Izrael –Törökország: normalizációs tárgyalások Jeruzsálemben

Izrael és Törökország diplomatái a két ország megromlott kapcsolatainak a normalizálásáról tárgyaltak hétfőn Jeruzsálemben. 

Mint emlékezetes, közel három éve, 2010. május 30-án a Gázai övezet izraeli biztonsági blokádját erőszakkal feltörni kívánó, segélyszállítónak álcázott hajóraj Mavi Marmara nevű hajója ellen az izraeli haditengerészet kommandósai megállító akciót hajtottak végre. A kialakult küzdelemben kilenc török állampolgár életét vesztette.

A viszonyok már korábban megromlottak, amikor az iszlamista irányba haladó Erdogan-kormány Izrael- és zsidóellenes propagandafilmek vetítését engedélyezte – vagy javasolta – a török televíziónak. Talán erre kívánt választ adni Danny Ajalon akkori külügyminiszter-helyettes, amikor 2010. elején, hónapokkal a Mavi Marmara-incidens előtt, a török nagykövetet egy fogadáson megalázó módon a többi széknél alacsonyabb székre ültette.

A jelenlegi, sorban második megbeszélés célja a két ország kapcsolatának a normalizálása, a nagykövetek kölcsönös visszaküldése Tel Avivba, illetve Ankarába, és a kilenc halott családjainak kárpótlás fizetése Izrael részéről. A kárpótlás összegéről még nem egyeztek meg; a török fél milliós összegeket követel. 

A normalizáció Barack Obama USA-elnök közel-keleti látogatásakor vette kezdetét, amikor – valószínűleg amerikai nyomásra – Binjamin Netanjáhu március 22-én telefonon bocsánatot kért Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnöktől a halálesetek miatt.

Az izraeli miniszterelnöki hivatal közleménye szerint már a közeljövőben elkészülhet a normalizálást elősegítő megállapodás, amelyet a két állam parlamentjeinek is meg kell majd szavaznia.

Izrael és a NATO-tag Törökország hagyományosan szövetségeseknek számítottak. A politikai normalizáció után vélhetően a kölcsönös védelmi-biztonsági együttműködés is helyreáll. ◙

Újabb területi visszavonulás előtt? Netanjáhu és Bennett népszavazás mellett, Lapid és Livni ellene

A Likud párt (Binjamin Netanjáhu) olyan törvényjavaslatot terjesztett be, mely szerint bármely politikai rendezés, amely jelenleg Izrael polgári vagy katonai közigazgatása alatt álló területet adna át palesztin vagy egyéb arab államnak, csak népszavazás megerősítése után hajtható végre. 

A törvényjavaslatot a Hábájit hájehudi párt (Naftali Bennett) támogatja, míg Jáir Lapid „Jés Atid” pártja ellenzi. Cipi Livni igazságügyminiszter-asszony, aki a „Hátnuá” párt élén áll, ugyancsak ellenzi, és üdvözölte Jáir Lapid álláspontját.

Izrael zsidó lakosságának a döntő többsége élesen ellenez minden területi lemondást, főképpen a Gázai-övezetből 2005. nyarán végrehajtott egyoldalú kivonulás óta, amelynek eredményeként egy Izraelt rakétákkal támadó és fenyegető Hamasz-terrorállam jött létre. ◙

Az ország szeme északon, a kormányfő keleten

Az ország északi régióiban, vagyis a Golán fennsíkon és Galileában az élet mindennapi medrében folyik, de az újságok, a rádió, a televízió hírei és az internetes hírportálok szünet nélkül a szíriai-libanoni feszültséggel foglalkoznak. 

Haifa és Cfat városok közelébe ismét Vaskupola tipusú rakétaelfogó rendszert telepítettek, a polgári repülés az északi országrészbe egyelőre szünetel.

Elmondható, hogy az ország szeme északra tekint, miközben a kormányfő keletre, Kínába utazott. Talán azt akarja hangsúlyozni, hogy „business as usual”, minden a legnagyobb rendben.

Cáchi Hánegbi, a Likud párt veterán tagja, aki több Likud-kormányban volt miniszter – többnyire biztonsági vonalon – a Gáléj Cáhálban, a Hadsereg rádiójában megtörte a hallgatást. Hánegbi nyíltan beszélt a szíriai célpontok ellen végrehajtott légitámadásokról. Mintegy Basár el-Ászád szíriai elnök megnyugtatására – ingatag pozíciójának erősítésére? – elmondta: az Izraeli Légierő legutóbbi légitámadásai nem Szíria, hanem a libanoni Hezbollah ellen irányultak. ◙