Szenes Andrea Izraelbe készül

Szenes Andrea budapesti újságíró, rendező, producer a közeljövőben Izraelbe látogat.

A vendég a három évvel ezelőtt elhunyt Szenes Iván, az egyik legtermékenyebb magyar sláger- és zenés játék-szerző lánya, és Szenes Anikó távoli rokona.

A „Szenes Andrea Show”, a „Hívd Andreát”, az „Akiktől tanulni lehet”, a „Magyarország agyhatalom” és a többi előadás- és interjú-sorozata az évek során valóságos „celeb”-bé, hírességgé tette. 

Apja nyomdokába lépve több dalszöveget is írt. A néhai édesapa baráti köre: Aradszky László, Koós János, Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula – hogy csak a régi izraeliek számára legismertebbeket említsük – számára is közeli barátok.

A nagyközönség „Andreája” egyébként nagy műveltségű, doktorátussal rendelkező pszichológus is egyben. Műsorai színvonalát tehetségén túl imponáló szakmai tudása is jellemzi.

Az interneten saját honlappal mutatkozik be.

Az izraeli közönség várakozással tekint Szenes Andrea Tel-Avivban tartandó bemutatkozó fellépése elé. A részletekről időben tájékoztatjuk olvasóinkat. ◙

Stanley Fischer búcsúzik – és aggódik

Stanley Fischer professzor, az izraeli jegybank kormányzója, aki 2005 óta tölti be ezt a feladatot, június 30-án távozik tisztségéből. Fischer, akit a szakma a közgazdaság egyik “nagyágyújának” tekint, kiemelkedő sikerrel vezette át az izraeli gazdaságot a 2008-as világgazdasági válság útvesztőin. Izrael nemzetgazdasága, a háborús környezet és annak negatív hatásai ellenére mindeddig viszonylag csekély károkkal vészelte át a számos országot csődbe taszító válságot, amely még korántsem ért véget.

Stanley Fischert minden idők és minden államok egyik legkiválóbb állami bank-kormányzójának nevezték.

Az ősszel hetvenedik évébe lépő professzor nem kívánja tovább betölteni a posztot. Binjámin Netanjáhu, aki Fischert annak idején meghívta, utódot keres. Sajtóértesülések szerint ezúttal is amerikai professzort fog választani, aki megfelelő rálátással bír a jelentősebb államok jegybankjainak a történetére, működésére, illetve a nemzetközi pénzmozgás és a világgazdasági trendek természetére.

A távozó jegybank-kormányzó meglehetősen szkeptikus képpel búcsúzik. “Izraelben akkor is megmarad a szegénység, ha mindenki kétszer ennyit fog keresni” – mondta. Fischer határozottan támogatja Jáir Lapid pénzügyminiszter meghirdetett pénzügyi célkitűzéseit, amelyek az állami kiadások kíméletlen lefaragását, és az adók emelését szorgalmazzák. Lapidnak az ultraortodoxokkal kapcsolatos terveit is elfogadhatónak ítéli. “Izraelben létezik egy kisebbség, amelynek mindössze 40 százaléka dolgozik. Ez automatikusan és nemzedékeken át szegénységet generál” – véli.

Az állandó árdrágulásokat, legfőképpen az égbeszökő lakásárakat is kockázatosnak tartja Izrael gazdaságára nézve. “Szinte valamennyi csődbement államot ez jellemezte. Nem cél a lakáspiac szétverése, de megfelelő egyensúlyt kell teremteni” – nyilatkozott Stanley Fischer professzor izraeli újságíróknak. ◙

Okos kütyük országa

Angolul ez így hangzik: smartphone nation. Okostelefon-nemzet. Statisztikák adták újabban Izraelnek ezt a jelzőt. A smartphone [szmartfón] a legújabb tipusú, számítógéppel kombinált, mikrofonnal és kamerával, internetes böngészővel és sok egyébbel felszerelt mobiltelefonokat jelenti, amelyek az utóbbi években törtek be az izraeli piacra. Főként az ilyesmire fogékony ifjúságot hódították meg.

Alig két éve Izrael már kapott egy ehhez hasonló hangzású jelzőt: startup nation. A startup [sztartap] kezdő vállalkozást jelent, amely a számítástechnikai ágazatban valamilyen új és merész ötlettel tör be a piacra, néha pimaszul fiatal vállalkozókkal, szerény tőkével, de annál megalapozottabb tudással és hatalmas lelkesedéssel. Izrael, a maga alig 8 milliós népességével az egyik kiugró sikertörténete a bátor üzleti kezdeményezéseknek.

Visszatérve az okos és egyre rafináltabb mobiltelefonhoz: lehet rajta zenét hallgatni, a Földkerekség szinte minden rádióállomását venni, egyre több televízió műsort vagy video-filmet nézni, az interneten böngészni – sőt, még telefonálni is. Mondani sem kell, hogy hasonló készülékek tulajdonosaival video-beszélgetést is folytathatunk, vagyis a partnerek láthatják egymást. A színes mozgókép, a konferencia-beszélgetés – több résztvevős csevej – már nem számít újdonságnak.

A Google ]gúgl] keresőgép, és a mögötte álló milliárdos vállalat által minap elvégzett felmérés kimutatta, hogy Izrael lakosságának 57 százaléka használja rendszeresen az okos mobiltelefonokat. (Ebben csak Nagy-Britannia előzi meg, ott az arány 62 százalékos). Vagyis a lakosság több, mint a fele használja rendszeresen a tenyérbe férő, zsebbe csúsztatható mini-gólemet. Ám, ha tekintetbe vesszük, hogy a nagyon kis gyerekek és a nagyon nagy felnőttek nem használják, egyes vallási közösségek is ódzkodnak tőle, akkor az arány jóval nagyobb. A magastechnika, a virtuális, vagyis mesterséges eszközök által összefogott-szervezett társadalom mindennapjaink valósága lett.

Az izraeliek számítástechnika iránti különleges vonzalmára az is jellemző, hogy az okostelefonok itteni megjelenése éveket késett a fejlett nyugati országokhoz képest: ide csak 2009-ben érkezett el, és ezt a meredek felfutást alig 3 év alatt produkálta.

A kis készülékek egyik hátránya, a kicsi képernyő sem zavarja különösebben az izraeli felhasználót: asztali vagy laptop-gépe helyett 93 százalék az okostelefonon böngészi a világháló száznyelvű, végtelenhez tartó tartalmát.

A marok-géniuszokhoz kifejlesztett célprogramokat, ismertebb kifejezéssel applikációkat – játékoktól szótárakig, GPS-től (műholdas-térképes nyomkövető) miniatűr, de nagy felbontású fényképezőgépig és videó-felvevőig az izraeli tulajdonosok 84 százaléka használja rendszeresen.

Az okostelefon-technika a társadalmat is átformálja. Az izraeli felhasználók több, mint a fele jelentkezett be egy vagy több ismerkedési hálózatba, és szerez barátokat, sőt, talál szerelmet a virtuális – vagyis csak az elektronikus világhálón létező –  világban.

Jó néhány gyerek már megszületett az okostelefon-hálózaton szerzett ismeretségekből: egyelőre még a szokványos módon… ◙