Kicsoda Ön, (következő) elnök úr?

"Kétféle jeruzsálemi van: Rivlinek és nem-Rivlinek" – élcelődött évekkel ezelőtt a Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió egyik riportműsorában Reuven Rivlin, akit a köznyelv csak "Rubi" becenevén ismer, mint ahogyan Netanjáhut is inkább "Bibi" néven emlegetik.

Népes, tekintélyes család fia. Édesapja is elnökjelölt volt 1952-ben, az első államelnök, Chájim Weizban professzor halála után. 

Az első Rivlin 1809-ben érkezett az akkor még ottomán-török uralom alatt sínylődő, iszonyúan elmaradott Erec-Jiszráélbe. Hillél Rivlin a "Vilnai Gáon" néven ismert Elijah ben Slomo Zalman Kremer rabbi (1720 – 1797) tanítványai – sőt, állítólag rokonai – közé tartozott, akik az újkor első, askenázi zsidó visszatelepülői voltak. A "Gáon", aki ezt az elnevezést (zseni, lángész) rendkívüli szellemi képességeiért érdemelte ki, úgy számította, hogy eljöttek a végső idők, és meg kell kezdeni az ősök földjére történő visszatelepülést. 

Harminc évvel később az anyai ág ősei is megérkeztek a mai Belarusz, vagyis Fehéroroszország területéről. Ők chábád (lubavicsi) chászidok voltak.

Hillél unokája, Joszéf Jesájáhu Rivlin a XIX. századi szentföldi zsidó közösség egyik vezetője volt: kezdeményezője a zsidók fokozatos kiköltözésének a túlzsúfolt, egészségtelen óvárosi negyedből a falakon kívül épített, az akkori idők szerint modern, európai igények szerint tervezett új városnegyedekbe. Az ő emlékét idézi a Rivlin utca a főváros Náchlát Siv'á negyedében.

Rubi Rivlin egyaránt tájékozott jogi és államjogi, történelmi, vallási és orvosi téren. Talán utóbbi az oka, hogy már évtizedek óta vegetariánus. A labdarúgó sport is leköti: gyermekkora óta a Betár Jeruzsálem csapat lelkes szurkolója.

A nemzeti egység híve, a törzsi, politikai és szociális széthúzás esküdt ellensége. Példaként saját családját hozza fel: az említett Hillél nevű ős, aki a chaszidizmus esküdt ellenfeleiként ismert "mitnágdim", vagy "litvák" irányzathoz tartozott, éppen egy chászid ritusú család lányát vette feleségül. (Mindkét irányzat követői a mai napig szigorúan ortodox zsidók, és az ellentét már sokat enyhült.) Az akkori jeruzsálemi askenázi zsidó közösségben azonban ez volt az első ilyen házasság.

Reuven Rivlin gyakran hangoztatja, hogy Izrael Állama nem a Holokauszt következménye, hanem történelmi szükségszerűség, miután ez a föld Izrael népének a földje, ősidőktől fogva az otthona, és Jeruzsálem minden zsidó fővárosa. ◙

Reuven Rivlin: nyolcadik nemzedék Jeruzsálemben, tizedik elnök Izraelben

MEGVÁLASZTÁSA ÓRÁJÁBAN HÁLAIMÁT MOND A NYUGATI FAL ELŐTT

Drámai fordulatokban gazdag, sajtóvisszhangos politikai intrikáktól kísért államelnök-választás győzteseként hangzott el június 10-én, kedden délután Reuven "Rubi" Rivlin neve, akit a Kneszet második szavazási fordulójában 63 szavazattal választottak Izrael tizedik államelnökévé.

Az eredmény kihirdetését könnyekkel a szemében fogadta a 75 éves politikus.

Rivlin nyolcadik generációs jeruzsálemi lakos. Már fiatal korában a Likud elődje, a Chérut párt híve és tagja volt.

Hét évvel ezelőtt már megmérkőzött az államelnöki posztért, akkor azonban Simon Peresz lett a győztes.

Rivlin jobboldali, nemzeti felfogású politikus, a Teljes Erec-Jiszráél híve. Foglalkozására nézve ügyvéd.

Felköszöntésére a Kneszet Chagall-termében került sor. Ünnepélyes beiktatása július 24-én lesz.

*

Reuven „Rubi” Rivlin 1939 szeptemberében született Jeruzsálemben, napokkal a második világháború kirobbantása után, mint nyolcadik nemzedéke egy Litvániából alijázott zsidó családnak.

