Tiltakoznak a külügyesek • Veszélyben Netanjáhu kínai látogatása?

Napokkal az El Al dolgozóinak a sztrájkja után a Külügyminisztérium alkalmazottai fenyegetnek szankciókkal, amelyek kérdésessé tehetik Binjamin Netanjáhu miniszterelnök alig egy hét múlva esedékes látogatását Kínában.

A munkaügyi feszültség egyik oka a Nemzetközi Kapcsolatok minisztérium létesítése az új kormány által. A Külügyminisztériumban dolgozók véleménye szerint az új minisztérium fölösleges alternatívát jelent, hiszen a nemzetközi kapcsolatok ápolása az ő feladatuk közé tartozik, míg az újonnan létesített testület – a szakszervezetük szerint – készakarva nehezíti a munkájukat.

A kormány következő ülésén dönt egy törvényjavaslatról, mely szerint a Tájékoztatási Minisztérium teljes költségvetését a miniszterelnöki iroda kapja.

A külügyesek szerint ez a lépés is az ő szakmai kompetenciájuk további szűkítése.

A külügyi alkalmazottak szakszervezete oly módon akadályozhatja meg a látogatást, hogy a dolgozók nem hosszabbítják meg Netanjáhu útlevelét és vízumát, amelynek a kérését a kormányfő irodája már eljuttatta a Külügyminisztériumba.

A hét végén közölték: a pekingi izraeli nagykövetségen az előre látható nehézségek ellenére zavartalanul folynak a látogatás elkészületei.

A külügyminisztérium alkalmazottai szakszervezete ugyanakkor utasította az Egyesült Államokban működő izraeli konzulátusi alkalmazottakat, hogy ne működjenek együtt Juvál Steinitz látogatásának az előkészítésével, aki, mint a Nemzetközi Kapcsolatok minisztere készül az Egyesült Államokba ezekben az órákban, a szombat kimenetele után. ◙

Netanjáhura vadászott a Hezbollah?

Csütörtökön délben az Izraeli Légierő egy, a határ felé közeledő drónt (pilóta nélküli repülőt) fedezett fel a libanoni légtérben.

A Légierő F-16-os gépei felszálltak, és a drónt izraeli légtérben, a haifai öböltől északra, a Földközi tenger fölött lelőtték.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök helikoptere ugyanebben az időben útban volt Izrael északi része felé, amikor a pilótát figyelmeztették a veszélyre. A pilóta azonnal leszállt a miniszterelnökkel, és csak a drón megsemmisítésének a jelentése után folytatta útját.

Izraeli vélekedés szerint a drónt a libanoni Hezbollah terrorszervezet indította libanoni területről. Ugyanakkor a két esemény időbeli egybeesését véletlennek tartják, vagyis nem tekintik valószínűnek, hogy a terrorszervezett tudott volna a miniszterelnök tervezett útjáról. 

Libanoni, Hezbollah-ellenes források úgy tudják, hogy a drón egy repülő pokolgép volt, fedélzetén robbanóanyaggal, amely irányított becsapódás pillanatában robbant volna.

A Hezbollah a hír izraeli közlése után cáfolta, hogy köze lenne a lelőtt drónhoz.

A haditengerészet kísérletet tett a drón maradványainak kihalászására. Az igyekezet eredményét nem közölték.

Az Izraeli Légierő legutóbb tavaly októberben "szedett le" libanoni légtérből érkezett drónt.  ◙

A "Lapid-gezéresz": új adók, megszorítások

Gzérot. Magyarországon a jiddises “gezéresz” formájában volt ismert. A “gzérá” – גזירה – eredetileg végítéletet, szerencsétlenséget, üldöztetést, csapást jelent.  

A héber sajtó ezt a szót – erős, hangulatkeltő túlzással – a mindenkori kormányzatok pénzügyi megszorításaira alkalmazza. Az államkincstár horribilis deficitjét Jáir Lapid pénzügyminiszter az állami költségvetés megnyirbálásával, új adók kivetésével, régi kedvezmények megvonásával igyekszik helyrebillenteni.

A korábban felvetett másfél százalékos költségvetési hiánycél-emelésről – 3 százalékosról 4,5 százalékosra – hamar kiderült, hogy szó sem lehet. Nagy nehezen negyed százalékosban egyeztek meg, vagyis éves szinten 3,25 százalékkal engedélyezett túllépni az államháztartási deficitet.

A költségvetés szigorodásának a következményeit Jáir Lapid szerint a társadalom minden rétege fogja viselni.

A költségvetés-megszorítás érdekében a nagyközönségre kirótt “gzérot”, azaz szigorítások főbb tételei:

• A máám (mász erech muszáf, értéktöbblet-adó) 1 százalékos emelése, 18 százalékra

• A társasági adó (mász chevrot) 1 százalékos emelése, 26 százalékra

• A jövedelmi adó (mász háchnászá) 1 százalékos emelése

• A dohányárura és alkoholos italokra kivetett adó további emelése

• Luxus fogyasztási cikkekre, nagyértékű ingatlanokra, luxusautókra kivetett “gazdagok adója”

• Adó kivetése 5000 sékelesnél drágább lakbérekre

• A családi támogatás csökkentése gyermekenként kb. 150 sékelre (Megtakarítás: 3,5 milliárd sékel)

• A nyugdíj-korhatár felemelése asszonyok számára 67 évre

• Az állami alkalmazottak fizetésének a csökkentése. (Megtakarítás két utóbbi tételnél: 4 milliárd sékel)

• Infrastruktúra-fejlesztési befektetések (közutak, vasút, elektromos hálózat, építkezések) elhalasztása (Megtakarítás: 2 milliárd sékel)

• Minisztériumok költségvetésének a visszafogása (Megtakarítás: 3,5 milliárd sékel)

• Chárédi és telepes közösségek külön-támogatásának a leállítása (Megtakarítás: 2 milliárd sékel)

A pénzügyminiszter előrejelzése szerint a “nadrágszíj- meghúzás” jótékony hatása az államgazdaságra két éven belül fog jelentkezni. ◙