A Pénzügyminisztérium bemutatta a tervezett változásokat

Keddre virradó éjjel Jair Lapid minisztériuma befejezte az államháztartási költségvetés szakadékának áthidalására tett intézkedések kidolgozását. 
A régen látott nagyságú „gzérot”, a nagyközönség pénztárcájára mért „csapások” már a legközelebbi időkben éreztetni fogják hatásukat.

Vázlatosan a következőket közölték:

• A Személyi Jövedelem Adó (mász háchnászá) 1.5 százalékkal emelkedik valamennyi adósávban (2014-től)

• Az Általános Forgalmi Adó (máám, mász erech muszáf) júniustól 1 százalékkal emelkedik, 18 százalékra 

• Családi pótlék: gyerekenként egyöntetűen 140 sékelre csökken (eddig az első gyerekért 175 sékel, a második, harmadik és negyedik gyerekért 263 sékel, a továbbiakért 175 sékel járt)

• Cigaretta: máris 3 sékellel drágult

• Likőr- whisky-, konyak-, vodka-tipusú alkoholfélék 20 százalékkal drágulnak (a napokban)

• Nyugdíj-hozzájárulás megadóztatása 15,000 sékeles havi jövedelem fölött

• Iskolák: szülői hozzájárulások emelése

• Bölcsödék – napközi otthonok állami szubszidiumai megszüntetése a megalapozottabb anyagi helyzetű régiókban

• Iskolafogászati kedvezmények megszüntetése a megalapozottabb anyagi helyzetű régiókban

• Havi 80 sékeles kötelező Társadalombiztosítási járulék (Bituách Leumi) háztartásbeliként („ákeret bájit”) bejelentett asszonyoknak is

• További adókkal terhelik a luxuslakásokat (5 millió sékel fölött), drága járműveket (300 ezer sékel fölött) és egyéb luxuscikkeket (augusztustól)

A Jediot Achronot számítása szerint a Jair Lapid választási propagandájában szereplő „Riki Kohén” középosztálybeli családja, ahol Riki, a tanárnő havi 8000 sékelt, hi-tech mérnök férje 12,000 sékelt keres, és a pár 3 kiskorú gyereket nevel, az intézkedések révén havonta 546 sékelt, évente 6312 sékelt veszít.

És ami elmarad…

• Nem terhelik Általános Forgalmi Adóval (máám) a gyümölcsöket és a zöldségeket

• Eilat továbbra is mentességet élvez az Általános Forgalmi Adótól (minden 18 százalékkal olcsóbb)

• Nem adóztatják meg a továbbképzési alapokat (kránot háhistálmut)

♦

A Chevrát Chásmál (Elektromos Művek) is emel

A forró évszak kezdetén, amikor az áramfaló légkondicionáló berendezésekre (mázgánim) mindenkinek olyan nagy szüksége van, a Chevrát Chásmál elérkezettnek látja az időt, hogy ismét árat emeljen. A 2012. év során két áremelés volt – áprilisban és szeptemberben – és a közeljövőben további, a korábbiaknál meredekebb, 6,3 százalékos emelésre számíthatunk.

A jelenlegi kilowatt-óránkénti 59.47 agora előreláthatólag 63.2 agorára módosul, ami az Általános Forgalmi Adó (máám) emelésével még inkább „zsebbemarkoló” lesz, főleg az alacsonyabb jövedelműek számára.

Az izraeli átlag-család a nyári hónapokban 1800 kilowatt-órát fogyaszt, ami a várható új árakon havi 270 sékeles drágulást fog jelenteni. ◙

Izrael –Törökország: normalizációs tárgyalások Jeruzsálemben

Izrael és Törökország diplomatái a két ország megromlott kapcsolatainak a normalizálásáról tárgyaltak hétfőn Jeruzsálemben. 

Mint emlékezetes, közel három éve, 2010. május 30-án a Gázai övezet izraeli biztonsági blokádját erőszakkal feltörni kívánó, segélyszállítónak álcázott hajóraj Mavi Marmara nevű hajója ellen az izraeli haditengerészet kommandósai megállító akciót hajtottak végre. A kialakult küzdelemben kilenc török állampolgár életét vesztette.

A viszonyok már korábban megromlottak, amikor az iszlamista irányba haladó Erdogan-kormány Izrael- és zsidóellenes propagandafilmek vetítését engedélyezte – vagy javasolta – a török televíziónak. Talán erre kívánt választ adni Danny Ajalon akkori külügyminiszter-helyettes, amikor 2010. elején, hónapokkal a Mavi Marmara-incidens előtt, a török nagykövetet egy fogadáson megalázó módon a többi széknél alacsonyabb székre ültette.

A jelenlegi, sorban második megbeszélés célja a két ország kapcsolatának a normalizálása, a nagykövetek kölcsönös visszaküldése Tel Avivba, illetve Ankarába, és a kilenc halott családjainak kárpótlás fizetése Izrael részéről. A kárpótlás összegéről még nem egyeztek meg; a török fél milliós összegeket követel. 

A normalizáció Barack Obama USA-elnök közel-keleti látogatásakor vette kezdetét, amikor – valószínűleg amerikai nyomásra – Binjamin Netanjáhu március 22-én telefonon bocsánatot kért Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnöktől a halálesetek miatt.

Az izraeli miniszterelnöki hivatal közleménye szerint már a közeljövőben elkészülhet a normalizálást elősegítő megállapodás, amelyet a két állam parlamentjeinek is meg kell majd szavaznia.

Izrael és a NATO-tag Törökország hagyományosan szövetségeseknek számítottak. A politikai normalizáció után vélhetően a kölcsönös védelmi-biztonsági együttműködés is helyreáll. ◙

Újabb területi visszavonulás előtt? Netanjáhu és Bennett népszavazás mellett, Lapid és Livni ellene

A Likud párt (Binjamin Netanjáhu) olyan törvényjavaslatot terjesztett be, mely szerint bármely politikai rendezés, amely jelenleg Izrael polgári vagy katonai közigazgatása alatt álló területet adna át palesztin vagy egyéb arab államnak, csak népszavazás megerősítése után hajtható végre. 

A törvényjavaslatot a Hábájit hájehudi párt (Naftali Bennett) támogatja, míg Jáir Lapid „Jés Atid” pártja ellenzi. Cipi Livni igazságügyminiszter-asszony, aki a „Hátnuá” párt élén áll, ugyancsak ellenzi, és üdvözölte Jáir Lapid álláspontját.

Izrael zsidó lakosságának a döntő többsége élesen ellenez minden területi lemondást, főképpen a Gázai-övezetből 2005. nyarán végrehajtott egyoldalú kivonulás óta, amelynek eredményeként egy Izraelt rakétákkal támadó és fenyegető Hamasz-terrorállam jött létre. ◙