CHRIST CHURCH, JERUZSÁLEM, ÓVÁROS.
Az izraeli
Statisztikai Hivatal, a nyugati kereszténység legnagyobb ünnepe beköszöntével,
mint minden esztendőben, most is közli az ország területén élő keresztény
polgárainak a számát és különböző adatait.
Ma Izrael
Államnak 158 ezer keresztény polgára van, akik valamelyik egyházközségbe tartoznak. Az összlakosság 2 százalékát teszik ki.
A kilencvenes évekig Izraelben keresztények csak arabok voltak. Azóta a Szovjetunió utódállamaiból a milliós tömeg-bevándorlással nagy
számban érkeztek nem-zsidó oroszok, ukránok és más nemzetiségűek, akik zsidó
házastársaik vagy egy-egy zsidó felmenőjük révén érkeztek az országba. Egy
részük gyakorló keresztény (még pópák is akadnak közöttük), így a 158 ezer
keresztény állampolgárnak ma csak 80 százaléka arab, a fennmaradó 20 százalék, mintegy
30 ezer lélek, zömmel orosz anyanyelvű. (A zsidóként nem bejegyzett, de hivatalosan más valláshoz sem tartozó orosz anyanyelvűek száma 300 ezer fölött lehet.)
A legtöbb
keresztény arab Názáretben él: 22 ezer. A 70 ezer lakosú város két nemzedékkel
ezelőtt még keresztény többségű volt: ma már a muzulmánok vannak többségben.
Haifa, a galileai Sfaram város, Jeruzsálem és Jaffa a legtöbb keresztény-arab lakóhelye.
A
statisztika azt is nyilván tartja, hogy az ország különböző etnikai-vallási
közösségei – a zsidó, a keresztény, a drúz, a városi arab muzulmán, a beduin –
között a keresztény lakosság ifjúsága mutatja fel a legjobb tanulmányi
eredményeket.
A Palesztin
Autonómiában is az izraelihez hasonló számú keresztény lakosság él: 167 ezer.
Betlehem, akárcsak Názáret, keresztény többségűből muzulmán többségű város
lett.
A nyugati
kereszténység december 24-25-i ünnepnapja a keresztény kisebbségen belüli
kisebbség ünnepe. Mind az arab, mind az orosz keresztények többsége a
görög-keleti ritus szerint tartja a Karácsonyt, vagyis január 6-án.
Több
tízezernyire tehető az országban élő, idős-ápolással foglalkozók, többnyire
hölgyek létszáma. A legtöbben a Fülöp-szigetektől jöttek, de a “mötáplot” nem
kis százaléka Magyarországról és Erdélyből vállalta a nem mindig könnyű és
kellemes munkát. Nem állampolgárok. Ők a nyugati, katolikus vagy protestáns kereszténység hívei. Ezúttal
is köszöntjük őket olvasóink között.
Nem lenne
teljes a beszámoló, ha nem tennénk említést az Izraelben több tucat
gyülekezetet alakító, és zsidó nemzetiségű (a zsidó itt nemzetiség) “mesihi”
zsidókról, akik a zsidó vallás elemeit tartva a názáreti Jézust tartják a zsidó
hagyomány által (is) várt Messiásnak. (A Messiás szó héberül Másiáh,
magyar jelentése “Felkent”. A görög “Hrüsztosz” szó ennek
tükörfordítása.) Náluk nincs Karácsony, miután az szerintük nem biblikus: egy
régi, a pogány Európából örökölt hagyománynak tartják.
Az arab és
orosz keresztényekkel szemben doktrínáik inkább a nyugati protestáns
egyházakhoz hasonlítanak. A “mesihi” zsidók száma ismertelen: ezt az adatot nem teszik közzé.
Becslések több tízezer főről szólnak. A “Jád leáhim” vallásos zsidó szervezet
valóságos hadjáratot folytat ellenük (a született arab keresztényekkel semmi
bajuk.) És, lévén a térítés sem ismeretlen köreikben, az ilyen tevékenységet
tiltó állammal is szembe kerülhetnek. Tragikomikusnak is felfogható, hogy a
“mesihieket” a nyugati – főleg amerikai – keresztény közösségek segítik, a “Jád
leáhim”-ot az ugyancsak amerikai ortodox és haszid zsidó közösségek... ◙