Jómódú családban, erős zsidó nemzettudattal nőtt fel. Fiatalon megismerte a zsidó „jisuv” létéért folyó szakadatlan küzdelmet.

Felsőfokú tanulmányait a jeruzsálemi Héber Egyetem jogi karán végezte: ügyvédi pályára lépett.

A jeruzsálemi „Betár” futballcsapat rajongója. Felesége és négy felnőtt gyermeke van. További különös ismertetőjele: több, mint négy évtizede vegetariánus.

A politikával korán eljegyezte magát. A család nemzeti-konzervatív felfogását követve a mai Likud elődje, a néhai Menáchem Begin-vezette Chérut párt tagja lett. Első ízben 1988-ban választották Kneszet-képviselőnek, és már ettől az évtől az utódpárt, a Likud elnöke lett. 

A Kneszet-képviselőség 1992-ig tartott, de 1996-ban újra választották. 2001. márciusától 2003 februárjáig távközlési miniszter volt: ekkor a Kneszet elnöke lett.

E minőségében első látogatását a galileai arab-izraeli városba, Umm el-Fahm-ba tette egy hangsúlyosan jobboldali párt, a Bájit hájehudi (Zsidó Otthon) képviselője, és a kommunista „Chadas” párt arab képviselője társaságában.

Funkciója kötelező semlegességével keveset törődve kritikával illette Áriel Sáron akkori kormányfő „elszakadási tervét”, ahogy a Gázai-övezet zsidó lakosainak kényszer-kitelepítését és a hadsereg onnan való egyoldalú kivonását nevezték.

Nyilvános szóváltásba keveredett Áháron Bárák főbíróval is, fenti intézkedés törvénybe iktatása miatt.

Mindennek ellenére két ízben is újraválasztották e tisztségben. Tekintélyére és népszerűségére jellemző, hogy 2009-ben a 120 tagú nemzetgyűlés 90 tagja szavazott mellette!

Különleges tárgyilagosságát bizonyította 2010. júniusában, amikor személyes jobboldali beállítottsága ellenére figyelmen kívül hagyta egy Kneszet-bizottság javaslatát, amely Hanín Zoábi arab képviselő asszonyt, az alig palástoltan államellenes Balad párt küldöttjét megfosztotta volna mandátumától, amért ugyanazon év május 31-én részt vett a török „Mavi Marmara” flottilla provokációjában a Gázai-övezet blokádjának feltörése szándékával.

Reuven „Rubi” Rivlin azért mégsem hajlandó véka alá rejteni elveit, a Teljes Erec-Jiszráélbe vetett hitét és meggyőződését. Általános megütközést keltett, amikor négy évvel ezelőtt kijelentette: inkább elfogadja a palesztin arabokat izraeli állampolgárokként, mintsem megossza Izraelt, és egy „kétállami megoldás” keretében lemondjon a Nyugati Partról...

Kvod hánászi, tisztelt Elnök úr, Isten adjon Önnek erőt és egészséget, nekünk pedig minél kevesebb háborúságot és minél teljesebb biztonságot határon kívül és határon belül az elkövetkező hét évre, amelyre Önt Izrael Állam első polgárának választották! ◙

Államelnök-választási dráma a Kneszetben: Első forduló – eredménytelen!

Kedden, a Kneszetben megkezdődött Izrael tizedik államelnökének a megválasztását eldöntő szavazás.

Az első forduló eredménytelennek bizonyult, miután a legesélyesebb, és legtöbb szavazatot gyűjtött jelölt, Reuven "Rubi" Rivlin sem kapta meg a megválasztásához szükséges 61 szavazatot.

A 120 tagú Kneszet jelen lévő 119 képviselője 117 érvényes szavazatot adott le. 

A szavazatok megoszlása az első forduló után: 

• Reuven Rivlin: 44 szavazat

• Meir Sitrit: 31 szavazat

• Dália Itzik: 28 szavazat

• Dália Dorner: 13 szavazat

• Daniel Schechtman: 1 szavazat

A délutáni órákban megkezdődik a második fordulat, amelynek során a két, legtöbb szavazatot kapott jelölt között lehet választani. 

A legesélyesebb továbbra is Reuven Rivlin, a jobboldal, illetve a konzervatív erők favoritja.

Juli Edelstein, a Kneszet elnöke az utóbbi hetek vádaskodásai és a durva személyeskedésbe torkolló események után kijelentette: hangulata sokkal kevésbé ünnepi, mint azt az Állam első polgárának a megválasztása indokolná.

Honlapunk követi az eseményeket. Végeredmény a koraesti órákra várható. ◙