Csökkenő harciasság: a palesztinoknak már csak 31 százaléka akar fegyveres harcot

Egy Kelet-Jeruzsálemben működő, magát független újságírói testületnek mondó “Communication Center” palesztin szervezet legutóbbi felmérése azt mutatja, hogy a palesztin népesség mintegy 60 százaléka ellenzi az Izrael elleni katonai jellegű támadásokat, beleértve a Gázai övezetből kiinduló rakéta-tüzelést.

A felmérést 1200 gázai és Nyugati parti (ciszjordániai) palesztin arab lakos válaszára alapozzák. A válaszadók 31 százaléka a fegyveres harcot támogatja izraeliek és zsidó célpontok ellen – ami jelentékeny, 20 százalékos csökkenést mutat az előző, 4 hónappal korábban végzett hasonló felmérés adataihoz képest, amelyet közvetlenül a Gázai-övezetből jövő rakétatámadások elhallgattatására indított “Felhőoszlop”-hadművelet után rendeztek.

A felmérés azt is jelezte, hogy a palesztin lakosság közel kétharmada ellenzi az Izraellel felújítandó béketárgyalásokat – amennyiben Izrael nem állítja le a zsidó települések fejlesztését a Nyugati Parton. ◙

FORRÁS: A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió hírportálja

Kincstár – Szakszervezet pengeváltás • Általános sztrájk a láthatáron?

Jáir Lapid pénzügyminiszter a jelek szerint kétségbeesetten keresi azt a pénzforrást, amellyel az államháztartási mega-deficitet valahonnan betömhetné. Magától értetődő, hogy bármilyen forráshoz is nyúl, legyen az a nemzetbiztonság, a közoktatás, az egészségügy vagy a szociális háló, az érdekeltek torkuk szakadtából tiltakoznak.

A pénzügyminisztérium 30...36 milliárd sékel lefaragását tűzte ki elsődleges céljául az állami kiadásokból, 6 milliárd sékelt pedig új adókból tervez előteremteni.

Az egyik, a sajtó szerint felmerült ötlet a „Keren histalmut”, a széles alkalmazotti rétegek által használt nyugdíj-kiegészítő előtakarékossági alapok megcsapolása volt. Az alapok mindeddig adómentesek havi 16 ezer sékeles havi jövedelemig. Ezt az adómentességet Lapid és munkatársai havi 12 ezer sékeles havi jövedelemre szeretnék leszállítani, vagyis az alapok megadóztatását igen nagy mértékben megemelni.

Ofer Éjni, a Hisztadrut, az izraeli szakszervezetek központjának a főtitkára semmi kétséget nem hagyott affelől, hogy a pénzügyminisztérium ilyen egyoldalú lépése általános sztrájkhoz vezethet.

Lapid és Éjni kedden késő este kezdték meg a tárgyalásokat, amely egyben az első találkozó volt a gazdaság két, általában ellenérdekeltségű pólusa, a pénzügyminisztérium és a szakszervezet között. A tárgyalások folytatódnak.

A pénzügyminisztérium – és az új, sorrendben harmadik Netanjáhu-kormány – legkeményebb ellenfele a legerősebbként nyilvántartott 13 szakszervezet lesz. Itt megelégszünk nyolcuk felsorolásával: a Chevrát Chásmál (Elektromos Művek), a Mekorot (vízgazdálkodási vállalat), a Bezek (vezetékes telefontársaság), a banki alkalmazottak szakszervezete, a kikötők, a légikikötők, a vasutak alkalmazottai, valamint az orvosok szakszervezete. Bármelyik sztrájkba lép, teljes káosz uralkodik el az országban, nem is beszélve minden kormány és minden polgár rémálmáról: hogy egyszerre mindegyik beszünteti a munkát...  ◙

Nyereségadó a befektetési célú ingatlanokra

Hárél Locker, a miniszterelnöki iroda államtitkára közölte: a kormánynak szándékában áll nyereségadó (mász sévách) kivetése befektetési célból vásárolt ingatlanokra. A lépést az évek óta megállíthatatlannak tűnő lakásár-emelkedés megfékezésével indokolta.

Anomáliának, visszás helyzetnek nevezte, hogy míg a részvények és kötvények kereskedését adókkal terhelik, addig az ingatlannal történő befektetés adómentes.

Locker kilátásba helyezte, hogy az új kormány jelentősen csökkenti majd a bürokráciát, amit többek között az önkormányzati tervezési bizottságoknak adandó szélesebb jogkörökkel és egyszerűbb városrendezési tervezés bátorításával tervez elérni.

Locker államtitkár óvott az emelkedő kamatoktól, amelyek növelik a változó kamatozású jelzáloghitelek terheit, és annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani idő nem kedvez a lakáspiacnak. ◙