkapárttól balra elhelyezkedő Merecnek 4 mandátumot adnak a felmérések; ennyit kapna a jobboldali Bájit hájehudi, ennyit a magát “Chádás”-nak nevező Kommunista Párt és az arab “Balad” párt is. Az Ehud Barak jelenlegi honvédelmi miniszter által alapított Ácmáut (Függetlenság) párt nem jutna be a Kneszetbe.

A miniszterelnöki posztra a megkérdezettek egyharmada Binjámin “Bibi” Netanjáhut tartja a legalkalmasabb embernek. Baloldali kihívója, a Munkapárt élén álló Seli Jechimovics támogatottsága a felmérések szerint 10 százalék körül mozog, míg az apjához, a néhai Tommy Lapidhoz hasonlóan újságíróból lett politikus, Jáir Lapid 8-9 százalékos eséllyel szerepelne a miniszterelnöki székért folyó versenyben. Avigdor-Yvette Lieberman 7-8 százalékos támogatottságot mondhat magáénak, jórészt az orosz anyanyelvű közönség körében.

Fentiek szerint a következő Kneszetben valószínű a liberális-középjobb főerő, vagyis a Likud, a nemzeti-vallásos jobboldal és az ortodox vallásos pártok nagykoalíciója, bár, természetesen, három hónap sok változást és meglepetést hozhat. ◙

Aknagránát izraeli terület ellen – a Légierő telibe talált

Vasárnap (október 14) délután a Gázai-övezet középső régiójából egy terrorcsoport aknagránátot lőtt ki izraeli területre. A Légierő "munka közben" találta el a terrorcsoport tagjait, ketten életüket vesztették, ketten megsebesültek.

Az utóbbi néhány héten fokozódott a terror-aktivitás a Gázai-övezetből, ugyanígy az izraeli Légierő megtorló akciói is. ◙

Jediot Ahronot: Netanjáhu felajánlotta Szíriának a Golán fennsík feladását

A Jediot Ahronot pénteki, hétvégi számában címoldalon közli: Binjamin Netanjáhu közvetítőkön át felajánlotta Bassár Asszad szíriai elnöknek, hogy teljes békeszerződés, valamint az Iránnal fennálló, Izrael ellenes támadó célzatú kapcsolatok felmondása ellenében Izrael hajlandó levonulni a Golán fennsíkról.

A közlést a miniszterelnöki hivatalból hevesen cáfolták és a sajtóhírt a nagyközönség tudatos félrevezetésének nevezték, amelynek célja a küszöbön álló választások befolyásolása.

A legnagyobb izraeli lapban megjelent riport szerint  Netanjáhu és Asszad között az Egyesült Államok közvetített. A titkos tárgyalások állítólag 2010 őszén kezdődtek, ám az Asszad elnök ellen megindult zavargások, majd polgárháború következtében 2011-ben megszakadtak.

A tárgyalásokon a riport szerint Ehud Barak honvédelmi miniszter is részt vett, magas rangú izraeli politikai és katonai vezetőkkel együtt. A résztvevőknek a tárgyalás előtt  egy „titoktartási papírt” is alá kellett írniuk.

Az említett amerikai forrás szerint még az amerikai közvetítőket is meglepte, hogy Netanjáhu mekkora készséget mutatott a teljes Golánról való kivonulásra egy teljes körű béke fejében.

A Golán fennsík területét egyébként a Kneszet, az izraeli parlament 1981-ben törvényben annektálta.

♦

Az 1967-es Hatnapos Háborúban elfoglalt Golán fennsíkról történő visszavonulás hajlandósága nem először merül fel a sajtóban.

2007 júniusában Ehud Olmert akkori miniszterelnök – ugyancsak megcáfolt állítások szerint – titkos üzenetet küldött Bassár Asszad szíriai elnöknek, amelyben teljes körű békeegyezmény és az Izraellel ellenséges erőkkel való együttműködés beszüntetése ellenében Izrael hajlandó kivonulni a fennsíkról.

Ugyanezen a napon Benjamin Netanjáhu, aki Barak előtt is miniszterelnök volt, közölte, hogy évekkel korábban Hafez Asszad, a jelenlegi elnök apja megígérte beleegyezését, hogy a rendkívüli stratégiai fontosságú Hermon hegy bármely jövőbeli megállapodás esetén izraeli ellenőrzés alatt maradhat.

2008 áprilisában a szíriai média jelentette, hogy Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök közölte Bassár Asszaddal, hogy Izrael békeegyezmény fejében kész visszavonulni a Golánról. ◙