Lieberman területcserét ajánl

Avigdor Lieberman külügyminiszter a héten egyszerre keltett meglepetést és megdöbbenést. Előbbit az izraeli közvéleményben, utóbbit az izraeli arabok körében.

Lieberman, a nagyrészt oroszajkú izraeliek nemzeti szellemű hangadója, támogatásáról biztosította John Kerry amerikai külügyminiszter erőfeszítéseit az izraeli-palesztin keretmegegyezés létrehozására.

Lieberman, aki általában elzárkózik bármilyen olyan megoldástól, amely terület-feladással jár, ezúttal területcsere-ötlettel állt elő.

Az elgondolás nem új. Lényege: a Hedera – Afula országúttól keletre eső „Arab Háromszög” és Wadi Ara túlnyomórászt arab lakosságú területét a leendő békeszerződés keretében adják át az azzal amúgyis határos palesztin államnak, míg a Jeruzsálem közelében lévő zsidó települések, így Máálé Ádumim, az Ecion tömb, Hebron zsidó negyede Kirját Árbával, valamint Áriél Izrael része legyen.

A megoldás a zsidó és arab népesség etnikai arányait is kedvezőbbé tenné Izrael számára.

Az izraeli arabok máris hevesen tiltakoznak. Nem valamiféle cionista hazaszeretetből, hanem azon prózai okból, hogy az izraeli állampolgárság elvesztése egész létük visszazuhanását jelentené az Izrael által nyújtott nyugati jellegű szociális és kulturális körülményeikből a harmadik világ korrupt, önkényuralomtól, vallási kényszerítéstől terhelt arab-keleti világába.

Az ötletet nem először vetik fel izraeli politikusok. A Palesztin Autonómia tiltakozik. Politikusaik úgy gondolkodnak, hogy az általuk követelt, a Hatnapos Háború előtt jordániai megszállás alá tartozott minden területet, vagyis a teljes Nyugati Partot (Ciszjordánia) úgyis megkaphatják az Izraelre gyakorolt nemzetközi nyomás révén, míg az Izraelben maradó, nagy ütemben szaporodó arabság tovább  fokozza a zsidó állam etnikai és belbiztonsági problémáit. ◙

John Kerry tizedik látogatása: kérdéses a keretegyezmény

Az Egyesült Államok külügyminisztere 2013. március óta immár tizedik alkalommal érkezett körzetünkbe az izraeli-palesztin tárgyalások előmozdítására.

John Kerry csütörtökön az éjjeli órákba nyúló megbeszéléseket folytatott Binjamin Netanjáhu miniszterelnökkel az Izrael és a  Paleszin Autonómia között megkötendő békeegyezményről. Miután a végleges békemegállapodás aláírásáig júliusban kijelölt kilenc hónap semmiképpen nem tűnik elegendőnek, John Kerry egy keretmegállapodást szeretne tető alá hozni, amely a két fél által elfogadható minimumot tartalmazná, egy későbbi teljes békemegállapodás alapjaként.

Az Egyesült Államok külügyminisztere pénteken délelőtt Netanjáhuval és izraeli kollégájával, Avigdor LIebermannal tárgyalt, majd pénteken délután Ramallában Abu Mázen palesztin elnökkel folytatott megbeszéléseket.

Szombaton este már ismét Jeruzsálemben volt. A megbeszéléseket összességükben eredményesnek és pozitívnak értékelte, bár hozzátette, hogy a problémák nehezen áthidalhatók.

Kerry izraeli sajtóértekezletén kijelentette, hogy Izrael biztonsága a maga és kormánya számára alapvető érték, amelyet a palesztin fél azonnal részrehajlásként értékelt.

Az amerikai külügyminiszter vasárnap Ammanban referált II. Abdallah jordániai királynak az elmúlt napok megbeszéléseiről. Onnan Szaúd-Arábiába utazott, ahol Abdallah bin Abdel-Aziz királlyal tanácskozott.

Kerry az angolnyelvű meghatározás által „core issues”-nak, héberül „szugijot libá” – סוגיות ליבה – nak nevezett alapvető kérdésekben igyekszik legalább valamelyest közelebb hozni a két fél álláspontját. Ezek: a végleges határok Izrael és a leendő palesztin állam között, a biztonsági elrendezések, Jeruzsálem státusza és az úgynevezett palesztin menekültkérdés.

Netanjáhu a sajtóban megjelent nyilatkozatában kétségeit fejezte ki Abu Mázen békés szándékai iránt, minthogy Ramallában az Izrael által szabadon engedett véres kezű gyilkosoknak rendezett díszes fogadást. A másik oldalról Száeb Erekát palesztin főtárgyaló fejezte ki elégedetlenségét, mondván: Netanjáhu akkor is találna kifogást Abu Mázen személye ellen, ha az Teréz anya lenne... ◙

Afrikai menedékjog-kérők tüntettek vasárnap Tel Avivban

Szudáni, eritreai és más afrikai országokból illegális határátlépés útján érkezettek rendeztek tízezres tüntetést Tel Avivban, a Rabin téren.

A tüntetők munkavállalási jogot és liberális bevándorlási politikát követeltek az izraeli kormánytól. Több városban, így Eilatban is, ahol a szállodai és éttermi alkalmazottak zöme illegális afrikai bevándorló, munkabeszüntetéssel támogatták a demonstrációt.

Az afrikaiak Egyiptomon és a Színáj félszigeten át érkeztek Izraelbe. A közelmúltig könnyen átjárható egyiptomi-izraeli határról izraeli beduinok szállították őket főképpen Tel Avivba, Eilatra, Dimonába és Aradra.

Ma 70 ezerre becsülik létszámukat. Jelenlétük feszültséget szít a tel-avivi szegénynegyed lakosai között, ahol nagyrészük él, minthogy sokan bűnöző életmódot folytatnak és szanitáris veszélyt is jelentenek.

Az ENSZ Menekültügyi Bizottsága vasárnap nyilatkozatban bírálta Izrael eljárását az afrikai menekültekkel szemben, azt állítva, hogy Izrael törvénytelen behatolókként és nem menekültekként kezeli őket.

A bírálat kifogásolja a negevi „Holot” átmenerti táborban történő tömeges elhelyezésüket is, amelyet a bírálat börtönnek nevez.

A 2013. évben mintegy 3000 illegális bevándorló fogadta el az izraeli hatóságok ajánlatát, és 3500 dolláros készpénz-ajándékkal visszatértek származási országaikba. ◙